Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-02-06 / 1818. szám

1954. február 6. BÉRMUNKÁS 7 oldal Enyhébb idő várható Irta: LEONARD ENGEL (Befejező közlemény) A levegőt mozgásban tartó erők némelyike állandóan mű­ködik. Ezek között legontosabb a nehézségi (gravitáció) erő, amely arányos a vonzott tárgy tömegével. Miután a hideg leve­gő sűrűbb, tömörebb a meleg le­vegőnél, arra a föld vonzóereje nagyobb és igy a hideg levegő leszáll, kinyomja a helyéről a meleget, amelyik tehát felemel­kedik. A föld sarkvidékeit bori­tó jégmezők állandóan hütik a levegőt, amelyek tehát áramla­nak az egyenlítő irányába, köz­ben beleütköznek és keverednek a földdel együtt forgó más lég­tömegbe; az eredmény a nagy szélviharok. Ez a három erő, — a föld for­gása, a gravitáció és a levegő le­hűlése, vagy felmelegedése — szolgáltatják azt a nagy gépet,* ami az időjárás változatait okoz­za. Azonban ennek a “gépnek” még a működését is alig ismer­jük, még kevésbé mondhatjuk, hogy most már tetszésünk sze­rint tudnánk irányítani. OLVADÓ JÉGTÖMEG C. E. P. Brooks, angol mete­­rológus mutatott arra, hogy no­ha ezen időjárást változtató “gé­pezet” nagyon hatalmas, de ugyanakkor igen kényes szer­kezetű is, minden legkisebb rendellenességre reagál, ezek nem tudják megállítani, de mű­ködését megváltoztathatják any­­nyira, hogy az időjáráson észre lehet venni. Tegyük fel, — mondja Brooks, — hogy a nap elé kerülne valami, ami elvágná a napfényt csak egyik világrész­ről is mondjuk pár hétre annyi­ra, hogy azon terület levegője lehűlne. Ez olyan levegőmozgást indtana meg, amely a föld egész atmoszféráját összekeverné. Dr. Brooks számításai szerint ha a napról több vagy kevesebb meleg jön a földre, azt pár év alatt észre lehet venni arról, hogy a sarkvidék jege fogy avagy növekszik. Ha kevesebb hőt kapunk a naptól, akkor az “ice shelf”, az állandó jégvonal a sarkok felé gyorsuló iramban közeledik az egyenlítő felé, mert egyre nagyobb mennyiségű jég hüti a levegőt. Ilyenkor a tenge­rek felett keletkező felhők jó része a jégmezőkre esik le hó alakjában, ahol nem olvad el, hanem a nagy nyomás alatt jég­hegyekké emelkedik. De ugyan­akkor természetesen a tengerek vize apad, a szigetek nagyobbak lesznek, a kikötőkben a viz visz­­szahuzódik az alacsony rakpar­toktól, igy azokat újjá kell épí­teni, vagy a kikötőkben csator­nákat kell kotorni. Fordított esetben, amikor va­lami oknál fogva több meleget kapunk a naptól, az “ice shelf” egyre feljebb húzódik, a jéghe­gyek elolvadnak, a tengerekbe több viz kerül, sok alacsony szi­get részben vagy egészen viz alá merül, a kikötőkben az alacsony rakodó partokat magasabbra kell építeni, stb. És ez is egyre fokozottabb sebeséggel történik. A tudósok úgy tartják, hogy jelenleg ilyen “melegebb” kor­szakon megyünk át, az "ice shelf” mindkét sarkvidéken egy­re hátrál. Hogy mi lehet ennek oka, azt még nem tudják bizto­san, legfeljebb csak vitatkoznak rajta. Dr. Harry Wexler, az amerikai Weather Bureau egyik tudósa, a föld vulkánikus akti­vitásában véli megtalálni ezt az okot. KIALVÓ TŰZHÁNYÓK Dr. Wexler a tűzhányó he­gyek speciális tanulmányozója. Rámutat arra, hogy az utolsó legnagyobb tűzhányó kirobba­nás 1883 augusztus 23-án tör­tént, Keletindiában, amikor a Ktakatoa nevű vulkán 20 mér­föld magasságra lövelte a lávát, füstöt és hamut. Ez a tűzhányó olyan füstfelhőt idézett elő, ami a fél földet betakarta s a nap­sugarat felfogta. Feljegyzések mutatják, hogy a francia Mont­pellier időjelző állomáson hosszú időn át 10 százalékkal kevesebb napsütéses időt jegyeztek fel. Ettől az időtől kezdve a tudó­sok állandóan figyelték és fel­jegyezték, hogy a vulkánikus ki­töréseknél milyen mennyiségű füst és hamu kerül a levegőbe és mennyi napfényt vág el. Min­den nagyobb vulkánikus kitörés után észre lehetett venni, hogy a sarkok felé közeledve az idő­járás hűvösebb lett. Amint azon­ban ez a hamu-felhő elenyészett, a napfény újból növekedett, a sarkvidékek időjárása is eny­hült. Dr. Wexler rámutat arra, hogy az utóbbi évtizedekben a vulkánikus kitörések csök­kent, de azonkívül az intenzitá­suk is kisebb, mint régebben. Közönséges nyelven mondva, mostanában az aktiv tűzhányó hegyek száma esett s ha történ­nek is kirobbanások, azok kiseb­bek, mint a régiek, vagyis keve­sebb füstöt és hamut lövelnek a levegőbe. Az utóbbi 40 eszten­dőben csak a déli féltekén volt jelentékenyebb tűzhányó kirob­banás, amig az északi féltekén alig volt számbavehető. Ezért az északi földtekén a levegő egyre tisztább lesz dacára an­nak, hogy a városokat a modem iparok révén egyre jobban be­piszkítják. így az északi földte­kén a levegő cirkuláció gyor­sabb, a telek rövidebbek és eny­hébbek lettek. MÁS ELMÉLETEK Van azonban más elmélet is annak megmagyarázására, hogy mostanában miért emelkedik a föld levegőjének hőmérséklete és a hosszú járatú idő jóslásnál miért lehet mondani: enyhébb idő várható. Egy ilyen elmélet szerint a modern iparok, de kü­lönösen a gazolinmotorok hasz­nálata egyre növeli a levegő “szén-dioxid” tartalmát. Szén­dioxid keletkezik minden égés­nél s ilyen égési folyamat megy végbe akkor is, amikor az auto­mobil és repülőgép motorjában felrobban a fűtőanyag. Az el­használt gáz a levegőbe kerül. A szén-dioxid több meleget tud magában tartani, mint a levegő, így az a levegő, amelyben sok szén-dioxid van, jobban meg­tartja a hőmérsékletét, mint a tiszta levegő. Persze ez is csak olyan elmé­let, ami fölött a tudósok vitat­koznak és nem fogadták el még tény gyanánt. Tény csak az, hogy 1919 óta határozottan egy­re enyhül az időjárás. Green­­landon például 1919-ben csak 64 fok magasságban lehetett cod-halat látni, ma nagy meny­­nyiségben fogják Greenland-Bay vizeiben, 74 fok (északi széles­ség) alatt is. MIT MUTATNAK A HALAK A halfélék is alkalmazkodnak azon természeti törvényhez, hogy csak bizonyos méretű tem­­peratura alatt tudnak élni, akár­csak a növények vagy az emlős állatok. A meleg tengerekben egészen másféle halak élnek, mint a hideg vizekben. Az utób­bi évtizedekben a cod, a had­dock, halibut, herring és másfé­le halak is északra vándoroltak, ami azt bizonyítja, hogy az észa­ki vizek melegebbek lettek. Canadában az állandóan meg­fagyott föld alsó határa egyre északabbra vonul, vannak he­lyek, ahol csak pár yardal éven­ként, másütt azonban pár mér­földéi is. A skandináv államok­ban és Finnországban olyan föl­deket szántanak fel, amiket 600 év óta nem művelhettek. A meleg levegő természetesen több vízgőzt tud elnyelni, mint a hideg, ezért ezzel magyarázzák a csapadék állandó esését is. Ha a levegő ezen enyhülési folya­mata még pár évtizedig tartani fog, az emberiséget nagyon ko­moly problémák elé fogja állíta­ni. Jó lesz tehát Mark Twain szavaira gondolva megpróbálni, hogy lehet-e tenni valamit az időjárás szabályozására. (Science Digest) Automobil a fekete piacon uooBid T3 rrqouio}ny (Vi.) Egy kicsit furcsán hang­zik, de mégis azon siránkoznak az Augusta, Ga. lapok, hogy úgy a Ford, mint a General Motors gépeket a fekete piacon olcsób­ban adják el mint a szerződéses kereskedőknek azt megengedik. Ugyanis a kereskedőknek nem csak a múlt évi, hanem ezévi gé­pekből nagyon sok van kézen. A régi jó világban — a háború után — annyit tudtak eladni, amennyit' kaphattak a gyárak­tól és hozzászoktak az ilyen vá­sárlásokhoz, igy sok ezer gép­re kötöttek szerződést, amelye­ket évente el kellett voln% nekik adni. Most a gyár ragaszkodik a szerződéshez és akár bírják eladni akár nem, szállítják nekik a kész gépeket. Detroit és vidékén legtöbb kereskedő úgy oldja meg a hely­zetet, hogy “nagybani” elárusí­tó osztályt is nyitott, igy a használt kocsikat nagybani áron eladják a déli államokba. De mi­vel nagyon sok uj kocsi is van, igy a felesleget is eladják mint használt kocsikat. Ezt a módszert mindenfelé felkapták a kereskedők, ha nem is helyben adják el, amely ron­taná a saját üzleteiket, hanem messzebb fekvő városokba. Ezért simák Augusta, Ga. vá­rosban az ottani kereskedők, hogy nem tudnak se uj se hasz­nált kocsikat eladni, mert az igy behozott gépeket 4-5 száz dollárral olcsóbban árulják mint az övéket. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK január 30-ig: J. Vizi, Akron ....................... 5 J. Farkas, Akron................... 1 K. Pintér, Cleveland ............... 1 J. Buzay, Cleveland ............ 3 J. Toronyi, Newark ............... 1 L. Varanyák, Trenton ........... 1 W. Sacher, Miami.................. 1 J. Tompos, Newark _______ 1 F. Pekárovich, Encino........... 2 J. Munczy, Cleveland______ 1 K. Gazsi, Star City................. 1 Judity Petrovitz, Phillips ..... 1 A. Németh, New York ............ 1 L. Hencz, Pittsburgh______ 1 I. Tóth, Cleveland ............r.. 1 G. Ládd, Cleveland________ 1 A. Sohajda, Cleveland........... 1 S. Kadinsky, Detroit______ 1 A. Halasi, So. Bend _______ 1 B. Pasty, Perris ..................... 1 Mrs. J. Kmetz, Pittsburgh _ 1 A. Tóth, Hellertown ................ 1 A. Fischer, Cleveland ........... 1 J. Koncz, Akron ..................... 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 1 St. Kecskés, Ferndale ........... 2 S. Nagy, Cleveland................. 1 Karl Biró, Midleburg............. 1 J. Wagner, Reseda................. 1 Mary Antal, Wilmington....... 1 Mrs. S. Varga, Buffalo_____ 1 J. Kozák, Phila. ...................... 1 A. Feitlich, Chicago ______ 2 J. Feczkó, New York ................6 J. Schmutzer, Toledo ............. 1 Ji Starr, Phila...............*____ 1 Julia Bécsi, Phüa...................... 2 P. Gáli, Cleveland_________ 1 J. Mogor, Cleveland............... 1 Geo. Soos, Union_________ 1 L. Hevesy, Monrovia ______ 1 J. Kovács, Monroe ________ 1 J. Baksa, Phila........................ 1 L. Földi, Chicago _________ 1 E. J. Havel, Garfield ______ 2 J. Horváth, Trenton_______ 1 St. Horváth, Granger______ 1 E. Callin, Los Angeles ____ 1 St. Kóta, Triadelphia______ 1 F. Telek, So. Norwalk ______1 J. Kocsiskó, W. Chicago ___ 1 L. Páll, St. Petersburg_____ 1 J. A. King, Lombard ______ 1 Hedwig Molnár, Elsinore __ 1 Elizabeth Pék, Cleveland __ 1 St. Sohar, Cleveland_______ 1 A. Molnár, Cleveland ______ 1 Imre Juhasz, Cleveland ___ 1 J. Kosa, Cleveland________ 1 A. Buda, Cleveland _______ 1 R. Deutsch, Miami ................. 1 Mrs. A. Kéry, Schenectady_ 1 J. Bojt, Buffalo ........ 1 St. Horgos, Freehold____...T 1 St. Csömör, Chicago ............. 1 L. Dattler, New York _____ 1 Emery Sas, Milwaukee .......... 1 F. Koós, Terre Haute........... 1 C. Schubkigel, Hamet _____ 1 Mary Bialkó, Chicago ........... 1 L. Gold, Hot Springs______ 1

Next

/
Thumbnails
Contents