Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-02-06 / 1818. szám
MAGYAR NYELVR LAP AZ IPARI UNIONIZMPS SZOLGÁLATÁBAN Entered na second-class matter at the Post Of fire, at Cleveland. Ohio nnder the Act of March 3. 1879 VOL. XLI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1954 FEB. 6 Tiltakoznak a szakszervezetek AZ EISENHOWER ADMINISZTRÁCIÓ CSUPA MUNKÁSGYÜLÖLŐ EGYÉNEKET NEVEZ KI A MUNKÁSÜGYEKET INTÉZŐ NATIONAL LABOR RELATION BOARD TAGJAIVÁ. WASHINGTON — Mind jobban láthatóvá lesz, hogy az Eisenhower adminisztráció túlzóan reakciós, vagy egészen munkásgyiilölő egyénekkel rakja meg mindazon intézményeket, amelyeknek valami köze van a közvélemény irányításához, vagy a munkásügyek intézéséhez. A legújabb ilyen kinevezést a California államba való Albert C. Beesan kapta, akit Eisenhower a National Labor Relation Board --------------------------------(NLRB) tagjává nevezett ki. Californiában igen jól ismerik Beesont s éppen azért a szakszervezetek erélyesen tiltakoztak a kinevezése ellen. A United Mine Workers nevébn John L. Lewis, a CIO nevében pedig James B. Carey központi titkár utaltak arra, hogy Beeson nagyon elfogult a szervezett munkássággal szemben. Ugyancsak kifogásolták egyes demokrata szenátorok is, de azért a munkaügyi bizottság 7 szavazattal 6 elleniében jóváhagyta a kinevezést és azt elfogadásra ajánlja a szenátusnak. A demokrata szenátorok szerint a republikánusok keresztül erőszakolták Beeson elfogadását a munkaügyi bizottságban. Ez a bizottság kihallgatást tartott a Taft-Hartley törvény tervezett módosítására vonatkozólag is. Ez a módosítás még károsabb a szervezett munkások NO. 1818 SZÁM A HÉT HÍREI amiket érdemet tudomásul venni részéről, mint az eredeti törvény. A módositás egyik pontja elrendeli, hogy sztrájk esetében a NLRB szavaztassa le az öszszes érdekelt munkásokat és csak akkor ismerje el a sztrájkot, ha az érdekelt munkások abszolút többsége szavaz a sztrájk mellett. Ha ezt a javaslatot elfogadják, akkor azzal csaknem minden sztrájkot meg lehet majd törni. Éppen azért a szakszervezetek nagyon erélyesen ellenzik. A bizottság előtt megjelent James P. Mitchell munkaügyi miniszter is, aki azt mondotta, hogy “talán helyesebb lenne a jelzett sztrájk szavazást megtartani a sztrájk megkezdése előtt”. Miután minden sztrájknál a union leszavaztatja a tagjait, Mitchell azt javasolja, hogy ezt a szavazást vegyék ki a union kezéből és bízzák a munkásellenes National Labor Relation Boardra. A hadifoglyok sorsa AZ ANTIKOMMUNISTA HADIFOGLYOKAT CHIANG KAISHEK HADSEREGÉBE SOROZZÁK. HADBÍRÓSÁG ELÉ KERÜLT A “MEGTÉRT” KOMMUNISTA. — KÍNÁBA MENTEK A KOMMUNISTA SZIMPATIZÁLÓK PANMUNJOM — Hónapokon át tartó huza-vona után elintézést nyert azon hadifoglyok ügye is, akik nem akartak visszamenni hazájukba. Az amerikai hírszolgáltató vállalatok jelentése szerint az antikommunista hadifoglyokat Formosa szigetre vitték, ahol besorozzák őket Chiang Kai-Shek harseregébe. Amikor Formosába érkeztek, a nemzeti (Chiang) kormány képviselői mindjárt azzal üdvözölték őket, hogy j® ----------remélhetőleg “hamarosan viszszatérnek majd a kínai szárazföldre hazájuk VISSZAFOGLALÁSÁRA”. A kínaiak már nagyon régen hangoztatják, hogy az Egyesült Nemzetek mindenféle propagandával csalogatják a kínai és az északkoreai katonákat csak azért, hogy Chiang seregébe vigyék őket ágyutölteléknek. Ez a jövendölés most beteljesedett. Koreából jövő hírek szerint a kommunistákhoz huzó foglyok, közöttük 21 amerikai katona is, átmentek Észak-Koreába s többet nem tudnak róluk. Ezen hir szerint ezen hadifoglyok igen vígaknak mutatkoztak, jól tápláltaknek néztek ki és jó, meleg ruhákat viseltek. Mielőtt átmentek a demarkációs vonalon felsorakoztak, hogy az amerikai fényképészek képeket készítsenek róluk. A foglyok tréfálkoztak a fényképészekkel s látható volt, hogy úgy a 325 koreai, mint a 21 amerikai katona csak saját jószántából határozta el, hogy nem tér vissza hazájába. A hadifoglyok szabadonbocsájtása után Washingtonban azonnal “dishonorable discharge” elbocsájtást rendeltek el a számukra, amely megfosztja őket mindenféle járuléktól, ha esetleg valamikor vissza is jönnének. Ugyanakkor Charles Wil-Washington —, Szenátor Joe McCarthy, aki Amerika diktátora akar lenni, a jellemgyalázásokból álló vizsgálatainak kiterjesztését kéri a szenátustól. Múlt évi működéséről szóló jelentésében 300,000 dollár megszavazását kéri gyülölethintő működésének folytatására. A szenátorok körében mozgalom indult meg a McCarthy által vezetett bizottság beszüntetésére, ületőleg más bizottságokkal való egyesítésére, miután több szenátusi bizottság is foglalkozik a kommunizmus elleni “vizsgálattal”, mint ahogyan a középkorra emlékeztető boszorkányüldözéseket nevezik. Kalyani, India — Nehru miniszterelnök az indiai Congress Party gyűlésén azt mondotta, hogy Indiát nagy veszély elé állította az Egyesült Államok azon terve, hogy Pakistani fel akarja fegyverezni. Ezért felhívta Indiai népét, hogy “egyesülten” nézzen szembe ezen nagy veszedelemmel, mért “meg van a lehetőség arra, hogy az US-Pakistan szövetséget India ellen fordítják”. India, — mondotta Nehru — nem hiszi, hogy a békét fegyveres hatalommal lehet megteremteni, mint azt az Egyesült Államok hirdeti; sőt ellenkezőleg, az indiai nép szerint a békével lehet a fegyveres állapotnak végére jutni. Dacára a US ezen fenyegető fellépésének, Nehru úgy véli, hogy India azért leghelyesebben cselekszik, ha továbbra is tagja marad az Angol Commonwealth államcsoportnak. Washington — Knowland szenátor, aki a kormányzó republikánus párt parlamenti vezére, erélyesen megintette Indiát, annak a miniszterelnökét, Nehmt, amiért ellenezni merte az Egyesült Államoknak azt a szándékát,, hogy felfegyverzik és szövetséget kötnek Pakistannal. Knowland ily módon válaszolt Paul Douglas (D. Hl.) szenátor beszédére, aki kifogásolta, hogy az Eisenhower adminisztráció ily feszültté teszi az Indiával son honvédelmi miniszter kijelentette, hogy a már hazatért Robert T. Stevens hadbíróság elé kerül, valamint az a másik “megtért” fogoly is, aki egyenlőre még Tokyoban van a kórházban. Wilson tagadja, hogy a hadvezetőség amnesztiát ígért ezen hadifoglyoknak abban az esetben, ha “megtérnek”. való viszonyt. Douglas kifogásolta Chester Bowel volt indiai nagy követ visszahívását is, akit Indiában nagyon tiszteltek és a két ország közötti jó viszonyt képes volt fentartani. New York — A National Council of Churches egyházi egyesület vezetősége felhívja a világ figyelmét arra, hogy a túlzóan katolikus Colombia államban és | más délamerikai köztörsaságokj ban is a katolikusok üldözik a j más vallásuakat, akadályozzák iazok papjainak a működését és j sokszor a nem-katolikusok ezen | üldözés következtében a vagyo! nukat, sőt életüket is vesztik. Az amerikai kereskedelmi sajtó a vallásüldözés ezen fajtáját nem tartja elég fontos hímek. Madrid — A nagyobb spanyol városokban a diákok és suhancok, valószínűleg központi rendeletre, egyöntetű angolellenes tüntetéseket tartottak. A tüntetők, akik Madridban kövekkel dobálták meg az angol követség épületét, azt követelték, hogy Anglia adja vissza Gibraltár erődöt Spanyolországnak. A körúton levő n. Erzsébet útjába van véve Gibraltár meglátogatása is. A tüntető diákok állítólag levelet Írtak az angol követnek, hogy a királynő látogatása alkalmából nagy ellentüntetést fognak rendezni. Miután ezen levelet az összes újságok prominensen közölték, nyüvánvaló, hogy ez az egész mozgalom a Franco kormánytól ered, hogy a diktátorságával elégedetlenkedő spanyol nép figyelmét másfelé terelje. — Anglia 1713-ban vette hatalmába a hires Gibraltár sziklát, amelyet aztán a szorost uraló erőddé épített ki. Washington — Joseph Martin, Jr., a képviselőház elnöke, “tojás-fejüeknek” nevezi azokat, akik azt merik mondani, hogy újból depresszió felé közeledünk. Mr. Martin a telekspekulánsok (Real Estate Board) Philadelphia városban tartott gyűlésén menydörgött olyan nagy hangon azok ellen, akik “buskomor jóslataikkal a szocializmus karjaiba akarják ijeszteni Amerika népét”. Hol voltak ezen buskomor jósok 1949-ben —-. kérdezi a házelnök, — amikor 3,400,000 munkanélküli volt? Most még csak 2 millió a munkanélküliek száma, igy, — mondta Martin, — nem kell megijedni.
