Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-06-05 / 1835. szám
MAGYAR NYELVti LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act «f March 3. 187S VOL. XU. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1954 JUNE 5 NO. 1835 SZÁM Küzdelem a fajgyűlölet ellen A SUPREME COURT ÚJABB HATÁROZATA KIBŐVÍTI A SZEGREGÁCIÓT TILTÓ TÖRVÉNYEKET. — A “JIM-CROW” TRADÍCIÓ MEGSZÜNTETÉSE MÉG MESSZE VAN. WASHINGTON —- A Supreme Court újabb döntést hozoU és ugyancsak egyhangúan, a már két héttel előbb hozott azon döntésének megerősítésére, hogy az iskolás gyermekek elkülönítése bőreik szine szerint ellenkezik az alkotmány 14-ik függelékével még akkor is, ha a negró gyermekeknek éppen olyan színvonalú iskolákat tartanak fenn, mint a fehér gyermekeknek. A második döntést a Supreme * *-------------Court főiskolákra vonatkozólag hozta amennyiben úgy Florida mint Missouri államokban az állami egyetemekre nem vettek fel negró tanulókat, akik ezért port indítottak az egyetemek ellen, de az állami bíróságok elutasították keresetüket. Ezen pörök fellebbezés utján a Supreme Court elé kerültek s a jelen végzés megsemmisíti az állami bíróságok ítéleteit, utasítja a szóbanforgó tanintézeteket, hogy ezentúl a Supreme Court szegregáció ellenes döntését vegyék figyelembe. Ez a döntés természetesen még mindig nem jelenti a szegregáció megszüntetését. Számos déli államban arra készülnek, hogy a városok és az állam által fentartott úgynevezett “public” iskolákat átengedik a színes népeknek s a fehér gyermekeket “magán” iskolákban fogják tanítani. A Supreme Court döntése nem vonatkozik magán iskolákra. Márpedig az Egyesült Államok legtöbb főiskolája magánintézet annyiban, hogy nagy alapítványokból és adományokból tartják fenn. És nem szüntetik meg a négereket elkülönítő “jim-crow” tradíciót sem a privát tulajdont képező színházakban, szállodákban és vendéglőkben. A Supreme Court ezen legutóbbi döntése utasítja Houston, Tex. várost, hogy a városi gulfpályáról nem zárhatja ki a negró játékosokat. Louisville, Ky. városban pedig a ros tulajdonát képező egyik színház kapott ilyen rendeletet. A Supreme Court rendeletének kijátszására számos furfangos eljárást eszelnek ki a fajgyűlölet hirdetői és azért még nagyon messze van az az idő, hogy ezen emertelen eszmét teljesen megszüntessék. Lázad Latin-Amerika munkássága GAZDASÁGI JOGOKAT KÖVETELŐ MUNKÁSSÁG LETÖRÉSÉRE KELLENEK AZ AMERIKAI FEGYVEREK. — NAGY BÉRHARCOK HONDURAS ÁLLAMBAN. WASHINGTON — A New York Herald Tribune egyik tudósítója szerint a Közép- és Délamerikai államokban a munkásság megelégelte a túlságos kizsákmányolást és mindenféle bérköveteléseket állítanak fel, legtöbb esetben úgyszólván teljesen szervezetlenül, vagy csak helyi szervezetekben csoportosulva. A munkások ily bérmozgalmaira azonnal ráfogják, hogy azok csak a kommunista agitáció eredmé- * amerikai társulat kontrolálja. Ezek között legnagyobb a United Fruit Company, amelynek munkásai átlagosan havi 40-50 dollárt keresnek heti 48 órás munkahéttel, ha egész hónapon át dolgoznak. A munkások mindenütt béremelést és heti 44 órás munkaidőt követelnek. Itt-ott követelik azon munkavezetők elbocsájtását is, akik durván bánnak a munkásokkal. La Ceiba kikötő városban körülbelül 15,000 munkás ment sztrájkba, ami egészen az általános sztrájk jellegét vette fel. A három hétig tartó sztrájk alatt a sztrájkolok átvették a rend fentartását, ellátták szolgálattal a vízmüveket, nyel. Az amerikai kongresszushoz érkezett jelentés szerint, — amelyet Wiley ÍR. Wis.) szenátor hozott nyilvánosságra, — Latin-Amerikában a kommunisták száma nem éri el az egy-tized százalékot (egy az ezerben) és legfeljebb csak Guatemala meg British Guiana államokban van némi befolyásuk, de a munkásság oly nagy nyomorban él, hogy mindenütt lázadozik. Honduras államban, ahol alig van számbavehető kommunista, igen nagy bérharcok folynak. Ennek a kis országnak, — mint a többi középamerikai államoknak is az iparát, földművelési termékeinek piacra hozását pár All rT I I | C I amiket érdemei. I EZ I I I I l\ L I tudomásul venni Washington — A Central Intelligence Agency (CIA), — a Department of Justice kebelében működő titkosrendőrség — nyilvánosságra adta Herbert Brownell igazságügyminiszter azon rendeletét, hogy a rendőrség azon tagját, aki meghatalmazás nélkül az ügynökség bármely ügyéről bárkinek is adatokat ad. nem csak azonnal elbocsátják szolgálatból, de esküszegés alapján vádat emelnek ellene és egy évi börtön meg esetleg 10,000 dollár pénzbírságra Ítélik, ha a vád rábizonyul. Ennek a rendeletnek az értelme az, hogy ezen titkos ügynökök közül egy pár a demagóg szenátor, Joe McCarthy besúgójává lett, aki igy mindenről értesült, amit Brownellék terveztek ellene. — A tanulság: a besúgó még akkor is csak besúgó marad, ha szövetségi szolgálatban áll és pénzért mindenre képes. London — A London Daily Mirror feltűnést keltő cikke szerint Angliában jelenleg körülbelül 38,000 amerikai katona tartózkodik, közöttük mintegy 500 repülő. Az angol nép ellenszenvesen viselkedik az amerikai “megszálló” -hadsereggel szemben, mondja a Daily Mirror, miután erre vonatkozólag előbb próba szavazást tartottak. Az ellenszenv okául az amerikai katonák pökhendi viselkedését hozzák el. Washington — Az alsóház költségvetési bizottsága mellőzte a képviselők és a szenátorok fizetésemelésére vonatkozó javaslatot, mert tartanak attól, hogy az őszi választásoknál azt ellenük fordítanák. Az egyenes fizetésemelés pótlására azonban a kiadásokra adott összeget akarják felemelni évi 5600 dolárkórházakat, stb. A Standard Fruit Company azonban mégis a katonaság kirendelését kérte, de a kirendelt katonaság nem avatkozott bele -a sztrájkba. Az ország belsejében körülbelül 25,000 munkás vett részt a bérmozgalomban. Ez okozta Washingtonban azt a nagy rémületet, hogy azonnal sok fegyvert küldtek repülőgépeken Hondurasba. Ugylátszik, hogy a latinamerikai munkások bérharca amerika ellenes kommunista cselekedet, amit fegyverrel kell elnyomni. ral. — Ezt a csekélységet még nem nevezik fizetés emelésnek. Róma — A Clara Petacci lelkiüdvéért szóló mise után parázs verekedés támadt. Clara Petacci a Mussolini szeretője volt. akit a “fürészpor” cézárral együtt maguk az olaszok lőttek agyon 1945-ben és akit akkor egyházi ceremónia nélkül temettek el. Ugylátszik. hogy az egyház most már megbocsájtotta Clara bűneit és misét szolgáltattak a lelki üdvéért. Midőn Clara szülei elhagyták a templomot, ujság-fotografusok le akarták őket fényképezni, mire Petacci barátai nekik rohantak, összetörték a fényképező gépeket és parázs verekedés támadt, aminek csak a rendőrség vetett véget. Hogy magát Mussolinit hová temették, a kormány igen nagy titokban tartja, mert mint emlékezetes, egyszer, 1946-ban, már elrabolták a holttestét. A fasiszták ugyanis fasiszta “szentet” akarnak belőle csinálni. London — A National Coal Board jelentése szerint az államosított angol szénbányák a múlt évben 990,211 dollár profitot hajtottak az államnak. Az előző években mindig csak veszteségről számoltak be, ami hozzájárult, hogy a Labor Party kibukott a kormányból. Tokyo — A Peiping rádió leadása szerint május hó első felében 11 amerikai kémet fogtak el Északkoreában, akik nem csak katonai titkok után kutattak, de fel voltak szerelve szabotáló munkákra is. Los Angeles — Amikor Otto E. Emme biró megértette, hogy a válást kérő Mrs. Nina O’Malley már a 13-ik férjétől válik, sietve megadta a válást azon indokolással, hogy “azt a szegény embert meg kell szabadítani az ilyen feleségtől”. Washington — A háborús szellem élesztősére Courtis E. LeMay generális ezt a kijelentést tette: “Az Egyesült Államoknak nincs oka a félelemre, mert most már vannak olyan nagy bombázó gépeink, amelyek a világ bármely részébe s bármilyen idő dacára is el tudják szállítani a nagy bombát”. — Bizonyára hidrogén bombára célzott a kardcsörtető generális.
