Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-05-15 / 1832. szám
1954. május 15. BÉRMUNKÁS 7 oldal Hogyan fejlődött a gondolkodás? (Befejező közlemény 1 Föltétlen reflexek azonban nemcsak az imént fölsorolt viszonylag egyszerű mozgásokban nyilvánulnak meg. Gyakran bonyolult mozgássorozat a föltétlen reflex eredménye. Ilyen reflex-sorozat a madarak fészeképitő tevékenysége, a méhek épitő és mézgyüjtőtevékenysége, s egyebek. Ilyfajta tevékenység folyik akkor is, ha a madár sosem látta, hogy kell fészket raknia, ha a méh sosem tanulta a lép épitését, a méz gyűjtését. Sőt, az ilyen ösztönös tevékenység akkor is folyik, ha annak nincs semmi értelme. A madár fogságban, a kalitkában is megkísérel fészket rakni, ha tojásait készül elhelyezni. A méh hordja a mézet az olyan lépbe is, amelynek a fenekét eltávolitottuk és belőle alul kicsorog a méz. Az állatoknak ezeket a mozgásait, ezt a magatartását “ösztönnek” nevezik. Az ösztön tehát nem más, mint bonyolult föltétlen reflexek sorozata. Ilyen a szaporodási ösztön, az utódokról való gondoskodás ösztöne is. PAVLOV KÍSÉRLETEI FÖLTÉTELES REFLEXEK LÉTREHOZÁSÁRA A magasabbrendü állatok életében azonban nem csak ilyen föltétlen és veleszületett reflextevékenységet találunk. Századunk elején Pavlov orosz tudós bebizonyította, hogy az öröklött reflexekre, mint alapra, a szerzett reflexek tömege épül az élet folyamán. Pavlov kísérlete a következő volt. Ha a kutyának enni adunk, nyálmirigye élénken működni kezd, nyálelválasztás indul meg. Ez föltétlen reflex, amely minden esetben bekövetkezik. Pavlov minden etetés előtt egy villanylámpát gyújtott meg a kutya megszokta, hogy a villanylámpa kigyulását az étel beadása követi. Bizonyos számú kísérlet után a nyálcsorgás már a villanylámpa kigyulásakor bekövetkezett. Mi történt itt?? Etetéskor az ízlelő idegek továbbítják az agyba az étel izét. Ez megindítja a nyálelválasztást. Ha az etetést fény-ingerrel kapcsoljuk össze, az étel izével egyidejűleg a szem a fény ingert továbbítja az agyba. Az agyban a fényfölvevő — a látás központ — és izfelvevő (izérzés központja) területek között a kísérletek során kapcsolat jött létre. E kapcsolatok következtében utóbb már pusztán a fény-inger is kiváltotta a nyálelválasztást. A föltétlen ingerhez tehát hozzákapcsolódott egy másik inger: a villanylámpa fényének ingere. Ez utóbbi a kísérlet során a föltétlen inger helyébe lépett és maga is megindította a nyálelválasztást. A nem föltétlen ingereket Pavlov föltételes ingereknek, a reflexeket pedig, amelyet a föltételes ingerrel kiváltott, föltételes reflexeknek nevcztc. Minél fejlettebb az állat, annál több és bonyolultabb föltételes reflex alakulhat ki idegrendszerében. Az ember idegrendszere a legfejlettebb. Következéskép az embernek rendkívül sok föltételes reflexe alakult ki. A föl tételes reflexek biztosítják, hogy mozgásaink nagyrésze szinte maga-magától folyik. Ha mondjuk a közlekedési lámpa vörös jelzésére megtorpanunk, az autóduda hangjára félreugrunk, ha ruhánkat, cipőnket felöltjük anélkül, hogy odafigyelnénk — ilyenkor egy-egy föltételes reflexsor zajlik le. MUNKA ÉS GONDOLKOZÁS Mindeddig azonban csak a reflexekről volt szó. Mindez még nem magyarázza meg az ember teljes életműködését. Hiszen az ember életműködését, magatartását döntően az különbözteti meg az állatétól, hogy az ember alakítja környezetét, munkát végez és ezzel kapcsolatban gondolkodik. Gondolatait pedig szavakkal, beszéddel fejezi ki. Az emberek sokáig azt gondolták — és a vallás is ezt tanítja —, hogy a gondolkodás valami “szellem”, vagy “lélek” működése. Ezt a lelket pedig valamiféle felsőbb hatalom, isten helyezte el az ember testébe. A tudomány álláspontja azonban teljesen más. AZ EMBERT AZ ÁLLATVILÁG SORÁBÓL A MUNKA EMELTE KI! Amikor az ember őse, a majomember mintegy milliónyi évvel ezelőtt a hegyes faágat, az éles követ szerszámként kezdte használni és vele munkát végzett, dolgozni kezdett, ugrásszerű minőségi változás jött létre fejlődésében. A kétlábonjárás és a kiegyenesedett tartás következtében a koponya kiegyensúlyozott helyzetbe került. Nem volt már szükség az előre lógó koponyát tartó hatalmas nyakizmokra. A nyakizmok visszafejlődése a koponyacsontok megvékonyodását eredmény e z t e. Nem volt szükség az izmok tapadásához vaskos csontozatra. A koponyacsontok elvékonyodása a koponya üregének növekedésével járt, ami az agyvelő növekedését tette lehetővé. A fejlődésnek ezt a menetét nemcsak az őslénytani leletek, nemcsak az ember és emlősállatok szervezetének hasonló fölépítése, hanem az ember központi idegrendszerének működése is bizonyítja. Az emberi idegműködést, akárcsak a fejlett* állatokét, szintén a föltétlen reflexekre épült föltételes reflexek jellemzik. Az embernek is megvannak a veleszületett, ösztönös tevékenységei, a táplálkozás, a nemi élet öáztöne és igy tovább. Rájuk épülnek szokásaink, Ízlésünk, sajátos mozgásformáink, melyek mind föltételes reflexek. NEM A “LÉLEK”, HANEM AZ AGY GONDOLKOZIK A közösségben végzett munka tette szükségessé, hogy az ember kifejezze magát, vagyis megértesse magát társaival. Az élelem megszerzése, vadászat, halászat, majd később a földművelés, az állattenyésztés uj és uj fogalmakkal gyarapította az ember gondolkozását. A közösségben végzett munka megkívánta, hogy a tapasztalatok átadása céljából, a termelés zavartalanságának biztosítására az ember ezeket az uj fogalmakat nyelvvel, vagyis hanggal, szóval, beszéddel ki is fejezze. Minél több tapasztalatra tesz szert az ember, annál több mondanivalója volt, annál több szót képezett. És minél jobban megtanult beszélni, annál inkább vált lehetővé a tapasztalatok kicserélése, annál jobban bővült látóköre és tudta tökéletesíteni szerszámait. A gondolkodás és a beszéd tehát ugyanazon éremnek két oldala. Az ember szellemi fejlődése a társadalomtól függ, melyben él. Nincsenek alacsonyabbrendü népek, amelyeknek agya fejletlenebb volna. Ezt a hazug érvet az imperialisták használják föl rabló, gyarmatosító politikájuk indokolására. A valóság ezzel szemben az, hogy minden ember egyformán rendelkezik a gondolkodás képességével, mely az agyvelő tevékenységének az eredménye. A szocialista országokban, ahol a tudomány közkinccsé válik, a dolgozók gondolkodásának hatalmas mértékű fejlődése, az elmaradott tömegek szellemi fölemelkedése nyilvánvaló következmény. A tudomány elveti a csodákon és áltudományos elméleteken alapuó képzelgéseket. Világosan rámutat arra, hogy a gondolkodás ne mvalamiféle “isteni szikra” és nem az “isten leheleté”, amit annakidején a sárból gyúrt emberbe leheltek, hanem az emberi agynak, ennek az ember fejlődése során kialakult bonyolult és magasrendü anyagnak a terméke. Székely Sándor (Élet és Tudomány folyiratból) Összeadás, kivonás - depresszió (Vi.) Amint az üzleti számadást csinálják, úgy mi is egyszerűen számolunk, már amint a jelentések során megtudjuk azt tenni. Ugyanis a Ford autó termelés jelentése azt mondja, hogy ezen év első negyedében 200.000 autóval többet termeltek, mint tavaly ugyanezen első negyedévben. Hogy ebből mennyit adtak el, azt nem mondják. De tételezzük fel, hogy ugyan annyit adtak volna el mint tavaly, az az fél millió kocsit, akkor is, több mint 200.000 autó maradt meg raktáron, csak 1954 első felében. A General Motors még nem adta ki az első félévi termelési jelentését, de a múlt héten azt állították, hogy a GM gyárakból kikerült az első müliomodik autó ebben az évben. Ha ezt a tempót fentartanák, akkor a GM egyedül is képes volna négy millió autót gyártani, holott ez évben npm réméinek többet eladni. A Chrysler Corporation minden telepén nagy bajok vannak, az üzemvezetőség minden áron sztrájkba akarja kényszeríteni a munkásokat. A lokálok ellen, valamint, a harcos üzemi tanácsok vezetőit bíróságra viszik, mert nem engedték meg a speedup-ót. Többször kikényszeritették, hol egyik, hol másik üzem munkásait, pár napos sztrájkra, csak amikor a munkások azt látták, hogy éppen azt akarja az üzemvezetőség, akkor visszamentek, de nem engedelmeskedtek a formánoknak, akiknek szigorú parancsot adtak a feljebbvalók, hogy kevesebb emberrel kell több munkát végeztetni. A függetlenek mint Nash, Studebaker, Willis, Hudson, Packard, Kaiser a csőd előtt állnak. Az eladott, sőt a gyártott autóknak csak három-négy százalékát adják ki, illetve el, ezen hat kis autógyárak. Mindegyik még a múlt évre veszteséget jelentett, pedig akkor még a fogyasztás 17 százalékát gyártották ezen kis üzemekben. Most a két nagy, Ford és a GM versenyezik úgy az eladás, mint a gyártás terén. Minden piszkos üzleti fogást megpróbálnak, hogy eltudjanak adni egy-egy kocsit — majdnem felét a fekete piacon adják el. Érdekes, hogy az a jól fizetett és még nagyobb bónuszokat kapó Mr. Curtice, a GM feje, azt mondja, hogy nem az a baj, hogy sok autót gyártanak, hanem az, hogy keveset adnak el. Ugyanis a kereskedők sírtak, hogy rájuk kényszerítik a sok autót és nem bírják azokat eladni. Most még zümmög minden autógyár, ámbár már olyan sok autó van felhalmozva, hogy alig találnak helyet az egyes kereskedők. De a gyárakban még teljes erővel siettetik a termelést, még kevesebb munkással többet gyártanak ezen első félévben, mint tavaly termeltek. Ha ezt igy folytatják, akkor az első félévben több mint öt millió autót gyártanak, többet mint amennyit egész évben remélnek vagy remélhetnek eladni. ANGOL-SZOVJET EGYEZSÉG LONDON — Az angol Board of Trade egyezséget kötött a Szovjetunionnal és a Kínai Népköztársasággal nagymennyiségű gumi szállítására, dacára annak, hogy az Egyesült Államok a gumit stratégiai árunak tartja. FELÉBREDT LAKÓK NEW YORK — A Queens városrészben fekvő Glen Oaks Village néven ismert szövetségi “Housing Project” 600 lakója gyűlést tartott és elhatározták, hogy eddig fizetett lakbéreik 25 százalékát vissza fogják tartani, miután ezen lakóházak építésénél a költségeket 20-26 millió dollár pazarlással emelték és most azért kell oly magas házbéreket fizetniük, mert ezen öszszeg kamatait akarják beszedni rajtuk.
