Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-05-15 / 1832. szám
MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act af March á. 1879 VOL. XLI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, Igazi Szabadságharc indokína népe igazi szabadságharcot vív, — MONDJA MÉG A KOMMUNISTA ELLENES VIETNAMI ÚJSÁGÍRÓ IS. — AZ INDOKÍNAI HARC IGAZI KÉPE. — TSAI TUNG-PING SZERKESZTŐ NYILATKOZATA — GENF — Az Associated Press továbbítja azt a nyilatkozatot, amit Tsai Tung-ping, a Saigon városban megjelenő kínai nyelvű napilap szerkesztője mondott az indokinai nép harcáról. Tsai Tung-ping és a lapja az antikommunista irányt képviselik, éppen azért bir igen nagy fontossággal a nyilatkozata. Az Egyesült Nemzetek katonai vezetőségének, — mondotta Tung-ping, — teljesen téves fo- •-----------------------------galma van az indokinai nép harcáról, annak nagyságáról, az erők megoszlásáról és az egyes csoportok céljairól. Először is meg kell érteni, hogy Indokina benszülött népe ellenségesen viselkedik a nyugati népekkel szemben, miután azok részéről a múltban olyan sok méltatlan elbánásban részesült. Éppen ezért meg kell érteni, hogy ott a francia seregek és szövetségeseik nem számíthatnak értékes kémszolgálatra, még annyire sem, mint kaptak Koreában; ezzel szemben az ellenség (vietminh) kémeket nem lehet felismerni a velünk ellenségesen viselkedő nép között. Ezért tudtak a kommunisták olyan nagy erőt összehozni Dien Bien Phu erőd ostromára, holott előzőleg csak igen kis csapattal rendelkeztek azon a vidéken. Amint azonban valamely front kialakulóban van, a kommunistákhoz nagy számmal csatlakoznak a népek, mert azt tartják, hogy a szabadságukért harcolnak. Amíg a szabadságharc jelszavait megérti a legnagyobb részt írástudatlan Vietnam nép, a francia fenhatóságért, vagy olyan függetlenségért, amit a franciák kegyence, Bao Dai császár alatt kapnának, nem ha jlandók harcba menni és elvérezni. A franciák által besorozott vietnami katonákból álló csapatok tehát nem sokat számítanak. És mégha le is lehetne verni a kommunistákat,' a szabadságharc nem szűnne meg, mert amig Koreában a lakosság egy része felszabadítókat látott az Egyesült Nemzetek csapataiban, az indokínai nép mind csak elnyomóknak tartja őket. Tsai Tung-ping Indokina oly felosztását ajánlja, mint ahogyan felosztották Koreát a háború után. A nagy háború esélye — KINEK A KEZÉBEN VAN A DÖNTŐ HATALOM? — WASHINGTON — Amig Indokínában teljesen körülzárt Dien Bien Phu erőd maradványait elfoglalták, amelyben ártatlan emberek százai ezrei pusztultak el mindkét oldalon és amig Genf városban a külügyminiszterek azon tanácskoznak, hogy miként lehetne Indokínában előbb fegyverszünetet, majd valamilyen békét létrehozni, Washington városban a pattanásig izgalmas tanácskozások és viták folynak a *------------------------------— háború kiszélesbitésére. Kétségtelen, hogy az Eisenhower adminisztráció teljesen Dulles külügyminiszter befolyása alatt áll, akit Géniből való visszatérése alkalmából tüntető ovációval fogadtak. Dulles az “erő-politika”, vagyis a beavatkozás hive. Ezt azonban nem csak a külföld, de ugylátszik, Amerika népe is ellenzi. Kiderült ez a Nixon alelnök hírhedt háborús nyilatkozatánál, amellyel országos félelmet és egyben felháborodást is váltott ki. Ezért a háború kiszélesbitésére vonatkozólag a héten ujságkonferenciákon vagy rádió leadásokon az alábbi fontos nyilatkozatokat kaptuk. President Eisenhower: “Az Egyesült Államok nem fog katonai műveleteket alkalmazni Indokínában, hacsak annak a területnek a népe nem kéri az ily beavatkozást.” Az elnök ezt a kijelentést Flanders (R. Vt.) szenátornak tette és felhatalmazta, hogy szóról-szóra idézze. Charles Wilson, honvédelmi miniszter: President Eisenhower már kijelentette, hogy a kongresszus beleegyezése nélkül nem fog katonai operációt kezdeni Indokínában dacára annak, hogy a képviselőház nem fogadta el azt a határozatot, amely az elnök rendelkezési jogát volt hivatva korlátozni. Az egyik újságíró felhívta Wilson figyelmét 1954 MAY 15 NO. 1832 SZÁM Aj I r T I] I D C I amiket érdemet. I L I I I I IX L I tudomásul venni Washington — A “United States Information Agency,” amely a külföldi nagy városokban “információs” irodákat és könyvtárakat tart fenn, jelenti, hogy nem fogadta el a Joseph McCarthy szenátor által felajánlott 60 könyvet, amelyek a szenátor “filozófiáját” és tetteit ismertetik, miután azok “külföldi ismertetése nem szolgálná az U.S. A. javát.” Ez a demagóg szenátor, miután ezen könyvtárakból számos igen hires és kiváló Írónak a könyveit eltávolította, a hiány pótlására felajánlotta a “Mc- Carthyism, — The Fight for America” és “America’s Retreat from Victory” cimü könyveit, amelyeket az Írnokjai az ő beszédeiből állítottak össze. Ugylátszik, hogy az utóbbi hetek eseményeinek hatása alatt az Információs Service iroda vezetői megemberelték magukat annyira, hogy ezen szennyes írásokat vissza merték utasítani. A Washington Post jelentése szerint Joe a Hitler “Mein Kampf” cimü munkájára emlékeztető piszkos propaganda könyveit számos oly könyvtárnak is megküldte, amelyeket a haderő tagjainak tartanak fenn. Most az ily könyvtárakból is kihajigálják a szemét dolgot. New York — Louis Strauss, az Atom Energia Bizottság elnöke jelentette, hogy ez a bizottság eddig már 11 billió dollárt költött az Atom- és a hidrogénbombák fejlesztésére. Strauss véleménye szerint az atomfegyverekre az Egyesült Államok jelenleg több mint 1 billió dollárt költ évenként és ez a tempó még jó pár évig meg fog maradni. Nehalla, Egyiptom — Gamal Abdel Nasser, az uj miniszterelnök kijelentette, hogy eddig 25 katonatisztet vetettek börtönbe, akik május elsején a kommunistákkal szövetkezve “meg akarták dönteni az egyiptomi szenátor Knowland (többségi vezér) azon kijelentésére, hogy ő megszerzi az elnöknek ezt a támogató kongresszusi határozatot. Wilson erre ezt kérdezte: “Hát az amerikai nép szeretné-e az ilyen beavatkozást?” A kérdés azonban inkább az, hogy kinek a kezében van a döntő hatalom? És nem az, hogy az amerikai nép mit szeretne? kormányt”. — Nasser alig pár hete “döntötte meg a Naguib generális kormányát, ugylátszik tehát, hogy ott a “kormánydöntés” csak a militaristák s kiváltságosak joga. Moszkva — A szovjet parlament újból Klementin Y. Voroshilov marsait választotta meg a “Presidium” elnökévé, ami nagyjából a köztársaság elnöki tisztségnek felel meg. Malenkov a miniszterelnöki tisztséget tölti be. A 73 éves Voroshilov előtt ezt a tisztséget Nicolai M. Shvernik töltötte be, aki jelenleg a szakszervezetek tanácsának az elnöke. New York — Az európai körútjáról hazatért Mrs. Oscar A. Ahlgren, a “General Federation of Women's” szervezet elnöke azt mondja, hogy amerre csak járt, az asszonyok mindenütt azt mondották neki, hogy “jó munkaalkalmat szeretnének férjeik számára, elegendő jövedelmet gyermekeik tanítására, de legjobban óhajtják a maradandó békét”. London —, Az angol parlamentben egyre hevesebb támadásban részesítik az amerikai kormányt, amelyet nyíltan vádolnak azzal, hogy a világot bele akarja zavarni a harmadik világháborúba az indokinai beavatkozással. Aneurin Bevan képviselőn kívül, — aki a Labor Party balszárnyának a vezére, — Harold Wilson, Woodrow Wyat és más képviselők tartottak hasonló értelmű beszédeket. Sculthorpe, Anglia — Az 532 lakosú Sculthorpe városka tanácsa hivatalosan kijelentette, bogy Sculthorpe nem tartozik az Egyesült Államokhoz, hanem Angliához s minden tekintetben angol fennhatóság alatt áll. Ezt a határozatot a lapokban is közölték és általában véve nagy publicitást adtak annak. Nehogy valaki azt higyje, hogy ezen városi tanács tagjai megzavarodtak, a Reuters ügynökség ezt a magyarázatot adja: A falu közelében állították fel a U.S. Air-Force telepeit, amelynek 4000 lakosa van. Miután annak a neve “Sculthorpe U.S. Air-Force Base”, sokan úgy hiszik, hogy maga a falu is amerikai gyarmat lett.
