Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-04-17 / 1828. szám
1954. április 17. BÉRMUNKÁS 7 oldal “Hidegvérű” — igy nevezik azt az embert, aki nehéz percekben is a helyzet ura marad. “Kevés a vére!” — hangoztatja az aggódó anya'sápadt kis gyermeke láttán. A hirtelenharagu embernek gyakorta “felforr a vére”. Vérről és aranyról énekel a költő. A vért vizsgálja a laboratóriumban az orvos, a biológus, a szövettanász, kémikus, bakteriológus. Életet mentenek gyors vérátömlesztéssel. Mi hát a vér? Az élettan azt tanítja,' hogy fontos folyadék szerveztünk számára. A vér zárt csőrendszerben, a vérér rendszerben kering. így jut el szervezetünk minden kis zugába. A vér viszi el a sejtekhez a táplálékot és az oxigént. A vér szállítja el az anyagcsere során keletkezett bomlástermékeket. A szövettani tankönyv azt mondja: a vér olyan szövet, amelynek sejtközötti állománya folyékony. De mi a szövet? A szövet bizonyos sejtek közössége. A sejtek a fejlődés folyamán egy bizonyos feladat végzésére specializálódtak. Egyazon munkára differenciálódtak. A közös feladatnak megfelelően alakjuk is sajtátos formában módosult. A szövetekben a sejteken kívül fontos szerepe van a sejtközötti állománynak. Ez nem minden szövetben egyforma mennyiségű és minőségű. A VÉR ELEMEI A vér sejtközötti állománya folyékony. A folyékony sejtközötti állomány a vérplazma. Szalmasárga színű folyadék. A vér piros színét a vörösvértestek festékanyaga adja. A plazma fő alkotórésze viz. De van még benne sok egyéb fontos anyag, a többi között különböző szervtelen sók. Tartalmaz nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot, chloridokat, szulfátokat. Találunk még benne szerves anyagokat, fehérjéket, szénhidrátokat, lipoidokat. Védőanyagok, ugyneveze 11 immunanyagok is vannak a plazmában. Ezek a szervezetnek védelmet nyújtanak bizonyos betegségekkel szemben. A plazma egyik fehérjéje a fibrinogén. Ez oldott alakjából kiválhatik, fibrinné alakulhat és kicsapódik a vérplazmából. Ez a folyamat a véralvadás. A kicsapódott fibrin ilyenkor magával rántja a vér sejtes elemeit: ekkor képződik a vérlepény. A visszamaradó sárga folyadék a savó, vagyis a szérum. A savó tehát úgynevezett lefibrinált, azaz alvadékmentes plazma. A fibrinogén kivételével a plazma minden anyagát tartalmazza. Ha a vért, mondjuk nátriumcitráttal összekeverjük, meggátolhatjuk az alvadást. Ha ilyen citrátos vért hagyunk állni, egy idő múlva a folyadék felszínén egy vékonyabb, halványabb réteg keletkezik. Ugyanis a vér alakos, sejtes elemei — amelyeknek legnagyobb részét a vörösvértestek alkotják — súlyúknál fogva lesüllyednek. Ilyenkor csak a citrátos plazma marad AVER felül. Ha a vérfehérjék összetételében változás jön létre, a citrátos vérben az alakos elemek süllyedése megváltozik. Ezen alapszik az úgynevezett vérsülylyedés vizsgálata is. VÖRÖSVÉBTESTEK, FEHÉRVÉRSEJTEK Mit találunk még a vérben? Vannak még ott vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék. A vörösvértestek tartalmazzák a vérfestéket, a haemoglobint. Ez adja a vér piros színét s mi több, hozzá kötődik az oxigén. A haemoglobin szállítja a sejtekhez az oxigént. Ez viszi el a sejtektől a bomlástermékek egyikét, a széndioxidot. A vérfesték fontos alkotórésze a vas. Maga a vörösvértest önmagában sárga szinü és csak nagy tömegben adja a vér jellegzetes színét. Egy köbmilliméter vérben 4-5 millió vörösvértest van. A fiatal, vörösvérsejtek teljes értékű sejtek. Magjuk van. A fejlődés során a mag eltűnik, ezért — a keringő vérben — magnélküli alakok vörösvértestek és nem sejtek vannak. A vörösvértest önálló mozgásra képtelen. A keringésben az áramlás sodorja tova. Alakja felülnézetben korong- alakot mutat, odalnézetben pedig piskóta alakú. Alakja változik: az áramlásban gyakran harang alakot ölt, néha pénztekercs formájában összeverődik. Vörösvértestek a vörös csontvelőben termelődnek. Ilyen csontvelő felnőtt szerevezetben a lapos csontokban található, például a mellcsontban. Magzati életben az egész csontvázat vörös csontvelő tölti ki. Felnőtt emberben ilyesmi ép élettani viszonyok közepette nem fordul elő. A vörösvértestek rövid ideig (25-90 napig) élnek. Ezután egyes szervekben —kivált a lépben — szétesnek. A szétesett vörösvértestekből sok értékes anyag szabadul fel. Ezeket a szervezet uj vörösvértestek képzésére hasznosítja. KVANTITIV ÉS KVALITTV VÉRKÉP A vér másik sejtfélesége a fehér vérsejtek. Színtelenek, sejtjeikben sejtmagot is találunk. A kvantitiv vagyis mennyiségi vérkép mondja meg, hogy egy köbmilliméterben hány vörös, illetve fehérvérsejt van. A vérsejtszámolás erre a célra készült, úgynevezett számolókamrában történik. Egy köbmilliméter vérben 5000—6000 fehérvérsejtet találunk. A fehérvérsejtszám meglehetősen ingadozó. Gyulladásoknál, kisebb meghűlések alkalmával is 9000—10,- 000-re is emelkedhet. A vörösvértestek csak úgynevezett passzív mozgásra képesek. A fehérvérsejtek ellenben önállóan mozognak. Az orvosi gyakorlatban azonban nemcsak a fehérvérsejtek számát nézik, hanem azt is vizsgálják, milyen az egyes fehérvérsejtféleségek százalékos eloszlása. A vérből üveglemezre kikenünk egy csepp vért, ezt az úgynevezett kenetet előírás szerint megfestjük s a festet készítményt vizsgáljuk. Ez a kvalitatív, vagy minőségi vérkép. Felvilágosítást ad a sejtek milyenségéről, a sejték minőségi öszszetételéről. Az előírás szerint megfestett vérképen jól elkülöníthetjük az egyes fehérvérsejt-fajtákat. SZEMCSÉS SEJTEK Elsősorban a szemcsés sejtek tűnnek fel. Ezek onnan nyerték nevüket, mért mindegyik sejt plazmájában finomabb, durvább szemcsézettség található. Ezek a szemcsézettségek nem egyformán festődnek. A különböző festődés szerint a szemcsés sejtek csoportján belül három alcsoportot különíthetünk el. A legtöbb szemcsés sejt szemcséje igen finom, apró. Színük lilás. Ez azt jelenti, hogy egyformán festi őket a piros és a kék festék is. A piros festék kémiailag savanyu vegyhatásu, a kék festék is. A piros festék kézikus vegyhatásu. A festődésből következik a szemcsék vegyhatásának semlegessége. Éppen azért hívjuk őket neutrofil szemcséknek. Magjuk igen jellegzetes. Erősen szelvényezett, karéjos. Idegen szóval szegmentált magvu fehérvérsejteknek hívjuk őket. (Szegmentum szelvényt jelent.) Ezekből tartalmaz a vér legtöbbet. A fehérvérsejtek felét. Jelentőségük igen nagy. Ha a szervezetben valahol valami fertőzés történt, mondjuk megsebezzük ujjúnkat s a seb valamiképpen fertőződik, akkor a fertőzés helyén megindul a harc a fertőző kórokozók és a szervezet között. A küzdelem első részében a harc csak a fertőzés helyére szorítkozik. Ennek az elsővonalbeli harcnak leghasznosabb “katonái” a szelvényezett magvu fehérsejtek. A fertőző mikroorganizmusok hatására bizonyos kémiai anyagok termelődnek, kémiai ingert gyakorolnak a fehérvérsejtekre, amelyeket ezek felfognak. Elhagyják a vérpályát és gyorsan megjelennek a küzdelem szinterén. Mozgásuk igen jellegzetes. Protoplazmanyúlványokat bocsátanak ki magukból s ezekkel az állábakkal kúsznak tova. így mozog az egysejtű amőba is, ezért ezt a mozgást amóboid mozgásnak nevezzük. A küzdelem szinterén azután másik tulajdonságuk jut érvényre: fölfalják a behatolt baktériumokat. Ez a fagocitózis jelensége, amit Mecsnyikov, a kiváló orosz tudós fedezett fel. Ha a szervezetben valami heveny gyulladásos folyamat van, a fehérvérsejtek megszaporodnak, különösen a szegmentált magvu fehérvérsejtek. Gyulladás gyanúján éppen ezért végzünk fehérvérsejtszámolást. . Vannak olyan szemcsés sejtek, amelyeknek szemcséje nagyobb, mint a neutrofiloké, de egyenletesen helyezkednek el a plazmában, egyenletesen töltik ki azt. Ezek a szemcsék élénk pirosra szineződnek. A piros festék neve eozin, ezért e sejteket eozinofil sejteknek nevezzük. Normális viszonyok között kevés 1-4 százaléka a fehérvérsejteknek. Bizonyos betegségeknél (például szénanáthánál) megszaporodnak. Találunk még egy harmadik fajta fehérvérsejtet, ezeknek szemcsézettsége durva, meglehetős szabálytalanul helyezkedik el a plazmában. A szemcsék kékre festődnek, tehát a lúgos, bázikus festéket kedvelik, ezért bazofil sejtnek hívjuk. Számuk igen kevés. 100 fehérvérsejtre csupán egy bazofil sejt esik. Mindhárom fajta fehérvérsejt a vörös csontvelőben termelődik. f A BELSŐ KÖRNYEZET A fehérvérsejtek másik csoportja a nyirokcsomókban, régebben helytelenül nyirokmirigyeknek nevezett kis borsónyi, babnyi szervekben termelődik. Limfocitáknak, nyiroksejteknek nevezik. Alig nagyobbak a vörösvértesteknél. Aránylag nagy magjuk van, amely csaknem egészen kitölti a plazmát. Ezek a sejtek is igen gyors mozgásra képesek, gyorsabban mozognak, mint a szemcsés sejtek. Mintegy 22 százaléka a fehérvérsejteknek. Harmadik csoport a monociták. Igen nagyok. Magjuk babalaku. Amőboid módra mozognak és fagocitálni is tudnak. Az elhalt sejtet és széteset szövetmaradványokat fagocitálják. A monociták 4-6 százalékát adják a fehérvérsejteknek. Vannak még a vérben vérlemezkék is. Egészen kis képletek. Fontos szerepük van a véralvadásban. Ha a véredény fala, az érfal, valahol megsérül, a vérlemezkék odatapadnak, szétesnek. A szétesés folyamán oly kémiai anyagok szabadulnak fel belőlük, amelyek megindítják a véralvadást. Nagy vonásokban megismertük a vér alakos elemeit. A vér — legalább is döntő részben — mint azt egy kiváló francia élettanász, Claude Bemard mondta, a sejtek, szervek, illetőleg a szervezet belső környezete. A sejtek közvetlenül a vérből kapják a táplálékot, ez juttatja el hozzájuk az oxigént is. Közvetlenül ide adják le mind az anyagcsere, mind pedig a gázcsere salakanyagait, a bomlástermékeket és szénoxidot. Ezeket azután a vér szállítja el rendeltetési helyükre. Ebben a belső környezetben megvannak a védekező készségek is. A szervezet a külvilágból jött káros behatásokat részben a vérplazmában felhalmozott ellenanyagokkal (immun-anyag) részben fehérvérsejtjei segítségével küzdi le. Miczbán Izabella (‘"'Élet és Tudomány” folyóiratból) Washington — Az alsóház hadügyi bizottságának elnöke, Dewey Short, azt írja a “Planes” cimü szaklapban, hogy a Szovjetunión legalább is 1000 olyan nagy bombázóval rendelkezik amelyekkel A vagy H bombákat a világ bármely részébe el tudnak szállítani és a gép még vissza is térhet kiindulási helyére. Short azt állítja, hogy az ő információja szerint a Szovjetunionnak több ilyen nagy bombázó gépe van, mint az Egyesült Államoknak. — Lehet, hogy ennek a kijelentésnek a célja még nagyobb költségvetés a légierő részére.
