Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-04-17 / 1828. szám

1954. április 17. BÉRMUNKÁS 7 oldal “Hidegvérű” — igy nevezik azt az embert, aki nehéz percek­ben is a helyzet ura marad. “Kevés a vére!” — hangoztat­ja az aggódó anya'sápadt kis gyermeke láttán. A hirtelenharagu embernek gyakorta “felforr a vére”. Vérről és aranyról énekel a költő. A vért vizsgálja a laboratóri­umban az orvos, a biológus, a szövettanász, kémikus, bakteri­ológus. Életet mentenek gyors vérátömlesztéssel. Mi hát a vér? Az élettan azt tanítja,' hogy fontos folyadék szerveztünk szá­mára. A vér zárt csőrendszer­ben, a vérér rendszerben ke­ring. így jut el szervezetünk minden kis zugába. A vér viszi el a sejtekhez a táplálékot és az oxigént. A vér szállítja el az anyagcsere során keletkezett bomlástermékeket. A szövettani tankönyv azt mondja: a vér olyan szövet, amelynek sejtközötti állománya folyékony. De mi a szövet? A szövet bizonyos sejtek kö­zössége. A sejtek a fejlődés fo­lyamán egy bizonyos feladat végzésére specializálódtak. Egy­azon munkára differenciálódtak. A közös feladatnak megfelelően alakjuk is sajtátos formában módosult. A szövetekben a sejte­ken kívül fontos szerepe van a sejtközötti állománynak. Ez nem minden szövetben egyforma mennyiségű és minőségű. A VÉR ELEMEI A vér sejtközötti állománya folyékony. A folyékony sejtkö­zötti állomány a vérplazma. Szalmasárga színű folyadék. A vér piros színét a vörösvértes­­tek festékanyaga adja. A plazma fő alkotórésze viz. De van még benne sok egyéb fontos anyag, a többi között különböző szerv­­telen sók. Tartalmaz nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziu­mot, chloridokat, szulfátokat. Találunk még benne szerves anyagokat, fehérjéket, szénhid­rátokat, lipoidokat. Védőanyagok, ugyneveze 11 immunanyagok is vannak a plaz­mában. Ezek a szervezetnek vé­delmet nyújtanak bizonyos be­tegségekkel szemben. A plazma egyik fehérjéje a fibrinogén. Ez oldott alakjából kiválhatik, fibrinné alakulhat és kicsapódik a vérplazmából. Ez a folyamat a véralvadás. A kicsa­pódott fibrin ilyenkor magával rántja a vér sejtes elemeit: ek­kor képződik a vérlepény. A visszamaradó sárga folyadék a savó, vagyis a szérum. A savó tehát úgynevezett lefibrinált, az­az alvadékmentes plazma. A fibrinogén kivételével a plazma minden anyagát tartalmazza. Ha a vért, mondjuk nátrium­­citráttal összekeverjük, meggá­tolhatjuk az alvadást. Ha ilyen citrátos vért hagyunk állni, egy idő múlva a folyadék felszínén egy vékonyabb, halványabb ré­teg keletkezik. Ugyanis a vér alakos, sejtes elemei — amelyek­nek legnagyobb részét a vörös­­vértestek alkotják — súlyúknál fogva lesüllyednek. Ilyenkor csak a citrátos plazma marad AVER felül. Ha a vérfehérjék összeté­telében változás jön létre, a cit­rátos vérben az alakos elemek süllyedése megváltozik. Ezen alapszik az úgynevezett vérsüly­­lyedés vizsgálata is. VÖRÖSVÉBTESTEK, FEHÉRVÉRSEJTEK Mit találunk még a vérben? Vannak még ott vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék. A vörösvértestek tartalmaz­zák a vérfestéket, a haemoglo­­bint. Ez adja a vér piros színét s mi több, hozzá kötődik az oxi­gén. A haemoglobin szállítja a sejtekhez az oxigént. Ez viszi el a sejtektől a bomlástermékek egyikét, a széndioxidot. A vérfesték fontos alkotóré­sze a vas. Maga a vörösvértest önmagában sárga szinü és csak nagy tömegben adja a vér jel­legzetes színét. Egy köbmilli­méter vérben 4-5 millió vörösvér­test van. A fiatal, vörösvérsejtek teljes értékű sejtek. Magjuk van. A fejlődés során a mag eltűnik, ezért — a keringő vérben — magnélküli alakok vörösvértes­tek és nem sejtek vannak. A vörösvértest önálló mozgás­ra képtelen. A keringésben az áramlás sodorja tova. Alakja felülnézetben korong- alakot mu­tat, odalnézetben pedig piskóta alakú. Alakja változik: az áram­lásban gyakran harang alakot ölt, néha pénztekercs formájá­ban összeverődik. Vörösvértestek a vörös csont­velőben termelődnek. Ilyen csontvelő felnőtt szerevezetben a lapos csontokban található, például a mellcsontban. Magzati életben az egész csontvázat vö­rös csontvelő tölti ki. Felnőtt emberben ilyesmi ép élettani vi­szonyok közepette nem fordul elő. A vörösvértestek rövid ideig (25-90 napig) élnek. Ezután egyes szervekben —kivált a lép­­ben — szétesnek. A szétesett vö­­rösvértestekből sok értékes anyag szabadul fel. Ezeket a szervezet uj vörösvértestek kép­zésére hasznosítja. KVANTITIV ÉS KVALITTV VÉRKÉP A vér másik sejtfélesége a fe­hér vérsejtek. Színtelenek, sejt­jeikben sejtmagot is találunk. A kvantitiv vagyis mennyiségi vérkép mondja meg, hogy egy köbmilliméterben hány vörös, illetve fehérvérsejt van. A vér­­sejtszámolás erre a célra ké­szült, úgynevezett számolókam­rában történik. Egy köbmillimé­ter vérben 5000—6000 fehérvér­sejtet találunk. A fehérvérsejt­szám meglehetősen ingadozó. Gyulladásoknál, kisebb meghű­lések alkalmával is 9000—10,- 000-re is emelkedhet. A vörösvértestek csak úgyne­vezett passzív mozgásra képe­sek. A fehérvérsejtek ellenben önállóan mozognak. Az orvosi gyakorlatban azon­ban nemcsak a fehérvérsejtek számát nézik, hanem azt is vizs­gálják, milyen az egyes fehér­vérsejtféleségek százalékos el­oszlása. A vérből üveglemezre kike­nünk egy csepp vért, ezt az úgy­nevezett kenetet előírás szerint megfestjük s a festet készít­ményt vizsgáljuk. Ez a kvalita­tív, vagy minőségi vérkép. Fel­világosítást ad a sejtek milyen­ségéről, a sejték minőségi ösz­­szetételéről. Az előírás szerint megfestett vérképen jól elkülöníthetjük az egyes fehérvérsejt-fajtákat. SZEMCSÉS SEJTEK Elsősorban a szemcsés sejtek tűnnek fel. Ezek onnan nyerték nevüket, mért mindegyik sejt plazmájában finomabb, durvább szemcsézettség található. Ezek a szemcsézettségek nem egyfor­mán festődnek. A különböző festődés szerint a szemcsés sej­tek csoportján belül három al­csoportot különíthetünk el. A legtöbb szemcsés sejt szem­cséje igen finom, apró. Színük lilás. Ez azt jelenti, hogy egy­formán festi őket a piros és a kék festék is. A piros festék ké­miailag savanyu vegyhatásu, a kék festék is. A piros festék ké­­zikus vegyhatásu. A festődés­­ből következik a szemcsék vegy­­hatásának semlegessége. Éppen azért hívjuk őket neutrofil szem­cséknek. Magjuk igen jellegze­tes. Erősen szelvényezett, karé­­jos. Idegen szóval szegmentált magvu fehérvérsejteknek hívjuk őket. (Szegmentum szelvényt je­lent.) Ezekből tartalmaz a vér legtöbbet. A fehérvérsejtek fe­lét. Jelentőségük igen nagy. Ha a szervezetben valahol valami fer­tőzés történt, mondjuk megse­bezzük ujjúnkat s a seb valami­képpen fertőződik, akkor a fer­tőzés helyén megindul a harc a fertőző kórokozók és a szervezet között. A küzdelem első részé­ben a harc csak a fertőzés helyé­re szorítkozik. Ennek az elsővo­nalbeli harcnak leghasznosabb “katonái” a szelvényezett mag­vu fehérsejtek. A fertőző mikro­organizmusok hatására bizonyos kémiai anyagok termelődnek, kémiai ingert gyakorolnak a fe­hérvérsejtekre, amelyeket ezek felfognak. Elhagyják a vérpá­­lyát és gyorsan megjelennek a küzdelem szinterén. Mozgásuk igen jellegzetes. Protoplazma­­nyúlványokat bocsátanak ki ma­gukból s ezekkel az állábakkal kúsznak tova. így mozog az egy­sejtű amőba is, ezért ezt a moz­gást amóboid mozgásnak nevez­zük. A küzdelem szinterén azután másik tulajdonságuk jut érvény­re: fölfalják a behatolt baktéri­umokat. Ez a fagocitózis jelen­sége, amit Mecsnyikov, a kiváló orosz tudós fedezett fel. Ha a szervezetben valami heveny gyulladásos folyamat van, a fe­hérvérsejtek megszaporodnak, különösen a szegmentált magvu fehérvérsejtek. Gyulladás gya­núján éppen ezért végzünk fe­hérvérsejtszámolást. . Vannak olyan szemcsés sej­tek, amelyeknek szemcséje na­gyobb, mint a neutrofiloké, de egyenletesen helyezkednek el a plazmában, egyenletesen töltik ki azt. Ezek a szemcsék élénk pirosra szineződnek. A piros fes­ték neve eozin, ezért e sejteket eozinofil sejteknek nevezzük. Normális viszonyok között ke­vés 1-4 százaléka a fehérvérsej­teknek. Bizonyos betegségeknél (például szénanáthánál) meg­szaporodnak. Találunk még egy harmadik fajta fehérvérsejtet, ezeknek szemcsézettsége durva, megle­hetős szabálytalanul helyezke­dik el a plazmában. A szemcsék kékre festődnek, tehát a lúgos, bázikus festéket kedvelik, ezért bazofil sejtnek hívjuk. Számuk igen kevés. 100 fehérvérsejtre csupán egy bazofil sejt esik. Mindhárom fajta fehérvérsejt a vörös csontvelőben termelődik. f A BELSŐ KÖRNYEZET A fehérvérsejtek másik cso­portja a nyirokcsomókban, ré­gebben helytelenül nyirokmiri­gyeknek nevezett kis borsónyi, babnyi szervekben termelődik. Limfocitáknak, nyiroksejteknek nevezik. Alig nagyobbak a vö­­rösvértesteknél. Aránylag nagy magjuk van, amely csaknem egé­szen kitölti a plazmát. Ezek a sejtek is igen gyors mozgásra képesek, gyorsabban mozognak, mint a szemcsés sejtek. Mintegy 22 százaléka a fehérvérsejtek­nek. Harmadik csoport a monoci­­ták. Igen nagyok. Magjuk bab­­alaku. Amőboid módra mozog­nak és fagocitálni is tudnak. Az elhalt sejtet és széteset szövet­maradványokat fagocitálják. A monociták 4-6 százalékát adják a fehérvérsejteknek. Vannak még a vérben vérle­mezkék is. Egészen kis képle­tek. Fontos szerepük van a vér­alvadásban. Ha a véredény fala, az érfal, valahol megsérül, a vérlemezkék odatapadnak, szét­esnek. A szétesés folyamán oly kémiai anyagok szabadulnak fel belőlük, amelyek megindít­ják a véralvadást. Nagy vonásokban megismer­tük a vér alakos elemeit. A vér — legalább is döntő részben — mint azt egy kiváló francia élet­tanász, Claude Bemard mondta, a sejtek, szervek, illetőleg a szervezet belső környezete. A sejtek közvetlenül a vérből kap­ják a táplálékot, ez juttatja el hozzájuk az oxigént is. Közvet­lenül ide adják le mind az anyagcsere, mind pedig a gáz­csere salakanyagait, a bomlás­­termékeket és szénoxidot. Eze­ket azután a vér szállítja el ren­deltetési helyükre. Ebben a belső környezetben megvannak a védekező készsé­gek is. A szervezet a külvilágból jött káros behatásokat részben a vérplazmában felhalmozott el­lenanyagokkal (immun-anyag) részben fehérvérsejtjei segítsé­gével küzdi le. Miczbán Izabella (‘"'Élet és Tudomány” folyóiratból) Washington — Az alsóház hadügyi bizottságának elnöke, Dewey Short, azt írja a “Planes” cimü szaklapban, hogy a Szov­jetunión legalább is 1000 olyan nagy bombázóval rendelkezik amelyekkel A vagy H bombá­kat a világ bármely részébe el tudnak szállítani és a gép még vissza is térhet kiindulási helyé­re. Short azt állítja, hogy az ő információja szerint a Szovjet­­unionnak több ilyen nagy bom­bázó gépe van, mint az Egyesült Államoknak. — Lehet, hogy en­nek a kijelentésnek a célja még nagyobb költségvetés a légierő részére.

Next

/
Thumbnails
Contents