Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-04-17 / 1828. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1954 április 17. Veszekedés a piacon HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL (Vi.) Nem a kofálkodó vénasszonyokról lesz itt szó, akik bizony nagyon gyakran szoktak veszekedni a piacon, hanem a nemzetközi tőkések, akik mostan szintén veszekednek a még megmaradt piacon. Valamint minden amerikai tilalom, parancs ellenére is, mind nagyobb mértékben akarnak kereskedni a szocialista útra tért országokkal, mert bizony az a legnagyobb piac. Mikor az amerikai tőkések látták, hogy még a legjobb szövetségesük Anglia is mind nagyobb kereskedelmet akar folytatni, elküldték Stassent, a bankárok kormányának egyik legmegbizhatóbb ügynökét, hogy tárgyalja meg a dolgot. Napokig tárgyaltak, jelentett ide Stassen, végre azt állapította meg, hogy nem bírja az angolokat visszatartani a szocialista országokkal való kereskedelemtől, sőt még azt is javasolta, hogy szélesebb körű listát kellene készíteni a megengedhető anyagok szállítását illetőleg. Ezt különben is az angolok követelték. Most meg az amerikai elnököt is rákényszeritették, hogy ezen kényes piaci veszekedésbe beleszóljon. Mert már nem maradt egyetlen egy ország sem a tőkések szövetségesei között, akik engedelmeskednének az amerikai uraiknak és ne keres-VALLÁSŐRÜLET ÁLDOZATAI LONG BEACH, CAL. — A 72 éves Mrs. Elizabeth Smith belehalt a csörgőkígyó harapásba, amit a vasárnapi istentisztelet alkalmával kapott. Mrs. Smith tagja a “First Born” nevet viselő kis egyháznak, amely szóról-szóra komolyan veszi és követi a bibliában irt dolgokat. Ezen kis szekta hívei úgy tartják, hogy a sorsukat teljesen az isten intézi, az küldi rájuk a betegséget és gyógyítja is ki őket, azért orvoshoz nem fordulnak. Sőt annyira hisznek a bibliában, hogy még azt is elhitték, hogy ha bíznak istenben, akkor a mérges kígyó harapása sem árt nekik. A biblia Uj Testamentum részében, Márk evangéliuma 16-ik szakaszának 18-ik pontja igy szól: “Kígyókat vesznek fel és ha valami halálost isznak, meg nem árt nekik; betegekre vetik kezeiket és meggyógyulnak”. Ugylátszik, hogy a hívők követve ezt az utasítást, a templomjukba hoztak egy csörgőkígyót, amelyre rátették kezeiket. A kígyó azonban nem olvasta a bibliát és megharapta Mrs. Smithet, valamint a 45 éves fiát, Elzo D. Smithet is. A kígyó harapását fel sem vették, bízván a bibliában és a hitükben, igy nem fordultak orvoshoz. Mrs. Smith 2 nap múltán meghalt szörnyű kínok közepette. Elzo Smith eltűnt, állítólag a hegyek közé ment, ahol kivárja hogy elpusztul-e, avagy a HIT kigyógyitja. Az orvosok véleménye szerint ha kigyógyul, azt annak köszönheti, hogy a kígyó az első harapásnál kiadta az összes mérgét, vagyis Elzot nem a HIT, hanem az anyja halála menti meg a hasonló sorstól. kednének a vörösökkel. így a nagy harangot is megkonditották. Eisenhower azt mondta, hogy ő hive a kereskedelemnek, persze elhallgatta azt, hogy a saját maguk részére legjobban. Arra kérte a kongresszust, hogy engedje meg a békés anyagok kicserélését a szocialista országokkal, vagy mint már ők olyan hülyén állítják, a “vasfüggöny” országokkal. Londonból jelentik, hogy már nagyban kiterjesztették azon dolgok számát, melyet még Amerika is megenged, hogy a szabad kereskedelembe bevonják. Sőt amint az elnök beszédéből ki lehet venni, még az amerikai tőkések is akarnak osztozni ezen kedvező vörös piacon. Azért még azt is akarja az elnök, hogy ennek ellenében enyhítsék a behozatali vámokat, leginkább azon országokkal szemben, akik hajlandók a vörös piacból engedni az amerikaiaknak is, vagy Amerikán keresztül akarnak bizonyos dolgokat beszerezni. Úgy a hideg, mint a forró háborúban, valamint a gazdasági téren is veszíti Amerika a talajt. Az ok, nagyon kevés a fóka •— a piac — és sok arra a vadász, de legéhesebbek a tőkés rendszer urai ezen fókákra, az az piacra. Washington — A szenátus Public Works bizottsága 1 billió és 10 milliót kitevő költségvetést hagyott jóvá utak építésére. Ezen utak építését csak 1955 júliusában kellene megkezdeni, de a bizottság úgy határozott, hogy ha a munkanélküliség továbbra is emelkedést mutat, akkor a kormány bármikor megkezdheti ezen építkezéseket. — Ha a kormány nem is, a szenátorok ugylátszik, már elismerik, hogy a munkanélküliség számottevő lett. BESZÉLŐ LEVELEK PHILADELPHIA — Bruce Robert, az International Electronics Co. mérnöke a 2,668,718- as számú patent védelme alatt forgalomba hoz olyan levelet, amelyet speciális készitményü, mágnesozható papírra vesznek fel éppen úgy, mint minden más “tape-record” beszédet. Ezt a levelet természetesen beteszik a gépbe, amelyből aztán annak az írója, a saját hangján mondja el, amit írni akart. A gép mindjárt két rekordot készít, az egyiket elküldésre, a másikat pelig a küldő az irattárába teheti. A levelezésnek ez a módja, ha elég olcsó lesz, különös pártolásra számíthat az egymástól távol élő rokonok és jóbarátok között, akik igy nem csak levelet kapnak kedveseiktől, hanem egyben a hangjukat is hallják majd. A Borsodi bányatelepek ivóvízellátásának javítására több mint egymillió forintot fordítanak. Számos bányatelepen fúrnak uj kutakat. A téli hideg ellenére is lendületesen folyik a borsodi kooperáció és az uj város vízellátását biztositó kutak építése. “FALURA MEGYEK” Nagy elhatározás érett meg Szodorai Istvánban, az országoshirü, Kossuth- dijjas esztergályosban. Bejelentette, hogy falura akar menni dolgozni, az egyik állami gazdaság gép javítóműhelyébe. Szodorai István a magyar ipar egyik büszkesége. Fiatal ember, 36 éves, nevét ismeri az egész ország. Tavaly a gyorsforgácsolásban elért kiváló eredményeiért, újításaiért Kossuth-dijat kapott. Jelenleg második ötéves tervének utolsó negyedévi feladatán dolgozik. Hogyan jutott arra az elhatározásra, hogy most inkább a falut, az állami gazdaságot választja? — Faluról származom, gyermekkoromban szivemhez nőtt a falusi élet, jól emlékszem annak ezernyi örömére, de a dolgozó parasztok régi nyomorúságára, földhözragadtságára is — mondotta Szodorai István. — Amikor megjelent a párt és a kormány határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről, rendkívül felkeltette a figyelmemet: milyen hatalmas fejlődés előtt áll a magyar falu, milyen hatalmas feladatok állnak ma a mezőgazdasági dolgozók előtt. Akkor — bevallom — mégcsak átsuhant gondolatomban, hogy jó lenne ott lenni . . . Talán egy hete annak, hogy felkeresett engem a gyárban Nagy Pál fiatal mérnökünk, akivel együtt már sok érdekes feladatot, újítást dolgoztunk ki. örömmel újságolta, hogy falura megy, az egyik állami gazdaság gépállomására. Hivott, tartsak vele én is. Nagyon tetszett nekem a gondolat. Már csak azért is, mert engem nemcsak az esztergályosság érdekel, értek a motorokhoz, a motormunkához is. Ez a második szakmám. Tudok vezetni mindenféle gépet, akármilyen motorja is van. Újra és újra elolvastuk a határozatot, nagyon megkapott minket. Aztán arról beszélgettünk, hogy máshonnan, más gyárakból is kezdenek már jelentkezni a munkások és mérnökök, szakemberek, hogy falura akarnak menni. . . Pár napig semmi sem történt, — Egyik reggel olvastam a téli gépjavítások fontosságáról. Láttam, hogy rendkívül fontos feladat a mezőgazdasági gépek javítása. Elhatároztam: mindent elkövetek, hogy én is elmenjek falura, abba az állami gazdaságba, ahová Nagy Pál. Aznap délelőtt otthon voltam —, odaadtam a cikket feleségemnek, olvassa el ő is. Utána azt mondtam neki: “Gondoltam valamit!” Nevetett: ő is gondolt valamit, ugyanazt, amit én: menjünk falura. És már szőttük is a terveket kis családunk falusi életéről . . . Önkénytelenül is felvetődik a kérdés: hogyan válók el régi, 16 éves munkahelyétől, a csepeli gyártól ? — Nagyon szeretem munkahelyemet, nem lesz könnyű elválni tőle. De tudom, hogy ott a falun is hozzájárulhatok hazánk építéséhez, hiszen ma minden erőt a mezőgazdaság fejlesztésére kell összefogni. Olyan munkát akarok végezni vidéken is, mint a gyárban. És remélem, nem szakad meg a kapcsolatunk a gyárral, szeretnék egy kis “emléket” magámmal vinni. Olvastam, hogy a mezőgazdaságnak 105 esztergapadot kell kapnia a különböző üzemekből. Szeretném, ha az én kedves R-^-18 típusú esztergapadom, amelyen évekig dolgoztam, amelyen sztahanovista, majd Kossuth-dijas lettem, elkísérne az állami gazdaságba és tovább dolgozhatnék rajta. A csepeli munkások, Szodorai István dolgozótársai nagy érdeklődéssel, egyben megértéssel fogadták elhatározásának hirét. Biztosan tudják, hogy Szodorai István a falun is az elsők között lesz, megbecsülést szerez a magyar munkásosztálynak. AMERIKAI NÉP KÉPVISELŐI WASHINGTON — A New York Times News Service állítása szerint az amerikai törvényhozók között, — sem a képviselők, sem a szenátorok között, — EGYETLEN MUNKÁS SEM KAPOTT HELYET. De azonkívül nincs közöttük EGYETLEN DOLGOZÓ FARMER SEM. Ezen megállapítás szerint az amerikai nép 85 százalékának nincs igazi képviselete a törvényhozó testületekben. Van ugyan közöttük 63 képviselő és 21 szenátor, akik farmtulajdonosok, de azért nem farmerok, akik bármikor is dolgoztak volna farmon és abból éltek volna. A törvényhozók között legtöbb az ügyvéd (249 képviselő, 56 szenátor). Van azután közöttük 160 “üzletember” (kereskedő, gyáros, bankár, stb.) hét orvos (köztük 1 fogorvos), 80 tanító, újságíró, stb. és 38 mindenféle más foglalkozású. San Bernardino, Cal. — Amikor Rev. Arnold A. Brown bejeletette a híveinek, hogy meghívásra és az isten sugalmazására a *“Paradise”-ba fog költözni, a hívek nagyon elszomorodtak, mert azt hitték, hogy jó papjuk öngyilkosságra gondol s úgy akar bejutni a “Paradicsomba”. De Rev. Brown megmagyarázta nekik, hogy Paradise, Cal. városban a First Congregational Churchnek jóval nagyobb egyháza van, ahol tehát a pap jövedelme is jóval nagyobb. — szóval nem az igazi, hanem csak a földi Paradicsom után szalad a reverend. Adelaide, Ausztrália — Reuters hir szerint egy 27 éves férfit, akit elütött egy autó, még a bíróság is elitéit 14 dollár pénzbírságra “gondatlan sétálás” bűne alapján. Moszkva — Élelmiszerek és használati cikkek árait megint leszállították, 5, vagy nagyobb százalékkal, egyes esetekben az árleszállítás elérte a 45 százalékot. A második háború befejezte óta ez már a hetedik általános árleszállítás.
