Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-04-17 / 1828. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1954 április 17. HUSZADIK SZÁZAD — FÉL ÉVSZÁZAD ESEMÉNYEINEK MÉRLEGELÉSE — Irta: GERÉB JÓZSEF XV. NEMZETEK LIGÁJA Már az első világháború idején felmerült az a kérdés, hogy valami világszervezet félét kellene létrehozni, amely képes lenne megakadályozni az olyan borzalmas háborúkat, mint amin a világ népe már addig is átment. Ezt az eszmét állítólag először Asquit angol miniszterelnök pendítette meg s miután nagyon megtetszett Woodrow Wilson amerikai elnöknek, az említést tett róla a történelmi hírnevet nyert 14 pontjában. Ezért a Versailles (Páris) békekonferencia delegátusait nem érte váratlanul a League of Nation (Nemzetek Ligája) megalakítására szóló ajánlat, amit rövid tárgyalás után 1919 január 25 napján el is fogadtak. Első elrfökéül Wilsont választották meg, aki a tulajdonképpeni alakuló gyűlést április 28-ára hívta össze Genf (Svájc) városba. Ez a gyűlés aztán kimondotta a végleges megalakulást 42 állam csatlakozásával, amelyek delegátusai a következő év (1920) január havában tartották az első kongresszust Párisban. Ezen világszervezethez még több állam is csatlakozott és a csúcspontján 63 állam tartozott hozzá, de később a számuk leesett 57-re. Még igy is igen tekintélyes szám lett volna, azonban a szervezet semmi tényleges hatalomra sem tudott szerttenni, részben azért, mert a gazdaságilag legerősebb állam, az Egyesült Államok sohasem csatlakozott, részben pedig azért, mert a többi nagyhatalmak csak arra akarták felhasználni, hogy azon keresztül gyarmataikat szaporítsák a németektől elvett területekkel. AMERIKAI SZENÁTUS Noha a Nemzetek Ligája felállításán legodaadóbban Wilson dolgozott, a szenátusban olyan nagy ellenzékre talált, hogy nem tudta keresztülvinni annak jóváhagyását; Ez annyira bántotta Wilsont, hogy idegletörést kapott s nemsokára bele is pusztult. Wilsont ma is úgy emlegetik, mint a League of Nation mártírját. A szenátusban leginkább azért ellenezték az Egyesült Nemzeteket, mert az kimondottan a megalakulás idejében talált “statusqout”, vagyis azt, hogy minden állam, terület, gyarmat, stb. olyan állapotban marad, mint találták a Nemzetek Ligája elfogadásának idején. A szenátorok ezt ellenezték, mert a gyarmatokat, — amikből még az amerikai kontinensen is maradt né- ; hány, —; örökös gyarmati álla- ! pótba kényszeritették volna. Vi- : szont Anglia, Franciaország és ! Japán nem engedtek ebből a ! pontból. így az amerikai szená- i tusban nagy többséggel lesza- i vazták. Később a ligából önké- 1 nyesen kiléptek egyes országok, i I másokat pedig kizártak s igy League of Nation megbukotl J mielőtt valami érdemleges szol gálatot teljesíthetett volna. 1 ; vagyonát egy kisebb bizottság ra bízták, amely 1946 április ha vában kimondotta a véglege feloszlást s a kis vagyonát átad ta a közben alakult Egyesül Nemzeteknek. (United Nations' Akik figyelemmel kisérik í teljesen amerikai befolyás alat álló Egyesült Nemzetek munká ját, láthatják, hogy az ma ép pen úgy a gyarmati uralom fen 1 tartásán dolgozik, mint tervez ték a Nemzetek Ligájával is, d( amig akkor az amerikai szená tus teljes erejével ellenezte, nu ugyanolyan mértékben helyesli A pálfordulás magyarázata na gyón egyszerű; azóta Amerika is szerzett egy csomó gyarma tot, noha azokat más név alatl említik. A KELLOG-TERV Ha már itt vagyunk, megemlíthetjük, hogy a két világháború között még egy kísérlet történt a háborúk kiküszöbölésére, vagy legalább is annak korlátozására. Ez a Kellogg-plan név alatt ismeretes. Frank Kellogg, amerikai és Aristide Briand francia külügyminiszterek 1927- ben egyezséget kötöttek a háború törvénytelenitésére és a fegyverkezés korlátozására és kimondották, hogy ezen békeszerződéshez a többi államok is csatlakozhatnak. Csatlakozott is vagy egy tucatnyi állam, de amikor a fegyverek korlátozására gyűlést hívtak össze Párisban, megjelentek ott a Bethlehem Steel Company ügynökei, ujságiróknek adva ki magukat s olyan propagandát fejtettek ki, hogy a fegyverek korlátozásából nem lett semmi. Ennek a propaganda csoportnak a vezetője (a nevére már nem emlékszem), még el is dicsekedett a sikereivel, ami állítólag csak 140,000 dollárjába került a nagy hajógyárnak, ami igazán csekélység, hiszen egyetlen hadihajó építésénél sokszorosan több profitot húztak. PROHIBICIÓ Még Wilson adminisztrációja alatt részben mint háborús intézkedést behozták az ital-tilalmi törvényt. Előzőleg a szeszes italok gyártásának és forgalomba hozásának jogát az egyes álamok gyakorolták. Akadtak álamok mindjárt a Polgárháború után, amelyek “szárazak” lettek, vagyis kitiltották a szeszes italt. Az alkohol elleni agitáció Amerikában is igen régi keletű, de inkább csak vallási és etikai alapon és nem egészségügyi szempontból folytatták, rendesen csak a professzionális “prohibicionisták”. Legalább az államok fele már rövidebb-hoszszabb időre megpróbálkozott az italtilalommal, amig végre 1919- ben alkotmány módosítás gyanánt javasolták, ami 1920 januárjában meg is kapta a kívánt két-harmad (állam) többséget, mire mint az alkotmány 18-ik módosítása törvényerőre emelkedett. De amilyen nagy diadallal fogadták ezt a tilalmat, hamarosan éppen olyan gyülöltté lett, mi természetes, hiszen nem előzte meg áz alkohol ellenes oktatás, ami nélkül csak állam erőszakoskodást láttak benne. Egyszerre tele lett az ország titkos pálinkafőzőkkel, titkos korcsmákkal (speakesy), bootlegerekkel, stb. Miután a törvények betartása felett az állam, városi és a szövetségi rendőrök egyformán ügyeltek, hihetetlen méretű korrupció forrásává lett az italtilalom. A rendőrségnek nyílt mellékeresetet biztosított az italcsempészet elnézése. Ez a korrupció végre akkora méreteket öltött, hogy a bootlegereken és a rendőrségen kívül mindenki igyekezett megszabadítani az országot a 18-ik módositványtól, amit csak újabb módositvánnyal érhettek el. Ezt az alkotmány módosítást, amely a XXI-ik számot nyerte, amely tehát érvénytelennek nyilvánítja a XVIII-ikot, a Roosevelt adminisztrációja alatt hamarosan meghozták mindját 1933-ban. Ezzel a jobb sorsot érdemlő kísérlet csúnya kudarcba fulva végétért. A tanulság: Hogy az emberek egyéni szokásait törvényekkel, rendeletekkel nem lehet megváltoztatni. Ennek egyetlen módja a. nvelés. Az iszákosságnak, dohányzásnak, nőknél a túlzóan kihívó divatnak, stb. csakis a nevelés révén lehet korlátokat szabni. A Wilson adminisztrációja alatt említésre méltó még a bos;oni rendőrség sztrájkja. Nem azért, mintha ez magában véve valami nagy jelentőségű lett volna, hanem inkább csak azért, mert az állam kormányzója, Calvin Coolidge nagyon gyorsan és erőszakosan elfojtotta. Erről a Coolidgeról más államokban addig úgyszólván senki sem hallott, mégis ezen sztrájktöréssel olyan hírnévre tett t szert, hogy a következő évben Harding mellett alelnöknek jelölték a republikánusok s igy jutott $>e később a White Houseba is. A NAGY ÁTOK Wilson 19l9 szeptember havában nagy idegletörést kapott s nyilvánvaló lett, hogy nem sokáig fog élni. Egy amerikai ismerősöm akkor felvilágosított hogy nagy átok van a HÁBORÚS ELNÖKÖKÖN. (Háborús ! elnök az, aki háborút üzen). ' Ezen átok szerint egyetlen háborús elnök sem hagyja el épen ■ a Fehérházat. Amikor látta, hogy kételke- : dem a dologban, előállt a pél- s dákkal: “Ugy-e megölték Lin- i colnt (Civil war), megölték McKinley t (Spanyol-amerikai háború) s ime, most itt van Wil- : sont!” (Első világháború). : Midőn 1945-ben Roosevelt is < hirtelen meghalt agyvérzés kö- < vetkeztében, megint jelentkezett 1 az ismerősöm: < — Ugy-e, nem lehet az átok 1 elől menekülni? — Roosevelt is 1 háborús elnök volt, hadat üzent 1 a második világháborúban. ' 1 A múlt évben én kérdeztem * tőle: i LOS ANGELES ÉS KÖRNYÉKE FIGYELEM! A los angelesi IWW szervezet május 1-én MÁJUS NAPI ÜNNEPÉLYT rendez a Gallaghers Gardenban, 4322 Homert St. alatt 7:30 kezdettel. Útirány — Autóval vegye a Passadena Freewey-t a 43 és Homer St.-ig. Bússal vegye a 25. számú kocsit a Griffin Aven.-n és szálljon le Mosher St.-nél, ahonnan egy rövid sarok séta a Homer St. Mindenkit szívesen látunk. Bővebb felvilágosításért hívja CA 2-3147. A Rendezőség — Nos, mi van a nagy átokkal? Truman otthagyta a Fehérházat olyan egészségesen, mint a makk? , — Truman nagyon okos ember, — felelte a barátom, — nagyon jól ismeri a történelmet, mást nem is ismer, igy tudomása van erről a nagy átokról, azért nem üzent háborút Koreában és azért nem is nevezte háborúnak, hanem csak ‘‘rendőrakciónak’’. — Szóval becsapta a nagy átkot? — kérdeztem. — De hát mi van Ike-val, hiszen neki is van valami köze a háborúkhoz ? • — Van, van, — ismerte be a barátom, — valószínű, hogy ő is tud erről a nagy átokról, azért jár annyiszor a templomokba, — mindenféle templomokba, hogy imákkal ellensúlyozza az átkot. Nos, aki eddig még nem tudta, hogy háború helyett miért folytattunk csak rendőrakciót Koreában, az itt megkapta az egyetlen hivatalos információt, — de csak úgy négyszem között maradjon, ne adják tovább. (Folytatjuk) AMERIKAI FILMEKET AKARNAK. CANNES, Franciaország — A Cannes film-fesztivál alkalmat adott arra, hogy a szovjet delegáció vezetője, Gregori Alexandrov tanácskozást kezdjen az amerikai filmipar képviselőjével arra vonatkozólag, hogy az oroszok újból vásároljanak amerikai filmeket, amit a háború óta abbahagytak. Midőn Eric Johnston, az amerikai “film-cár” Moszkvában járt 1949-ben, megállapodtak abban, hogy a Szovjetunión megvásárol 50 amerikai filmet. A politikai viszonyok azonban hamarosan úgy elmérgesültek, hogy ezen egyezményből nem lett semmi. Az Associated Press hire szerint az oroszok most újból hajlandóságot mutatnak arra, hogy amerikai filmeket vásároljanak. Washington — A kongresszus alsóházának költségvetési bizottsága a julius 1-sővel kezdődő “budget” évre 1,061,000,000 dollárt szavazott meg atomfegyverekre. Ez azonban csak egy része a fegyverekre megszavazott 5,566,118,736 dollárt kitevő teljes összegnek. — Nem kell tehát attól tartani, hogy a következő évben már nem lesz elég olyan fegyver, amivel tömegpusztítást lehet végezni.
