Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-04-10 / 1827. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio ander the Act af March 3. 1879 VOL. XU. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1954 APRIL 10 Hem kell a béke Ali EGYESÜLT ÁLLAMOK VISSZAUTASÍTOTTA A SZOVJET BÉKEAJÁNLATÁT. — BÉKE HELYETT HIDROGÉNBOMBÁT ÍGÉRNEK. — NEM TÖRŐDNEK A SZÖVETSÉGESEIKKEL. NO. 1827 SZÁM WASHINGTON — Az egész világot meglepte a Szovjetunión azon ajánlata, hogy hajlandó csatlakozni az EDC (European De­­fenose Community) csoporthoz, ha Németországot nem fegyver­zik fel újból. Ezen ajánlat lényege az, hogy a Szovjet hajlandó biztosítani az összes európai államok függetlenségét. Sőt hajlandó belemenni abba, hogy az Egyesült Államokat is bevegyék ebbe a szövetségbe, ami azt mutatja, ® ~ hogy a Szovjet NEM AKARJA megtámadni Amerikát. Ezen nyilvánvaló békeajánla­tot az Egyesült Államok azon­nal visszautasitotta. A békeaján­latot a Szovjet az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaország nagyköveteinek kezeibe helyez­te. Mihelyt az amerikai nagykö­vet megtáviratozta a Szovjet ajánlatot, John Foster Dulles, amerikai külügyminiszter azon­nal magához rendelte az újságí­rókat és kijelentette hogy az Egyesült Államok visszautasít­ja azt, mert abban csak orosz “cselszövést” lát. Dulles kijelen­tette, hogy Eisenhower tudomá­sával utasítja vissza az orosz ajánlatot, de egyben azt is be­ismerte, hogy arról az érdekelt szövetséges hatalmakkal (Ang­lia, Franciaország) még nem tárgyaltak. Az utóbbi napokban Wash­ingtonban a hidrogénbomba nagy pusztító erejét hangoztat­va fenyegetik a Szovjetuniont. Louis L. Straus, az Atom Ener­gy Commission elnöke az Eisen­hower ujságkonferenciáján kije­lentette, hogy a márciusi két hidrogénbomba kísérlet alapján állíthatja, hogy most már olyan nagy hidrogénbombát tudnak készíteni, hogy egyetlen ilyen bomba a világ bármely városát lerombolhatja. Az újságírók megkérdezték, hogy még az oly nagyvárost, mint New York is? mire Straus igennel felelt. Amig tehát az oroszok hivat­kozva a modern fegyverek rette­netes pusztító hatására ajánl­ják a békét, Amerika éppen ezen fegyverekben bizva ellenzi a bé­kés megegyezést. Büntető munka-századok CARL VINSON KÉPVISELŐ A NÁCIKTÓL VETT PÉLDÁT UTÁNOZVA MUNKA-SZÁZADOK FELÁLLÍTÁSÁT AKARJA. WASHINGTON — Miután a kommunista mumussal való fe­nyegetést az amerikai nép az utóbbi időben már nem veszi olyan komolyan, mint előbb, Carl Vinson (R.) képviselő, aki az alsóház hadügyi bizottságának a tagja, törvényjavaslatot terjesztett be, amely elrendeli, hogy azon BESOROZOTT katonák, akik a kom­munista párt tagjai, avagy más, úgynevezett szubverziv szerve­zethez tartoznak, vagy pedig *—--------------------------------­alkotmányos jogaikra hivatkoz­va nem adnak felvilágosítást po­litikai és gazdásági felfogásuk­ra, a hadseregben külön bünte­tő munka-századokba osszák be őket. Vinson javaslata teljesen kö­veti a nácik hasonló módszerét. Ezzel a javaslattal újabb érde­meket akar szerezni magának az újból megválasztásra. Úgy Vinson, mint a többi azon kép­viselők, akik minden idejüket a “vörösök” üldözésével töltötték el, most komolyan tartanak at­tól, hogy a választók rájöttek, hogy mennyire becsapták őket. Azért újabb meg újabb áldoza­tok árán is azt igyekszenek elhi­tetni az amerikai néppel, hogy a kommunisták részéről óriási ve­szély fenyegeti őket, mert ime, azok még a hadseregbe is be­furakodnak-A “befurakodást” az őrnagyi rangra emelt Dr. Peress eseté­vel bizonyítják s elhallgatják, hogy Peresst s mindazokat, akik alkotmányos jogaikra hivatkoz­nak. kötelező módon BESOROZ­TÁK a haderőbe és nem önként jelentkeztek, mint azt a “befu­­rakodás” szóból következtetni lehet. Vinson és más hasonló vörös­faló képviselők kérésére Herbert Brownell igazságügyminiszter is dolgozik valamilyen törvényja­vaslaton, amivel a már lanyhuló kommunista mumust újból élet­re lehetne kelteni. így valószí­nű, hogy rövidesen valami olyan törvényjavaslatot is be fognak terjeszteni, amely az amerikai kommunista pártot törvényte-A M ET I | IDEI amiket érdemei I E I I I I í\ E I tudomásul venni Róma — A parlament felső házában 34 szenátor követelte, hogy az Egyesült Államok hív­ja vissza római nagykövetét, Mrs. Clare Luce Booth, “örege­dő urhölgyet” (mint ahogyan a lapokban említik), mert újból meg újból beleavatkozik Olasz­ország belügyeibe. — Az ameri­kai sajtó természetesen “kom­munista izgatásnak” mondja a Mrs. Luce ellen irányuló felhá­borodást. Belgrád — Az Associated Press jelentése szerint Jugosz­láviában erőteljes Tito-ellenes földalatti mozgalom alakult ki. Ez a mozgalom nem bal, hanem ellenkezőleg, jobboldali s a célja, hogy Jugoszláviát sokkal na­gyobb mértékben kösse le a Nyugathoz (Amerikához), mint teszik Titoék. Az AP hir szerint a mozgalom központjában régi szociáldemokraták állnak. Hanoi, Indo-Kina — A United Press jelentése szerint a Kínai Népköztársaság nagy erőfeszí­téssel építi azon utat, ami Indo- Kinába vezet és amelyen át a Viet-Minh csapatokat felszere­léssel ellátják. Washington —, A United Press jelenti, hogy miután Olaszor­szágban már igen magas fokra hágott az amerikai nagykövet, Clare Boothe Luce elleni felhá­borodás, Eisenhower elnök azon gondolkozik, hogy elküldi Rómá­ba Nixon alelnököt, aki állítólag olyan “bűvösen” tud beszélni, hogy majd kiengeszteli az ola­szokat is. Washington — Az Army ve­zetősége visszahelyezte állásába Mrs. Annie Lee Moss, negró hi­vatalnoknőt, akit pár héttel eze­lőtt elmozdítottak tisztségéből, miután valaki a Joe McCarthy bizottság előtt azt találta mon­dani, hogy Mrs. Moss valamikor tagja volt a kommunista párt­nak, mire az Army vezetősége azonnal utüaput kötött a talpa alá, a vád minden további felül­vizsgálata nélkül. Mrs. Moss azonban nem hagy­ta annyiba a dolgot. Eskü alatt lennek nyilvánítja majd. Jelen­leg ugyanis a párt még törvé­nyes, csupán csak a tagjait rak­ják börtönbe azért, mert a párt érdekében valamilyen szolgála­tot végeznek. A törvénykezésnek ez a mód­ja jellemzi legjobban az ameri­kai demokráciát. vallotta, hogy nem is tudta, hogy van kommunista párt, a kommunizmusról, szocializmus­ról és általában ilyen eszmékről soha életében sem hallott. Miu­tán tudatlanságáról ilyen fényes bizonyítékot adott, az Army rá­jött, hogy az ilyen ritka nagy zseni nagyon alkalmas Army tisztviselői állásra és azért visz­­j szahivták az irodába. De azért jmég mindig vizsgálják, hogy ! igazat mondott-e, mert ha eset­leg valaha hirét "hallotta Marx, Lenin, Sztálin s hasonló kommu­nistáknak, akkor már nagyon veszélyes egyén, aki esetleg még megdönti az amerikai kormányt. Cairo — Az egyiptomi kor­mányválságot az eddigi tárgya­lások nem tudták megoldani s igy a julius hóra tervezett álta­lános választások valószínűleg elmaradnak. Egyiptomot jelen­leg a Mohammed Naguib gene­rális vezetése alatt álló katonai csoport kormányozza az 1952-es “forradalom” óta, amikor Faro­­uk királyt elűzték s Naguib át­vette a miniszterelnöki tisztsé­get. A Naguib által alakított mi­nisztériumnak polgári tagjai is vannak, akiknek vezetője Gamal Abdel Nasser, aki a helyettes miniszterelnöki tisztséget tölti be. Ezek azt akarják, hogy az ország a katonai diktatúrából térjen át a polgári uralomra, amit Naguib hívei elleneznek. Ez a lényege az egyiptomi krí­zisnek. A monarchiát egyik frakció sem akarja s az angolok­kal való ellentétben (a Szuez ka­nális miatt) is nagyjából ugyan­azon álláspontot foglal el mind­két frakció. New Ulm, Minn. — Virgil De­an fűszeres ki akarta próbálni, hogy szereti-e az amerikai nép a jó vajat? Azért 49 centjével árulta azt a vajat, amit 63 cent­jével vett. Két nap alatt elfo­gyott a 4000 font készlete, bizo­nyítva, hogy ha a vajat olcsób­ban adnák, akkor nem kellene oly sok millió fontot felhalmoz­ni a kormány raktáraiban. Ezen kereskedő “sikerére” hi­vatkozva Washingtonban a föld­művelési minisztériumban kije­lentették, hogy a dai^y-érdekelt­­ség tiltakozása dacára is április első után leszállítják a vaj árát alátámasztó “paritas”-t 90 szá­zalékról 75 százalékra, ami azt jelenti, hogy a vaj fontjának ára a kiskereskedésekben 8-10 cent­tel esni fog.

Next

/
Thumbnails
Contents