Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)
1953-07-18 / 1790. szám
1953. julius 18. BÉRMUNKÁS 7 oldal HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL Hogyan tanulnak a dolgozók az országban “A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát. A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a népművelés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- s felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.” Ezt mondja ki a Magyar Alkotmány 48-ik paragrafusa. Ez azonban nem csupán Írott szó. A magyar népművelési kormányzat lehetőséget nyújt minden dolgozónak, hogy az általános, alapfokú iskolától az egyetemig, bármilyen fokú képzettséget szerezzen. Az 5 éves népgazdasági terv, de még inkább ennek hatalmás arányú felemelése a magyar népgazdaságot és az egész kulturális életet komoly feladatok elé állítja. Az iparosítás meggyorsítása, a mezőgazdaság átszervezése, az uj üzemek százai a fejlődő kulturális élet, az iskolák és kórházak számára mérnökök, közgazdászok, agronómusok, pedagógusok és orvosok ezreire, sőt tízezrei van szükség. Az építés nagy feladatait csak magas szakképzettségű, küzdőképes uj értelmiség tudja megoldani, s ezt az uj értelmiséget a népi demokrácia egyre fokozódó mértékben a munkásosztály és a dolgozó parasztság fiaiból és leányaiból nevelik ki. KÖZEL 100 ESZTENDŐ . . . A régi, az úri Magyarország elzárta a dolgozók és gyermekeik előtt az iskola, a továbbképzés, a kultúra útját: a Horthy-rendszer műveletlen népet akart, mert csak igy — a tömegek szellemi elnyomoritása által — tudta biztosítani uralmát. Eötvös József, aki 1848-ban, Magyarország szabadságharca idején, az ország első közoktatásügyi minisztere volt, rendezni akarta a népoktatás ügyét, de csak 1868-ban sikerült elérnie, hogy törvényben mondták ki a kötelező népoktatást. A volt uralkodó osztály még ez ellen is harcolt. Amikor pedig a javaslat mégis törvény lett, az alsóbb iskolák színvonalát a lehető legalacsonyabb fokon tartották, a felső oktatás területéről pedig gazdasági és társadalmi korlátok, “numerus clausus” zárták ki a munkásság és a dolgozó parasztság gyermekeit. m\ lí' ; :;v-l ! ; ■ TANULHAT A MAGYAR NÉP 1945 óta a magyar közoktatási kormányzat megvalósította a 14 éves korig kötelező általános iskola rendszerét, amely minden magyar állampolgár számára egyenlő alapműveltséget biztosit. 1949-ben megnyíltak az ujrendszerü középiskolák: természettudományos, ipari, közgazdasági, pedagógiai, zenei stb. gimnáziumok. A magyar népi demokrácia ezzel egyidejűleg kiépítette az ipari és mezőgazdasági szakoktatás, valamint a felsőfokú oktatás hálózatát is. A gyermekek oktatása mellett azonban a magyar közoktatás vezetői nem feledkeztek meg arról sem, hogy a munkáság és parasztság soraiban sokan vannak, akiknek a múltban nem volt lehetőségük arra, hogy tovább tanuljanak. Éppen ezért gondoskodni kellett olyan lehetőségekről is, amelyek a felnőttek előtt nyitják meg az iskola kapuit. A Dolgozók Általános Iskolájába jelentkezhet minden 16 évet betöltött dolgozó, aki legalább 4 elemi ill. általános iskolai osztályt végzett. 25 jelentkező esetén indítják meg az ugynevezezett “A” tagozatot, amelynek hallgatói 5 hónap alatt átveszik az általános iskola V. és VI. osztályának tananyagát. A “B” és “C” tagozatok — amelyek a VII és VIII osztály anyagát ölelik fel — már 15 jelentkező esetén megindulnak. E tagozatokon az oktatás heti négy estén 5-től 8-ig tart. A dolgozók 5 havonkint vizsgázhatnak a tanult anyagból. Az oktatás díjmentes. A képesítéssel a dolgozók bármely középiskolába jelentkezhetnek. 1945 óta több, mint 50.000 munkás és paraszt végezte el ily módon az általános iskolát, s közülük igen sokan folytatják tanulmányaikat. A gyors fejlődés, a gépek egyre nagyobb mérvű alkalmazása magasabb tudást, magasabb iskolai végzettséget követel meg. A dolgozók megértették, hogy élniök kell a lehetőségekkel, együtt kell haladniok a fejlődéssel és tudják, hogy munkájukat és teljesítményüket, mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban javíthatják, ha tudásukat növelik. ____ A dolgozók általános iskolájában a tanulók nem csak közismereti tárgyakból vizsgáznak, hanem ideológiai oktatásban is részesülnek. A DOLGOZÓK KÖZÉPISKOLÁJA Ebbe a kategóriába tartoznak a közgazdasági középiskolák, az átalános gimnáziumok, az óvónőképzők és az ipari technikumok. Az általános iskola VIII osztályának megfelelő képesítéssel minden 17 és 45 év közötti dolgozó jelentkezhet középiskolába. Az oktatás négy éves, négyszer egy héten este 5-től 8 óráig tart. így a dolgozók munkájuk rendes elvégzése mellett is képesítést szerezhetnek egyetemre vagy főiskolára való felvételre. A közgazdasági középiskola elvégzése után a dolgozókat vállalatokban helyezik el és mint üzemgazdászok üzemi tervezők, statisztikusok, bérelszámolók, adminisztrátorok, *stb. működnek. Budapesten 10, vidéken 29 közgazdasági középiskola működik. Az általános gimnáziumok széleskörű általános műveltséget nyújtanak a beiratkozott dolgozóknak. A reál-tagozatban matematika, biológia, kémia, fizika, ábrázoló mértan a főtárgyak, mig a humán-tagozat elsősorban nyelvek, irodalomtörtörténet, történelem és földrajz oktatásával foglalkozik. Négy budapesti gimnázium mellett Pécsett, Szegeden és Debrecenben nyílt már meg a dolgozók általános gimnáziuma. A dolgozó nők munkájának megkönnyebbítése érdeké ben sorra nyílnak a napközi otthonok ,az üzemi óvodák és gyermekgondozók. Az óvónőképző középiskolákra vár a feladat, hogy ezen intézmények számára megfelelő szakszemélyzetet képezzen ki. A tanulási idő 2 és fél év. Az általános feltételeken kívül a jelentkezőknek jó zenei hallással, jó szinérzékkel kell rendelkezniük és alapos orvosi vizsgálaton kell keresztül menniük. Budapesten 2, vidéken 4 óvónőképző működik. Az ipari technikumok működése sokrétű és szerteágazó. Szinte minden iparágnak megvan a maga technikuma, ezekbe segédlevéllel vagy két éves szakmai gyakorlatot igazoló okmányokkal jelentkezhetnek felvételre a dolgozók. Ha a hathetes előkészítő tanfolyamot követő vizsgán megfelelnek, 4 évig tanulhatnak s a technikum elvégzése után egyetemi felvételre nyerhetnek képesítést. A felvételi vizsga és a tanulás minden középiskolában díjtalan. SZAKÉRETTSÉGIVEL AZ EGYETEMRE Az uj magyar értelmiség kialakításáért folytatott következetes harc egyik jelentős állomása volt 1948-ban a szakérettségi tanfolyamok felállítása. Ezek a tanfolyamok 11 hónap alatt egyetemi tanulmányokra készítik elő azokat a tehetséges munkás és parasztifjakat, akik a Horthy-rendszer idején nem is gondolhattak továbbtanulásra. A szakérettségi tanfolyamok az ötéves népgazdasági terv fokozott szükségletei következtében felépített' pillanatnyi szakemberhiány leküzdésére megfelelő számú szakember magasabb színvonalú elméleti kiképzését teszik lehetővé. Ezek a tanfolyamok a múlt rendszer bűneinek és elsősorban a közoktatás terén jelentkező elmaradottságnak mielőbbi felszámolását siettetik. A szakérettségi tanfolyamok tanidejét az 1952. évben 2 évre emelték fel. A szakérettségi tanfolyamokra a dolgozók legjobbjai kerülnek. Az üzemi és falusi pártszervezetek, valamint a tömegszervezetek feladata, hogy azokat a 18-30 éves munkásokat és parasztokat küldjék tanfolyamra, akik a termelésben végzett munkájukkal bebizonyították, hogy érdemesek a továbbképzésre. A jelentkezés nincs iskolai végzettséghez kötve. így a hallgatóknak rövid, de kemény munkával kell felkészülniök a továbbtanulásra. A tanfolyamra jelentkezők ugyanis 4 évi egyetemi vagy 2 évi főiskolai tananyag hallgatásra kötelezik magukat. A szakérettségi hallgatók diákotthonokban laknak, ahol teljes ellátást, tanszert, tankönyveket kapnak teljesen díjtalanul, rendszeres ösztöndíjban részesülnek. A családfenntartók minden eltartott után (beleértve a nem-dolgozó feleséget) családi pótlékot kapnak. Gondoskodás történik a kollégisták kulturális és sportszükségletéről is. A kollégiumban könyvtár, rádió és folyóiratok szolgálják a kollégisták művelődését és szórakozását. •A szakérettségi tanfolyamokon a legjobb tanárok és nevelők tanítanak a kollégiumban, a tanítási időn kívül is tanárok foglalkoznak a hallgatókkal. A tanfolyam sikeres elvégzése után a nappali vagy esti egyetemre illetve főiskolára járó hallgatók ugyanilyen feltételek mellett tanulnak tovább. Tanulmányuk elvégzése után minden hallgató abba a munkakörbe kerül, ami képességének legjobban megfelel. ESTI EGYETEMEK A magyar népművelési kormányzat továbbtanulási lehetőséget biztosit azoknak a dolgozóknak is, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy a termelőmunkát felsőbb tanulmányaik miatt megszakítsák. Ezek a dolgozók napi munkájuk mellett az egyetemek esti tagozatain folytathatják tanulmányaikat. Az esti egyetemekre jelentkezhet minden 20-30 év közötti dolgozó. Akinek érettségi bizonyítványa van, csak felvételi vizsgát tesz. Az előképzettség nélküliek egy éves előkészítő tanfolyamon vesznek részt, amelynek végén vizsgázniok kell. A felvételre jelentkezőknek legalább 2 éves szakmai gyakorlatot kell igazolnia. Miután elvégezték a 4 éves esti egyetemet már 6 évi gyakorlattal rendelkeznek. Az oktatás heti 4-szer 5 órán át folyik. A jelentkezés az üzemeken keresztül történik. A vállalat vezetőségének ajánlása alapján a legjobb szakmunkások kerülnek esti egyetemre. Az esti egyetem hallgatói munkaidő kedvezményben részesülnek : naponta csak 6 órát dolgoznak, és 8 óra bérét kapják. Ezenkívül a félévi vizsgák előtt egy, év végén pedig két hét vizsgaszabadságot kapnak. Évente 150 forint tanszersegélyben is részesülnek. Hasznosnak bizonyultak az u. n. tanulótáborok, amelyeket főleg a felvételi és az I. évi vizsgák előtt szerveznek meg a szakszervezeti üdülőkben. A dolgozók kedvezményes áron nyugodtan készülhetnek a vizsgákra és az itt eltöltött időt sem rendes szabadságukba, sem pedig az üdülési időbe nem számítják be. Az esti egyetemek hallgatóinak tanulmányi eredményei igen jók. A Budapesti Műszaki Egyetem Esti Tagozatának II. éves hallgatói például igen jól megt
