Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-11-21 / 1807. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohi< under the Act ti March 3. IH7“ VOL. XL. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1953 NOV. 21 NO. 1807 SZÄM KINA ELISMERESE AZ AMERIKAI KÜLÜGYI HIVATAL A KÍNAI NÉPKÖZTÁR­SASÁG ELISMERÉSÉNEK KÉRDÉSÉT TANULMÁNYOZZA, — MONDOTTA DULLES KÜLÜGYMINISZTER résének kérdésevei. Dulles ezt a kijelentést az új­ságírókkal tartott konferenciá­ján mondotta. Hozzátette még azt is, hogy az amerikai kor­mány nem tett arra fogadalmat, hogy a ‘‘vörös” Kínát soha sem fogja elismerni, hanem csupán bizonyos feltételekhez kötötte az elismerést. Ilyen feltételek a következők: Kommunista Kina hagyjá abba a nyugati hatal­mak felé irányuló ellenszenves magatartását; ne adjon fegyve­res segítséget Indo-Kinába és egyéb “agressziók” esetén és mutasson hajlandóságot arra, hogy betartja az Egyesült Nem­zetek szabályait. Ez az első eset, hogy az Eisen­hower adminisztráció Kina el­ismerésének kérdésével foglal­kozik. Az újságírók szerint en­nek egyik oka az, hogy az elis­merést már nemcsak a Szovjet­unión, hanem Amerika szövetsé­gesei is követelik, de ugyancsak az elismerést ajánlják az Egye­sült Nemzetek úgynevezett “semleges’’ országai is. Ugylátszik, hogy az elisme­rés árául az amerikai kormány bizonyos engedményeket akar kicsikarni a Kínai Népköztársa­ságtól és annak az előszele volt a Dulles nyilatkozata. Egyéb­iránt ezt erősiti meg az a hir is, hogy Eisenhower december első felében tanácskozni fog Church­­hill angol és Laniel francia mi­niszterelnökökkel, amikor meg­beszélik, hogy az esetleges ötha­talmi találkozón milyen követe­léseket állítsanak fel. WASHINGTON — Dacára azon kemény, szinte rideg vissza­­utasitó válasznak, amit az amerikai kormány az oroszok azon jegyzékére adott, hogy a háborús feszültség enyhítésére a Kínai Népköztársaságot is magában foglaló öthatalmi konferenciát kell tartani, most John Foster Dulles, amerikai külügyminiszter azt a kijelentést tette, hogy az amerikai kormány komolyan foglalkozik a Kínai Népköztársaság elisme-Munkás-lakóházak ellenzői A TELEKSPEKULÁNSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ELLEN­ZI A MUNKÁS LAKÓHÁZAK ÉPÍTÉSÉT. Országszerte sokat beszélnek arról, hogy ha a jelenlegi fegy­verszüneti tárgyalások mégis csak valamennyire elősegítenék az általános békét, legalább is annyira, hogy a fegyverkezést le le­hetne, avagy LE KELLENE SZÁLLÍTANI, akkor mivel lehetne az iparokat fentartani abban a mederben, mint most folynak ? A legegyszerűbb s szinte magától kínálkozó válasz az, hogy olcsó munkáslakások építésével, miu­tán az ország minden jelentéke­nyebb városában megtaláljuk a “slum’’ név alatt ismert nyomor­­negyedeket. Az amerikai városok “slum” kerületeinek eltüntetése évtize­dekig tartó nagy munkát adna, ha igazán neki feküdnének. En­nek azonban egyik legnagyobb akadálya az, hogy a telekérde­keltségek nem engedik kivenni kezükből ezt a rendkívül nagy profitot hajtó ipart, amelynek alapján az amerikai népet hal­latlan módon kizsákmányolhat­ják. A telekspekulánsok szövet­sége, a National Association of Real Estate Boards országos konvenciója, amelyet Los Ange­les városban tartottak, kimon­dotta, hogy az ország jövőjére legfontosabb a városok megtisz­títása a nyomornegyedektől. De ugyanakkor kimondották, hogy ezt a munkát csak a privát tőke végezheti el sikeresen. “Sok millió uj lakóházra van szükségünk”, — mondja a ha­tározat, —. “de ezt nem rendőr akciókkal, állami beavatkozás­sal, konfiskálással érhetjük el, hanem csak úgy, hogy alkalmat adunk a privát tőkének, hogy az ily munkán profitot szerez­zen”. Hát az ily építkezést akár a szövetségi, az állami vagy vá­rosi hatóságok hajtanák végre, akkor az már “szocializmus, kommunizmus lenne, amit Ame­rika népe nem akar”, — mond­ja tovább a telekspekulánsok határozata. És mint másféle üz­leteknél, itt is csak annyi bea­vatkozást engednek az állam­nak, hogy a privát telekspeku­lánsokat segítsék abban, hogy a nyomor-negyedek helyén olyan A HÉT HÍREI amiket érdemei tudomásul venni Pittsburgh — A Pennsylva­nia állami hütlenségi törvények alapján 20 évi börtönre és 10,- 000 dollár pénzbírságra Ítélte Henri O’Brien megyei biró Ja­mes Dolsen irót, a Daily Work­er volt munkatársát. A 68 éves Dolsen az ítélet kihirdetése után ezt mondotta: “Noha ez a büntetés rámnéz­ve életfogytiglani Ítéletet jelent, nem kérek kegyelmet ettől a bí­róságtól, vagy bárkitől is. Helyt­állók mindazért, , amit tettem, tudom, hogy a jövő minket fog igazolni!” London — Churchill kormá­nya bejelentette a parlamentben, hogy az állami felügyelet alá vett húsipart vissza fogják he- Ivezni a magán vállalkozás köré­be. A hnsinart állami fel övvel el alá vették a háború eleién, mint szükséges háborús intézkedést, am elvet azonban mé» a háború után is megtar+ottak. Most azon­ban már envhült a. hushiánv és a jövő évben minden állami kontrolt beszüntetnek az élel­miszerek árusításánál. Cairo — Az egyiptomi kor­mány bejelentette, hogy az elű­zött királyi ház összes tagjai­nak vagyonát elkobozta az ál­lam. Egy előző rendelettel eddig csak Farouk király vagyonát kobozták el, most azonban ezt a rendeletet kiterjesztették a Mo­hammed Aly dinasztia összes tagjaira. Washington — Joe McCarthy egyik fő vizslakopója, a 23 éves David Schine, akit már régeb­ben bevettek katonának, eddig elhúzta a berukkolását. Most aztán azt követelte, hpgy tekin­tettel a nagy érdemeire (?) tisz­ti rangot (Comission) adjanak neki. Az Army azonban elren­delte, hogy azonnal jelentkez­zen a Ft. Dix, N. J. kiképző ka­tonai telepen, ahol a “buck pri­vate” sarzsit kapta. amelyik egymásnak suttogó két csecsemőt mutat s a fénykép alatt ez a felirat olvasható: “Hallottad, hogy mi történt Bé­nával?” — Az oroszok “ostoba viccnek” nevezték az amerikai “művész” orosz ellenes propa­gandáját. London — Az angol Board of Trade (kereskedelmi minisztéri­um) bejelentette, hogy enge­­délvt adott arra, hogy an col gyárosok kisebb automobilokat és egyéb géneket szállítsanak a Kinai Népköztársaságnak. A nyilatkozat szerint a Kina elle­nes blokádon az amerikai és a francia kormányokkal való ta­nácskozás után enyhítettek. San Francisco — A republiká­nus párt 11 állami vezetője pa­nasszal fordult a párt országos vezetőihez, hogy az Eisenhower adminisztrációtól nem kaptak elegendő koncot (állást) s azért a nyugati államokban oly nagy az elégedetlehség, hogy veszé­lyezteti a párt sikerét a követ­kező kongresszusi választások­nál. — Ez a panasz nyílt elisme­rése annak, hogy az amerikai politikusok a várható koncért szolgálják oly híven a két nagy pártot. Washington — Szenátor Mc­Carthy bejelentette, hogy vizs­gálat alá veszi azon privát válla­latokat, amelyek a kormánytól hadirendelést kaptak, hogy az alkalmazottaik között vannak-e kommunisták, akik elárulhatná­nak fontos “hadi titkokat”. A demagóg szenátor először is a General Electric Company al­kalmazottait akarja “kivizsgál­ni”- — Ugylátszik, hogy dema­góg Joe McCarthy most már nemcsak a kormányalkalmazot­takat, hanem a privát iparok munkásait is meg akarja rémí­teni, mert jelenleg alig van oly nagyobb iparvállalat, amely köz­vetve vagy közvetlenül ne ké­szítene valamilyen hadi felsze­relést. Bécs — A bécsi U.S. Informa­tion Service szerint az oroszokat felmérgesitette az a fénykép, lakóházakat építsenek, amelyek­ben házbér név alatt lenyúzhat­ják a lakók bőreit is. Ez nem szocializmus, ez nem kommunizmus, igy megenged­hető. Jeruzsálem — Dávid Ben-Gu­­rion, Izrael állam miniszterelnö­ke, betegségére hivatkozva le­mondott tisztségéről. A kor­mányzó Mapai párt tanácskozá­sokat tart, hogy kit válassza­nak utódjául. Ben-Gurion Izrael állam első miniszterelnöke s leg­ismertebb gyakorlati politikusa volt.

Next

/
Thumbnails
Contents