Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)
1953-11-14 / 1806. szám
t oldal BÉRMUNKÁS 1953. nővén 14. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN PUBLICATION OF INDUSTRIAL UNIONISM Előfizetési árak: Egy évre ..........................$3.00 Félévre .............................. 1.50 Egyes szám ára ------ 5c Csomagos rendelésnél 3c Előfizetés Kanadába egész Subscription Rates: One Year ................ $3-00 Six Months ...................... 1.50 Single Copy ............— 5c Bundle Orders ________ 3c ................................................ $3.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás aztán bekerült a vezérkarhoz, ahol a HÁBORÚS TJEKET KÉSZÍTETTE, ez lett a specialitása, ezzel tüntette ki ft anynyira, hogy a második világháború amerikai tervét is fritette. A háború vége felé Roosevelt Kinába küldte, hogy nai két frakciót egyesítse a japánok elleni harcra. A háború" TMvid ideig külügyminiszter lett, amikor megindította a mfa is folyó “hideg háborút” a Marshall-terv alatt álcázott s?tellenes szövetkezéssel. Innen nyugalomba vonult, de Trurr^érésére újra szolgálatba állt, ezúttal mint hadügyminiszter,íor a Je* lenlegi újabb, minden eddiginél nagyobb fegyverkezé 0Sram°t indította útnak. És ime, ennek az embernek, AKINEK EGÉSZ ÉlE A HÁBORÚ CSINÄLÄSSAL TELT EL, Ítélték oda a Nofékedijat! Talán radár nélkül is elismerhetjük, hogy szegéi°bel most alaposan kiforoghatja magát abban a lőporos kripté hivatalos felfogásával. Published Weekly by the Atomenergia BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE A véres profit Európai tartózkodásból számos újságíró, üzletember sőt még kormányhivatalnok is azzal az információval tér haza, hogy Nyugateurópában nem tartanak az oroszok támadásától úgy, mint itt, az Egyesült Államokban. Akik hosszabb időt töltöttek Európában azon csodálkoznak legjobban, hogy milyen biztosan számítanak itt az oroszok támadására, holott Európában mitsem gondolnak rá. Ezért érthetetlen-, hogy akkor a nyugateurópai kormányok miért csatlakoztak le olyan készséggel a North Atlantic Treaty Organization (NATO) szövetséghez, amely egyrészről fegyverkezésre kényszeríti őket, másrészről pedig egyenes kihívás arra, hogy ha a két nagyhatalom között háborúra kerül a sor, akkor az országaik egészen bizonyosan hadiszintérré váljanak. Ha eze> NATO országoknak nem kell tartani a Szovjetuniontól, akkor miért fegyverkeznek? És miért fegyverkeznek szövetségben az Egyesült Államokkal, amikor innen állandóan fenyegetik Oroszországot és nyíltan mondják, hogy a fegverkezés a szovjetek ellen irányul? Erre a kérdésre érdekes feleletet kaptunk a NATO hadsereg fővezérének, Alfréd M. Gruenther generálisnak mostanában kiadott jelentésében, amely egyszerű számadatokat tartalmaz ugyan, de ezen számok nagyon de nagyon sokat mondanak. A frankfurti NATO főhadiszállása ezen jelentése azt mondja, hogy a junius 30-án végződött financiális évben a NATO haderő részére “offshore” — vagyis nem az Egyesült Államokban, hanem külföldön — 1,596,000,000 dollár áru felszerelést vásároltak, az előző évben pedig 693,964,000 dollár árut, vagyis a két év alatt összesen 2,489,964,000 (csaknem harmadfél billió) dollárt költöttek el “offshore”. A további részletek elmondjak azt is, hogy 15 európai NATO állam PRIVÁT VÁLLALATAI kapták a több mint 350 rendelést Az Atomenergia Bizottság végre bejelentette, V rendelést adott egy olyan atomenergiát fejlesztő telep épKe> ahol az energia egy részét az atombombához használható onium elem előállítására, másik részét pedig villanyáram fejlejére fogják használni. így az Egyesült Államokban ez lesz az» telep, ahol az atomenergiát nem csupán háborús célra fogják asználni. A háború befejezte óta egyre vitáznak azon, 1 mikor fogják már megkezdeni itt is az atomenergia hasznát békés célokra? Mert mint ismeretes, Angliában már megkék. Pár héttel ezelőtt az Atomenergia Bizottság Eugene M. Z'rt nevű tagja azzal a hírrel tért haza Európából, hogy ottgalább is 15 “atom-reaktort” építenek tisztán csak keresked villany fejlesztés céljára. Ez a hir késztette az atom Éne Bizottságot, hogy kiadja rendeletét az első ilyen telep építés. Dacára annak, hogy az atomenergia titkát amerikai nép költségén az Egyesült Államokban fedezték fel,gis itt késnek ezen uj erőforrás oly kihasználására, hogy abbóTMépnek gazdasági haszna legyen. Ennek oka az, hogy a konyt uraló üzletemberek féltékenykednek egymásra. Abban egyeztek, hogy az atomenergia kihasználását magánvállalatökjébe kell adni, mert az állami kezelése “szocializmus” vagy ts még ’’kommunizmus” is lenne, amely “borzalmas nagy veszől” mindenáron meg akarják védeni az országot. Ezen gyerekes frázis helyett azonban sokláríytállóbb azon állítás, hogy számos nagy korporáció szeretm'zébe keríteni az atomenergia kihasználásának a jogát, de miu-az atom-reaktorok nagyon sok millió dollárba kerülnek, azoáradoznak, hogy miként lehetne az ország pénzén felépíteni ezfendkivül költséges erőmüveket és ők aztán átvennék használ így óriási profitra tennének szert nagyobb befektetés „nélr-Az atomenergia békés célokra való kihajlását ez a manőverezés hátráltatja és Zuckert commissioner 5 szava figyelmezteti a kormányt, hogy ha nem sietnek, aki Európa megelőzi őket s akkor az amerikai nép ráeszmél arra.gy a jelen korszak legnagyobb találmányával is miként csapják őket a szent profit érdekében. ezen hadifelszerelés szállítására. Ezen két és fél billió dollár rendelésen és az azon nyert profiton 15 NATO állam kapitalistái osztoztak. Üzletek kormáya Miután azon országokban a kormányok éppen úgy a tőkéseket szolgálják, mint itt, az Egyesült Államokban, érthető tehát, hogy ott is folytatják a háborús uszítást, mert annak révén a hadiszállításra megindíthatták iparaikat s ott is, mint itt, tisztán csak a fegyverkezési program tartja mozgásban az iparokat s veszi elejét az újabb ipari pangásnak. A jelentés egyébiránt pontosan felsorolja, hogy melyik ország vállalkozói milyen értékű rendelést kaptak. így pontosan megállapítható az is, hogy az egyes országokban mennyi profitot kaptak a halálkereskedők azért, hogy az országukat kitegyék a teljes pusztulásnak abban az esetben, ha csakugyan ki tudják erőszakolni a nagy háborút. A Nobel Békedij Talán valami finom radár készülékkel meg lehetne állapítani, hogy az 1896-ban elhalt Aired Nobel milyen sebesen forog a sírjában? Mert ha hitelt lehet adni annak a mondásnak, hogy a halottak megfordulnak sírjaikban, ha valami olyasmi történik, ami nem tetszene nekik, ha élnének, akkor egész bozonyos, hogy az a néhai lőporgyáros ném csak megfordult, hanem forog, forog, egyre forog azóta, mióta Stockholmban bejelentették, hogy az ez évi Nobel békedijat az amerikai George Marshall generálisnak adják. De hogyisne, hiszen Marshall kiválasztása mindenkit meglepett, de leginkább őt magát. Hiszen senki sem tudja, még ő maga sem, hogy miért is érte őt ez a nagy kitüntetés? Alfred Nobel svéd lőpórgyáros, a dinamit feltalálója ugyanis 9,200,000 dollárt kitevő vagyonából oly alapítványt hagyott, hogy annak a kamataiból minden évben tüntessék ki azt, aki legnagyobb érdemeket szerzett a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom és a világbéke terén. De mit csinált Marshall a világbéke érdekében? George Marshall katonaiskolát végzett Virginia államban és azonnal a hadsereghez került. Mint alantas tiszt harcolt az első világháborúban, amerikai farmerok nagy indulásának a Depart.. . ,, gt'culture kénytelen megint az<4enteni, hogy az elmúlt hóban a farmtermelvények árai ujbóstek 2.34 százalékkal. Most aztan mar akár káromkodhatnak is farmerok. De ugyanakkor telük zúgolódhatnak, vagy káromdhatnak a fogyasztók is, mert a Labor Department jelentése^erint az élelmiszerek arai megint emelkedtek. tr-w.iPl I1*'01 azt állítani, hogy« Eisenhower adminisz- i - onn* kinek sem kedvez. A “Brand Nne Foundation”, amelyhez 9Ü0 nagy üzlet tartozik, azt jelenti, így az 1953-as üzlet igen jo volt es meg a jövő év is igen nagy Jsznothajtónak ígérkezik. Ezen üzletemberek szerint tehát az íenhower adminisztráció igen jo hozzájuk. d.ven nagy hasznot hoz : az adminisztráció, Linlíor.v,'1,1 ,n,ozva bizonyára igy imádkoiak: “És az üzletemberek i.t at, az üzletemberek által és z üzletemberekért, tartsd meg urunk sokáig.” Dolgozó ass:onyok A munkaügyi minisztérium női sztálya (Women’s Bureau) érdekes statisztikai adatokat hozott yilvánosságra. Ezen adatok szerint az Egyesült Államokban az tolsó 25 év alatt a dolgozo nők száma ötszörösen emelkedett. ................. Jelenleg az Egyesült Államokbana 18-65 év közé eső nők szama 58 millió, ebből 19 millió dolgoz! bérért, vagyis nem csupán csak háziasszony, noha több mint a fele férjezett. Különösen feltűnő az, hogy a dolgozó nők igen n.gy százaléka már előrehaladott korú. A tatisztikusok nem kutatják x okát, hogy miért emelkedik oly gyorsan azon férjezett nőknek a száma, akik gyarakba, vagy irodákba mennek dolgozni, de a váltsz igen egyszerű; azért mert a háború óta a drágaság egyre emékedett és a férj keresete nem volt elegendő a család eltartására. Az életszínvonal emelkedeset tehát nem az annyira dicsért technikai fejlődésnek lehet betudni, »
