Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-11-14 / 1806. szám

1953. ember 14. BÉRMUNKÁS 3 oldal BOOK REVIEW — KÖNYVSZEMLE Időköiént még ma is sok beszédre ad okot az, hogy a kol­lektiv tern rendszerre legelőbb nem az iparilag legjobban ki­fejlett orszj tértek rá, hanem éppen ellenkezőleg, a technikai­lag legjobleimaradt országok, holott régi elfogadott logikus érvelés szeilz iparilag legjobban fejlett országok szolgáltatják az uj rendsz előfeltételeit. A történelem azonban rácáfolt erre az érvelésre>rt mint láttuk, előbb Oroszc.g majd a kelet­európai orszi, legutoljára pe­dig az iparilandegyiknél job­ban elmaradha adott helyet a kollektiv telő rendszernek. Sok más égkérdéssel egye­temben erre álaszt kapunk ha elolvassukry Austin En* dicott “Five Si over China” cimü könyvétiely mostaná­ban jelent me^onto, Canada városban. Miela könyvről Ír­nék, magáról szerzőről kell egyet-mást e.idani, mert csak igy érti ? az olvasó, hogy mennyire 3 kézből ere­dő, valóban autiv informá­ciókat kap ebbe könyvben. Kanada éppeigy) mint az Egyesült Államc évtizedeken át sok misszioná. küldött Kí­nába, — bizonyé csak azért, hogy a szegény fcny kínaiak lelkét megmentsék örök kár­hozattól. Ezek tat volt egy Endicott nevű medista misz­­szionárus is, aki eségével a század fordulói ánb évet töl­tött Kínában és Ja; nevű fiuk is ott született. Ja;, aki egy darabig Kínában nöiedett, te­hát a kínai nyelvetmt anya­nyelvét beszéli, Kaiban teo­lógiát végzett és~m az* apja, szintén misszionán lett. De mint az apja, ő is m^ősült és feleségét, Mary ^int (a könyv szerzőjét) mi925-ben magával vitte Kinábaiol 1941- ig maradtak. A héru után 1946-ban újra vLsszantek két évre. És végre 1952 f<uár ha­­* vában megint vissz^ntek s csak ez év elején jök haza, hogy beszámoljanak ainában szerzett tapasztalataik! ... Mint lathatjuk, ez a ijaspár tehát nem azok közé >tozik, akik átrohanva egy Óságon már mindenről értesüln, ha­nem a kínai nép sorsánakíapos ismerői, hiszen életük gna­­gyobb részét közöttük töltték. A FÖLDESÜK JOGAI Mrs. Endicott nagyon edze­ni közvetlenséggel, de elem palástolt örömmel írja le a a hihetetlen nagy változást, ain a kínai nép átment a háboribe­­fejezte, de különösen Chng Kai-shek kiverése óta, ameljfo­­lyamat természetesen még im ért véget, sőt egyre gyorsulbb ütemet kap. Mrs. Endicott leírásából noai fogalmat alkothatunk maguk­nak arról a kizsákmányoláséi, amelyben a sok száz millió nins­­telen kínainak kijutott akár a császárság, akár pedig a Ko­­mintang uralma alatt. Kinábm egészen a jelenlegi felszabadi­­lásig a legkegyetlenebb feudaliz­musban éltek. A művelhető fd­­dek néhány gazdag ember tulaj­donát képezték, ezeket bérbeac­­ták a nincsteleneknek, de a bér­let olyan magas volt, hogy az év végén nemhogy télire valót ta­karíthattak volna meg, hanem még adósságban maradtak, amelyre kamatokat kellett fizet­niük. A földesur ezen tartozásba nemcsak elszedhette a paraszt minden ingó-bingóságát, hanem még a feleségét, lányát és a fiát is elvihette s mint rabszolgákat dolgoztathatta; a fiatalabb nő­ket ágyasként használhatta, prostitúcióba adhatta. Nem sok agitáció kellett ahoz, hogy az igy letiport paraszt megértse a földreformot; meg­értse, hogy ha összefognak, ak­kor el tudják kergetni a földes­urakat és maguknak dolgozhat­nak. Megértették különösen ak­kor midőn hirejött, hogy egy másik nagy országban már sike­res volt az ily összefogás. Ez természetesen csak egyik fejeztete ennek a nagyon érde­kes könyvnek, (Mary Austin Endicott; 134 Gienholme Ave., Toronto 10, Canada) amelynek 464 oldalra terjedő tartalmát AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVINYÍL ATKOZ AT A A munk&aoaztaly és a munkáltató osztály között sornmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akik­ből a munkáltató osztály áll. K két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a viliig munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbe ni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport eUen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek -segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekelt megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes naplóért, tisztességes napi mun káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az Ipari szervezkedéssel az oj társadalom szer­­• rf»7«sr6+ Mtjüh fl tArfUUlftloni kpfpfpln igen sok érdekes kép díszíti. (Vászonkötés $2.25, bőrkötés­ben $3.50). Ezen időszerű mun­kából lapunk leközelebbi száma­iban majd hozunk egyes, szer­fölött érdekes részleteket. (gb.) A MUNKAFRONT HÍREI New York — Az egy hétig tartó tejsztrájk végétért, a 13,- 000 tejes kocsis és másféle al­kalmazott körülbelül heti 8 és fél dollárnak megfelelő béreme­lést kapott. A szerződést két évre írták alá. — Ezt a szenzá­ciós sztrájkot tehát a munkás­ság győzelmének kellene betud­ni, ha a tej ára azonos maradt volna. Azonban a béremeléssel kapcsolatban azt is bejelentet­ték, hogy a tej quartjának árát egy vagy két certttel felemelték, igy a tej tröszt profitja nemhogy esett volna, hanem még inkább emelkedett a sztrájk révén. Vég­eredményben tehát a munkás­­osztály, — amely a tej legna­gyobb fogyasztója, mitsem nyert ezeel a sztrájkkal. Washington — Két nagy or­szágos szakszervezet, — a CIO- hoz tartozó International Asso­ciation of Machinist meg a Uni­ted Automobile, Aircraft and Agricultural Workers egyezség­re léptek, hogy a repülőgép ipar­ban egységes bérskálát fognak kiharcolni és egymás bérharca­it támogatni fogják. Ezen szer­vezetek vezetői azt állítják, hogy a munkáltatók meg akar­ják törni ebben az iparban a “zárt műhely” szerződéseket s béremelést sem hajlandók adni, noha az utóbbi két év alatt na­­gyott emelkedett a drágaság. A repülőgép iparban számos szer­ződés jár le november első felé­ben és miután azokat eddig nem újították meg, ebben az iparban számos nagy sztrájkot kezdtek a munkások és még több esedékes. Chicago — A Brotherhood of Locomotiv Firemen and Engin­­men nevű vasúti szervezet ban­kettet adott uj elnöke, H. E. Gil­bert tiszteletére, aki a válasz be­szédében a munkáltatókkal való kooperációt hangoztatta. Gilbert szerint az áruforgalmat a truck­­okról vissza kellene helyezni a vasutakra, amelyek olcsóbban szállítják a teherárut. Vagy pe­dig, — mondotta a megrakott truckot kellene vasúti kocsira tenni és úgy szállítani hosszú távolságra. — Gilbert azt akar­ja, hogy a szervezetének minél több munkaalkalma legyen, amit csak úgy vél elérni, ha a mun­káltatóknak is több “üzletük” (s ugyanakkor több profitjuk is) lesz. Fort Lauderdale, Fia. — A Broward Marine, Inc. cég 289 munkása, akik az AFL-hez tar­tozó International Association of Machinists szervezethez tar­toznak, sztrájkba ment. Miután a sztrájk elhúzódott, a sztráj­kolok nagyrésze másütt vállalt munkát, de a szervezet a piket vonalat fentartotta. A sztrájko­lok megfélemlítésére a gyár fel­fegyverezte a foremanokat, akik revolvereiket mutogatva jár­tak keresztül a picketvona­­lon, — Írja a The Broward He­rald nevű újság. A munkások panaszt emeltek a sheriffnél, aki azt mondotta, hogy a forema­­nok csak arra kaptak engedélyt, hogy a kompánia területén visel­hetik a fegyvereket. ELŐFIZETÉST KÜDLTEK 1953 november 7-ig: Eliz. Blatt, Phila ................... 2 Mrs. M. Scherman, Chicago .. 1 A. Erdődi, Abbestford ____ 2 J. Nagy, West Mifflin ........... 1 J. Képes, Munhall_________ 1 A. Cine, Miami....................... 1 A. Kocsiczki, New York ....... 1 E. Szigety, New York ......... 2 L. Bauer, Newark ................. 2 L. F. Menyhért, San Diego .... 1 A. Mandlin, Akron ......... 1 Mrs. A. Székely, Cleveland .... 1 L. Gáncs, Cleveland............... 1 L. Lakatos, Vancouver......... 1 J. Hovantzi, Chicago _______1 J. Geréb, Elsinore................... 3 P. Pozsgai, Connersville ....... 1 L. Fishbein, New York ...... 3 J. Schinagel, Berwyn____'... 1 A. Köhler, Los Angeles......... 1 J. Bényei, Cleveland............... 1 J. Laczik, Toledo ................... 1 A. Lelkó, Pittsburgh ............. 1 Jos. Tompos, Cleveland ......... 1 Ch. Vass, New Brunswick _ 1 F. Varga, Martins Ferry....... 1 I. Markusz, Pittsburgh ......... 1 A. Kucher, Valencia----------- 1 St. Spolyár, Chicago ...........- 2 D. Majlák, Westport ---------- 1 F. Schneckser, Riverside ..... 1 A. Halasi, So. Bend ............... 4 Jos. Pap, So. Bend................. 1 A. Businski, Toledo ............... 1 P. Molnár, Cleveland ......1— 1 Mrs. W. Stanley, Cuy. Falls 1 St. Németh, St. Louisville .... 1 Sara Csató, Lawndale........... 1 G. Németh, Chicago............... 1 G. Bakos, Los. Angeles ......... 1 G. Barcza, Bridgeport ........ 4 J. Ágopcsa, Detroit ............... 1 F. Sülé, So. Bend ................... 1 G. Pallagi, Newark ............... 1 St. Farkas, Chicago ............. 1 G. A. Lányi, Oberlin ............. 1 A. Lőrincz, Phila................... 1 J. Kozsán, Miami --------- 2

Next

/
Thumbnails
Contents