Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-11-14 / 1806. szám

1953. ember 14.

BÉRMUNKÁS

3 oldal

BOOK REVIEW —

KÖNYVSZEMLE

Időköiént még ma is sok beszédre ad okot az, hogy a kollektiv tern rendszerre legelőbb nem az iparilag legjobban kifejlett orszj tértek rá, hanem éppen ellenkezőleg, a technikailag legjobleimaradt országok, holott régi elfogadott logikus érvelés szeilz iparilag legjobban fejlett országok szolgáltatják az uj rendsz előfeltételeit. A történelem azonban rácáfolt erre az érvelésre>rt mint láttuk,

előbb Oroszc.g majd a keleteurópai orszi, legutoljára pedig az iparilandegyiknél jobban elmaradha adott helyet a kollektiv telő rendszernek.

Sok más égkérdéssel egyetemben erre álaszt kapunk ha elolvassukry Austin En* dicott “Five Si over China” cimü könyvétiely mostanában jelent me^onto, Canada városban. Miela könyvről Írnék, magáról szerzőről kell egyet-mást e.idani, mert csak igy érti ? az olvasó, hogy mennyire 3 kézből eredő, valóban autiv információkat kap ebbe könyvben.

Kanada éppeigy) mint az Egyesült Államc évtizedeken át sok misszioná. küldött Kínába, — bizonyé csak azért, hogy a szegény fcny kínaiak lelkét megmentsék örök kárhozattól. Ezek tat volt egy Endicott nevű medista miszszionárus is, aki eségével a század fordulói ánb évet töltött Kínában és Ja; nevű fiuk is ott született. Ja;, aki egy darabig Kínában nöiedett, tehát a kínai nyelvetmt anyanyelvét beszéli, Kaiban teológiát végzett és~m az* apja, szintén misszionán lett. De mint az apja, ő is m^ősült és feleségét, Mary ^int (a könyv szerzőjét) mi925-ben magával vitte Kinábaiol 1941- ig maradtak. A héru után 1946-ban újra vLsszantek két évre. És végre 1952 f<uár ha* vában megint vissz^ntek s csak ez év elején jök haza, hogy beszámoljanak ainában szerzett tapasztalataik!

... Mint lathatjuk, ez a ijaspár tehát nem azok közé >tozik, akik átrohanva egy Óságon már mindenről értesüln, hanem a kínai nép sorsánakíapos ismerői, hiszen életük gnagyobb részét közöttük töltték.

A FÖLDESÜK JOGAI

Mrs. Endicott nagyon edzeni közvetlenséggel, de elem palástolt örömmel írja le a a hihetetlen nagy változást, ain a kínai nép átment a háboribefejezte, de különösen Chng Kai-shek kiverése óta, ameljfolyamat természetesen még im ért véget, sőt egyre gyorsulbb ütemet kap.

Mrs. Endicott leírásából noai fogalmat alkothatunk maguknak arról a kizsákmányoláséi, amelyben a sok száz millió ninstelen kínainak kijutott akár a császárság, akár pedig a Komintang uralma alatt. Kinábm egészen a jelenlegi felszabadilásig a legkegyetlenebb feudalizmusban éltek. A művelhető fddek néhány gazdag ember tulajdonát képezték, ezeket bérbeacták a nincsteleneknek, de a bérlet olyan magas volt, hogy az év végén nemhogy télire valót takaríthattak volna meg, hanem még adósságban maradtak, amelyre kamatokat kellett fizetniük. A földesur ezen tartozásba nemcsak elszedhette a paraszt minden ingó-bingóságát, hanem még a feleségét, lányát és a fiát is elvihette s mint rabszolgákat dolgoztathatta; a fiatalabb nőket ágyasként használhatta, prostitúcióba adhatta.

Nem sok agitáció kellett ahoz, hogy az igy letiport paraszt megértse a földreformot; megértse, hogy ha összefognak, akkor el tudják kergetni a földesurakat és maguknak dolgozhatnak. Megértették különösen akkor midőn hirejött, hogy egy másik nagy országban már sikeres volt az ily összefogás.

Ez természetesen csak egyik fejeztete ennek a nagyon érdekes könyvnek, (Mary Austin Endicott; 134 Gienholme Ave., Toronto 10, Canada) amelynek 464 oldalra terjedő tartalmát

AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET

ELVINYÍL ATKOZ AT A

A munk&aoaztaly és a munkáltató osztály között sornmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll.

K két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a viliig munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert.

ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbe ni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport eUen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek -segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak.

E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekelt megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti.

E maradi jelszó helyett: “Tisztességes naplóért, tisztességes napi mun káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!”

A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az Ipari szervezkedéssel az oj társadalom szer• rf»7«sr6+ Mtjüh fl tArfUUlftloni kpfpfpln

igen sok érdekes kép díszíti. (Vászonkötés $2.25, bőrkötésben $3.50). Ezen időszerű munkából lapunk leközelebbi számaiban majd hozunk egyes, szerfölött érdekes részleteket.

(gb.)

A MUNKAFRONT HÍREI

New York — Az egy hétig tartó tejsztrájk végétért, a 13,- 000 tejes kocsis és másféle alkalmazott körülbelül heti 8 és fél dollárnak megfelelő béremelést kapott. A szerződést két évre írták alá. — Ezt a szenzációs sztrájkot tehát a munkásság győzelmének kellene betudni, ha a tej ára azonos maradt volna. Azonban a béremeléssel kapcsolatban azt is bejelentették, hogy a tej quartjának árát egy vagy két certttel felemelték, igy a tej tröszt profitja nemhogy esett volna, hanem még inkább emelkedett a sztrájk révén. Végeredményben tehát a munkásosztály, — amely a tej legnagyobb fogyasztója, mitsem nyert ezeel a sztrájkkal.

Washington — Két nagy országos szakszervezet, — a CIO- hoz tartozó International Association of Machinist meg a United Automobile, Aircraft and Agricultural Workers egyezségre léptek, hogy a repülőgép iparban egységes bérskálát fognak kiharcolni és egymás bérharcait támogatni fogják. Ezen szervezetek vezetői azt állítják, hogy a munkáltatók meg akarják törni ebben az iparban a “zárt műhely” szerződéseket s béremelést sem hajlandók adni, noha az utóbbi két év alatt nagyott emelkedett a drágaság. A repülőgép iparban számos szerződés jár le november első felében és miután azokat eddig nem

újították meg, ebben az iparban számos nagy sztrájkot kezdtek a munkások és még több esedékes.

Chicago — A Brotherhood of Locomotiv Firemen and Enginmen nevű vasúti szervezet bankettet adott uj elnöke, H. E. Gilbert tiszteletére, aki a válasz beszédében a munkáltatókkal való kooperációt hangoztatta. Gilbert szerint az áruforgalmat a truckokról vissza kellene helyezni a vasutakra, amelyek olcsóbban szállítják a teherárut. Vagy pedig, — mondotta a megrakott truckot kellene vasúti kocsira tenni és úgy szállítani hosszú távolságra. — Gilbert azt akarja, hogy a szervezetének minél több munkaalkalma legyen, amit csak úgy vél elérni, ha a munkáltatóknak is több “üzletük” (s ugyanakkor több profitjuk is) lesz.

Fort Lauderdale, Fia. — A

Broward Marine, Inc. cég 289 munkása, akik az AFL-hez tartozó International Association of Machinists szervezethez tartoznak, sztrájkba ment. Miután a sztrájk elhúzódott, a sztrájkolok nagyrésze másütt vállalt munkát, de a szervezet a piket vonalat fentartotta. A sztrájkolok megfélemlítésére a gyár felfegyverezte a foremanokat, akik revolvereiket mutogatva jártak keresztül a picketvonalon, — Írja a The Broward Herald nevű újság. A munkások

panaszt emeltek a sheriffnél, aki azt mondotta, hogy a foremanok csak arra kaptak engedélyt, hogy a kompánia területén viselhetik a fegyvereket.

ELŐFIZETÉST KÜDLTEK 1953 november 7-ig:

Eliz. Blatt, Phila ................... 2

Mrs. M. Scherman, Chicago .. 1

A. Erdődi, Abbestford ____ 2

J. Nagy, West Mifflin ........... 1

J. Képes, Munhall_________ 1

A. Cine, Miami....................... 1

A. Kocsiczki, New York ....... 1

E. Szigety, New York ......... 2

L. Bauer, Newark ................. 2

L. F. Menyhért, San Diego .... 1

A. Mandlin, Akron ......... 1

Mrs. A. Székely, Cleveland .... 1

L. Gáncs, Cleveland............... 1

L. Lakatos, Vancouver......... 1

J. Hovantzi, Chicago _______1

J. Geréb, Elsinore................... 3

P. Pozsgai, Connersville ....... 1

L. Fishbein, New York ...... 3

J. Schinagel, Berwyn____'... 1

A. Köhler, Los Angeles......... 1

J. Bényei, Cleveland............... 1

J. Laczik, Toledo ................... 1

A. Lelkó, Pittsburgh ............. 1

Jos. Tompos, Cleveland ......... 1

Ch. Vass, New Brunswick _ 1

F. Varga, Martins Ferry....... 1

I. Markusz, Pittsburgh ......... 1

A. Kucher, Valencia----------- 1

St. Spolyár, Chicago ...........- 2

D. Majlák, Westport ---------- 1

F. Schneckser, Riverside ..... 1

A. Halasi, So. Bend ............... 4

Jos. Pap, So. Bend................. 1

A. Businski, Toledo ............... 1

P. Molnár, Cleveland ......1— 1

Mrs. W. Stanley, Cuy. Falls 1

St. Németh, St. Louisville .... 1 Sara Csató, Lawndale........... 1

G. Németh, Chicago............... 1

G. Bakos, Los. Angeles ......... 1

G. Barcza, Bridgeport ........ 4

J. Ágopcsa, Detroit ............... 1

F. Sülé, So. Bend ................... 1

G. Pallagi, Newark ............... 1

St. Farkas, Chicago ............. 1

G. A. Lányi, Oberlin ............. 1

A. Lőrincz, Phila................... 1

J. Kozsán, Miami --------- 2