Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)

1953-01-31 / 1766. szám

1953. január 31. BÉRMUNKÁS 7 oldal A ROBOT-EMBER — TÖRTÉNELMI REGÉNY HÁROM KÖTETBEN — IRTA: GERÉB JÓZSEF BEFEJEZŐ PÓT-KÖTET Azzal kezdtem ezt a cikksoro­zatot, hogy a karácsonyi élmé­nyeim elegendő anyagot szol­gáltattak három-kötetes törté­nelmi regényre. De miután már megírtam a három kötet vázla­tát, ami még kimaradt pótkötet­ben adom. Hogy a későn érke­zők is tudják, miről is van szó, röviden * összegezzük az eddig mondottakat. Az első kötetben ismertettük, hogy az ország egész sajtójára kiterjedő milyen alattomos ösz­­szeesküvéssel hallgatnak el min­dent, ami a vallások keletkezé­sére mutat, mert a vallások ke­letkezését és fejlődését ismerő ember felszabadítja magát a babonától és ami legfontosabb, nem hiszi el a világ teremtésé­ről szóló bibliai mesét. Megírtuk aztán, hogy a bibliai világnéze­ten milyen rést ütött Darwin fokozatos fejlődés elmélete, amit Marx átvitt a társadalmi rendszerek fejlődésének magya­rázására is. De amikor Sir Ja­mes Frazer a vallásokra mutat­ta ki, hogy nem isteni eredtüek, hanem az emberi agy szülemé­nyei, akkor a klerikális “fekete függönyt” vonták köréje és a világ allig hallott róla vala­mit. A regény második és harma­dik köteteiben pedig azt multat­­tuk ki, hogy a tőkés termelő rendszer kiváltságosainak ren­deletére a sajtó (amibe most beleértjük nem csak a lapokat, hanem a rádiót és a TV-it is) milyen erőszakos módon terjesz­ti a babonás felfogást és aztán milyen hihetetlen vakmerő csü­­rés-csavarással hamisítja meg a kollektiv termelésre áttért or­szágokból érkező híreket, illető-1 leg milyen uszító magyarázató- ‘ kát adnak azoknak. i A KARÁCSONYI CSILLAG (sőt a rádión is hallottam) vi­tázni azon, hogy vájjon ME­LYIK CSILLAG vezette Jeru­zsálemből Bethlehembe a három “bölcset”, akik ajándékot vit­tek a kis Jézusnak. A biblia sze­rint ugyanis amikor ezek útnak indultak egy csillag jelent meg a fejük fölött, majd elejbük ke­rült és mutatta nekik az utat egészen Bethlehemig. És hiába mondják a csillag­­vizsgáló tudósok, hogy ez ellen­kezik a csillagászat eddig is­mert összes tényeivel, ezt a me­sét évről évre felelevenítik, mert azt tartják, hogy amig csak ar­ról folyik a vita, hogy MELYIK CSILLAG mutatta az utat, ma­gát a mesét TÉNYNEK tünte­tik fel. Ez az egész dolog annyi­ra mese, hogy még azt sem le­het mondani, hogy a három bölcs azért látta a csillagokat, mert arra a hírre, hogy szüle­tett valaki, alaposan berúgtak. ŐSMESÉK A csillagokról szóló mesék sem uj dolgok, azokat is az ős­népektől vették át a kereszté­nyek s csavartak rajtuk egyet­­egyet vallásuknak megfelelőleg. Az egyiptomi, a görög és a ró­mai hitregék tele vannak ilyen csillagtörténetekkel. És én, mi­után ismerem ezen regéket, meg kedvelem a csillagokat is, egyszer verset is írtam róluk. Le is adom itt mutatónak, de a következő magyarázatot kell hozzátennem. A Sarkcsillag (Polaris) kö­rül a Nagy Medve (Ursa Ma­jor) és a Kis Medve (Ursa Mi­nor) csillagcsoportok foglalnak helyet, miért is az egyik medve “rámutat” (Pointer) a sarkcsil­lagra, a másik meg “védi” (Gu­ardian). Magyar a Nagy Medve a Nagy Göncölszekér. Én azon­ban tudom, hogy ezen neveket legalább is három ezer évvel ez­előtt kapták, igy jogos az a fel­tevésem, hógy azóta már a Kis Medve is megnőtt s NAGY med­ve lett belőle. A nyári csillagok közül leg­szebben ragyog a kék szinü Vé­­ga. Ettől nem messze van az Északi Kereszt csillagzat, mely­­nak legfőbb csillaga Deneb. És ott van mindjár melletük a tér­depelő Herkules is, akinek, mint tudjuk 12 nagy munkát kellett elvégeznie, közöttük az Augeas istállójának a kitisztítását is. Aztán tudott dolog, hogy Mars­nak ellenfele Anteres, mindket­tő nagyon harcias, vörös v csil­lag, minden 15 évben egymás­nak rontanak, de Mars az utol­só percben meggondolja a dol­got és oldalvást eloson. (Bár igy tennének a földi Marsok is.) A Nagy Göncölszekér tudjá­­nak középső csillaga Mizár, mellette van mindjárt egy kis csillag, Aleor, de ezt csak az lát­ja, akinek igen jó szeme van. És végre Plaádesz (Fiastyuk, ma­gyarul) az ősrege szerint hét kis nővér, akiket az apjuk, a gonosz Atlasz magukra ha­gyott, de büntetésül most a vál­lán hordja a földgömböt. A ko­misz fráter ezt a büntetést meg is érdemelte, nemde? Most már jöhet a vers: Nézem a csillagokat. . . Derült estéken át ragyognak csillagok, El-elnézem őket és reád gondolok. Két nagy medve vigyázza a Sarkcsillagot, Ilyenkor érzem, hogy mily egyedül vagyok. Kacsingat merészen kékes fényű Véga, Szemeid színére emlékezem róla. Szelíd fénnyel néz rám a keresztes Deneb, En meg azt sóhajtom, volnék inkább veled. Gyürközik Herkules, készül nagy munkára, Kire én gondolok, most tér nyugovóra. A vallásos babona különösen erősen tartja magát a világ te­remtésével kapcsolatban, mert aki nem hiszi el a bibliai mesét, attól mindjárt azt kérdik, hogy ha nincs isten, akkor ki terem­tette a világot? Erre a kérdés­re persze a legegyszerűbb fele­let ez: és ha az isten teremtette, akkor ki teremtette az istent? A tény az, hogy a végtelenség fogalmát a véges eszü ember képtelen megérteni. Ez a végte­lenség lehet akár nagyságban, vagy kicsinységben, időben ép­pen úgy, mint térben. És mint ahogyan az ember képtelen visszaemlékezni születésének el­ső pár hetére, hónapjára, sőt éveire is; éppen úgy az emberi­ség sem emlékezhet vissza fej­lődésének kezdeti korszakára, csupán a logikus gondolkozás utján alkothat róla véleményt. Igen ám, de a biblia valamint az őskori népek hitregéi (mitholó­­gia) útját szegik a logikus gon­dolkodásnak. így például karácsonykor me­gint olvastam az újságokban Nem jött, aki úgy várt, haragszik Anteresz, Senki nem vár engem, nem mondja: eljöhetsz. Mizár mellett Alcort ahg-alig látni, A sok sóhajtással fel kellene hagyni. Pislog már Pleádesz, ideért sugara, Ezer évbe telt, mig magát megmutatta. Egy két óra alatt ide eljuthatnál, Ezt a sok csillagot lábad elé raknám. De jajj, most már az ilyen romantikának is vége! Pontot tett rá a palomári csillagvizsgá­ló 200 incses nagy teleszkópja. Mert a tudósok, akik ezen nagy teleszkóppal vizsgálják az eget (nem olyan romantikusok, mint én) azt állítják, hogy a világ­­egyetem teremtése MÉG MOST SEM ÉRT VÉGET. Másszóval a VTÄGEGYETEM ÉPPEN ÚGY A FOKOZATOS FEJLŐDÉS EREDMÉNYE, MINT MAGA AZ EMBER, vagy mint a tár­sadalmi rendszerek; mint a val­lás, a tudomány s mindaz, amit az EMBERI CIVILIZÁCIŐ fo­galma alatt értünk. A NAGY TELESZKÓP A nagy teleszkóp ugyanis megmutatta, hogy a világegye­tem számtalan olyan nagy csil­lag-ködből (galaxy) áll, mint maga a Tejut, amelynek aztán a mi naprendszerünk csak egy ici-pici kis részecskéje és hogy ezen galaxok állandóan változ­nak, növekszenek, — szóval a világegyetem állandóan terjesz­kedik. Nesze neked hatnapos világ­teremtés történet! Persze, akik elzárkóznak tudományos kuta­tások eredményeitől, azok to­vábbra is csak szajkó módra hangoztatják, hogy a világot az isten teremtette, .méghozzá hat nap alatt. A racionális gondol­­kozásu emberek azonban elfo­gadják a tudomány által felde­rített tényeket. így például én is tudomásul veszem, hogy Ple­ádesz nem Atlasz hét kis árvá­ja, hanem sok ezer csillagból ál­ló konstelláció, amelyből a palo­mári tudósok már eddig több mint 2000-t olvastak meg, de még mindig látnak mögöttük egy csillaggomolyt. így ha még­­egyszer kedvem támad verset Írni a csillagokhoz, talán csak a mozi-csillagokhoz irom, noha azoknak a legendái sem valami megbízhatók. A vallásos emberek, meg azok, akik megélhetését, kivált­ságait a vallásos babona elő­mozdítja, szilárdan kitartanak a karácsonyi csillag meséje mel­lett és kegyetlenül elitélik azo­kat, akik csak mosolyognak ezen naiv meséken. De ezzel aztán már be is fe­jezem ezt a négy kötetre terje­dő háromkötetes történelmi regényt. Most azonban, ahogy a végére értem, látom, hogy nem is annyira regény ez, mint drámai műfaj, tragédia. Mert nagy tragédia ám az, hogy az emberek nagy többsége még ma, a 20. század közepén is részben elhiszi, részben pedig haszonlesésből vagy gyávaság­ból terjesztője a babonának. Hát biz ez igazán tragédia! AZ EMBERISÉG NAGY TRAGÉDIÁJA! ELNÖKI BEIKTATÁS WASHINGTON — Az ameri­kai alkotmány nem szabja meg, hogy a megválasztott elnök mi­ként foglalja el hivatalát, csak a felesküdés idejét szabta meg, eredetileg március első szerdá­jára, amit később március ne­gyedikére tettek át és még ké­sőbb január 20-ára helyeztek. George Washington 1789-ben New Yorkban, a Federal Hall előtt esküdött fel s utána az épület nagy termében tartott rövid beszédet. Az utóda, John Adams már nagy parádét tar­tott, amit azonban a harmadik elnök, Thomas Jefferson a de­mokráciával összeférhetetlen­nek tartott. Azt mondotta, hogy ilyen parádékat csak az európai királyok tiszteletére rendeznek. James Monroe, az ötödik el­nök azonban megint visszatért a nagy nyilvánosság előtti feles­­küvésre, amelyet azóta csaknem megszakítás nélkül folytatnak. ÜTIK AZ EGYESÜLT NEM­ZETEKET. LOS ANGELES — Los Ange­les város Board of Education (iskolaszék) tagjai heves vita után elhatározták, hogy a város iskoláiban nem engedik taníta­ni, illetőleg ismertetni az Egye­sült Nemzetektől származó in­formációkat. Az Egyesült Nem­zetek “Social and Cultural Or­ganization” nevű alosztálya “UNESCO” név alatt az embe­ri jogokra vonatkozó informá­ciókat küld szét, amit világ­szerte ismertetnek az iskolák­ban. Los Angelesben a túlzó haza­fiak bizonyos Mrs. Edith K. Stafford vezetése alatt szervez­kedtek és nagy lármát csaptak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents