Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)
1953-01-31 / 1766. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1953. január 31. A magyar pamutipar fejlődése A második világháború utáni időkben a magyarországi pamutipar főfeladata az volt, hogy a háborús tevékenység során megrongálódott gépparkját, berendezéseit a világpiac egyre fokozódó igényeinek megfelelő módon helyrehozza és a világpiacon általánosan ismert minőségi szintet újra elérje, sőt túlszárnyalja. Ennek a feladatnak a végrehajtását megnehezítette, hogy a világpiacon ismeretes pamutipari gyártmányok előállítására megfelelő fonodái kapacitás nem állt rendelkezésre. A háborús tevékenységek folytán a magyar pamutipar fonóorsóinak több mint 20 százaléka elpusztult, vagy megrongálódott. Ennek a fonóorsó állománynak pótlása és az újonnan jelentkezett igények kielégítésére uj fonóorsók beállítása volt a főfeladat. A népgazdasági terv alapján 3 uj hatalmas fonóüzem létesült. Ezek közül a Szegedi Fonóüzem Európa egyik legmodernebb gépekkel felszerelt fonodája és a másik kettő is a legu jabb fonástechnológiai eredmények felhasználásával épült üzem. Ezeknek az uj üzemeknek a beállításával, valamint az üzemek, műszaki fejlesztésével mód nyílt arra, hogy a magyar pamutipar szükségletét a legmegfelelőbb módon fedezzék. A magyar pamutszövődék az elmúlt évek során különösen a hibamegelőző berendezések felszerelésével és alkalmazásba vételével tökéletesedtek. Az előkészítéstől kezdve, — ahol már a fonalak átcsévelésénél megkezdték a minőségjavító, tisztitó berendezések tökéletesítését — a szövődéi nyersáru átvételéig az ellenőrző műszerek és berendezések egész sorát alkalmazták ipari méretekben. Elég az irelésnél a láncfonalfeszültség automatikus ellenőrzése, a szövőkészülékeken a legújabb rendszerű láncfonalőr berendezésekre, a vetülékcsévelőben a legmodernebb fonaltisztitó berendezésekre utalnunk. Összefoglalva megállapító, hogy az utóbbi néhány év alatt pamutszövödei viszonylatban az első osztályú áruk arányát figyelembevéve, a magyar pamutszövetek minősége 1948- at száznak véve, 141 százalékra emelkedett. Amit elmondhatunk a pamutszövödékre, az különösen áll a pamutkikészitő üzemekre. . A magyar pamutipar többek között a kartonféleségek specialistája. A kartonféleségek gyártásánál különösen előtérbe kerül, amit a beveztésben már a magyar pamutfonódákról elmondottunk. A sima- és nyomottáruk kikészítése a legújabb tudományos kutatások alapján kikisérletezett gyártástechnológia szerint folyik. A simánfestett áruk előkészítésére korszerű, a vacua Board of Education gyűlésein, hogy az UNESCO közleményei a kommunizmust terjesztik és azért ki kell tiltani Los Angeles iskoláiból. um technikájával egybekötött lefőzési módszert alkalmazzák. Ez a módszer lehetővé tette, hogy a festésre való előkészítésnél eddig bekövetkezett áruigénybevételt 20 • százalékkal csökkenteni lehessen és ezzel a készáru mechanikai tulajdonságait fokozzák. Az ilyen formában előkészített nyersáruk nem csak mechanikai tulajdonságaikban, de külsejükben tetszetőségükben is messze felülmúlják az eddigi termelvényeket. A nyomottáruk előállításánál oly uj technikai eljárásokat vezettek be, amelyek egyrészt az áruk szinhatásának jelentős fokozását, másrészt a szintartósság és a fényállóság fokozását tették lehetővé. A pamutipar fonó- szövő és kikészítő ágainak hatalmas fejlődése lehetővé tette a magyar ruházati gyáripar megindítását is. A ruházati ipar cikkei jó nevet szereztek a magyar áruknak, mind belföldön, mind külföldön. A konfekcióipar minőségi színvonalának emelkedését legjobban az jellemzi, hogy egyetlen év alatt 1951-től 1952-ig a magyar ruhaipar kivitele és fölszerelése emelkedett. A ruhaiparban dolgozó divattervezők nemzetközi viszonylatban kiemelkedő jó munkáját az is bizonyítja, hogy 1952 szeptemberében a lipcsei vásáron az általuk tervezett ruhák az egyik legjobb helyezést érték el. A magyar pamutkonfekció-ipar fő kiviteli cikkei a férfi ing és női ruha. Az egész magyar textilipar rendszerese» felhasználja a Textilipari Kutató Intézet legújabb kutatásainak eredményeit. A Textilipari Kutató Intézet már harmadik éve bocsátja az ipar rendelkezésére a legújabb kutatási eredményeket, amelyeknek alapján világviszonylatban is jelentős uj irányokat szabott meg a gyártás teljes folyamatának. Meghatározta az optimális' pamutszövés egységes módszereit, amelyek segítségével a magyar pamutszövő üzemek a használati célnak legmegfelelőbb mechanikai és fizikai tulajdonságokkal rendelkező pamutszöveteket gyártanak. A Textilipari Kutató Intézet által meghatározott egységes szövőszék beállításokat országos viszonylatban az intézet által tervezett és ellenőrzött gépbeállitási sablonokkal végzik. Ennek a gyakorlati jelentősége az, hogy a pamutipar által előállított pamutszövetek egységes minőségű és a célnak legmegfelelőbb formában Kerülnek kivitelre. váz igy kivitelezett nyers pamutszöveteket a legszigorúbb átvételi minősítési szabványok szerint veszik át és minősitik az üzemekben dolgozó minőségellenőrző osztályok. Ennek az ellenőrzésnek minősítő jegyzőkönyvével kerülhet csak ki az áru az üzemekből. A kikészítésnél export célokra csak azok az áruk kerülhetnek, melyek elsőosztályú, vagy kiváló minősítésű jelzést kapnak. A magyar piackutatók a külföldi megrendelő^ igényeinek és a divatigényeknek megfelelően állandóan tájékoztatják a ma' gyarországi textilminta és ruhatervezőket. A textiláruk mintáinak és a konfekcióipar ruháinak tervezésére több éve működő és hatalmas tapasztalatokkal rendelkező iparági tervező intézeteket létesítettek. Ezek a tervezőintézetek részben a legfrissebb külföldi divatirányzatok anyagát dolgozzák fel, részben pedig a hazai népművészeti motívumok anyagának feldolgozásával készítenek a legkényesebb ízléseket is kielégítő terveket. A magyar textiláruk méltán foglalják el azt a vezető helyet, amelyet az utóbbi években világpiacon kiérdemeltek. Nyomott és tarkánszőtt magyar áruk igen nagy választékban készülnek. A magyar gyártmányok minőségben és árban mindig versenyképesek. A magyar áruk ezeket az eredményeket elsősorban annak köszönhetik, hogy eddig nem látott mértékben javították és tökéletesítették az üzemek műszaki berendezéseit, legkiválóbb és a célnak legmegfelelőbb anyagokat alkalmazzák és a magyar szakmunkások képzésében állandóan figyelembe veszik a világon ismert újabb kutatási és ipari eredményeket. Épül az ország Nyíregyházán a közelmúltban adták át rendeltetésének a Teherfuvar Vállalat uj üzemi épületét, amely az ország legmodernebb gépkocsiszinje. ötven gépkocsi elhelyezésére és karbantartására alkalmas. A műhelyeket automatikusan működő hűtőberendezéssel, modern mosó-, zsírozó- és szervizberendezéssel látták el. Makón nemrégen adták át a harmadik körzeti orvosi rendelőt és rövidesen elkészül a negyedik is. A falusi körzeti rendelőkkel együtt az év végére huszonegyre emelkedik a csongrádmegyei rendelők száma. Pécs városa újabb kulturális létesítménnyel gazdagodik: a város belterületén, ötholdas parkban szabadtéri színpad építését kezdték meg. A hatalmas, egyelőre 2000 nézőt befogadó színházat kétszázezer forintos költséggel építik. Somogy megyében jól dolgozó termelőszövetkezetek és csoportok zárszámadásainak eredményei egyre több egyénileg dolgozó parasztot győznek meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. Az elmúlt héten a jutái Úttörő, a nagyberki Győző termelőcsoportok jó eredménye a szomszédos kaposfüredi és taszári dolgozó parasztokat indította arra, hogy termelőcsoportot alakítsanak. Somogy megyében a két uj csoport tagjaival együtt egy hét alatt 432 család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Tatabányán a régi egészségtelen bányászviskók helyett uj, világos, kényelmes lakások százai épülnek az ötéves terv során. Most készült el az 500-ik uj lakás. Jelenleg 239 lakáson dolgoznak és ezek átadására januárban és februárban kerül sor. Debrecenben megnyitották az uj megyei könyvtárat. A könyvtárban mintegy 50 ezer kötet könyv várja a tanulni, művelődni vágyó dolgozókat. A könyvtárnak két nagy olvaséterme van. Az uj megyei könyvtárhoz 156 falusi népkönyvtár is tartozik, további 50 ezer kötet könyvvel. Ma már Hajdu-Bihar megye valamennyi községében van könyvtár, 84 üzemi könyvtár is működik. A tőkésrendszer legjobb ügynökei (Vi.) Amidőn a tőkés rendszer védnökei között találjuk a prostituált újságírókat, igazgatókat, vagy a rendszer tulajdonosát, azt szinte természetesnek találjuk. Könnyen rámutathatunk, hogy azoknak érdeke, vagy éppen azért tartják, fizetik őket, hogy a tőkés rendszert védjék. De amikor azt úgynevezett munkásvezérek csinálják, melyeket a munkások centjein küldenek más országokba, hogy védjék a tőkés rendszert, ezt már árulásnak nevezzük. Ezen árulók között vannak, azon CIO és AFL emberek, akiket az európai országokba küldtek ki, hogy az amerikai tőkés rendszerhez hasonló tanokat, propagandát folytassanak ott, ellensúlyozni a szocialista rendszerért folytatott tanítást, propagandát. Most a legújabban a délamerikai országokba szalasztották ezen áruló munkásvezéreket. Sok délamerikai államban a munkásság nyomására, a természeti kincsek köztulajdonba vevését — társadalmositását követelik. Ezek között vannak az amerikai tin, réz, ■ gyümölcs trusztok tulajdonában levő bányák, telepitvénye, ahol éhbérért dolgoztatják a benszülötteket és most államosítani akarják. Rio De Janieroban tartott nemzetközi munkáskonferenciára az amerikai tőkések a szakszervezeteken keresztül olyan delegátusokat — R. J. Thomas, a CIO-tól és Wm. Dalenay az AFL-töl — küldtek, akik az ily államosítást minden erejükkel megakarják akadályozni. Az amerikai State Department csak olyanoknak ad útlevelet, akikről tudják, hogy a szocializmus, az államosítás ellen fognak harcolni mindenütt, ahová küldik őket. Mr. Delaney, az AFL kiküldötte hivatalosan «kijelentette, mindkét amerikai union nevében, hogy az államosítás nem célja az amerikai munkásszervezeteknek. Ezt mi tudjuk, de éppen ideje, hogy más országok munkásai is megtudják. Meglátják, hogy az amerikai munkásszervezetek vezérei szövetkeztek az amerikai tőkésekkel, hogy más országok munkásait, kormányait az amerikai bankárok, iparfejedelmek járszalagán, vagy helyesebben mondva igájában tartsák.
