Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-07-26 / 1739. szám
1952. julius 26. BÉRMUNKÁS 3 oldal Jubileumi ünnepélyCaliforniában CALIFORNIAI OLVASÓINK BENSŐSÉGES MELEG SZERETETTEL ÜNNEPELTÉK A BÉRMUNKÁS SZERKESZTŐ! É- AZ ÁRADMINISZTRÁTOR. A Bérmunkás Los Angeles, Elsinore és Perris városokban lakó olvásói vasárnap, julius 13-án, felkeresték Geréb József munkástársunkat, hogy negyven éves ujságirói és szerkesztői működése alkalmából üdvözöljék. A munkástársak már a délelőtti órákban kezdtek jönni és délután 3 órára már vagy 70-en hallgatták meg Adám Bandi munkástárs tósztmesteri megnyitó szavait. Adám munkástárs néhány szén mondatban ismertette az ilyen jubileum fontosságát, amikor az öntudatos olvasók mondhatják meg, hogy mint vélekednek arról az amberről, aki négy évtizeden át nagy tudással s valóban önzetlenül szolgálta a munkásosztályt, majd felolvasta a Geréb mt. címére érkezett következő táviratot: A magyar munkások között mi akarunk lenni az elsők, akik nem csak gratulálunk, hanem egyben köszönetét is mondunk azért a negyven évi munkáért, amit mint iró és mint szerkesztő a munkássajtónak adott. A Bérmunkás Lapbizottsága Adám munkástárs aztán, mint az IWW mozgalom egyik legrégibb tagját, Bakos munkástársat szóllitotta fel üdvözlő beszédének elmondására, aki nagy elismeréssel szólt Geréb munkástársunk munkájáról s csak azt sajnálja, hogy azt ily szerény keretek között ünnepelhetjük s nem a legfényesebb szállóban, mint ahogyan megérdemelné. Bakos munkástárs után egymásután álltak fel és biztosították Geréb munkástársat arról, hogy mily nagyon értékelik a munkáját és mily nagy élvezettel olvassák a Bérmunkást és a Bérmunkás naptárait: Török munkástárs, aki már negyven éve olvassa Geréb munkástárs írásait; Adám munkástársnő, aki éveken át igen tevékeny tagja volt a Bérmunkás Lapbizottságának; Patchy munkástárs, az IWW évtizedes tagja; Schubert munkástárs pedig mint régi személyes barát is, versben mondotta el üdvözletét. Ugyancsak nagyon szép, őszinte és meleg szavakkal adtak kifejezést érzelmeiknek Török, Schubert és Molnár munkástársnők, tovább Primixi, Koren, Callen, Choma, Tabak, Pa- uer, Mrs. Smith, Mrs. Frankel és más munkástársak és munkástársnők, akiknek neveit nem sikerült megjegyeznünk. Az igy elhangzott beszédek után Bakos munkástárs az ünneplők nevében egy igen szép töltőtoll készletet adott Geréb munkástársnak. Miután erre a jubileumra Geréb mt'. tréfás hangú meghívót küldött szét, amelyben “Ítéletet kért” azért a bűntényért, amit az amerikai munkások OSZTÁLYTUDATRA ÉBRESZTÉSÉVEL követett el negyven éven át, Kovách Ernő munkástársunk kinevezte magát “közvádlónak” és Cleveland- ból valóban szellemes módon megirt vádiratban foglalta ösz- sze Geréb mt. “bűneit”, amelyek azonban oly természetűek, hogy abból az amerikai magyar munkások ezrei láttak hasznot, öntudatosakká lettek és álltak be az osztályharc katonái közé, akik igy egyben Geréb “bűntársai” lettek. Azért azt a büntetést ajánlja, hogy Geréb mt. legalább még másik negyven éven át folytassa ezt a munkáját a legjobb egészségben s a munkásosztály nagy szolgálatára. De hogy ezt megtehesse, természetesen fel kell tartanunk a Bérmunkást. És ezért mint “bűntársak”, nagy tapssal tette magáévá a vádiratot, valamint a büntetési javaslatot is és 101 dollárt adott össze a Bérmunkás támogatására. Ezek után Geréb munkástárs adomákkal tarkított tartalmas beszédben köszönte meg az ünneplést és a szép ajándékot. Kijelentette, hogy alkalom adtán majd bővebben ir lapunkban a negyven év tapasztalatairól és most csak egyes jelenetekre pillantott vissza, melyek mindegyike valami jellemző tanulságra vezetett. A munkástársak mind azzal a kijelentéssel távoztak, hogy üyen meleg, őszinte, bensőséges jeleneteket feltáró találkozóból még nem igen volt részük és szeretnék más alkalommal is megismételni. Reméljük, hogy Geréb munkástársunk negyven éves irói jubileumának ünneplése országszerte visszhangra talál. Bakos G. GEREB MUNKÁSTÁRS LEVELE Kedves Lefkovits Mt. — Lefolyt a jubileumi találkozó, valóban szép sikerrel. Kérem, tolmácsolja köszönetemet a Lapbizottságnak a kedves táviratért. Magáról az ünnepélyről Bakos mt. küld jelentést, én csak az alábbi, — hogy úgy mondjam, kuliszák mögötti titkokról — akarok egyet-mást mondani. Amikor ennek a jubileumi összejövetelnek az eszméje felmerült, mondottam a munkástársaknak, hogy mint “legényember” csak a “ha jöttök, lesztek; ha hoztok, esztek” alapon hívhatom meg őket erre a számomra igen fontos évforduló ünnepségre. Azt azonban megígértem, hogy a nagy lakomához a fogpiszkálót, az innivalókhoz pedig a papirpoharakat én fogom adni. Ez utóbbiakra mindenki ráírhatja a saját nevét s akár el is viheti magával emléknek; a fogpiszkálókat pedig kívánatra autografálom. — Ne mondja senki, hogy nem kap itt valami különlegességet. Mint mondottam, fontos dátum volt ez a számomra több oknál fogva is. Először is, az a töltőtoll, amit a munkástársak az 1943-as konvención adtak, már nagyon elkopott, most meg az írógépem is eltörött. De azonkívül a Nap is igen erősen befü- tött itt mostanában és végre 65 éves is elmúltam, igy éppem elérkezett az ideje a nyugalomba vonulásnak. Mert nem jó ám az, ha egy iró “tul-irja”, vagy pláne, “tul-éli” önmagát. De ime, mi történt? Kovách munkástárs kinevezte magát “közvádlónak” és szellemes vádirata alapján az esküdtszékké alakult ünneplők újabb negyven évi “kényszermunkára” Ítéltek. (Talán elfelejtették, hogy itt nem alkalmaznak kényszermunkát?) És végre, hogy semmi ellenvetésem se legyen, Török munkástársnő elhozta az eltörött géprész utánpótlását, a munkástársak pedig együttesen egy igen szép töltőtoll készlettel ajándékoztak meg s mindjárt hozták a nagy üveg tintát is, hogy az írásban semmi akadály se essen. Azt is láttuk, hogy a vendégek lapát számra rakták automobiljaikba ezt a jó elsinorei napfényt, de azért nem lett itt hűvösebb, mert helyette itt hagyták a sziveikben hozott meleget, amely azonban a másféle melegekkel éppen ellenkezőleg hat, nem elernyedést, hanem frissességet, ifjúságot varázsol elő. Talán ezért volt az, hogy egyes munkástársnők úgy gondolták, hog a negyvenedik születésnapomat ünnepeljük és nem a negyven éves munkát. Mert ki látott még olyan bolondot, aki örül annak,, hogy negyven éven át dolgozhatott? Bevallom, magam is jobban szeretném a negyven éves munka helyett a negyvenedik születésnapot ünnepelni. De azért igy is nagy élvezettel fogyasztottuk el a Tabák munkástársnő által készített jubileumi tortát a fagylalttal (vagy fordítva ?), amit azért szolgáltunk fel az asszonyoknak, hogy hallgassanak addig, amig mások beszélnek. Előzőleg pedig az egész társaság élvezettel fogyasztotta a Szénásiék által szolgáltatott frissen szedett és főzött kitűnő édes kukoricát. Még azt is meg kell említenem, hogy annyi ennivalót hoztak a munkástársnők, hogy nem csak mindenkinek jutott bőségesen, hanem a maradékot, amivel teletömték a jégszekrényemet, nem tudom, képes leszek-e elfogyasztani a következő jubileumig? A fizikai- és a szellemi táplálék ily kicserélésében nincs semmi különös; — “fair exchange”, — mint az angolok mondanák, ha náluk is divatba jönne. De minden tréfát félretéve, bevallom, jól estek az elismerő szavak, a munkástársak és munkástársnők szeretetének és ragaszkodásuknak oly kifejezései, amiket ezen a jubileumi ünnepélyen láttunk és hallottunk. Azért valóban őszinte szívvel mondok köszönetét mindazon munkástársaknak és munkástársnőknek, akik ezt a julius 13- őt számomra örökidőkre emlékezetessé tették. Geréb József LOS ANGELES ÉS KÖRNYÉKÉRŐL A Bérmunkás olvasók tábora ismét egy kellemes napot élvezett a közismert Elsinore Lake partján egyetemben az elsinorei Bérmunkás olvasóival, vasárnap julius 13-án. Már 10 óra tájban megérkezett az első automobil karaván, “ha jösztök lesztek, ha hoztok esztek“ meghívásra. Itt már megtörtént az első kézszoritás, a szerkesztő Geréb József munkástársai. A nagyobb tömege a lapolvasóknak 1 óra tájban cakom-pak- ba ott voltak, Geréb munkástárs hadiszállásán és megkezdődött a batyukbóli legizletesebb harapnivalók kiemelkedése. És még valami más is kipislogott a batyukból, ami feloldotta a munkástársak száraz nyelvét. És csak azután kezdődött meg az ítélet megbeszélése és a büntetés meghozatala, ami bizony elég sulytó volt Geréb munkástárs részére. A jelenlevők elitélték, hogy még 40 — az az negyven — évig szerkessze a Bérmunkást erőben és egészségben. A Bérmunkás olvasói megajándékozták Geréb munkástársat egy töltőtollal, abban a reményben, hogy ezzel a tollal az arany igazságot Írja a Bérmunkásba. Szórakozás közben sem feledkeztünk meg a Bérmunkás támogatásáról és 101 dollárral járultak a munkástársak a Bérmunkás támogatásához és két uj előfizetőt is fölvettünk, az összes bevétel 107 dollár volt. Csak úgy magunk között súgom megleptük a tollal és Schubert, Choma, Primizel, Bakos voltak azok, akik jókívánságaikat tolmácsolták, hogy számos évekig használhassa az ajándék töltőtollat. Azok, akiket fürdés közben vörösre perzselt a ca- liforniai verőfényes napsugár, panaszaikat csak a jövőbeni ösz- szejövetelünk alkalmával adhatják le. A bátyus karaván 5 és 6 óra tájba kezdte az asztalbontást azon reményben, hogy rövid időn belül ismét kezetszoritunk, közben a rendezőség valamit ismét kieszel az ítélő bizottsággal egyetembe. Geréb munkástársnak meg volt a nagy meglepetése a tollal, de ő is viszont meglepte a nőket ice creammel. Los Angeles-i levelezőnk B. Bakos GERÉB JÓZSEF munkástárs irói tevékenységének második negyven évi tartamára, csatlakozzon az Elsinore- Los Angeles Bérmunkás olvasók kezdeményezéséhez — erős anyagi alapot létesíteni a Bérmunkásnak. Újabb csatlakozók: Gáncs Lajos, Cleveland 20.00, Lefkovits Lajos, Cleveland 5.00, Kovách Ernő, Cleveland 2.00, J. Bényei, Cleveland 3.00, J. Vizi, Akron 2.00, Hadnagy Ádám, Linden 2.00. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe?
