Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-11-01 / 1753. szám

MAGYAR NYELVtí LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act af March 3, 1879 VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1952 NOV. 1 NO. 1753 SZÄM A McCarran törvény A McCARRAN BEVÁNDORLÁSI TÖRVÉNY A POLGÁRJOGOK megsemmisítését célozza. — eisenhower helyesli A TÖRVÉNYT — REAKCIÓS TÁBOR A TÖRVÉNY MÖGÖTT. NEW YORK — A McCarran-Walter bevándorlási törvény, amit a kongresszus Truman elnök vétója dacára fogadott el, “a totalitär államokra valló intézkedést tartalmaz”, — mondja a Civil Liberties Union. Ez az intézkedés az, hogy bevándorlási ügyekben az Attorney General (igazságügyi miniszter) önhatal­múlag és végérvényesen rendelkezik, vagyis birósági döntés nél­kül. * A McCarran törvény értelmé­ben a bevándorlási hatóság vég­zi a vizsgálatot, teszi meg a vá­dat és dönt a vád kérdésében, — vagyis a vádló és a biró szerepét tölti be. A régi törvény értelmé­ben a bevándorlási hatóság dön­téseit a bíróság elé lehetett vin­ni és ott igen sok esetben a vád­lott javára Ítélkeztek. Miután az elnökválasztási kampány folyamán újból szóba került ez a törvény, Eisenhow­er generális, a republikánusok jelöltje a törvény védelmére kelt s csak azon részek revízióját tartja helyesnek, amelyek az egyes országok kvóta számát szabják meg. Ugyancsak a Mc­Carran törvény támogatására sietnek az ország összes reakci­ós elemei is, akik nagy számmal jelennek meg azon bizottság előtt tanuságtételre, amelyet Truman elnök nevezett ki a tör­vény hatásának megvizsgálásá­ra. Ez a bizottság az ország kü­lönböző városaiban tart kihall­gatást, amelyeket a polgári jo­gok megszorítását hirdető ele­mek lefoglalnak maguknak. INFÁMIS TÖRVÉNY A McCarran törvény ellen na­gyon élesen kikelt Kefauver sze­nátor, aki éppen úgy, mint Ste­venson, a demokrata elnökjelölt is, a törvény visszavonását kö­veteli. Kefauver Detroitban eze­ket mondotta ezen infámis tör­vényről. 1) Ezt a törvényt az a szel­lem irányítja, hogy mindenki gyanús, aki Amerikába akar jönni. 2) Uj és önkényes hatalmat ad annak meghatározására, hogy kit eresszünk be ide és kit zárjunk ki ebből az országból. 3) Az a bigottság és türel­metlenség, amit ez a törvény képvisel, végre odavezetne, hogy még a polgárosult bevándorlók­tól is megvonhatják polgárjoga­ikat egészen önkényesen s anél­kül, hogy fellebbezhetnének, vagy bármilyen más fórumhoz is fordulhatnának jogvédelem­ért. A McCarran törvény beván­dorlók polgárjogainak eltiprá- sán kívül még másképpen is szi­gorítja a bevándorlást; ejti a kvótaszámokat és megtartja a faji eredetet tekintet nélkül az előző polgárságára. Ha például egy kínai család évtizedekkel ez­előtt telepedett is le mondjuk Cuba szigetén, a leszármazotta­ik a McCarran törvény értelmé­ben örök időkön át kínaiak ma­radnak. BÁNYÁSZOK SZTRÁJKJA WASHINGTON — Az ország puhaszén bányászai, — a United Mine Workers’ Union tagjai — abbahagyták a munkát, még­hozzá oly körülmények között, aminőhöz hasonló még nem tör­tént az Egyesült Államokban. A John L. Lewis vezérlete alatt álló bányászok szakszerve­zete ugyanis megegyezett a munkáltatók szövetségével az uj szerződésre vonatkozólag, amely napi $1.90 béremelést biztosit a bányászoknak és azonkívül a bányászott szén tonnájaként újabb 10 centet a bányász jóléti alapra, amelyből a nyugdijat és mindenféle segélyezést fizetnek. Miután a munkások és a mun­káltatók igy megegyeztek, nem is volt szó a munka beszüntetés­ről, amikor a Wage Stabilizati­on Board.közbelépett és kijelen­tette, hogy csak napi $1.50 bér­emelést engedélyez, igy az uj szerződést nem engedte fogana­tosítani. Miután a bányászok nem dolgoznak szerződés nélkül, a régi szerződés lejártával ab­bahagyták a munkát s Lewis megtagadta az engedelmességet a Stabilizáló Board azon felszó­lításának, hogy a bányászokat rendelje vissza munkába. Tekintettel arra, hogy a szén­hiány veszélyeztetné a háborús iparokat, más állami közegek is munkába álltak a sztrájk elsimí­tására s igy valószínű, hogy rö­videsen találnak valami megol­dást a sztrájk befejezésére. A | f* "T^nyvI^-I I r I amiket érdemei I EZ I I I I IX ti I tudomásul venni Washington — Az igazság­ügyi minisztériumot vizsgáló kongresszusi bizottság elnöke, Frank L. Chelf (D. Ky.) és Ken­neth B. Keating (R. N.Y.) kongressman rendkívül éles bí­rálatban részesítették Tom C. Clarfí, jelenleg supreme-courti biró, volt Attorney Generált az­ért, mert igazságügyminiszter korában beszüntette az eljárást azon politikusok ellen, akiket az FBI Kansas Cityben választá­soknál elkövetett csalásokkal vá­dolt, noha a titkosrendőrség adatai már túlságosan terhelők voltak. -— A vörösek elleni haj­szában nagyon buzgó főbíró a kritikára még eddig nem vála­szolt. Cairó, Egyiptom — az ‘‘All Akhbar” nevű független újság szerint az elkergetett Farouk ki­rályt számos bűntény alapján vád alá akarják fogni, de az amerikai kormány ellenzi ezt a dolgot. Az angol kormány állí­tólag elhatározta, hogy nem avatkozik bele ebbe a dologba, amit Egyiptom belügyének te­kint. ‘‘All Akhbar” cikke szerint dacára az amerikai beavatkozás­nak, mégis vádat emelnek a ki­rúgott király ellen. Wien — A “Wiener Kurier“ cikke szerint az oroszok elbo- csájtottak körülbelül 500, egyen­ruhás őrt, akik gyárakban telje­sítettek szolgálatot. Az elbocsáj- tottakat nem tartották megbíz­hatóknak és helyükre igen nagy számmal jelentkeztek “megbíz­ható” ausztriai munkások. London — Az angol egyház legfelsőbb gyülekezete, a “Con­vocation of Canterbury”, — amelynek feje Dr. Geofrey Fish­er, érsek, — nem mert dönteni abban a kérdésben, hogy embe­rekből haláluk után lehetnek-e angyalok? Ez a kérdés úgy ke­rült az egyházi konvenció elé, hogy amikor egy hívőnek meg­halt a 9 éves lánya, az az el­hunyt képét viselő angyalszob­rot csináltatott a sírra, amit egyik pap ellenzett, a másik pe­dig helyeselt. Több fórumon át vitáztak a kérdés felett s most az egyház legfőbb fóruma kitért a válaszadás elől. Washington — A közönség részére megengedték, hogy meg­tekintsék azon atombomba me­nedékhelyet, amelyet az Army 50 millió dollár költséggel épi­tetett 70 mérföldnyire Washing­ton várostól északra a Mary- land-Pennsyvania dombok kö­zött. A menedékhelyet azért épí­tették, hogy ha az ellenség eset­leg Washington várost venné bombázás alá, akkor a hadveze­tőség, amely ma a Pentagon épü­letben van, a menedékhelyre vi­szi át működési terét. így a washingtoni népek saját szeme­ikkel győződhetnek meg arról, hogy nagy háború esetén az el­lenség nem tudja elpusztítani a hadvezetőséget még akkor sem, ha magában a fővárosban min­den épület elpusztul is. Bonn — Nyugatnémetország kormánya válaszolt az arab or­szágok tiltakozására. A válasz­ban azt mondja, hogy habár jó viszonyban kíván maradni az arab államokkal, azért mégis megfogják fizetni Izráel állam­nak az egyezségben kikötött jó- vátételi összeget. Az arab álla­mok bojkottal fenyegették meg Nyugatnémetországot, ha Izrá- elnak jóvátételt fizet. Mexico — Egy uj törvény ér­telmében a belügyminiszternek joga van cenzúrázni azon filme­ket, amelyek a szövegbe kever- ten vallásos dogmákat terjesz­tenek. A katolikus hívőkből ala­kult “Finarquistas” szervezet most a film és a rádió utján alattomos módon terjeszti a val­lást, holott Mexicoban vallások­tatást csak a direkt ily célra kijelölt templomokban és isko­lákban engednek meg, ahová csak azok mennek el, akik részt kívánnak venni a vallásos gya­korlatokban. A filmszínházak­ban és a rádión keresztül rá­erőszakolják azokra is, akik máskülönben nem mennének utána. Redland, Cal. — A koreai harctérről hazatért Chaplin J. Wendell káplán azt mondja, hogy mielőtt eljött Koreából az Army részére esküt kellett ten­nie, hogy itthon nem mond sem­mit a katonák moráljáról és ar­ról, hogy mit beszélnek és mi­ként viselkednek a fronton. Cairo — Jordan államban propaganda indult meg Glubb Pasha kiűzésére. Glubb Pasha, — valójábanJohn Glubb, angol generális, az Arab Legion kikép­zője és parancsnoka, az angol érdekek képviselője.

Next

/
Thumbnails
Contents