Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-10-18 / 1751. szám

1952. október 18. BÉRMUNKÁS 7 oldal A gyógyító és káros napsugár Mindenkinek bő alkalma nyí­lik nyáron napozásra. Alig akad olyan ember, aki ösztönösen ne vágyódnék arra, hogy minél gyakrabban megfürössze testét a nap éltető sugaraiban. A napo­zás nem fényűzés, hanem általá­nos szükséglet az egészség meg­óvására. Annál kevesebben van­nak tisztában az egyik legfonto­sabb természetes gyógymód lé­nyegével. A Nap sugárzó energiájának csak kis töredéke jut el a Föld­re. Ha megszűnnék a Nap sugá­rozni, minden élet kialudna a Földön. A Napból hősugarak, látható sugarak és ultraibolya sugarak jutnak le a Földre. 0 NAPSUGÁRBÓL D-VITAMIN Az ultraibolya sugarak 100— 400 millimikron hullámhosszu- ságuak. Közülük biológiailag ma leghatásosabb az úgyneve­zett Dornó-féle sugarak. Ezek­nek van a legnagyobb bőrbami- tó hatásuk és ezek képezik a D- , vitamint az emberi bőrben talál­ható ergoszterin nevű zsiradék­ból. A napsugarak egy része tes­tünkről visszaverődik, más ré­sze pedig bőrünkben elnyelődik. Csakis azok a sugarak hatáso­sak, amelyek bőrünkben elnye­lődnek. Persze legmélyebbre a legrövidebb sugarak hatolnak be. A sugarak ott hatnak, ahol elnyelődnek. Elnyelődéskor ener­gia átalakulás jön létre. A su­gárzó energia hőenergiává, avagy vegyi energiává alakul át és igy fejti ki hatását. Testünk felülete rendszerint hidegebb a belső rétegeknél. Vagyis testünknek úgynevezett hőgrádiense kívülről befelé ha­ladva növekszik. Napozáskor nem változik meg a hőgrádiens iránya és ezért a napozás kelle­mes közérzettel jár. Ha azonban például egy tüzes kályha közelé­ben tartózkodunk, perzselő, ége­tő érzésünk támad, mert a vörö­sen izzó kályha főleg hősugara­kat bocsát ki magából. Ezek a hősugarak hosszú hullámhosz- szuságuak és igy a bőr felületén nyelődnek el. Erősen felmelegi- tik azt és igy-megfordul a hő­grádiens iránya. Ez kellemetlen közérzetet okoz. Napozáskor döntő jelentősé­gűek az alkati tulajdonságok. A vöröshajuak és a szőkék sokkal érzékenyebbek, mint a barnák és a feketék. A barnabőrüek jobban bírják a napsugárzást, mint a világosbőrüek. Az életkor is befolyásolja a sugárbiróké- pességet. Legérzékenyebb a ser­dülőkorban lévők. A táplálko­zásnak ugyancsak jelentősége van. A sok fehérje és száraz étel fogyasztása növeli, a zöld­főzelék és gyümölcs fogyasz­tása pedig csökkenti a sugárér­zékenységet. “LEBARNÍTOTTA A SZÉL . . .” Nem minden ember egyfor­mán érzékeny a sugárzásra. Az egyes évszakokban is ' más és más a sugártürőképesség. Leg­kisebb tavasszal. A megszokás­nak is szerepe van. Sorozatos besugárzások alkalmával a szö­vetekben olyan jellegzetes válto­zás jön létre, amely leszállítja azok érzékenységét. A hideg, vagy a lehűtött bőr sokkal érzékenyebb a sugárzás­sal szemben, különösen az ul­traibolya sugárzással szemben. Ezt tapasztaljuk többek között akkor is, amikor kocsin utazunk és szembe süt a Nap, az egyik oldalról pedig állandóan fuj a szél. Hiába éri orcánk mindkét felét azonos mennyiségben a napsugár, a szélérte arcfél bar- nul le jobban. Ezért helyénvaló a régi népmondás: “Lebarnítot­ta a szél”. A szél lehütötte bőr­felület érzékenyebb ugyanis az ibolyántúli sugárzásra, mint a felhevült. Ez magyarázza, hogy miért bámulunk le jobban és gyorsabban, ha összekapcsoljuk a napozást a fürdőzéssel, ha te­hát strandolunk, nem csak na­pozunk. A termálfürdők melegvize vé­dekezést ad a bőrfelületnek a napsugárzás ellen és igy a lebar­nulás ellen is. A lebarnulás, az úgynevezett pigmentáció termé­szetes védekezés a sugárzó energia káros hatásaival szem­ben. A lebarnult bőr több hőt nyel el, mint a fehér. A fehér bőr a sugarakból többet ver vissza. A bőrben elnyelt sugár­zóenergia, mint- már említettük hővé alakul át, a bőrt felmelegi- ti és igy növeli napsugártürő ké­pességét. Célszerű télen sötét szinü, nyáron pedig világos ru­hában járni.. A. sötét ruha több hőt nyel el, jobban felmelegszik, több védelmet nyújt a lehűlés ellen. A fehér ruha viszont nyá­ron a sugarak nagy részét visz- szaveri, alig melegszik fel, hor­dása kellemes. A barna bőrben a hősugarak a felületen nyelődnek el, mert hosszabb lévén a hullámhosszuk, csak csekély mélyrehatoló ké­pességgel rendelkeznek. A VÁNDORLÓ PIGMENT A napozás a lebarnulás előtt a bőrt először pirossá teszi, eri- témának nevezett bőrpirt okoz. Ha először megyünk a napra, legyünk óvatosak, mert csak órák múlva jelentkezik a sugár­zó'energia okozta pirosodás. Ez figyelmeztet bennünket a túl­zott napozás elleni védekezésre. Észrevétlenül kitehetjük bőrün­ket a Nap aktiv sugarainak, ami azután sok kellemetlenséggel jár. Túlságosan erős napozás ese­tén ez a fajta bőrpir gyulladás­ba csap át. Kifejlődik a bőrgyul­ladás. Ez felhólyagosodásig, sőt szövethalásig fokozódhat. A bőrpir eltűntével pigmentá­ció marad vissza. A pigmentáci- ót a melanin okozza. Ez egy fe­kete festékanyag, amely egy ferment, az úgynevezett dopa- oxydáze hatására keletkezik a bőrben mindig jelenlevő dioxy- phenilalaninból. A napsugárzás ultraibolya része ennek a fer- mentnek a működését fokozza. A pigment rendesen a felhám alsó sejtrétegeiben van. A nége­reknél a felső bőrrétegekben is megtalálható. Besugárzás hatá­sára nem is annyira pigment szaporodás, mint inkább pig­ment eltolódás jön létre. A pig­ment a felhám külső felülete­sebb rétegeibe vándorol. A pig­mentáció a gyulladást távol tartja. Ezért szeplős bőr besu­gárzása esetén csak a szeplőtlen rész jön gyulladásba. Csakis az a sugármennyiség fejt ki életta­ni hatást, ami a bőrben elnyelő­dik. Ha tehát a bőrfelületét pu- derozással vagy olajozással ke­zeljük, azaz növeljük sugárvisz- szaverő hatását, megóvjuk bő­rünket a tulerős sugárzástól. Védhetjük bőrünket sugárelnye­lő anyagokat tartalmazó kenő­csökkel is. A különösen hatásos ultraibolya sugarakat jól elnyeli a vadgesztenye egy hatóanyagsí, az aeskulin. A NAPFÉNY JÓ HATÁSA A sugárzó energia részint he­lyi hatásokat, részint általános hatásokat okoz. Az egész szer­vezetet érinti. Hogyan? Minde­nekelőtt fokozódik szervezetünk anyagcseréje. Jobb lesz a táplá­lék kalória kihasználása. Ezért előnyös sportolóknál a helyesen adagolt napozás. A légzés lassú és mélyebb lesz. Megjavul a vér­keringés is, mert megnő a szív percvolumenje, vagyis a percen­ként kilökött vér mennyisége, továbbá szaporább is lesz az ér­verés. A meggyorsult vérellátás nagyobb sugárvédelmet okoz. A vérszegények vörösvérsejtjei és fehérvérsejtjei megszaporodnak. A vese is élénkebben működik. Sugárhatásra a bőrben keletke­ző hisztamin gyomornedv szapo­rulatot okoz és élénkebbé teszi a gyomor mozgását. Megnő az étvágy, jobb lesz az emésztés. A pajzsmirigy több hormont, több thyroxint termel. Ezért bazedo- wosoknak nem ajánlatos a na­pozás. Dusabb lesz a hajnövés és általában felfokozódik a szervezetben a sejtoszlás. így meggyorsul a növekedés, végze­tül jobb lesz a közérzet. A látható sugarak némely hullámhosszon sajátos hatású­ak. Például a 435 millimikron hosszúságú ultraibolya sugarak erősen pusztítják a baktériumo­kat. Kisebb mértékben minden ibolyántúli sügárzás baktérium­ölő hatású. Népünk ösztönösen a napra helyezi a lekváros és te­jes köcsögöket és igy fertőtle­nít. A napsugárzás nem közöm­bös, ártatlan adománya a ter­mészetnek. Gyógyszer az és gyógyszer módjára kell is ada­golni ! A NAPOZÁS VESZÉLYEI A napsugarak túlzott élvezé­se avagy a napozásra alkalmat­lan egyénnek napozás is ártal­mas. Elsősorban a bazedowo- sok, az ideggyengéknek, a mell- hártyagyulladásban szenvedők­nek, a gümőkórosoknak, a sú­lyos szervi szívbetegségben szenvedőknek és a magas vér­nyomásoknak kell kerülniök a napozást. A megnyugodott, in­aktiv gümőkóros folyamatok napozás hatására fellángolhat­nak. Tilos a napozás az olyan egyének részére is, akiknek a szervezete tulérzékeny állapot­ban van. Ha a túlérzékenységet okozó anyagok bármelyike is bekerül a szervezetbe, igen súlyos, sőt halálos hatású is lehet a napo­zás. A túlérzékenység legfeltű­nőbb jelensége a fényhalál. A nagy német iró Thomas Mann megrenditően ecseteli Halál Ve- , lencében cimü elbeszélésében fényhalálban elpusztult kisgyer­mek tragikus esetét. Számos fénybetegséget ismerünk. Egyi­ke az, amikor a bőrön vizenyők, elhalások képződnek a szőrmen­tes helyeken és a szőrzet is ki­hullhat. Túlzott napozásra vér- szegénység is kifejlődhetik. Fénybe tegségnek tartják a szarvasmarhák úgynevezett ta­tárka betegségét. Ez tavasszal lép fel, amikor az állatokat ki­hajtják a legelőre, a tűző nap­ra. A pellagrások bőrén is gyulla­dások fejlődnek ki a fénynek ki­tett részeken és ezek a gyulladá­sok később sorvadásba mennek át. Arra hajlamos egyének szer­vezetében tavasszal fellép egy fénybetegség: a hydrops easti- vale. Ezeknél a ruhával nem fe­dett bőrrészeken bőrgyulladá­sok lépnek fel. Apró hólyagok­kal, majd elhalás, hegesedés, el­torzulás alakul ki. Ismerünk a fényhatásokkal szemben érzéketlenné tevő anya­gokat is. Ilyenek az egyes alta- tószerek, a kálciumklorid és az Antisztin nevű gyógyszer. A különböző hullámhosszúsá­gú sugarak egymás hatását le­ronthatják. Például az ultraibo­lya sugárzás angolkór gyógyító hatását a látható sugarak csök­kentik. Anyagcserét fokozó ha­tását pedig a hosszabb hullám­hosszúságú sugarak gátolják. Általános szabály, hogy a rö- vidhullámhosszuságu sugárzás biológiai hatásait a hosszú hul­lámhosszúságú sugarak csök­kentik. Mint említettük, igy vi­selkedik a hőhatás is. A napozás tehát lehet jóté­kony is, káros is. Hogy kik szá­mára, mikor és milyen mérték­ben hasznos a napozás, azt min­den egyes esetben legjobb or­vosi tanácsadásra bízni. Zselyonka László egyetemi intézeti tanár (Élet és Tudomány folyóiratból) ÉPITŐGÁRDA 1952-53 évre. Mrs. Adams Helen, L. Ang. 12.00 Buzay János, Cleveland .... 2.00 Bikó Teréz, Cleveland.......12.00 Bischof József né, Cleveland 2.00 Farkas Imre, Akron........... 1.00 Fishbein L., New York__ 5.00 Gajdos István, New York .. 5.00 Gáncs Lajosné, Cleveland ..12.00 Gáncs Lajos, Cleveland ....12.00 Hering Susan, Buffalo .... 1.00 Kollár József, Cleveland_ 2.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 1.00 Köhler Sándor, Chicago_ 1.00 Lefkovits Lajos, Cleveland-1.00 Lelkó András, Pittsburgh .. 2.00 Kucher András, Pittsburgh 2.00 Mogor József, Cleveland .... 3.00 Munczi József, Cleveland .. 2.00 N. N. Newark ....................12.00 Pál Lajos, Ambridge ....... 2.00 Szabó Ferenc, Cleveland .... 2.00 Székely Sándor, Cleveland 2.00 Visi István, Lincoln Park .. 2.00 I Vizi József, Akron ............. 2.00

Next

/
Thumbnails
Contents