Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-03-01 / 1721. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. március 1. A forradalmi eszmék és Magyarország A Martinovics összeesküvés (1792-95) A TÖRTÉNELEM NYOMÁN ISMERTETI BISCHOF JÓZSEF háborút, fegyveres táborrá ala­kítva át az egész világot. Hogy ez az osztály-állam is bajban van, nem csak az mutat­ja, hogy a költségvetésének 85 százalékát fordítja katonai cé­lokra, hanem az egész társadal­mi rendszerén mutatkoznak a hullafoltok, a förtelmes feké­lyek, amelyek világosan mutat­ják azt, hogy ez a rendszer túl­élte magát és rriesterségesen, kuruzsló szerekkel igyekszik fentartani a már haszontalan életét. PANAMÁK Az egész vonalon, a falusi rendőrtől a legmagasabb állami hivatalig mindenki panamázik, csal, lop, mint akik érzik, hogy már nemsokáig tart a lakoda­lom. végét járja a dinom-dánom és könyökig vájkálnak a köz­pénzekben. Nincs az állami gé­pezetnek olyan része, amelyet ha égy kissé meg vakarnak, ki ne bújna valamilyen csúnya pa­nama. A társadalom felbomlása mu­tatkozik minden vonalon. A gyil­kosságok megdöbbentően szapo­rodnak, a többi bűnökkel egye­temben. Zsarolók, racketerek, valósággal uralják a közéletet. Micsoda erkölcsi lezüllés kell ahoz, hogy az állam tiltsa a sze­rencsejátékokat, a policy garnet, a lóverseny irodákat, viszont a Szövetségi kormány arra köte­lezi ezeket a recketeereket, hogy 50 dolláros engedélyt váltsanak ki minden alkalmazottjuk után és havonta 10 százalék adót fi­zessenek a forgalmuk után. Cleveland rendőrsége “üldözi” ezeket a csalókat, akik az elmúlt hónapban 70 ezer dollár forgal­mi adót fizettek be a szövetsé­gi adóhivatalba, ami azt jelenti, hogy 700 ezer dollár forgalmat csináltak egy hónap alatt. Minden gyerek ismeri ezeket a racketeereket, csak a rendőr­ség az, amely nem tud róluk. A Kefauver bizottság kénytelen volt megállapítani, hogy az egész ország rendőrsége, a mil­liós üzleteket kötő gangsterek fizetési listáján van. FIATAL KORÚ BŰNÖSÖK Csak az elmúlt napokban jaj- dult fel egyik clevelandi biró, hogy a fiatalkorúak, a 20 éven aluliak között megdöbbentően szaporodik a» bűnözők száma. Csak az autó lopások száma egy év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Betörő és útonálló bandákban 14-16, sőt még ennél is fiatalabb gyermekek vannak. A kábító­szerek használata általános a fiatal középiskolás tanulók kö­zött. A profitot hajszoló, mozik, televízió állomások, ponyvare­gény kiadók, valóságos tanfo­lyamot nyújtanak a fiatalság­nak a bűnözés elkövetésére. Rémes elgondolni is, hogy erkölcsileg, fizikailag hová fog lezülleni ez a fiatalság, ha a ko­reai háború, a háborús felkészü­lés tovább fog tartani. GYŰLÖLET SZITÁS Egy társadalmi rendszer, amely oly mértéktelenül üldözi a Egyike azoknak, akiket Mar­tinovics terveibe leghamarabb beavatott, Laczkovics János nyugalmazott huszárkapitá n y volt. Vagyonos család sarjadé­ka, amellett tánult elme s nyug­talan vér. Huszonkétéves korá­ban magyar testőr lett, majd huszárezredbeli hadnagy. Tizen- négyévi szolgálat után kapitányi rangra emelkedett. Irodalmilag is foglalkozott politikai kérdé­sekkel és őt tartják ama kér­vény szerzőjének, melyet a Gré- ven-ezred tisztikara 1790-ben az országgyűléshez benyújtott. Mi vei ő is egyike volt a kérvény aláíróinak, sok keserűséggel meg kellett válnia a katonai pá­lyától és Pesten telepedett le. Lipót császár alatt az ural­kodó kegyeibe jutván, évdijat kapott és politikai megbízatáso­kat teljesített. Lipót halálával azonban évdiját elveszítette és Ferencz császár nem reflektált többé szolgálatára. Mikor Martinovics 1794-ben az uralkodóház ellen fordult és a francia forradalom szállóigéit terjesztette, Laczkovicsnak az uj mozgalomban szintén fősze­rep jutott. Egyik fő tagja lett a forradalom előkészítésére szervezett titkos társaságnak, résztvett az alapszabályok ké­szítésében és a forradalmi káté terjesztésben* is működött. Magyarországot, a kitörő for­radalomra való tekintettel, Mar­tinovics kerületekre osztotta és a debreceni kerület igazgatását Laczkovicsra bízta. Hajnóczy József szintén egyi­ke az összeesküvőknek. Született 1750-ben Aszódon. Jogi tanul­mányait Pozsonyban végezte és azután gróf Forgách Miklós ol­dalán titkári teendőket teljesi­más véleményen levő polgárait, ahol ilyen terror banda sütheti rá mindenkire a “vörös” bélye­get és foszthatja meg a megél­hetésétől, az alkotástól a legki­válóbb Írókat, művészeket, az a végvonaglást jelenti. Ahol olyan esetek történhet­nek mint Floridából, ahol bom­bázzák a néget, a zsidót, de a szövetséges aparátus, a hires FBI sem tudja kinyomozni a tettesekét, akik embereket öl­tek meg, mert más szinü volt a bőrük. Az egész világ ismeri azt a carolinai esetet, amelyben há­rom néger ellen azt a vádat emelték, hogy erőszakot követ­tek el egy fehér asszony ellen. Bizonyíték nem volt más, mint az egyik agyongyötört, hülyére vert vádlott önvallomása, kit ke­gyelemből “csak” életfogytigla­ni börtönre Ítéltek, mig a két társát halálra. A felsőbb bíróság kétszer semmisítette meg az íté­leteket bizonyíték hiányában és elrendelte a szabadon bocsájtá- sukat. A sheriff, aki az össze­láncolt, már felmentett vádlot­takat visszakisérte, “önvédelem­ből” agyonlőtte őket, illetve az egyik' csak halottnak tetette tett. Később gróf Széchenyi Fe- rencznek lett a titkára. József császár uralkodása alatt szeré- mi alispánságot viselt, melyre kiváló képzettségével és rendkí­vül humánus és idealista gondol­kozásával tette magát érdemes­sé. Az ő elve az volt, hogy az a boldog ország, ahol minden un- bernek egyforma jogai és köte­lességei vannak. Ilyen értelem­ben több munkát is irt, melyek ben különösen az elnyomott föld népét a jobbágyságot veszi védelmébe. Martinovics társasá­gába az elvei vezették és az a remény, hogy eszméi a nép és a nemzet felvilágosítása után, va­lóra válhatnak. Martinovics tár­ságában ő az egyetlen, aki nem nemes léttére is előkelő tisztségre emelkedett. Szentmarjay Ferencz a legide­álisabb gondolkozásu politikusok egyike. Nem csak lelkileg, ha­nem megjelenésében is korának egyik legszebb embere. Rajon­gott a demokrata törekvésekért és az érdeklődése vitte Martino­vics társaságába, ahol igazgató­nak lett kijelölve. Zemplén me­gyében született 1770-ben. Isko­láit jeles eredménnyel végzete s a felsőbb tanulmányok befejezé­se után, Sáros megyében állást nyert, majd Budára kerülve a szabadkőművesek társaságába lépett és a francia forradalom elveinek megismerésével ö is megfogadta, hogy hü leend an­nak eszméihez. Sigray Jakab gróf, a negye­dik az összeesküvés főemberei között. Egyébként jelentéktelen alak. Egyideig a dunántúli ke­rületi tábla titkára, majd ülnö­ke volt. Megismerkedvén Marti­noviccsal belépett a titkos társa­magát és az vádat emelt, hogy a sheriff ok nélkül követte el a gyilkosságot. A sheriff is bíróság elé került, de az esküdtszék megállapította az “önvédelmet” és felmentette a vád alól. De a felgyógyult négert újra esküdtszék elé állították, amely harmadszor is halálra Ítélte azt. Demokráciával, szabadság vé­delmével indokolja a kormá­nyunk a hadi készülődést, de a világ népei mindig kevésbé hisz­nek az amerikai propagandának. Tudnak a panamákról, a bűnö­zők megdöbbentő szaporodásá­ról, tudják a négerüldözést és nem kérnek ebből á demokrá­ciából. Mind többen és többen úgy tekintenek Amerikára, amely előtt csak egy szentség van, a profit, a befektetések biz­tosítása és ezekért és nem a szabadságért készülnek az em­beriségre szabadítani a történe­lem legborzalmasabb katasztró­fáját. Látják a hulla jeleket az osz­tály-állam testén és mind töb­ben indulnak harcba a háború ellen, egy uj társadalmi rend­szerért. ságba, tagokat gyűjtött. Mint igazgató, a dunántúli kerület szervezésével lett megbízva. Ezek voltak az összeesküvés főemberei, akik egyideig egé­szen gyanútlanul működtek. Ta­gokat vettek fel a titkos társa­ságba, megismertették velük a forradalmi katekizmust és a fennálló kormányrendszer ellen izgattak. Az egész ügy még csak az előkészítés stádiumában volt, sőt mondhatjuk, hogy az összeesküvés inkább elméleti mint gyakorlati volt, midőn a titkosrendőrséget Bécsben is, Pesten is figyelmeztették célja­ikra. AZ ELFOGATÄSOK ÉS A PÖR Az összeesküvőket két irány­ból is környékezte a gyanú. Bécsben egy titkosrendőr gon­dosan összeállított névsor alap­ján jegyzékbe tette a forradal­márok neveit, de már ezt mege­lőzőleg 1794 tavaszán, egy Lon­donban letárgyalt felségsértési pör alkalmával kitudódott az, hogy a londoni demokraták ösz- szeköttetésben voltak az auszt­riai és magyarországi demok­ratákkal. Ezenkinül Svájcból is kapott értesítést a bécsi rendőrség a Bécsben lappangó összeesküvés­ről, úgy, hogy a beavatkozásra elérkezettnek - látszott az idő. Ferencz császár rendőrfőnö­ke jelentése alapján felhatalma­zást adott a vétkesek elfogatá- sára. A bécsi titkos társaság fő­emberéit a rendőrség ennélfog­va már 1794. julius 23 és 24-én elfogta. Ezek között volt Marti­novics is. A vizsgálat vezetésé­re Ferencz császár gróf Laurai Ferenc elnöklésével külön bizott­ságot nevezett ki, mely Martino­vicsot első Ízben julius 29-én idézte maga elé, aki csak nagy­jából vallott és társairól hallga­tott. Harmadik kihallgatása alkal­mával, augusztus 13-án, aztán töredelmesen vallott, csakhogy akkor a vizsgáló bizottságnak is tudomása volt arról a vallomás­ról, melyet Pesten egy Sehy ne­vű színész tett, aki a bécsi elfo- gatások hírére önként jelentke­zett a nádori hivatalban és le­leplezte a Pesten működő titkos társaság vezetőit és tagjait. Martinovics bevallotta most, hogy két titkos társaságot ala­pított, amelyeknek élén négy igazgató állott. E vallomások alapján a nádor kiadta az elfo­gatási parancsot és 1794 aug, 16-án Hsynóczy Józsefet, Lacz­kovics Jánost és Szentmarjai Ferenczet a rendőrség letartóz­tatta és katonai fedezet alatt Bécsbe kisértette. Pár nap múlva elfogták gróf Sigray Jakabot is, aki éppen a határon át menekülni igyekezett az országból. Martinovics és társait több Íz­ben hallgatták ki és mindannyi­szor iparkodtak enyhíteni bű­nösségüket. Közben a rendőrség egyre nyomozta az összeeskü­vőket és akire csak a legtávo­labbi gyanú esett, nyomban le­tartóztatta. Leginkább irók, költők, jogászok, stb. köréből voltak az elfogottak, kiknek szá­ma december havában harminc- kettőre nőtt. , Az összeesküvők pőrének tár­gyalásával a királyi táblát biz-

Next

/
Thumbnails
Contents