Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-03-01 / 1721. szám

1952. március 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal Az indonéziai kérdés növekedőben (Vi.) Dulles képes volt az ázsiai országok között számotte­vő Indonéziának is odaküldeni az amerikai hadi szakértőket, azokat a “Operation Killer”-re tanitani, valamint ahoz elegendő fegyvert, muníciót Ígértek, ami­ért hajlandók voltak a japán békét lenyelni. Most még mindég fojtogatja őket ez a nagy, kese­rű pirula. Azt jelentik, hogy a parlamentben a nemzeti párt és a mozlem párt egyesült, igy a többséget teszik ki, a mostani kormánypárt ellen, amelynek feje Soebardjo azon egyezmény ellen van, melyet Dullessal kö­töttek. Most jelentették, hogy a kormány megbukott Indonéziá­ban. Elitélik Soebardjo cselekede­tét, melyben az amerikai befo­lyás alá helyezte az országot, holott az ország semlegességet fogadott el. Követelték, hogy a kormány mondjon le, mivel nem képviseli a parlament többsgé- nek akaratát. A burkolt hir csak ennyit mond, de ijedve beszélnek az el­lenzék megerősödéséről. Indoné­zia nagyon fontos és aránylag harmadik legnagyobb ország 81 millió lakossal, gazdag olaj, tin ra kényszeríti őket, de mivel fűszerekben. Mivel sok szigetből tevődik össze, igy könnyű volt a régebbi tengeri hatalmaknak azt lefoglalni, uralni, melyet in­kább a hollandok és az angolok tettek eddig. Most az amerikai tőkések hadihajói akarták vagy akarják azt az uralmat átven­ni. Délről övezi az angol Malay gyarmatot, közel nyúlnak a szi­getek egy része Ausztráliához, valamint északnak közel van a Fülöp szigetekhez. Tengeri zár­lat veszélye esetleg megalkuvás­ra kényszeríti Őket, de mival nagy, vad területeik vannak, a partizán harcokra, sokkal alkal­masabb, mint Korea vagy Kina. Ezen partizán harcok nagyban ták meg. A kérdések arra irá­nyultak, hogy a vádlottak őszin­tén beismerjék vájjon mi volt a titkos társaságok célja és kik­től kapták a forradalmi utasítá­sokat. Valamennyien enyhíteni ipar­kodtak szereplésüket és azt egyik sem akarta elismerni, hogy a titkos társaságokat a ki­rályi trón vagy az alkotmány ellen szervezték. Azonkívül se­gíteni akartak egymáson. Elein­te tehát nagyon tartózkodóan vallottak. Érdekes példa erre a kiváló írónak, Kazinczy Ferencz kihallgatása. Szentmarjai elfo- gatása után ugyanis az azt vol- lotta Bécsben, hogy Kazinczy, Szulykovszky ajánlatára véte­tett fel a titkos társaságba. E vallomás alapján nemsokára Kazinczyt is letartóztatták és Budára kisérték. A királyi táb­la előtt való kihallgatásakor Ka­zinczy nem igen akart vallani. A közvád képviselője az állam­ügyész egyike a legszolgaibb lel­kű egyéneknek, minden áron nyitkozatra akarta bimi, azért egy alkalommal ilyen kérdést intézett hozzá: (Folytatjuk) folynak ottan is, ámbár keveset jelentenek azokról. Az igazi fel- szabadulásért vehemensen fo­lyik a harc, azért támadnak Soebardo és kormánya ellen, nem csupán gazdát akarnak cse­rélni, hanem az egész elnyoma­tást, külföldi uralmat meg akar­ják szüntetni, melyhez a saját (Vi.) Amidőn Drew Pearson magánügyről irt, vagy sokszor más országok belügyeiről, akkor rémségesen elírta magát, mivel nem csak, hogy nem ismerte azon országok belügyeit, hanem éppen a legnagyobb hazugokra hallgatva, azoknak a véleményét irta meg. Éppen azokét, akik az utolsó percekig harcoltak az ál­tala ismert, védett demokrácia ellen, a nácik oldalán. Erről más gárdisták Írtak, azonban ami­kor az amerikai viszonyokat is­merteti, hogyan is működik ez a “liberális kapitalizmus” melynek ő olyan hűséges szolgája, ak­kor már mi is szívesen átvesz- szük az írásának a lényegesebb részét ezek között van két kis jellemző történet, melynek a hi­telességét mi is kétségen kívül elfogadjuk. A GYAPOT SPEKULÁCIÓ Clivia Walkernek, aki az ame­rikai agricultur departmentnek feje, van sok külföldi barátja, azok között az egyiptomi börze­spekuláns, Loutfy Mansour. Pearson szerint Walkertől nyert információ szerint, mely arról szólt, hogy az amerikai kor­mány megvásárolja az egyipto­mi gyapotot, nehogy a vörösök kezeibe kerüljön, ez az amerika barát Mansour lefoglalta a meg­szerezhető egyiptomi gyapot raktárakat, nagy hasznot csi­nált, amikor az amerikai vásár­lás hire általánossá vált. Persze’ ez Pearsonnak nem tetszik, nem az ő barátja csi­nált ilyen “liberális hasznot” és nem neki adtak ajándékokat, kedvező tippeket, hogy hol le­hetne azt megismételni, mert Pearsonnak sem az a baja, hogy a rendszer ezt lehetővé teszi, hanem csak az, hogy nem a ked­ves barátai, vagy saját maga részére került az a nagy haszon. Mert, hogy Mr. Pearson is spe­kulál, azt nagyon sokszor saját írásával és a többi spekulánsok védelmével bizonyítja. KORMÁNY PAZARLÁS Ugyan ezen a nagyon — ugy- látszik megszállta szentlélek — írja, hogy milyen nagy pazarlá­sokat követnek el a hadi meg­rendelésekkel. Tehát nem azt fájlalja, hogy minden hadi ren­delés pazarlás, hanem csak azt, hogy egyes trösztnek sokkal na­gyobb árakat fizetnek, bizonyos áruért, mint a másiknak. Ugyanis arról van szó, hogy nemrégen a detroiti Fisher Body üzemeknek adtak egy nagy meg­rendelést “Túrét Lathe” gyártá­sára, ezt visszavették, mert ki­derült, hogy a Fisher Body-nak 90.600 dollárt fizettek volna uraik, kizsákmányolóik, akik a hollandokkal szövetkeztek, mos­tan az amerikaiakkal szövetkez­nek és akarnak tovább is ural­kodni. De nagyon mozog a föld a lábuk alatt, dacára a sok ame­rikai hadi szaktértők, fegyverek támogatásának, vagy talán ép­pen azok miatt. ezen szerszámgépekért, melyet a Bullard üzemekben, ahol ily szerszámgépeket csinálnak, 38 ezer dollárért megkaphatták volna. Ez Pearsont egy kicsit, csak úgy liberálisan, felbőszítette és megírja, hogy működik az a li­berális kapitalizmus, melyet ő olyan hűen és hathatósan védel­mez, sőt még a szocialista orszá­gokat is erre akarja kényszerí­teni. Megírja, hogy “Miért in­tézkedtek a megrendelések kia­dásánál a G.M. tisztviselője, H. R. Boyer tanácsára, aki egy- szersmint a repülőgép termelé­si osztályának az elnöke, ezen esetben az adófizetők pénzének ilyen buta elhasználásában?” Hát ezt a Mr. Boyert én sze­mélyesen ismerem, biztos va­gyok, hogy Pearson is ismeri, tudja, hogy 1940-ben, amik,or a náci Bundistákat itten leleplez­ték, kipellengérezték, akkor Mr! Boyer neve is a legnagyobb ná­cik között szerepelt. Ugyanis azt megelőző években ez a Mr. Boyer, a Fisher Body detroiti telepének szerszám és die üze­mének volt a főnöke, a leleplezés eltűnt. Németországban az ak­kori jelentések szerint, mint a náci kormány vendége szerepelt és amikor visszajött, a közis­Tisztelt Szerkesztőség: Itt küldöm a naptár árát. Kö­szönet a naptár kitűnő szerkesz­téséért a benne levő tudomá­nyos munkákért. Huszka Mihály, Detroit Tisztelt Munkástárs: Tudatom, hogy a naptár na­gyobb részét már átolvastam. Minden sora igazolja Geréb munkástárs igazi hozzáértését, de élvezettel olvasom Visi mun­kástárs leírását is a jövő fej­lődéséről. Mellékelve két dollár a lap fentartására. Turucz Pál, Newark Tisztelt Munkástárs: A naptár kitűnő, ugyancsak iljien élvezettel olvasom a Bér­munkást. Mindig nagyon örven- dek, ha olyan régi harosoknak a nevüket olvasom a lapban vagy a naptárban, mint Szimicz- ék, Kunsték, Bödecs s sok má­sét. Évekkel ezelőtt volt magyar munkásmozgalmi élet szerte az mert náci vezéreket, köztük a detroiti Bund főtitkárát, nagy pozíciókba tette a Fisher Body kettes számú műhelyében. Mind­ezt megírták a detroiti lapok akkoriban, csak Mr. Pearson nem akar erről tudomást venni, nem akar gazdájának, a nagy korporációknak véteni. No meg az ilyen nagy náci vezérek, ma neki is a legkedvesebb barátai, tanácsadói. Mr. Pearson elfelejtette, vagy szeretné elfelejteni, hogy “Ma­darat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni.” ADÓS, FIZESS! WASHINGTON — A Cong- resssional Quartely News állí­tása szerint ha minden amerikai adófizető most befizetne 1829 dollárt, akkor az Egyesült Ál­lamok ki tudná fizetni az adós­ságát. Mert Uncle Sam ezidősze- rint 275 billió dollárt kölcsön­zött már az adófizetők kontójá­ra s igy ezt az összeget valami­kor és- valahogyan nekik kell majd megfizetni. De ezenkívül még 12 billió dollár erejéig “be­táblázták” az adófizetőket az állami, megyei és a városi ad­minisztrációk is. így egyenlőre semmi kilátás sincs arra, hogy ezen közadósságokat kiegyenlí­tik, elég, ha a kamatokat tudják fizetni. San Francisco — Arthur Bliss Lane, az Egyesült Államok volt jugoszláviai követe a Common­wealth Club részére tartott elő­adásában azt mondotta, hogy jugoszláv parasztokkal folyta­tott beszélgetése alapján úgy véli, hogy a jugoszláv hadsereg nem lojális a Tito kormányhoz és az első alkalmas pillanatban szétszaladna és Titonak csak azért nincs ellenzéke, mert sem­mi ilyesmit nem engednek meg. országban. Mellékelve két dollár a naptárért és a lap fentartásá- hoz. Schinagel János, Berwyn Tisztelt Munkástárs: Itt küldöm a naptár árát, amely valóban kitűnő munka. A szerkesztő munkástárs fogadja elismerésemet. Sándor Miklós, So. Bend Tisztelt Munkástárs: A naptárt megkaptuk. Nem kell bosszankodniok a késői megjelenésért, mert az abban foglalt leírások mind általános tudományt tartalmaznak, me­lyek nem veszítenek értékükből ha a naptár divati időszak után is kerül az emberek kezébe. Fishbein László, New York Tisztelt Murikástársak: Itt küldöm a dollárt a naptár­ért. M. Mikulásné, Chicago Ezt szívesen átvesszük MUNKÁS LEVELEK MIRŐL HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI

Next

/
Thumbnails
Contents