Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-03-01 / 1721. szám

1952. március 1. BÉRMUNKÁS 3 oldal Jól keresnek a hazafiak A HAZAFISÄGOT HANGOZHATÓ POLITIKUSOK ÉS IPAR- BÁRÓK MILLIÓKAT LOPNAK ÉS ZSAROLNAK A KÖZPÉN­ZEKBŐL. — A KOMMUNISTA MUMUSSAL ELTERELIK A FIGYELMET A KORRUPCIÓKRÓL. WASHINGTON — Mind nyilvánvalóbbá lesz már, hogy a túlzó hazafiságot hirdető politikusok és a közvéleményt irányi­tó intézmények a kommunizmus veszedelmével való ijesztgetés­sel lefoglalták a közfigyelmet, milliókat, sőt billiókat loptak vagy zsaroltak a közvagyonból. Az egész országra kiterjedő mély korrupció újabb és újabb adatai kerülnek napfényre, amelyek­ben nem csak kormányhivatalok ^ és politikusok, de nagy iparbá­rók, bankárok és neves ‘“állam­férfiak” is részesek. Ilyen korrupcióra mutatott rá, — habár csak pártpolitikai okokból is, — Nixon (R. Cal.) szenátor, amikor közzétette a Maritime Commission (kereske­delmi tengerészet) ügyeivel kap­csolatos vizsgálatok adatait. Egyik adat szerint a háború vé­gén az Overseas Tankers Corpo­ration 101,000 dollárért több ki­mustrált hajót vásárolt, amelye­ket aztán rövidesen 3.250,000 dollárért eladtak külföldi társu­latoknak, noha ezen hajókat az­ért kapták ilyen potom áron, hogy az amerikai kereskedelmi hajózást emeljék. öt fizetett. Az egyetlen külömb- ség csak az volt, hogy a hadse­reg sokkal nagyobb mennyiségű részét talán azért számítottak részét, talon azért számítottak többet darabonként 7 dollár és 85 centtel, ami ugyan nem túl nagy összeg egy darabnál, de egészen jelentékeny, amikor több mint százezer pár vásárlá­sáról van szó. Egy másik esetben azon pok­rócokért, amit a polgári vásár­lók 4.65-ért kapnak, a hadsereg (Army) 8.56-ért, a légierő 9.89, a tengerészet 19 dollár és 75 centért vásárolt. És miután itt azt vették számításba, hogy ki és milyen célra használják, ugyanazon pokrócért a Medical Corps már $21.75-t fizetett. A hazafiságna^t fez a megnyil­vánulása úgyszólván mindenfé­le hadianyag szállításnál látha­tó. Az amerikai gyárosok és ke­reskedők egyformán úgy tart­ják, hogy a haderő számára na­gyobb árakat kell számítani, bi­zonyára azért, mert az ilyen árukkal bepakolnak egy adag hazafiságot is, amit az újságok és folyóiratokban meg a rádión hirdetnek. Még az olyan min­dennapi árucikknél, mint a kö­zönséges szög, is jóval többet számítottak, mihelyt nagy ren­delést kaptak a haderő vala­mely ágától. Herbert képviselő kiállítása szerint azért a szög­ért, amelynek fontját kicsiny­ben 6 és fél centért adták a pol­gári vásárlóknak, a hadsereg az igen nagy rendelésnél 8 centet fizetett fontonként. De nehogy ezt soknak véljék, a légierőnél már 12 centet számítottak. Her­bert kiállítása egész csomó ily dolgot mutat be. így tűnik ki, hogy a hazafisá­got alaposan megfizettetik a kommunista mumussal megfé­lemlített amerikai adófizetők- i kel. Ennek a vállalatnak az élén a nagyon is kardcsörtető William F. (Bull) Halsey admirális állt, de évekkel ezelőtt egyik tuajdo- nosa volt a nemrégiben elhunyt Edward R. Stettinus Jr., volt külügyminiszter is. Jelenleg Jo­seph E. Casey volt képviselő áll a cég élén. Miután a hajóknak idegen államokba való átjátszá­sa törvényellenes, Casey most azzal igyekszik kimagyarázni a dolgot, hogy ők amerikai társu­latoknak adták el a hajókat és azok továbbították külföldi cé­geknek. Más esetekben viszont az amerikai hajókat megtartot­ták és azon hajóikat adták el külföldre, amelyeket ezen há­borús hajókkal helyettesítettek. Amikor 100,000 dollár befekte­téssel három és egynegyed mil­lió dollár hasznot lehet csinálni, akkor érdemes ilyen furfangos magyarázatokat kieszelni. A“DRÁGA” HAZAFIAK A csalások, illetőleg hazafias “megvágások” egész sorozatát hozták napfényre a hadifelsze­relések vásárlásával kapcsolat­ban is. Edward Herbert (D.La.) képviselő állítása szerint a hadi anyagok vásárlásánál legalább öt billió dollárt zsaroltak, lop­tak vagy pazarotak az érdekelt egyének és társulatok. Állításá­nak bizonyítására a képviselő­házban kiállítást rendezett az egyes tárgyakból, amiken bemu­tathatta a csalásokat. így például bemutatott egy pár gumicsizmát, amit a tenge­részet $16.80-javai vásárolt. Ugyanazért a csizmáért, — (ugyanazon gyár készítménye), teljesen azonos minden tekintet­ben, — a hadsereg már $24.65­ja tanulmányozza vagy segíti a külföldi kereskedelmet. A Vete­rán Adminisztration 1338 s egyéb hivatalok még 327 embert tartanak külföldön, akiknek fi­zetését az amerikai adófizető­kön veszik be. Beregi Oszkár “amerikai" hangja BEREGI OSZKÁR AZ AMERIKA HANGJA SZOLGÁLATÁ­BAN JÖTT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA. — A MAGYAR KORMÁNY GYALÄZÄSÄVAL IGYEKSZIK BEVÁNDORLÁSI ENGEDÉLYT SZEREZNI. — A LOS ANGELES TIMES LELEPLEZŐ CIKKE — Az ámerikai magyarság — a csekély számú beavatottakat leszámítva — nem igen tudta, hogy Beregi Oszkár, az egykori nagynevű magyar színész Hollywoodon tartózkodik, még kevés­bé azt, hogy miként jutott ki az Egyesült Államokba. Erre vo­natkozólag a Los Angeles Times terjedelmes cikket közöl, amely­nek adatait maga Beregi és a veje Pataky Kálmán szolgáltatták. Beregiék csak látogató vizával *>-------;-------------------------------­jöttek ide, amely most lejár, szeretnének tehát engedélyt kapni az állandó tartózkodásra s ezt a magyar kormány és a magyarországi mai rendszer rá­galmazásával igyekszenek kiér­demelni. Azért olyan adatokat adtak a Times cikkírójának, hogy azokat jogosan “leleplezés­nek” lehet nevezni. A Beregi csoport négy tagból áll; vezetőjük a 76 éves Beregi, aki a “magyar Barrymorenak” nevezi magát, (a Times cikkíró­ja szerint); Beregi leánya a 34 éves Veronika, aki felesége a 47 éves Pataky de Kálmán opera­énekesnek. (Ezt a nemesi “de” szócskát, amit franciásan “dő”- nek ejtenek ki, ezek a dögök állandóan a neveik elé bigy- gyesztik.) továbbá az 59 éves Margaret Lainburg, Pataky tit­kárnője, aki Ausztriába való. MEGDOBÁLTÁK ŐKET Ezen pontos személyi adatok után megtudjuk, hogy ez a né­gyes csoport 1946-ban megszö­kött Magyarországból. Hogy miért kellett szökniök, arról nem beszéltek, csak elmondot­ták, hogy éjnek idején “gyalog” menekültek a hegyeken keresz­tül Ausztriába, az amerikai zó­nába, ahol aztán útlevelet sze­rezetek Dél Amerikába. Argen­tínában meg Chile államokban megdobálták őket, mert a Mind- szenty pör alkalmával a kardi­nálist védő nyilatkozatokat ad­tak az újságoknak. És habár ezen országokban megkövezték is őket a Mind- szenty védelméért, az Egyesült Államokba látogató vízumot kaptak érte, sőt még arra is felfogadták őket, hogy az Ame­rika Hangján beszéljenek a ma­gyar néphez. De azonkívül Pata- kynak alkalma volt hangverse­nyeken szerepelni, Beregi pedig főszerepet kapott egy kommu­nista ellenes propaganda film­ben, amelyben egy idős idegent játszik, akinek egyetlen vágya, hogy amerikai polgár legyen, amit csak halála előtt ér el, igy mégis boldogan hal meg. “Annyira beleéreztem magam a szerepembe”, — mondotta Be­regi, — ‘‘hogy sokszor sírva fa­kadtam, amivel aztán elrontot­tam a felvételt.” De azért ez a film-szerep, valamint az Ame­rika Hangjánál kapott “dzsáb- ja” olyan jól fizettek, hogy Be­regi szavai szerint: “soha éle­temben olyan boldog nem vol­tam, mint amikor a jövedelmi adómat fizettem az Egyesült Ál­lamoknak.” A DEPORTÁLÁSI MESE De ezt a nagy keresetet és boldogságot veszély fenyegeti, a látogató viza ideje lejáróban van s miután ők nem displaced egyének és nem rendes beván­dorlók, még csak nem is politi­kai menekültek, a törvény ér­telmében el kell hagyniok az or­szágot. A Miss Lainburg ideje már le is járt és a bevándorlási hatóság felszólította, hogy utaz­zon el innen. A Beregi-Pataky kombináció természetesen most csaló mó­don azt hirdeti, hogy őket “de­portálni” akarják. Márpedig ők a kommunizmus ádáz ellenségei, ezt az újságokból kivágott cik­kek egész tömegével bizonyítot­ták. És éppen ezért, ha depor­tálják, akkor a gonosz kommu­nisták kivégzik őket. Azért for­dulnak szimpátiáért az amerikai közönséghez, hogy gyakarolja- nak befolyást a hatóságokra, hogy azok tegyék lehetővé az ittmaradásukat. Hát bizony ez az önvallomás az egykori valóban nagy színész életének szégyenteljes befejezé­sére mutat, aki most annak a népnek gyalázásából él, amely­től ifjú korában a diadalokat aratta. / „u \ A TANSZABADSÁG VÉDEL­MÉBEN NEW HAVEN — Körülbelül egy évvel ezelőtt a Yale Egye­temre is rámondták, hogy a ta­nári karában több kommunista foglal helyet, akik előadásaik­ban kommunista szimpátiát mu­tatnak s ezért' a gazdag, volt­hallgatók némelyike már be is szüntette az egyetemnek rend­szeresen kiutalt adományait. En­nek kivizsgálására az egyetem elnöke, A. Whitney Griswold bi­zottságot nevezett ki prominens, de független közszereplő egyé­nekből, amelyik most hozta a nyilvánosságra jelentését, mely­ben kimondják, hogy a Yale Egyetemen nem találtak kom­munista tanerőket, de azt he­lyeslik, hogy kontroverzális kér­désekben a problémát minden oldalról ismertetik a tanulókkal, mert azok csakis igy szerezhet­nek helyes fogalmat maguknak a szóbanforgó kérdésről. A bizottság úgy találta, hogy ennek az elvnek a feladása meg­semmisítené a tanszabadságot, hangolja ez az invázió. AMERIKAI INVÁZIÓ CASSABLANCA, Morroco — Francia Moroccót újból “meg­szállták” az amerikai csapatok, — jelenti a United Press. Azért mondják, hogy “újból”, mert kilenc évvel ezelőtt itt tették partra azt az amerikai haderőt, amely segített győzelemre vin­ni az észak-afrikai hadjáratot. Ezen “második megszállás­ban” körülbelül 20,000 katona és polgári személy vesz részt, akik 5 nagy katonai bázist fog­nak építeni, amely célra félbillió dollárt irányoztak elő. Ameri­kai katonai szakértők állítása szerint ezen repülőterekről bom­bázni lehet majd a Szovjet Uni­on legnagyobb részét és az ösz- szes európai népi köztársaságo­kat. Morroco névleg “független” királyság, uralkodója a szultán címet viseli, de azért az ameri­kai légierő a francia kormány­zó-generálissal kötött szerződést az amerikai bázisokra vonatko­zólag. Éppen azért a már amúgy is ellenszenvvel viselkedő arabo­kat még inkább Amerika ellen

Next

/
Thumbnails
Contents