Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-02-23 / 1720. szám
1952. február 23. BÉRMUNKÁS 7 oldal Az egyiptomi probléma AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ EGYIPTOMI KÉRDÉSBEN AZ EGYIPTOMIAK SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE. — AZ EGYIPTOMIAK HAJLANDÓK A HOSSZÚ HARCRA IS. Irta: ROBERT T. HARTMAN Bizonyos tekintetben Egyiptom a legeló'rehaladottabb arab állam. A sajtója határozottan messze elhagyta a többi államét. Vannak nagy napilapjai, mint például az “al-Ahram”, “al-Misri”,- “al-Kutla” és mások. Ezek jól felszerelt nagy vállalatok, amelyek szenzációs hírekkel versenyeznek egymással cirkulációjuk felépítésére. Cairói tartózkodásom idején a Szuez csatronáért folyó agi- tációval kapcsolatban ilyen ve- -*'---------------------------------------zércikket mutattak nekem: “A nyugati imperialisták miért csacsognak annyit a békéről? Hiszen náluk a béke csak illúzió. Hamarosan megint vér fogja öntözni Ismalia utcáit. Mire várunk mi tulajdonképpen? Ismaliai testvéreink már fegyvert fogtak! Annyira hive vagyunk a békének, hogy továbbra is hajlandók vagyunk az angol mesterek rabszolgáinak maradni? Allah őrizzen ettől!” Az arab fellengős Írásokat és beszédeket persze nem kell szó- szerint venni. Ez a pár mondat tulajdonképen az amerikai Patrick Henry ezen mondásának a felhígítása: “Szabadságot adj nekem, vagy add a halált!” Az egyiptomiak is éppen úgy, mint a virginiai hazafi, megunták már a sok “béke! béke!” hangoztatását. Az most nem tartozik a dologra, hogy az emóciók ily kirobbantása végeredményben nem hoz jót Egyiptomnak és hogy vérontáshoz vezetnek. Hosszasan beszélgéttem az egyiptomi külügyminisztérium egyik magasrangu tisztviselőjével, akinek nevét nem áruhatom el. Ezen tisztviselőnek az volt a legérthetetlenebb, hogy az Egyesült Államok nem támogatja az egyiptomi szabadság mozgalmat. a Szovjet Unionhoz segítségért? “Még nem. Legalább is nincs erről szó, habár nem tagadom, hogy a kommunisták szeretnék. De ha meg is tennénk, Amerikának legkevésbé lenne joga ezen megütközni, hiszen az Egyesült Államok nem valami válogatós. Avagy nem-e fordultak-e önök Francohoz meg Titóhoz is segítségért? Pedig nem is folytatnak élet-halál harcot!” Bevallom, hogy a külföldön utazó amerikainak igen nehéz az ilyesmikre válaszolni, nagyon nehéz a Truman külpolitikáját megmagyarázni. Az egyetlen, amit mondhattam, hogy a kommunista szférán kívüli népeknek össze kell tartani. “Igen” — válaszolta az egyiptomi barátom, — “ezzel azt akarja mondani, amit ezen arab közmondás fejez ki: “Az ellenség ellensége nekem barátom.’ Mi nem vágyunk . a kommunizmusra, de Oroszország nekünk semmi rosszat nem csinált. A mi ellenségünk Anglia.” “Az önök ellensége is Anglia volt és eddig a kizsákmányolt kisebb országok mint mentőkre néztek önökre. De most már önök nagyon megváltoztak. Megváltoztak annyira, hogy most már Anglia adja a rendeleteket Amerikának.” EGYIPTOM FEKVÉSE AMERIKA PÉLDÁJÁT KÖVETIK “Ha az egész világ ellenünk volna, önöknek, amerikaiaknak, akkor is támogatni kellene bennünket”, — mondotta, — hiszen 175 évvel ezelőtt önök éppen igy harcoltak a függetlenségükért, méghozzá önök is ugyancsak az angol elnyomók ellen.” Aztán idézte az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat azon szakaszát, amely kimondja, hogy a természet törvényei és az Isten törvényei jogot adnak egy népnek arra, hogy magát függetlenítse és más hatalmakkal egyenlővé tegyék országukat. “De azonkívül,” — mondotta, — “még Woodrow Wilson is kimondotta a népek önrendelkezési jogát.” Megmagyaráztam neki, hogy mi nyolc éven át verekedtünk azért, hogy függetlenségi nyilatkozatunknak érvényt szerezzünk. “Jól van, akkor mi hajlandók vagyunk akár nyolcvan évig is verekedni,” — mondotta erélyesen. Ekkor megkockáztattam azt a kérdést, hogy ha Amerika tovább is Anglia pártján marad, nem-e fordul Egyiptom Itt aztán hosszas fejtegetésbe kezdett, amelyben ha többször messze el is vetette a sulykot túlzó állításokkal, de alapjában véve tényekre támaszkodott. Mert tény az, hogy az egy Izrael esetét leszámítva az Egyesült Államok minden más közép-keleti kérdésben támogatta Angliát. Támogatta Iránban s nem titok, hogy Churchill amerikai utjának az volt egyik legfontosabb célja, hogy az amerikai kormánytól fokozottabb támogatást kapjon a Szuez csatorna védelmére, amire Ígéretet is nyert. Éppenazért egyiptomi barátom azon kérdése, hogy Amerika miért változott meg ennyire, nem hagyott nyugodni. Mert kétségtelen, hogy 50 évvel ezelőtt az amerikaiak nagy lekese- déssel fogadták és támogatták volna az egyiptomi nép szabadság küzdelmét az angol elnyomás alól. És ime, most az elnyomó Angliát támogatjuk, ha eddig még nem is teljesítettük Churchill azon kérelmét, hogy amerikai csapatokat is küldjünk a Szuez védelmére. A nagy változás oka nem magyarázható meg azzal, hogy az angolokkal azonos nyelvet beszélünk, sem azzal, hogy két világháborúban szövetségesek voltunk. A választ valójában Egyiptom földrajzi fekvésében kell keresni. A történelem azt mutatja, hogy Egyiptomot mindig a világ első katonai nagyhatalma uralta. Egyiptom csak akkor volt független, amikor ezt a nagyhatalmi szerepet saját maga töltötte be. A fáraók hatalmának letűnése óta a NUus- delta fölött más hatalmak rendelkeztek; a perzsák, görögök, rómaiak, byzantinusok, arabok, törökök, Napoleon, Hitler, majd az angolok. Most, hogy Amerika foglalja el a vezető világhatalmi szerepet, Egyiptom, éppen stratégiai fontossága következtében az amerikai érdekszférába került s miután az most itt azonos az angol érdekeltséggel, az Egyesült Államok kormánya Angliát és nem az angol elnyomás alól szabadulni akaró Egyiptomot támogatja. (The Times) KÉTNAPOS BAZÁR CLEVELAND — Az előrehaladottabb lapok támogatására március 29-én, szombaton és március 30-án vasárnap mindkét napon déli kezdettel az Ukrani- an Labor Temple, 1051 Auburn Avenue, Cleveland, O. BAZÁR lesz tartva, amelyen jóval üzleti árakon alul mindenféle háztartási valamint ajándék tárgyakhoz lehet hozzájutni. A rendezőség már most hívja fel az eseményre a progresszív lapok olvasóit. RABSZOLGA SZERZŐDÉS WASHINGTON — A State Department jelentése szerint, miután eddig nem kezdtek uj tárgyalást a mexikói kormánynyal a vándor munkásokra vonatkozó újabb szerződésre, az eddigi szerződést meghosszabbították három hónapra s az csak a következő május 11-én fog lejárni. Szenátor Wayne Morse (R. Ore.) rendkívül éles bírálatban részesítette ezt a szerződést, amelynek értelmében évenként bizonyos számú mexikói farmmunkást hoznak az Egyesült Államokba igen alacsony fizetések mellett. Morse szerint ez a szerződés amit a két kormány kötött, nem más mint megegyezés arra, hogy bizonyos számú mexikói vándormunkást rabszolgám unkára szállítsanak. “Mindkét kormányt a legélesebben elitélem azért, hogy munkásokat gazdasági rabságra ítélnek”, — mondotta a szenátor, majd hozzátette —. “Kitűnő propaganda anyagot szolgáltatnak ezzel az oroszoknak.” Paris — Az Egyesült Nemzetek delegátusait a karzatról megdobálták tojással és paradicsommal. A tüntetők, akik az “Anarkista Szövetség” alájegy- zésü röplapokat dobáltak a tanácskozó delegátusokra ezt kiabálták: “Már elég volt a sok beszédből, amig Koreában és Tunisiában hullnak az emberek!” A karzatot természetesen gyorsan kiürítették. MUNKÁS LEVELEK. MIRŐL HOGYAN ERNÁK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Tisztelt Munkástárs: Értesítem, hogy mindkét naptárt megkaptam. Egy kicsit visszamaradtunk, de azon segíteni ugye nem tudtunk. A naptár úgy a kivitelében, mint tartalomban nagyon jó. Én már keresztül olvastam. Fogadják őszinte üdvözletemet a jó munkáért. Kucher András, Pittsburgh Tisztelt Munkástárs: Megkért Krajnik munkástárs, hogy írjak, hogy ha van még küldjenek a részére újabb öt naptárt, nagyon jó. Akikkel csak találkoztam és naptárt kaptak, mindenki szereti és dicséri. A. Gross, Trenton A naptárt megkaptam. Mondhatom, hogy nem kell dicsérni, mert dicséri az önmagát. Mellékelve a dollár érte. Kívánok a legjobbat a naptár készítőinek. A. Réfy, Lodi Tisztet Munkástársak: A naptárt megkaptam, nagyobb részét már átolvastam. Kitűnő visszaemlékezést tartalmaz “A magyar munkásmozgalom polgári úttörői” cikk. Különösen Szabó Ervin még most is előttem van, meg a kis újságja a Társadalmi Forradalom, amelyből sok értékeset tanulhatott a dolgozó tömeg. Igazán kár, hogy olyan korán hagyta itt ezt a görbe világot. Itt küldök öt dollárt előfizetésre és a naptárért. J. Lengyel, . St. Louis Tisztelt Munkástársak: A naptárt megkaptam, amely nagyon jó. Köszönettel nyugtázom. Mellékelve csatolok egy dollárt. A. Mandlin, Akron Tisztelt Bérmunkás testvér: Itt küldöm a naptárért a dollárt, mert megkaptam és már el is olvastam. Nagyon hasznos dolgok vannak benne. John Payter, Belleville Tisztelt Szerkesztőség: Itt küldök öt dollárt az előfizetés megújítására és a naptárért, amit már megkaptam. Kondray András, Joffre
