Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-02-23 / 1720. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. február 23* Hivatásos árulkodó LOUIS BUDENZ UJ FOGLALKOZÁSI AGAT TEREMTETT. — HÁROMEZER ÓRA NEM VOLT ELEGENDŐ AZ ÁRULKO- DÄSRA. — ALSOP TESTVÉREK LELEPLEZIK A PROFESSZIONÁLIS ÁRULKODÓT. WASHINGTON — Két ismert szindikált rovatiró, Joseph és Stewart Alsop testvérek legutóbbi rovataik egyikét a renegát kommunistából professzionális árulkodóvá és besúgóvá lett Louis Budenz hazugságainak leleplezésére használták fel. Ebben a rovatban az alábbi adatokat sorolják fel. A kongresszusi vizsgálatokat annyira csürik-csavarják, hogy a nagyközönség a legtöbb eset-®-----------------------------------ben nem is tudja, hogy tulaj-Is donképpen miről is van szó. így r van ez most is, midőn a Pat Me- 1 Carran szenátor által vezetett t “Internal Security Bizottság” vizsgálatainál alaposan fejbe- j verték John Carten Vincent ál- j lami hivatalnokot. A verésre ( persze nem gumibotokat, hanem ] az annál sokkal hatásosabb gya- , nusitó és gyalázó szavakat hasz- ; nálták. Vincent megrágalmazá- sára s ‘ezzel jövőjének tönkreté- ; telére elegendő volt a kommu- ( nistából professzionális árulkodóvá lett Louis Budenz vallomása. Ez a Budenz, aki egyideig a Daily Worker kommunista újság szerkesztője volt, otthagyja a pártot, a jezsuiták védő szárnyai alá helyezte magát és attól kezdve egy egészen uj foglalkozási ágat, a professzionális árulkodást hozta létre. Saját bevallása szerint több mint 3000 órán át tartott, amig árulkodá- sait elmondhatta az FBI titkos- rendőrségnek, oly sok mondanivalója volt. KIOKTATTA AZ FBI Ezt a 3000 órát 1945 tavaszától kezdve 1950 közepéig “dol- goata” az FBI-nak. Háromezer óra, — napi 8 óra munkát számítva 375 munkanapot tesz ki, tehát jóval többet egy évnél. Ennyi idő kellett arra, hogy elmondja, kikkel került össze a kommunisták között. Ennyi idő alatt meglehetősen sok nevet lehet elsorolni, de viszont Budenz is sok kioktatást nyert az FBI- tól. Azt hinné az ember, hogy 375 nap alatt Budenznek eszébe jutottak mindazok!, akikkel a kommunista mozgalomban találkozott és akik valami jelentősebb szerepet játszottak. Budenz segítette az FBI-t a J. Peters és a Gerhard Eisler elleni pörök előkészítésében, valamint más ügyekben is és mégis a négy év alatt soha sem említette John Carter Vincent nevét. Csak amikor 1950-ben szenátor McCarthy kezdett el ordítozni, hogy a State Departmentben 250 “kártyával rendelkező” kommunista hivatalnok van, — később levette 81-re, majd 57-re, — jutott eszébe Budenznak is, hogy a McCarthy által felszínre dobott nevekkel ő is találkozott kommunista korában. Igaz, hogy egyszer 1947-ben a State Department vizsgálói előtt, másodszor meg a Colliers szerkesztőinek adott intervju- ban tagadta, hogy Lattimore kommunista lett volna, de amikor McCarty Lattimore nevét említette, Budenz emlékező tehetsége is egyszerre megjavult s ettől kezdve tudta, hogy Lattimore támogatta a kommunistákat. Éppenigy jutott eszébe John Carter Vincent neve is. Budenz ezen különös agyműködését eddig még nem vették figyelembe. Amikor szóvátették, csak azt a védekezést adta, hogy az adatait visszatartotta az FBI részére, ugylátszik a 3000 óra nem volt elegendő az összes információinak felsorolására. És az sem került még eddig vizsgálat alá, hogy miért tartott fenn Budenz összeköttetést McCarthyval a hírhedt kinai lobbyista, Alfred Kohlber- ben keresztül ? MEGHALT TANUKRA HIVATKOZIK Érdekes jelenség az is, hogy ez a Budenz az információiban rendkívül .óvatos. Nem mondja, hogy ezzel vagy azzal a szóbanforgó egyénnel együttműködött a kommunista pártban, hanem csak azt mondja, hogy ettől vagy attól hallotta. És ilyenkor rendesen már meghalt, vagy az Egyesült Államokat elhagyott egyénekre hivatkozik, hogy ne lehessen ellenőrizni az állításait. Ez alól most, talán elnézésből, kivételt tett, amikor azt mondotta, hogy a Kínát meglátogató Henry A. Wallace, akit John Carter Vincent is elkísért útjára, ez utóbbi befolyása alatt állt 1 és ezért a kommunistákkal szimpatizáló jelentést adott Roosevelt elnöknek. (McCarthyék azt akarják elhitetni, hogy az amerikai adminisztráció ezen jelentés alapján adta fel azt a politikát, hogy Chiang-Kai-shek kormányát minden erővel segíti a kommunisták ellen). Budenznek ez a vallomása azért fontos, mert ezt ellen lehetett őrizni. Nyilvánosságra is hozták Wallace jelentését és akkor kitűnt, hogy az Budenz és McCarthy állitásainak éppen ellenkezője, nagyon is kommunista ellenes volt. Sem Budenznak, sem a McCarran bizottságnak egy jottányi bizonyítéka sincs arra, hogy Vincent pro-kommu- nista befolyást gyakorolt vo na Wallacera, sem pedig arra, hogy Vincent valaha is tagja lett volna a Kommunista Pártnak. Ilyen körülmények között nem-e az volna a leghelyesebb, ha ezt a Louis Budenzt vennék vizsgálat alá? HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL SÉNYŐ TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG LETT A magyar paraszt évszázados j tapasztalatánál fogva bizalmatlanul fogad minden változást, csak azt hiszi el, amit saját két szemével lát. Sényő község dolgozó parasztjaj sem értették meg azonnal, hogy a dolgozók államában nekik is megvan minden lehetőségük a jobb életre. 1950. tavaszán, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom hullámai, a virágzó nagy paraszt- gazdaságok újfajta gazdálkodásáról szóló hírek eljutottak a község határáig, még csupán 32 dolgozó paraszt határozta el, hogy megalakítja a Kőssuth- termelőszövetkezeti csoportot. Kezdetben bizony sok nehézséggel kellett megküzdeniök, nem értettek még a nagybani gazdálkodáshoz s az első évben az eredmény nem is volt nagyon biztató. 1951-ben azután alaposan megváltozott a helyzet. A szövetkezetiek addigra sokat tanultak, tapasztaltak. Jobban megszervezték a munkát, szorgalmasan dolgoztak, mert már valamennyien megszerették a szövetkezetét és büszkék akartak lenni jó eredményeire. Az eredmények nem is maradtak el. A cséplésnél kiderült, hogy búzából 2, rozsból 4, árpából 2.1 mázsával értek el magasabb termést holdanként, mint az egyénileg dolgozó parasztok. S közben 200 férőhelyes sertéshizlalót, szeszfőzdét és más gazdasági épületeket épített a már önálló termelőszövetkezetté alakult Kossuth. , Mindezt élénk figyelemmel kisérték a kívülállók és kezdett megváltozni a véleményük a szövetkezetről. Az addigi közömbösséget. sőt nem egyszer gúnyos megjegyzéseket, az elismerő érdeklődés váltotta fel. Pontosan számontartották a szövetkezet eredményeit és ezek önmagukért beszéltek. Például, amikor a kapások betakarítására került a sor, kiderült, hogy a Kossuth földjein burgonyából éppen kétszerannyi termett holdanként, mint az egyéni gazdáknál. Sényő község , dolgozó parasztjai azonban arra is kiváncsiak voltak, hogy mi történik a sok gabonával és egyéb terméssel, mi jut abból egy-egy tagnak, hogyan történik a jövedelem elosztása? Közel 300 egyénileg dolgozó paraszt ment el a zárszámadást ismertető taggyűlésre. Ott aztán megtudták, hogy a jövedelemből mennyit fordít a Kossuth termelőszövetkezet építkezésre, takarmányra, vetőmagra, uj felszerelésre, tenyészállatok vásárlására. Nagy, komoly ösz- szegekről volt szó. A vezetők elmondták, hogy az elmúlt gazdasági évben jelentős összegű kölcsönt kaptak az államtól s azt most teljes egészében visszafizetik, nem akarják adóságga] kezdeni az uj esztendőt. 70 mázsa gabonát fizettek a gépállo másnak a végzett munkáért s mindezek után bőven jutott termény és pénzjövedelem a tagok nak. Aleksza István például, :ik egymaga 354 munkaegységei ;eíj esitett, egyedül csaknem fél /agon terményt és 6018 forintot /itt haza. Ifjú Pataki Ferenc )edig, aki harmadmagával dolgozott és 900 munkaegységet teljesítettek, 41 mázsa kenyér- babonát, több mint 15 mázsa árját, négy és fél mázsa kukori- iát, 37 mázsa krumplit, nagy- nennyiségü takarmányt és 15.- 300 forintot kapott. Alig fejeződött be a zárszámadás ismertetése, máris egymásután álltak feL a jelenlévő egyéni gazdák. Jómódúnak számitó parasztok elmondták, hogy ilyen eredményeket, ekkora jövedelmet még soha sem sikerült elérniük. Tizenketten ott nyomban aláírták a belépési nyilatkozatot. A többség azonban nem döntött ilyen gyorsan. Majdnem minden családnál megkezdődött a számolgatás, összehasonlították saját eredményeiket a szövetkezetiek jövedelmével és a számolásnak az lett a vége: érdemes belépni a szövetkezetbe. Néhány nap telt el csupán és 123 család lépett be a Kossuth- ba. A falu távolabbi részein pedig egymásután alakultak az uj temelőszövetkezeti csoportok: a “Győzelem”, a “Petőfi”, a “Béke”. Ahány család, annyi története van ennek. Boda Péter már régebben is gondolt belépésre, azonban a feleségével nem tudtak dűlőre jutni. Mikor a Kossuthban megtörtént a zárszámadás és a felesége látta, hogy a Kossuth termelőszövetkezet asszonyai mennyivel több ruhát, fehérneműt vásárolnak, már maga biztatta az urát a belépésre. Mészáros József is régen foglalkozott ezzel a gondolattal. Azonban sokáig elhitte azt a kulákmesét, hogy ha a csoportba lép, ez azt jelenti, hogy nem lesz többé földje. Most értette meg csak, hogy akkor lesz igazán az övé a föld, ha szövetkezetbe lép, mert igy tudja belőle kivenni mindazt, amit az nyújtani képes. Mások számadást csináltak. A Kossuth-termelőszövetkezet termésátlagait vették alapul és maguk is meglepődtek az eredményen. Ha az egész földet nagy táblákban művelték volna ebben az évben 13 vagon kenyérgabonával, 47 vagon burgonyával, 6 vagon kukoricával termelt volna többet földjén a Sényő községben lakó 279 dolgozó parasztcsalád. Sényő község dolgozó parasztjainak többsége a Kossuth-termelőszövetkezet eredményeiből megismerte a szövetkezés teremtő erejét, s néhány kivétellel ezt az utat választotta. Tatabányán most készül a megyei tanács uj székháza, amelyben 220 irodahelyiség lesz. Épül egy 104 személyes legényszálló is. Ugyancsak a télen építenek egy hatalmas U-alaku háromemeletes lakóházat is. Szegeden sertéshizlaldát építenek. Az ólak építésére 380 ezer forintot irányoztak elő. A dolgozók ésszerűsítései, a hulladékanyagok felhasználása lehetővé tette, hogy ebből az összegből a tervezett háromezer helyett ötezerötszáz sertés részére építsenek ólakat.
