Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-02-02 / 1717. szám
Í952. február 2. bérmunkás 3 oldal Újabb adóemelés Az elnök elküldötte a kongresszushoz az uj költségvetési javaslatát, amelynek a lényege a fegyverkezés további fokozása, a polgári szükségletekre való termelés leépitése, a szövetségesek fegyverkezésének a segítése és ami ezzel jár, az adók 500 millió dollárral való felemelése. A Truman javaslat a jövő évi költségvetés kiadásait 85 billió dollárra javasolja, az előrelátható deficitet 16 billióra becsüli, ennek a defecitnek a csökkentésére javasolja az adózás felemelését, illetve uj adók bevezetését. A most folyó év deficitje 7 billió dollár. Hogy ezek a számok mit jelentenek Amerika népére, azt egy kis statisztikával fogjuk érzékelhetővé tenni, mert ezek a számok oly hatalmasak, hogy azok nagyságát az átlag ember fel sem tudja fogni. De nem csak Amerika az, amely a folytonos adóemelés dacára állandó deficittel dolgozik, de ilyen vagy még rosszabb helyzetben vannak a szövetségesei is, mint Anglia, Francia- ország, Olaszország, Nyugat- Németország, nem is beszélve a kisebb országokról, amelyek élete teljesen az amerikai segélytő füg.. Ezek a szövetségesek kivétel nélkül, még a nagy amerikai segítséggel is a teljes ösz- Szeomlás előtt állanak, amelyet siettet a rájuk kényszeritett fegyverkezés. A közelmúltban ismertettük a kis Magyarország költségvetését, amely az ország történetében soha meg nem közelitő, békés célú építkezések, uj gyártelepek, uj városok, nagy öntöző csatornák, földalatti vasút, uj erőtelepek, a mezőgazdáság gépesítése, stb. — dacára az elmúlt év költségvetését 200 millió forint felesleggel zárta. Az uj költségvetése, amely sokkal nagyobb befektetést eszközöl mint a múlt évi, számítás szerint, még nagyobb felesleggel fogja zárni, nem hogy az adókat emelné, hanem a kisipari szövetkezetek tagjait is teljesen mentesítette a jövedelmi adó alól. Nagyjában ez áll összes olyan országokra, amelyekben megszűnt a kapitalista termelési rendszer. Meg kell még jegyezni azt is, hogy a kormány itt év közbe kétszer, háromszor is hatalmas összegek megszavazását kéri a kongresszustól ugyan n y i r a, hogy az az előirányzott kiadást 10-20 százalékkal emeli a költségvetési év végéig. Jelenlegi előirányzat a jövő évi kiadást 85-90 billió dollárra taksálja. Hogy képet alkothassunk a fegyverkezés növekedéséről, tekintsük meg az alábbi kimutatást: U.S.A. AJDÓK EMELKEDÉSE 1929-,ben a szövetségi adók 3300 millió dollárt tettek ki, 1938-ban 6900 milliót, 1948-ban 40 ezer milliót, mig az 1951-es adók összege már 76 ezer milliót, és most 81 ezer millió dollár van előirányozva. Az elmúlt évben a kiadások 1 70 százaléka közvetlen vagy : I közvetve katonai célokra lett fordítva. - * Az adók növekedésével aránytalanul emelkedik az egyének által fizetett adók összege. Az adók százalékbani kimutatása: Magánosok ___ 31 48 49 Vállatok _____ 44 38 30 Más adók ____ 25 14 21 (Az első oszlop 1942-43 év, a második 1944-45 és harmadik 1950 százalékban kifejezve.) Amint látjuk 1942-től 1950- ig a vállalatok adói 44 százalékról 30-ra csökkentek, mig a magánosok adói az 1942-es 31 százalékról 49-re emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a dolgozók adó terhei százalék arányban is emelkednek, mig a vállalatoké csökkenek. Éhez hozzá kell venni, hogy az adómentes alapot nagyon leszállították és azt, hogy a dollár értékének a csökkenése az adómentességet is természetszerűleg csökkenti. A fogyasztási adók emelése is első sorban a dolgozókat sújtja. Jellemző az adózásoknak erre az aránytalan elosztására az, hogy amig a vállalatok adói 1945-tőí 48-ig 38 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a profitjuk több mint 70 százalékkal emelkedett. A múlt évben a dolgozók adóit 20 százalékkal emelték a legalacsonyabb fokon 2000 dollár jövedelemig, addig félmillió dollár jövedelemmel rendelkező nagytőkését csak 11 százalékkal emelték. Anglia adói 1933-tól 1949-ig négyszeresére emelkedett a tőkések adója, mig a dolgozóké majdnem hatszorosára, beleszámítva a fogyasztási adókat is. Az angol dolgozók munkabérének 32 százalékát nyelik el az adók. Nem jobb egy csepet sem a frania és olasz munkások helyzete sem az adózás tekintetébe, hisz csak a fogyasztási adók ebben a két országban a kiskereskedelmi ár 20 százalékát teszik ki. Mind a négy nagyhatalom népét súlyosan érinti az infláció is, amely az árak folytonos emelkedését vonja maga után, amelyet csak elkésve követnek a bérek emelkedése. Amint látjuk a katonai felkészülődés a nagy tőkés országok- Dan erősen sújtja a dolgozó tömegeket, viszont hatalmas profit emelkedést jelent a nagy töréseknek az amerikai részvény- társaságok profitja az utolsó L8 évben 5400 millió dollárról 39,800 millió dollárra emelke- iett, viszont ez a hivatalos kimutatás nem fedi a valóságot mert különböző címeken, uj befektetés, tartalékolás, stb, elrejtett összeg átlag egy-harma- lával emeli a tőkések profitját. Jgyan akkor még a hivatalos kimutatások szerint is, a dolgo- I sók jövedelmének az értéke ál- andóan csökken. Másik módszer a dolgozók re- '< il bérének a csökkentése. Ilye- • íek a munkanélküliség, baleset, t iregség, betegség elleni biztosi- - ások, illetve nyugdijak, amely 1 isszegek már eredetileg is elég- 1 elenek voltak, most az infáciq l reális értéket egy negyeddel, ] egyes országokban felével csökkentette. Letagadhatatlan tény az, hogy a háború vagy a háborúra való felkészülést mindenütt a dolgozók viselik, az adók emelésével, a reál bérek csökkenésével, amely terhek megmaradnak a háború utáni időkre is, mert a felhalmozott állami adósságok kamatai oly magasak, hogy annak a fizetése is felemészti a normális állami jövedelem jó részét, az adósságok törlesztése, illetve az állami bon- dok beváltása csak uj bondok kibocsájtásával valósit hatók meg. Ez a tehertétel nemzedékeken keresztül sújtaná a dolgozókat, ha csak a kelet-európai testvéreik útjára nem lépnek és a tőkés termelési rendszerrel együtt, meg nem szüntetik annak az összes kinövéseit is. Amig a dolgozók életnívója csökken a háborús termelés következtében, viszont a nagytőkések jövedelme állandóan emel- kedikt nem csak a háborús termelésből kifolyólag, hanem egy külön nagy adómentes bevételt jelent nekik az állami bondok kamat jövedelme. Mert az extra porfitjukat bondokba fektetve lehetővé teszik a háborús termelés folytatását, uj profit biztosítását és a bondok kamataiból oly nagy jövedelem biztosítását, amely adómentei. A háborús termelés nem csak a dolgozókat sújtja, hanem a kis gyárosokat is, amelyeknek a békés áruk termelését csökkentik, hadi termeléshez nem juthatnak, mert azokban a pozíciókban ahol a hadi termelést, a nyersanyag szétosztását intézik, mindenütt a nagytőke urai, vagy azok képviselői ülnek, kik a maguk és a megbízóik részére biztosítsák a nagy profitot jelentő hadirendeléseket. Az öntudatlan munkások örülnek a háborús prosperitásnak, nem látják meg azt, hogy annak a terheit a dolgozók viselik és hogy ők, illetve a gyermekeik fogják adni a borzalmas vérál- dozatot és az elkövetkező évek a tőkés országok dolgozóira uj adókat, uj terheket, az életnívójuknak az újabb csökkenését fogja hozni, ha az emberiség sorsát továbbra is a nagytőkések, á tábornokok, panamista politikusok fogják intézni. Kovács Ernő Nem lesz béke (Vi.) Párisból jelentik, hogy az Egyesült Nemzetek tanácsa a következőképen szavazott — persze az amerikaiak utasítására: 1) 40—6 arányban (3 nem szavazott) elfogadta, hogy az oroszok legújabb ajánlatát az atom-kontrolt illetőleg áttegyék a 12 nemzetből alakult bizottsághoz, hogy azok megfontolják, hogy az oroszok ajánlata komoly-e? A bizottság három hét múlva fog ülésezni. 2. Elvetették 45 szavazattal 5 ellenében azon orosz javaslatot, hogy megróják az Atlantic Szövetséghez tartozó országokat, mint akik támadásra alakultak amely ellentétben áll az Egyesült Nemzetek tagsági követelményeivel. 2. Elvetették 33 szavazattal 5 ellenében a Szovjetek azon javaslatát, hogy azonnal fegyver- szünetet kössenek Koreában és azt követőleg az összes csapatok vonuljanak vissza a 38-as határvonalra, tiz napon belül. 4. Elvetették 31 szavazattal 7 ellenében az oroszok azon ajánlatát, hogy az összes idegen csapatok, beleértve az önkénteseket is, 90 napon belül kivonan- dók legyenek Koreából. 5. Leszavazták 31-11 arányban a Szovjetek azon javaslatát, hogy a négy nagyhatalom Írjon alá egy békeszerződést. Hát ez a válasz mindazoknak, akik még gyerekesen reméltek, hogy az Egyesült Nemzetek tanácsán keresztül béke lehetséges. Vagy akik azt hitték, hogy ha az oroszok beleegyeznek az atomenergia gyártás felülvizsgálásába, amint Baruch és az amerikaiak akarták, akkor befogják tiltani az atombomba használatát, szintén csalatkoztak. Megmutatják az amerikaiak, I hogy ők nem akarnak Koreából I semmi körülmények között kivonulni. Nem akarnak “Négyhatalmi békeegyezményt”. Valamint minden olyan ügyet, mint például Németország egyesítési mozgalma. Az atombomba betiltása, az általuk uralt bizottságoknál temetik el, amely legjobb körülmények között, talán a jövő évi nagy gyűlésen tenne jelentést és alkalmat'adna arra, hogy újból egy évre eltemessék ezen bizottságban. Washington A “Research and Development Board” alelnö- ke, Edwin A. Speakman azt mondotta, hogy az atomtudósok most azon dolgoznak, hogy az irányított lövegeknek is atomrobbanó fejet készítsenek. — De azért az atomfegyverek nem fogják helyettesíteni az erős hadseregeket, — mondotta ez az atomtudós. A BÉRMUNKÁS NAPTÁRA a héten postára került. Minden lapolvasónk címére elküldtük. Ismételjük, hogy nem a szerkesztő Munkástárson függött, hogy a naptár nem kerülhetett már karácsonyra az olvasó kezébe. De hisszük, hogy a pár heti késéssel is olyan megelégedéssel lapozgatnak abban, amilyen gondosan Geréb munkástárs a naptár anyagát összegyűjtötte. A naptár szétküldése után csak egy pár példány marad fel, azért itt kérjük azokat, akik itt lakó barátaikat akarják a Bérmunkás Naptárával megajándékozni, ezt a szándékukat haladéktalanul írják meg, mert lehet, hogy hetek múlva már nem küldhetünk naptárt senki részére sem. Tisztelettel, a Bérmunkás Lapbizottsága.