Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-01-26 / 1716. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. január 26. HÍREK MAGYARORSZáGBÓL HOGYAN ÉLNEK A MA GYÁR BÁNYÁSZOK A magyar népi demokráciá- ban egészen mást jelent bányásznak lenni, mint a Horthy- rendszer sötét negyedszázadában. A népi demokrácia elve: “Legfőbb érték az ember!” sok egyéb mellett azt is jelenti, hogy azokat a munkásokat, akik a legnehezebb, legnagyobb megerőltetést igénylő munkát végzik, a társadalom a legnagyobb megbecsülésben részesiti. A bányászoknak, a széncsaták hőseinek, anyagi és társadalmi megbecsülésén kívül, az állam mindent elkövet, hogy munkájukat megkönnyítse, hogy életüket, egészségüket védje. Mit mondanak a számok a magyar bányszok életszínvonalának emelkedéséről? 1951-ben 3134 családi ház épült a bányászok részére. Uj bányászvárosok létesültek: Várpalota, Komló, Tatabánya-Újváros, Nagybátony, Kazincbarcika és a többi. A bányászvárosokban iskolákat, vájártanuló otthonokat, kulturházakat építettek. Kulturális és szociális célokra a bányavállalatok havonta közel másfél millió forintot fordítottak. 1952-ben csak öt bányászvárosba: Pécsett, Komlón, Kazincbarcikán, Ajkán és Várpalotán több mint 1300 komfortos, modern bányászlakás épül. A bányászok reálbérének jelentős emelkedése mellett, az állam különböző jutalmakban részesítette azokat, akik jó munkájukkal kitűntek. 1951. első nyolc hónapjában ilyen címen hét és félmillió forintot fizettek ki a bányászoknak. A múlt évben a tavaszi és nyári szakszervezeti üdültetési akciókban több mint nyolcezer bányász vett részt, akik az ország legszebb tájain: a Mátrában, Bükk-hegységben és a Balaton partján töltötték szabad ságidejüket. A bányavidékeken autóbusz- járatokat létesítettek és a környező falvakban lakó bányászok igy gyorsan és kényelmesen jutnak el munkahelyükre. Rehus Ferenc vájár igy beszél erről: — Nem is olyan régen gyalog kellett megtenni az utat, akár forróság volt, akár hóvihar. Most autóbuszon járok minden nap. Rehus Ferenc egy havi keresete megközeliti a háromezer forintot. Karácsonyra rádiót is, uj bútort is vásároltak. S ez ma nem kivétel a magyar bányászok között, hanem jellemző példa, amelyhez hasonlót ezerszámra lehet találni. A bányászat gépesítése gyors ütemben folyik. A nehéz bányamunka terhét inkább leveszik a bányászok válláról. 1951-ben 76-féle különböző fejtő-, réselő- és rakodógépet, csaknem kilencezer méter gumi szállítószalagot közel ezer fejtőkalapácsot és félezer szénfurógépet állítottak munkába. A bányászok életkörülményeinek gyökeres megjavulása és a gépesítés nagy mértékben eníelte a bányák termelékenységét. Egy év alatt például a magyar szénbányák termelése \1 és fél százalékkal emelkedett. A magyar bányák öntudatos dolgozói átérzik munkájuk jelentőségét, tudják, hogy a gyorsan fejlődő iparnak milyen nagy szüksége van a szénre, ércre, de látják azt is, hogy a dolgozók állama milyen nagy szeretettel gondoskodik róluk és családjaikról. így születhetett meg éppen a legnagyobb magyar bányaváros, Tatabányán az az uj kezdeményezés, hogy a bányák, gyárak, üzemek az év minden munkanapján teljesítsék túl tervüket. A magyar nép harcában a jobb életért, a boldogabb jövőért, a békéért — az első sorokban menetelnek a bányák dolgozói. A PÉCSI MÚZEUMBAN Pécs városát, a Dunántúlnak ezt a lüktető, eleven életű, természeti szépségekben gazdag központját sokan szeretik múzeumi városnak nevezni. És ez a megállapítás nem is alaptalan, ha végignézzük Pécsett a múzeumi kiállításokat. Nemrég ismét uj kiállítást adtak át a város dolgozóinak. Az uj természettudományi kiállításon a város és a vidék ta- nulnivágyó munkásai, bányásza, diákjai és minden dolgozója szélesebbre fejlesztheti természettudományi ismereteit. A muzeum a korszerű követelményeknek megfelelően vezeti látogatóit a természettudomány ismeretébe. Az első teremben ásványok, kristályok szinpom- pás tömege fogadja a látogatót. Ez a bevezetőrész a föld életét ismerteti geológiai kialakulásától kezdve. Az általános fejlődéstani törvények mellett tájékozódást nyerhet itt a látogató a Mecsek iparilag felhasználható kőzeteiről és ásványairól. A földtörténet korszakai földünk szervetlen világát különféle földrétegek keresztmetszet e i szemléltetik. • Hogyan keletkezett a Mecsek és milyen szerves élet alakult ki rajta? Ezekre a kérdésekre bőséges kiállított anyag felel, közérthetően magyarázva a szerves és szervetlen világ kapcsolatait. Az élőlénvek megjelenésének uj fejezetét jelezik az ősember bemutatott rajzai. Fényképek. gipszből készült koponya- és arcminták ismertetnek meg Baranya legjellegzetesebb embertípusaival. A Mecsek növény és állatvilágát igen gazdag anvaggal mutatja be a kiállítás. Sok feljegyzésre méltót lehet itt találni a növényzet és környezete összefüggéseiről, az éghajlat és csapadék szerepéről, a növénytársulásokról, a növényi életközösségekről. Pompás látvány a sok színes virág, melyeket természetes környezetükben helyeztek el. Több olyan virágfajta van itt — 40-50 példányt állítottak ki közülük —, amely Magyarországon kizárólag a Mecsekben fordul elő. Az állatok bemutatása az úgynevezett alacsonyrendüek- nél kezdődik. Sehol az országban nincs még olyan fejlett, szemlétető lepke- és rovargyüjtemény magyar anyagból, mint a pécsi kiállításon. A halakat, kétéletüeket a vidék tavaiból gyűjtötték, madarakat, emlősöket a Mecsek rétjeiről, erdőiből. Szinte életrekel- nek a valóságos környezetüket híven utánzó üvegtárlókban. A barlangi életmódhoz alkalmazkodó élőlények külön világát a mánfai és abaligeti barlangok kiállított anyaga tárja a látogató elé. A kiállításnak minden bizonynyal komoly szerepe lesz a város és városkörnyéki dolgozók művelődésében. HÉT ÉVSZÁZAD VERSEI Több mint ezeroldalas, hatalmas terjedelmű kötet jelent meg a napokban, amely jelentőségét tekintve is párját ritkítja az egész magyar könyvkiadás történetében. A Szépirodalmi könyvkiadó “Hét évszázad magyar versei” címmel adta ki ?zt az antológiát, amely több mint kétszáz költő közel 1300 költeményét foglalja magában. A mü kiadását egy évi előkészítő munka előzte meg. A szerkesztőbizottság tagjai: Klani- czay Tibor, Komlós Aladár, Lu- kácsy Sándor, Pándi Pál és Szász Imre többszáz verseskötetből, folyóiratokból, sőt kéziratokból is válogatták ki azt a mintegy kétszáz költőt —^ a legrégibbtől az élő magyar költők legkiválobbjáig — akiknek verseiből összeállították a könyvet. A “Hét évszázad magyar verseidben számos, méltatlanul elfelejtett vers jelent meg, amelyet hiába keresnénk bármely régi antológiában. A reformkor és a szabadságharc Itevésbbé ismert költőinek és a munkásköltők elődeinek verseit is ez az antológia ismerteti meg az olvasók széles rétegeivel. Az antológia elsősorban Petőfi, Ady, József Attila forradalmi költészetét domborítja ki. Petőfinek 95, Adynak 79, József Attillának 65 verse szerepel a műben. Természetesen emellett megfelelő teret biztosit Arany, Vörösmarty, Csokonai és általában a legjobbak költészetének és azoknak a kisebb költőknek, akik értékes munkásságukkal előkszitették vagy folytatták a nagyok kezdeményezését, vagy pedig szerényebb hangjukon talán kevésbbé eredeti, de mégis a néphez szóló mondanivalóival gazdagították a magyar költészetet. Jelentősen különbözik a “Hét évszázad magyar versei” az előző antológiáktól abban is, hogy méltó arányban szerepelteti nem csak a kuruc költészetet, de az azt megelőző török- és német ellenes harcok költészetét is, azonkívül a virágénekeket és a XVIII. század paraszténekeit A magyar népköltészet remekei, melyek eddig még semmiféle antológiában nem szerepeltek, nagy számban találhatók az értékes kötetben. Épül az ország Fűzfő gyártelepén a napokban fejezik be egy 200 személyes vasipari tanműhely építését. Tolna megyében a felszabadulás előtt 108 község közül mindössze 48-ban volt villanyvilágítás. A hároméves terv során megkezdték a falvak villamosítását s 1950 végére újabb 37 községben gyuladt ki a fény. Számos községben tovább bővítették a hálózatot. Az elmúlt év során újabb kilenc községet, hat gépállomást, öt állami gazdaságot, négy malmot és három egyéb fontos ipari üzemet kapcsoltak be a villamoshálózatba. Békés megyében január 15-e után rendezik meg a járási kul- turversenyek bemutatóit. A kul- turversenyre eddig 187 csoport jelentette be szereplését a tavalyi 159 nevezéssel szemben. A járási bemutatókon 3136 kultur- munkás vesz részt. Műsoraik közül különösen érdekesek a szarvasi magyar és szlovák asz- szonyok rigmusai. A szarvasiak ezekkel a rigmusokkal segítettek a begyűjtés sikerének előmozdításában. Benevezett a bat- tonyai román kulturcsoport is. A Külsővári állami gazdasághoz tartozó marcelgergelyi uj- majorban mintegy hárommillió forintos beruházással korszerű lakóházakat és gazdasági épületeket építettek. A majorban 52 személyes idénymunkásház készült. A gazdasági épületek között a takarmány, alomszalma és trágya szállítására iparvágányt fektettek le. Építettek még egy 80 férőhelyes tehén-, egy 32 férőhelyes ló és egy 102 férőhelyes növendékmarha istállót. Az istállókban villany és vízvezeték van. A major közepén áll a kétemeletes, korszerű en berendezett magtárépület, amelyet már a kombájncséplés építettek fel. A Debreceni Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben uj siló-kukorica fajtát-nemesítettek ki a kutatók. Ez az eddig termesztett kukoricafajtánál jóval több sarjat és dusabb növényzetet fejleszt s igy jelentősen hozzájárul az állatállomány növekvő takarmányszükségletének kielégítéséhez. A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben a hires szegedi fűszerpaprika csipösség- mentes fajtájainak nemesítése mellett a kutatók eredményesen foglalkoznak uj kukorica, hagyma és rizsfajták előállításával. Itt kísérletezik ki többek között az utóbbi években termesztett földimogyoró termesztésének a legmegfelelőbb módját, amely igen hasznos a népgazdaság számára, mert 50 százalék olajat tartalmaz, lombja és olajpogácsája jó takarmányt szolgáltat, lisztje pedig fontos édesipari alapanyag. A Tiszalöki vízlépcső építése az elmúlt évben jó ütemben haladt előre. Összesen már több mint egymillió köbméter földet termeltek ki annál az átvágásnál, amely a Tisza vizét a turbinákhoz vezeti majd. Ebben a munkában nagy segítséget jelentettek a dolgozóknak a különböző gépóriások: a szovjet gyártmányú ekszavátorok, tolólemezes traktorok. Vas megyében 38 uj falusi kultúrotthon épült az elmúlt évben. December 21-én nyílt meg Sárváron a megye egyik legkorszerűbb járási kulturhá- za. Ma már 280 kulturgárda gondoskodik a dolgozók szórakoztatásáról. ,
