Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-02-02 / 1717. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMTJS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio tinder the Act sf March 3, 1879 VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1952 FEB. 2 NO. 1717 SZÄM A NAGY TITOK MIT MONDHATOTT LOVETT HONVÉDELMI MINISZTER A SZENÁTOROKNAK? A I I I I fX P | amiket érdemes ILI I I I lx L I tudomásul venni WASHINGTON — Az Associated • Press (AP) lapok hire szerint a szenátus hadügyi bizottságának ülésén szenátor Wayne Morse (R. Ore.) nagyon kardoskodott, hogy ki fogja kutatni, miért kellett az Egyesült Államok kormányának kifizetni a ma­gyar katonai biróság által a határsértő amerikai repülőkre kisza­bott 120,000 dollár büntetést? “Ha kell kérdőre vonom úgy a honvédelmi, mintha külüevmi- ® Ezért a bizottság elé idézett Loveft honvédelmi minisztert fogták elő ezzel a kérdéssel. A hir szerint Lovett adott valami választ, amit nem hoztak nyil­vánosságra, de a két szenátor azonnal elhallgatott. Csak nem azt mondotta Lo­vett, hogy a magyar katonai bi­róság jogosan ítélkezett?! A hidegháború költségei A TRUMAN ADMINISZTRÁCIÓ 85 BILLIÓS KÖLTSÉGVETÉ­SE. — HATVANÖT BILLIÓ HADICÉLOKRA. — NAGY AZ ÖRÖM A NEW YORKI TŐZSDÉN. NEW YORK — Pár nappal azután, hogy Washingtonban Truman elnök a kongresszus elé terjesztette az 1952-53 financiális évre szóló költségj avaslatát a new yorki tőzsdén a részvények árai rohamos emelkedést mutattak. Különösen magasra' szöktek az olaj, a textil és az acéliparok részvényei, valamint a vasúti részvények is. A részvények ily nagymérvű emelkedésére az adott okot, hogy Truman elnök olyan költ­ségvetést terjesztett a kong­resszus elé, amelyben 65 billión felül kér tisztán csak hadicélok­ra, ami azt jelenti, hogy a jelen­legi háborús felkészülést még 1953-ban is folytatni fogják, méghozzá fokozott mértékben, így mindazon iparok, amelyek hadi felszerelésen dolgoznak a következő években még igen nagy rendelésekre számítanak. Truman teljes költségvetése 85 billió és 400 millió dollár. En­nek legnagyobb része, — 6,5 bil­lió — nádi célokra megy. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok kormánya a befizetett adók és egyéb jövedelmek min­den dollárjából 76 centet költ háborúra és csak 24 centet a többi összes másféle célokra. A költségvetés óriási méreté­nek illusztrálására kiszámítot­ták, hogy ezt a 85 billió dollárt egy embernek dollárokból meg­olvasni úgy, hogy másodpercen­ként emelne fel egyet, percen­ként tehát 60-at, 11,416 évig tartana, avagy ugyanennyi em­ber tudná megolvasni egy év alatt, ha napi 8 órát és heti öt napot töltenének el ezen a mun­kán. Ez a költségvetése majd­nem kétszer akkora, mint amit az Egyesült Államok elköltött a második világháború első 12 hónapjában. Truman bejelentette, hogy a jelenlegi adózás mellett az ál­lamnak nem lesz ekkora jöve­delme, azért az adók felemelé­sét is kérte. Ha nem emelik fel az adókat, az államadóság emelkedni fog, amely már is el­érte a kongresszus által meg­szabott 275 billiót. Truman sze­rint tehát vagy az adókat kell felemelni, vagy pedig az állam- adóságok rövidesen elérik a 300 billiót. Háromszáz billió olyan nagy összeg, hogy az átlagos ember nem tudja elképzelni. Azonban ha az Egyesült Államok lakói­nak számát cirka 150 millióra tesszük, akkor 300 billió állam- adósság azt jelenti, hogy itt mindenkire — csecsemőkre és öregekre egyaránt — 2000 dol­lár adóság esik. Ennek mondjuk csak két perentes évi kamatja 40 dollár. Miután az államadós­ságokat igen piciny kivétellel a bankárok bírják, 300 billió ál­lamadósság azt jelenti, hogy az Egyesült Államok minden lakó­ja, — csecsemők és öregek egy­aránt — évi 40 dollár adót fi­zetnek ezen bankároknak azért, hogy a hideg és a meleg hábo­rúkat dicsőségesen tovább foly­tathassuk. Washington — Az alsóház vizsgálóbizottságának két tagja, Charles B. Brownson és Tho­mas B. Curtis képviselők kihall­gatásra akarják megidézni Tru­man elnök katonai szárnysegé­dét, Harry H. Vaughan generá­list, akinek a neve már több ki­járási üggyel kapcsolatban ke­rült felszínre. Az említett két képviselő állí­tása szerint még 1950 novem­ber havában eljött az Egyesült Államokba bizonyos George Dawson nevű angol alattvaló, aki miután tanácskozott Vaugh- annal és asszisztensével, Louis H. Renfrow brig, generálissal, visszatérve Európába csaknem semmi áron óriási mennyiségű felmaradt katonai felszerelést vásárolt össze. Paris — A United Nation Ál­talános Tanácsa Ernest A. Gross amerikai delegátus felszó­lalása után 35 szavazattal öt el­lenében (10 ország nem vett részt a szavazásban) elvetette Vishinszky orosz külügyminisz­ternek a koreai fegyverszünetre vonatkozó javaslatát. Úgy ezen, mint minden más javaslatnál a delegátusok várják az amerikai képviselő véleményét, amit az angol delegátus támogat, amit a többiek utasításként vesznek, amitől nem mernek eltérni. Vatikán Város — Xn. Pius pápa apostoli levélben fordult a kínai katolikusokhoz, hogy ma­radjanak hívek a vallásukhoz. A Kínából kiutasított Thomas Ti- en-si kínai kardinálishoz érkező jelentések szerint a keresztény vallásra áttért kínaiak az utób­bi évben tömegesen hagyják el uj vallásukat. Honolulu — A három fényű­ző Waikiki szálloda munkásai rövid sztrájk után újra munká­ba álltak. A sztrájk alatt a ven­dégek maguk vetették meg az ágyaikat, takarították ki a szo­báikat és mosogatták el az edé­nyeket, —, noha SOHA ILYEN MUNKÁT NEM VÉGEZTEK, — jegyzi meg az (AP) újság- riporter, — Ugyan mi lesz a vi­lágból, ha már a milliomosok­nak ki kell szolgálni önmagu­kat?! New York — Az Associated Press jelentése szerint a gyar­mati uralom elleni küzdelemben uj front van kialakulóban Tuni- siában, a franciák északafrikai gyarmatában. A franciák által fentartott szigorú cenzúra da­cára is hire jött, hogv a Bizerte kikötőtől délre eső Mateur falu­ban a tunisiai nacionalisták tün­tetését a francia katonák és a rendőrök fel akarták oszlatni, mire verekedés támadt. A fran­ciák és a rendőrök sortüzet ad­tak le, amelynek legalább egy tucat halottja és számos sebe­sültje lett. A tunisai függetlenségért fo­lyó harcot a “Ne-Destor’’ nevű párt vezeti, amely többek kö­zött az általános sztrájk hasz­nálatát is hirdeti. Tunisia a há­ború befejzte óta francia pro­tektorátus, de a tunisia arabok teljes függetlenséget követelnek. A franciák igyekszenek erre a mozgalomra is rásütni a “kom­munista igzatás” bélyegét, re­mélve, hogy akkor az Egyesült Államoktól segítséget kapnak a függetlenségi mozgalom elfoj­tására. Ismalia, Egyiptom Az an­gol hírszolgálat szerint a lázon­gó egyiptomi diákok megöltek egy katolikus apácát a francia zárdában. A további vérengzé­sek megakadályozására az an­golok elhatározták, hogy meg­szállják a Szuez csatorna há­rom nagy állomását: Szuezt és Port Said-ot a csatorna két vé­gén és Ismaliá falut a csatorna közép táján. Ezzel a 104 mér­föld hosszú csatorna teljesen az angol haderő felügyelete alatt lesz. Az egyiptomiak állítása szerint áz apácát az angolok lőtték agyon. A vizsgálat nem tudta megállapítani, hogy me- * Ívik féltől származott a lövés. Washington — Tobin munka­ügyi miniszter bejelentette, hogy a nagy vasútvonalak pá­lyaudvari munkásai április első­től kezdve a jelenlegi heti 40 óra helyett 36 órát fognak dol­gozni és ugyanakkor 4 cent óra­bér javítást kapnak. Az uj szer­ződés több mint 70,000 munkást érint. Washington — Allen J. Eilen­der (D. La.) szenátor állítása szerint az amerikai tisztviselők viselkedése Németországban “az egekig bűzlik”. Ezen tisztvise­lők rendkívül fényűző életet él­nek s éppen azért elgáncsolják a rekonstrukciós programot, hogy minél tovább maradhassa­nak tisztségeikben. A rendkívül fényesen díszített és berendezett irodában, ahol a “High Com­missioner” székel, 1500 alkal­mazott van, noha 1800 tisztvise­lő részére rendeztek be irodákat. nisztert!” — kardoskodott a szenátor. Ezt annál is inkább tehette, mert a bizottság elnöke, szená­tor Richard B. Russel (D. Geo.) is támogatta s tudni akarta, hogy miért volt képes a magyar kormány a “blackmail” váltság­díj kierőszakolására? — mint ahogyan elnevezték a büntetést.

Next

/
Thumbnails
Contents