Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-06-28 / 1735. szám

VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1952 JUNE 28 NO. 1735 SZÁM Újabb lökés a drágaságnak TÖBB MINT EZER ÁRUCIKK ÁRÁNAK EMELÉSÉT ENGE­DÉLYEZTÉK. — a teherszállítás uj rátáját okol­ják A DRÁGASÁG EMELKEDÉSÉÉRT. — KÉT ÁREMELÉS EGY HÓNAPBAN. WASHINGTON — A kormány engedélyt adott a retail-üzle* teknek arra, hogy számos ruhanemű, bútor, rádió, televízió és más “könnyű” árucikkek árait felemeljék. Ez már a második áremelés junius hónapban. Ezen áremelést, amelyet több mint ezerféle árucikkre enge­délyeztek, az Office of Price Stabilization hivatal a teher áru ráta felemelésével indokolja meg. Az árstabilizáló iroda egyébiránt azzal védekeák, hogy ezen utób­bi listára vett árucikkeket a kiskereskedők eddig a maximá­lis áron alul adták. Most azon­ban az uj teheráru ráta követ­keztében a nagybani árakat fel­emelték s igy esedékessé lett a kicsinybeni árak emelése is. Ezen rendelet következtében csaknem minden árucikk ára emelkedett, de különösen érez­hető lett az élelmiszereknél. Az árstabilizáló iroda számítása szerint is ez az áremelés a kö­vetkező hat hónapban 150 millió dollárral fogja emelni az élelmi­szerek kiadását. Az OPA adatai szerint a te­herszállítás, — beleértve a par­cel-post rátát is, — 6-25 száza­lékkal emelkedett. Ennek követ­keztében a nagykereskedők pro­fitja nem érte el az 1946-49 évek profitjának a 85 százalékát, amit alapul vettek és üy esetben az uj törvények szerint jogosul­tak magasabb profitra, amit csak áremeléssel érhetnek el. Drága mulatság a fegyverkezés NEGYVEN BILLIÓT KÖLTÖTTEK EDDIG IDEGEN ÁLLA­MOK FELFEGYVERZÉSÉRE. — HÉT BILLIÓBA KERÜL A NÉMET HADSEREG. — FÉLNEK A NÉMET LÉGIERŐTŐL. WASHINGTON — A United Press hírszolgáltató vállalat szá­mítása szerint a Marshall-terv kezdete óta az Egyesült Államok 40 billió dollárt adott idegen államok segítésére, amelynek legna- gyob része természetesen fegyverkezésre ment. Ezt a 40 billiót az Egyesült fizette ki s ez a segélynyújtás majd a következő hónapokban, vagy években, mert az Észak Atlanti Paktum hadseregét is Amerikának kell felszerelni. A United Press, — amely hivata­losan is indorszálta Eisenhower generális elnökjelöltségét, — kétségbe vonja a generális azon állítását, hogy ezen kiadásokat rövidesen csökkenteni lehetne. . Eddig körülbelül 90 nemzet, vagy gyarmat kért és kapott amerikai támogatást. Ez a tá­mogatás részben készpénz, rész­ben pedig bizonyos felszerelés­ből áll. A (UP) számítása sze­rint ez az idegen-segély az Egye­sült Államok teljes jövedelmé­nek egy-hatodát emészti fel. Ha az Egyesült Államok lakosságát 156 millióra tesszük, akkor az idegen-segélyből minden lakosra 256 dollár fizetés fog esni a kö­vetkező pénzügyi évben, ami jú­lius elsővel veszi kezdetét. ANGLIA KERÜL LEGTÖBBE A segélyezett országok között Államok junius 30-ig bezárólag még fokozottabb iramban folyik S>----------------------------------------­első helyet foglalja el Anglia, amely a múlt év végéig már több mint 6 billiót kapott. A Marshall terv eddigi költségei 24 billió és 510 millió dollárt tesznek ki. Anglián kívül a leg­többet kaptak: Franciaország 4,296,916,000; Németország 3,­550,141,000, Olaszország pedig 2,303,448,000 dollárt kaptak. John J. McCoy High Commis­sioner állítása szerint a néme­tek felfegyverzése 7 billióba fog kerülni, amiből ők csak két és fél billiót képesek fizetni, igy a többit, 3 és fél billiót az Egye­sült Államoknak kell majd fizet­ni. Ebbe a hét billióba nincs bele­számítva a németek által óhaj­tott és tervezett nagy légierő, amelynek kiépítése 15-20 billió­ba is kerülne. Amikor a szená­tus külügyi bizottsága tárgyal­ta ezt a kérdést, Gilette (D. la.) szenátor megkérdezte McCloy segédjét, James Riddlebergert, hogy mi garancia van arra, hogy ez a nagy német légierő A I | I p C I amiket érdemei I I LT I II l\ L. I tudomásul venni San Francisco,« Cal. — Az Army hadvezetősége megdorgá- lásra ítélte Daniel H. Hudelson generálist, a californiai 40-ik di- Koreából hazatérve azt mondot­ta az újságíróknak, hogy “ a vízió parancsnokát azért, mert vörösek ki tudnák verni az Egyesült Nemzetek csapatait Koreából.” Hudelson generális nyilatkozata nagy feltűnést kel­tett és a fölöttesei erélyesen cá­folták ezt a feltevést, majd bí­róság elé állították s ennek az eredménye lett a “megdorgá- lás”. Hudelson pár héten belül otthagyja az aktiv szolgálatot. Páris — Páris rendőrségét re­organizálták, 60 rendőrt, — kö­zöttük 20 tisztet, felügyelőt, — elmozdítottak azon vád alapján, hogy tagjai a kommunista párt­nak, vagy szimpatizálnak a kom­munistákkal. Erre az a bizonyí­ték, hogy a kommunisták elleni eljárásoknál az illetők nem vol­tak elég “erélyesek”. (Értsd: nem voltak elég brutálisak.) . Hartford, Conn. —, Az elnök­jelöltségre aspiráló Brien McMa­hon democrata szenátor, a sze­nátus atomenergia bizottságá­nak az elnöke, kortesbeszédében azt mondotta, hogy ha őt vá-> lasztják meg elnöknek, akkor elrendeli, hogy azonnal készítse­nek legalább is 1000 hidrogén­bombát. Ebből az újságírók azt a következtetést vonják le, hogy az amerikai atomtudósoknak már sikerült elkészíteni az első hidrogén atombombát. Washington — Az uj igazság­ügyminiszter, McGranery, el­mozdított állásából három szö­vetségi főügyészt. Az újságírók azt vitatják, hogy vájjon Mc­Granery ezen tette azt mutatja- e, hogy “az uj seprő jól seper”, avagy csak helyet akar csinálni állástkereső barátainak ? Washington — Az amerikai külügyi hivatalban nagyjelentő­ségűnek tartják azt, hogy az oroszok Andrey Gromyko, kül­ügyminiszter helyettest nevez­ték ki londoni nagykövetnek. Attól tartanak, hogy Gromyko egy nap nem-e megy át az oro­szok oldalára? Riddleberg sze­rint erre nincs más garancia, mint az, hogy a parancsnoksá­got antikommunisták közül vá­lasztják ki. meg tudja nyerni az Aneurin Bevan által vezetett balszárnyi munkáspárti csoport szimpátiá­ját. Copenhagen — Norvégia, Dá­nia és Svédország kormányai között egyezség jött létre arra, hogy polgáraik minden útlevél, viza és egyéb formalitás nélkül átmehetnek egyik országból a másikba. Guatemala — A Guatemala (Középamerika) parlament elfo­gadta a földreformra vonatkozó azon javaslatot, amely szerint számos nagybirtokát kisajátíta­nak és felparcellázzák a nincste­len parasztok részére. Dacára annak, hogy a kisajátított föld­ért az állam 25 éven át fizeten­dő kötvényt ád a volt tulajdono­soknak, az ellenzék mégis a “kommunizmus behozatalával” vádolta a javaslat pártolóit. Bern — Több mint 23,000 tex­tilmunkás jött össze a főváros­ba tüntetésre, miután a svájci textiliparban nagy pangás ke­letkezett s ezen ipar munkanél­küliéinek száma igen magasra szökött. Tokyo — A japán kormány 60 hajót kapott az Egyesült Ál­lamoktól. Ezen hajókat partvé­delmi célokra fogják használni s az újonnan szervezett partőr­ség (Coast Guard) felszerelését képezik. A hajók közül 10 da­rab 1500 tonnás “frigate”, a többi pedig 250-500 tonnás ki­sebb hajó. Los Angeles — A 64 éves Mrs. Phoebe B. Laceyt a bíróság elvá­lasztotta a férjétől, aki azzal bosszantotta az asszonyt, hogy amikor veszekedtek egyszerűen kikapcsolta a “hearing-aid” ké­szülékét és gúnyosan mondotta a feleségének: “Most aztán már beszélhetsz!” így az utolsó szót mindig a férj mondotta ki, amit a biró is kegyetlenségnek talált és kimondotta a válást. Tokyo — A kommunisták el­len irányuló, amerikai mintát követő úgynevezett “szubverziv” törvények ellen nagymérvű tün­tetések folynak. A szórványos tiltakozó sztrájkokban eddig 850,000 ember vett részt. A sztrájkot 14 munkásszervezet és 28 egyetem és főiskola támogat­ták. • ___ , Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMTJS SZOLGALATABAN nnder the Act of March 3, 1879

Next

/
Thumbnails
Contents