Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-06-28 / 1735. szám
VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1952 JUNE 28 NO. 1735 SZÁM Újabb lökés a drágaságnak TÖBB MINT EZER ÁRUCIKK ÁRÁNAK EMELÉSÉT ENGEDÉLYEZTÉK. — a teherszállítás uj rátáját okolják A DRÁGASÁG EMELKEDÉSÉÉRT. — KÉT ÁREMELÉS EGY HÓNAPBAN. WASHINGTON — A kormány engedélyt adott a retail-üzle* teknek arra, hogy számos ruhanemű, bútor, rádió, televízió és más “könnyű” árucikkek árait felemeljék. Ez már a második áremelés junius hónapban. Ezen áremelést, amelyet több mint ezerféle árucikkre engedélyeztek, az Office of Price Stabilization hivatal a teher áru ráta felemelésével indokolja meg. Az árstabilizáló iroda egyébiránt azzal védekeák, hogy ezen utóbbi listára vett árucikkeket a kiskereskedők eddig a maximális áron alul adták. Most azonban az uj teheráru ráta következtében a nagybani árakat felemelték s igy esedékessé lett a kicsinybeni árak emelése is. Ezen rendelet következtében csaknem minden árucikk ára emelkedett, de különösen érezhető lett az élelmiszereknél. Az árstabilizáló iroda számítása szerint is ez az áremelés a következő hat hónapban 150 millió dollárral fogja emelni az élelmiszerek kiadását. Az OPA adatai szerint a teherszállítás, — beleértve a parcel-post rátát is, — 6-25 százalékkal emelkedett. Ennek következtében a nagykereskedők profitja nem érte el az 1946-49 évek profitjának a 85 százalékát, amit alapul vettek és üy esetben az uj törvények szerint jogosultak magasabb profitra, amit csak áremeléssel érhetnek el. Drága mulatság a fegyverkezés NEGYVEN BILLIÓT KÖLTÖTTEK EDDIG IDEGEN ÁLLAMOK FELFEGYVERZÉSÉRE. — HÉT BILLIÓBA KERÜL A NÉMET HADSEREG. — FÉLNEK A NÉMET LÉGIERŐTŐL. WASHINGTON — A United Press hírszolgáltató vállalat számítása szerint a Marshall-terv kezdete óta az Egyesült Államok 40 billió dollárt adott idegen államok segítésére, amelynek legna- gyob része természetesen fegyverkezésre ment. Ezt a 40 billiót az Egyesült fizette ki s ez a segélynyújtás majd a következő hónapokban, vagy években, mert az Észak Atlanti Paktum hadseregét is Amerikának kell felszerelni. A United Press, — amely hivatalosan is indorszálta Eisenhower generális elnökjelöltségét, — kétségbe vonja a generális azon állítását, hogy ezen kiadásokat rövidesen csökkenteni lehetne. . Eddig körülbelül 90 nemzet, vagy gyarmat kért és kapott amerikai támogatást. Ez a támogatás részben készpénz, részben pedig bizonyos felszerelésből áll. A (UP) számítása szerint ez az idegen-segély az Egyesült Államok teljes jövedelmének egy-hatodát emészti fel. Ha az Egyesült Államok lakosságát 156 millióra tesszük, akkor az idegen-segélyből minden lakosra 256 dollár fizetés fog esni a következő pénzügyi évben, ami július elsővel veszi kezdetét. ANGLIA KERÜL LEGTÖBBE A segélyezett országok között Államok junius 30-ig bezárólag még fokozottabb iramban folyik S>----------------------------------------első helyet foglalja el Anglia, amely a múlt év végéig már több mint 6 billiót kapott. A Marshall terv eddigi költségei 24 billió és 510 millió dollárt tesznek ki. Anglián kívül a legtöbbet kaptak: Franciaország 4,296,916,000; Németország 3,550,141,000, Olaszország pedig 2,303,448,000 dollárt kaptak. John J. McCoy High Commissioner állítása szerint a németek felfegyverzése 7 billióba fog kerülni, amiből ők csak két és fél billiót képesek fizetni, igy a többit, 3 és fél billiót az Egyesült Államoknak kell majd fizetni. Ebbe a hét billióba nincs beleszámítva a németek által óhajtott és tervezett nagy légierő, amelynek kiépítése 15-20 billióba is kerülne. Amikor a szenátus külügyi bizottsága tárgyalta ezt a kérdést, Gilette (D. la.) szenátor megkérdezte McCloy segédjét, James Riddlebergert, hogy mi garancia van arra, hogy ez a nagy német légierő A I | I p C I amiket érdemei I I LT I II l\ L. I tudomásul venni San Francisco,« Cal. — Az Army hadvezetősége megdorgá- lásra ítélte Daniel H. Hudelson generálist, a californiai 40-ik di- Koreából hazatérve azt mondotta az újságíróknak, hogy “ a vízió parancsnokát azért, mert vörösek ki tudnák verni az Egyesült Nemzetek csapatait Koreából.” Hudelson generális nyilatkozata nagy feltűnést keltett és a fölöttesei erélyesen cáfolták ezt a feltevést, majd bíróság elé állították s ennek az eredménye lett a “megdorgá- lás”. Hudelson pár héten belül otthagyja az aktiv szolgálatot. Páris — Páris rendőrségét reorganizálták, 60 rendőrt, — közöttük 20 tisztet, felügyelőt, — elmozdítottak azon vád alapján, hogy tagjai a kommunista pártnak, vagy szimpatizálnak a kommunistákkal. Erre az a bizonyíték, hogy a kommunisták elleni eljárásoknál az illetők nem voltak elég “erélyesek”. (Értsd: nem voltak elég brutálisak.) . Hartford, Conn. —, Az elnökjelöltségre aspiráló Brien McMahon democrata szenátor, a szenátus atomenergia bizottságának az elnöke, kortesbeszédében azt mondotta, hogy ha őt vá-> lasztják meg elnöknek, akkor elrendeli, hogy azonnal készítsenek legalább is 1000 hidrogénbombát. Ebből az újságírók azt a következtetést vonják le, hogy az amerikai atomtudósoknak már sikerült elkészíteni az első hidrogén atombombát. Washington — Az uj igazságügyminiszter, McGranery, elmozdított állásából három szövetségi főügyészt. Az újságírók azt vitatják, hogy vájjon McGranery ezen tette azt mutatja- e, hogy “az uj seprő jól seper”, avagy csak helyet akar csinálni állástkereső barátainak ? Washington — Az amerikai külügyi hivatalban nagyjelentőségűnek tartják azt, hogy az oroszok Andrey Gromyko, külügyminiszter helyettest nevezték ki londoni nagykövetnek. Attól tartanak, hogy Gromyko egy nap nem-e megy át az oroszok oldalára? Riddleberg szerint erre nincs más garancia, mint az, hogy a parancsnokságot antikommunisták közül választják ki. meg tudja nyerni az Aneurin Bevan által vezetett balszárnyi munkáspárti csoport szimpátiáját. Copenhagen — Norvégia, Dánia és Svédország kormányai között egyezség jött létre arra, hogy polgáraik minden útlevél, viza és egyéb formalitás nélkül átmehetnek egyik országból a másikba. Guatemala — A Guatemala (Középamerika) parlament elfogadta a földreformra vonatkozó azon javaslatot, amely szerint számos nagybirtokát kisajátítanak és felparcellázzák a nincstelen parasztok részére. Dacára annak, hogy a kisajátított földért az állam 25 éven át fizetendő kötvényt ád a volt tulajdonosoknak, az ellenzék mégis a “kommunizmus behozatalával” vádolta a javaslat pártolóit. Bern — Több mint 23,000 textilmunkás jött össze a fővárosba tüntetésre, miután a svájci textiliparban nagy pangás keletkezett s ezen ipar munkanélküliéinek száma igen magasra szökött. Tokyo — A japán kormány 60 hajót kapott az Egyesült Államoktól. Ezen hajókat partvédelmi célokra fogják használni s az újonnan szervezett partőrség (Coast Guard) felszerelését képezik. A hajók közül 10 darab 1500 tonnás “frigate”, a többi pedig 250-500 tonnás kisebb hajó. Los Angeles — A 64 éves Mrs. Phoebe B. Laceyt a bíróság elválasztotta a férjétől, aki azzal bosszantotta az asszonyt, hogy amikor veszekedtek egyszerűen kikapcsolta a “hearing-aid” készülékét és gúnyosan mondotta a feleségének: “Most aztán már beszélhetsz!” így az utolsó szót mindig a férj mondotta ki, amit a biró is kegyetlenségnek talált és kimondotta a válást. Tokyo — A kommunisták ellen irányuló, amerikai mintát követő úgynevezett “szubverziv” törvények ellen nagymérvű tüntetések folynak. A szórványos tiltakozó sztrájkokban eddig 850,000 ember vett részt. A sztrájkot 14 munkásszervezet és 28 egyetem és főiskola támogatták. • ___ , Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMTJS SZOLGALATABAN nnder the Act of March 3, 1879
