Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-06-21 / 1734. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. junius 21. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL A NÉPI DEMOKRÁCIA VÉDI A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD INTÉZMÉNYÉT A magyar országgyűlés kétnapos vita után elfogadta a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat előadója Csa- la László volt, aki kifejtette, hogy a régi rendszerből még visszamaradt rendszabályokat az öntudatos dolgozók mindinkább elavultnak, a fejlődés akadályozójának tartják és helyettük olyan uj törvényeket kívánnak, amelyek jelenlegi életkörülményeinknek megfelelnek. — A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény- javaslat — folytatta Csala László — a dolgozó népünk minden rétegét legközvetlenebbül érintő életviszonyokat szabályozza az alkotmányunkban lefektetett szocialista elveknek megfelelően. Népi demokráciánk igen nagy fontosságot tulajdonit a házasság és a család intézményének. Ez természetes is, hiszen csak a kiegyensúlyozott, boldog családi életet élő emberek tudnak egész emberként dolgozni a közösség érdekeiért, csak ezek tudnak képességeik teljes latbave- tésével küzdeni a szocializmus mielőbbi megvalósitásáért, saját családjuk életszínvonalának felemeléséért. Csala László ezután rámutatott, hogy a magántulajdon és a tőkés, kizsákmányoláson alapuló társadalom a családot elsősorban a vagyonszerzésre és gyarapításra alakult közösségnek tekintette és családjogi törvényhozásában is a vagyonnal kapcsolatos kérdések rendezését tartotta legfontosabb feladatának. — Az előttünk fekvő törvény- javaslat a szocialista családjogi elvek alapján a házasságot a férfi és a nő szabad és önkéntes életközösségnek tekinti. A törvényjavaslat az alkotmány elveinek s rendelkezéseinek valóra- váltását jelenti a házasság, a család és az ifjúság védelme tekintetében. — A szocialista társadalom nem ismeri az érdekből, még ke- vésbbé a kényszerből kötött házasságokat. A szocialista társadalomban a házasság a férfi és a nő kölcsönös vonzalmán, sze- retetén alapul, amely mentes a vagyoni fontolgatásoktól, szá- mitgatásoktól. Éppen ezért ez a házassági kötelék -— szilárd kötelék, amelynek alapja a dolgozók gondoktól mentes élete és magas erkölcsi felfogása. A továbbiakban arról beszélt Csala László, hogy amig a tőkés országokban a dolgozók növekvő nyomora következtében a házasságkötések száma egyre csökken, addig nálunk az életszínvonal emelkedésével együtt a házasságkötések száma is növekszik. A törvényjavaslat erre való tekintettel jelentősen egyszerűsíti a házasságkötés módját. — A mi javaslatunk — folytatta Csala László — a házasság felbontásának kérdésében is a dolgozók érdekeit tartja szem előtt. A dolgozók érdeke: a házasság szilárdságának, tatóssá- gának, komolyságának, uj erkölcsi tartalmának megvédése, a gyermekek nevelésének biztosítása. Ezért a javaslat kimondja, hogy a házasság csakis komoly és alapos okból bontható fel és, a bíróságnak különösen tekintettel kell lenni a kiskorú gyermekek érdekeire. — Javaslatunk a nők egyenjogúságának a gazdaság, politikai és kulturális élet minden területén érvényesülő alkotmányos elvét a házasságban is biztosítja, amidőn kimondja, hogy a házastársaknak a házasélet ügyeiben egyenlő jogaik és kötelességeik vannak, egymásnak hűséggel tartoznak és kötelesek egymást támogatni. Csala László a továbbiakban elmondotta, hogy a törvényjavaslat a szülők kötelességévé teszi a gyermekek megfelelő gondozását, nevelését, azok testi és szellemi fejlődésének elősegítését. Rendezi a javaslat az örök- befogadás kérdését is. Pála Károlyné felszólalásában először arról beszélt, hogy a nők egyenjogúsága gazdasági és politikai téren már eddig is megvalósult. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslat most megszünteti azokat a régi világból származó csökevényeket is, amelyek a házassági és családi jog terén még fennállottak. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a szocialista erkölcs szellemében rendezi a házasság felbontásának kérdését is. A javaslat szerint a bíróság a válás okainak elbírálásakor köteles figyelembevenni a kiskorú gyermekek érdekeit is. — A bíróság az eddigi eljárásról eltérően nem vizsgál és nem állapit meg vétkességet. Vizsgálatának tárgya csupán az, hogy van-e komoly ok, amely a házasság felbontását indokolja. A javaslat a feleség számára lehetőséget nyújt, hogy leánykori nevét a házasságban is megtarthassa. —-. Gondoskodik a törvényjavaslat a házasságon kívül született és az árván maradt gyermekekről is. Tudjuk, milyen volt régen a “lelencgyermekek” sorsa ... A mi államunk a legteljesebb mértékben biztosítja a szülők részére a gyermeknevelés anyagi feltételeit. Elég arra hivatkozni, hogy egy ötgyermekes szülő 300 forint, egy tiz- gyermekes pedig 975 forint családi pótlékban részesül havonta. Ez a törvényjavaslat védi a házasság és a család intézményét, biztosítja a nők egyenjogúságát és a gyermekek védelmét. NÉGYES IKREK KAPOSVÁROTT A kaposvári kórház szülészeti osztályán Csordás Józsefnének, egy nagytoldipusztai erdőmunkás 27 éves feleségének négy egészséges fiúgyermeke született. A házaspárnak igy már hat gyermeke van: egy négyéves kislány, egy két és féléves kisfiú és a most világrajött négy kicsi. A Horthy-fasizmus idején megrémültek volna ekkora gyermekáldástól, most azonban boldogok mind a ketten. — Tudom, hogy nem vagyok egyedül — mondja Csordásné, — mert ma a szülők megkapnak minden segítséget, hogy gyermekeiket gondtalanul felnevelhessék. A hat gyermek után több mint négyszáz forint lesz havonta a családi pótlék. És tud- juk azt is mind a ketten, hogy gyermekeink jövője biztosítva van: nyitva előttük minden pálya tehetségük szerint. A NÉP TANÍTÓI — A NÉP GYERMEKEI KÖZÖTT Junius 7-én, az Országos Pedagógusnap előestéjén hetven jóldolgozó tanárnak és tanítónak adják át a “kiváló” címet és az ezzel járó háromezer forint jutalmat. Másnap Budapesten és az ország minden megyeszékhelyén köszöntik a pedagógusokat a szülők, a gyermekek, a tömegszervezetek és a Magyar Dolgozók Pártja, amely néhány esztendő alatt oly nagyra emelte a tanítók és tanárok megbecsülését. A közelgő Pedagógusnap alkalmából meglátogattuk a Városmajor-utcai általános iskolát. Balsay Klára igazgatóhelyettes, magyar tanárnő éppen a nyolcadikos kislányok iskolai dolgozatát javítgatta. “Hogyan élünk a Kaffka Margit Otthonban?” — ezt a témát Írták meg a 13- 14 éves növendékek, akiknek nagyrésze árvaságban nevelkedett, másrésze sokat szenvedett a nyilas terror és az ostrom alatt. Forgatjuk a dolgozatokat. Legtöbben kedves, csevegő hangon, tiszta magyarsággal mesélik el boldog életüket. Elmondják, hogyan tanulnak, dolgoznak, étkeznek, "tornásznak és szórakoznak reggeltől napestig. Balsay Klára 1919-ben a proletárforradalom évében kapta diplomáját és azóta szakadatlanul foglalkozik gyerekekkel. Különösen büszke a Kaffka Margit Otthon növendékeinek nagyszerű előmenetelére. — Nem kell nekik sokat magyarázni, mi a Pedagógus nap. Tisztában vannak a közoktatás jelentőségével, amire a legjellemzőbb, hogy nagyon sokan készülnek óvónői, tanítónői, tanárnői pályára. A kislányok nemsokára elvégzik az általános iskolát és máris Írásban nyújtották be milyen pályára éreznek hajlamot. Nézegetjük a tervezgetéseket. Biró Margit, egy gyárimunkás lánya óvónőnek készül. Sátori Vilma ipari gimnuziumot óhajt végezni. Simon Györgyi technikumra készül, Gerencsér Ilona, egy gépésznek a lánya a tanítónői pályát választja. Bánáti Ágnesnek, egy nyomdász gyermekének írásbeli dolgozata, amely köny- nyedén, humorosan írja le a környezetét, kivételes Írásbeli készséget árul el. Az iskola nyolcadik osztályának továbbtanulási statisztikája páratlan: 88 leány közül csupán kettő hagyja abba a tanulást, 86 felsőbb iskolába lép és diplomáért harcol. — Mi a titka a jó előmenetelnek, a nagyszerű eredményeknek? — kérdezzük. Balsay Klára gyorsan válaszol: LOS ANGELES ÉS KÖRNYÉKE MUNKÁSTÁRSAK FIGYELMÉBE! A “Bérmunkás” lapolvasói és barátai Hermosa Beach-i PIKNIKJÉT tartja Vasárnap, julius 20-án, a Munkás Otthon Hermosa Beech-i helyiségében 44 Hermosa Ave. Különféle szórakozáson kívül jó ízletes ételek és frissítők várják önt és kedves családját. A Rendezőség. — Azt hiszem a nyugodt és vidám légkör, amit teremteni tudtunk a gyermekek körül. Gondtalanul élnek, tudják, hogy boldogulásuk biztosítva van és kizárólag a szorgalmuktól és jó munkájuktól függ a fényes jövő. Mint régi tanítónő, azt hittem, hogy a pedagógia merev tudomány, amely nem haladhat tovább. Amióta tanulmányoztuk és átvettük a szovjet tapasztalatokat, amelyeknek lényege, hogy az elméletet mindig összekötik a gyakorlattal, azóta azt látom, hogy még sok fejlődést érhetünk el és eljuthatunk a tanítási módszerek legmagasabb csúcsáig. A folyosóról behallatszik a tizpercre özönlő kislányok szívből jövő kacagása. Elégedettek és vidámak: a népi demokrácia gyermekei . . . MUZEUM A VÁRBAN A Várban, a középkori műemlékek birodalmában, nyitják meg a budapesti Történeti Muzeum egyik uj osztályát. Ez a muzeum őrzi majd a középkor művészeti és régészeti emlékeit. Mintegy 14 ezer műtárgyat és történelmi emléket gyűjtöttek már össze, amelyek megismertetik a középkori emberek életmódját, munkáját. A múzeumi anyag nagyobb részét a felszabadulás utáni ásatásokból nyerték. A legfiatalabb budapesti muzeum a Vár-miízeum, ez év végén nyitja meg kapuit, de már most is nagy segítséget ad az építőművészeknek és iparművészeknek a Vár újjáépítésben s városrendezésben. Épül az ország A bányák közelében ebben az évben huszkilométernyi uj utat építenek és mintegy tiz kilométernyi útszakaszt javítanak ki, hogy a távolabb lakó bányászok számára megkönnyítsék a közlekedést. Mohácson gyapotterme 1 é s i technikum indul az ősszel. Az uj iskola két évfolyammal kezdi meg működését. Az első évfolyamra máris nagyon sok tanuló jelentkezett. A második évfolyam hallgatóit a mostani növénytermelési technikumok elsőéves hallgatói közül válogatják ki. A gyapot vetésterületét ebben az évben is jelentősen növelik. A gyapottermelés további elterjesztése és fokozása érdekében szükséges, hogy minél magasabb tudásu szakembereket képezzenek ki.
