Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-06-21 / 1734. szám

1952. junius 21. BÉRMUNKÁS 7 oldal MILLIÓKAT CSALTAK A HAZAFISÄGUKAT FOLYTON HANGOZTATÓ HADIGYÁ­ROSOK A NAGY PROFITON KTVÜL MÉG MILLIÓKAT CSAL TAK AZ ÁLLAMTÓL. — 562 ESETET JELENTETT BE AZ ELLENŐRZŐ HIVATAL. WASHINGTON — A képviselőház igazságügyi bizottságá­nak felvilágositásokat adó Frank H. Weitzel, aki az Egyesült Ál­lamok számvevő hivatalának első asszitense, kénytelen volt beis­merni, hogy a hadi rendeléseket nyert gyárosok legalább 500 mil­lió dollárral károsították meg az államot a háború befejeztével, amikor a rendeléseket beszüntették és a kormány kifizette a kö­veteléseiket. * A számvevő (comptroller) iroda 562 esetet utalt át az igaz­ságügyi departmenthez, mert azok mindegyikében a csalás je­leit fedezték fel. A Department of Justice azonban csak igen kevés esetben fogta pörbe a csa­lással vádolt gyárosokat, akik között igen sok a nagy befolyá­sú iparmágnás. Weitzel kimutatása szerint a Department of Justicehez átu­taltak olyan eseteket, amelyek­nél nyilvánvaló volt, hogy az ál­lamot 21 millió dollárral meg­csalták. És dacára ennek, az ügyészség csak néhány gyárost fogott vád alá, mire azoktól visszakaptak 300,000 dollárt. Weitzel ezen hanyagságért az állásától elmozditott McGrath volt igazságügyminisztert okoz­za. A Wetzel által bemutatott levelek és okmányok szerint, William M. Boyle, a Demokrata Párt volt elnöke, akit lemondat­tak állásáról midőn kiderült, hogy tisztségét kijárásokra használta fel, midőn a még ak­kor az igazságügyi miniszteri ál­lást betöltő McGrathtal egye­temben konferenciát folytattak olyan hadigyárosokkal, akiket az ellenőri hivatal csalással vá­dolt és akiknek a pörbefogását kérték. CSALÓ KATONATISZTEK Ezen bizottság kiderítette azt is, hogy számos olyan magasál- lásu katonatiszt, akik kiadták a hadirendeleseket, később meg­váltak a hadseregtől és nagyfi- zetésü állásokat kaptak azon már a gyermekekbe is átplántál­ják és azok még a felnőtteknél is kegyetlenebből bánnak az ily szerencsétlen gyermeke k k e 1. Ezek közül a legidősebbek már a jövő évben iskolaköteles sorba jutnak és az iskolahatóságoknak igen nagy gondot okoz, miként védjék meg ezen árvákat a töb­bi gyermekek gonosz indulatu csinyjeitől. A közjóléti hatóságok azt mondják, hogy a háborús árvák­kal egy uj problémához jutot­tak, mert ezen gyermekek egy uj “kaszt”-ot alkotnak, a meg­vetettek kasztját, akiket lépten- nyomon kisér környezetük meg­vetése és gyűlölete csak azért, mert születtek. A politikai fejlemények gyors változatában Japán hamarosan elfelejtheti az amerikai megszál­lást, de ezen 200,000 árvának a kinszenvedése emlékeztetni fog­ja azt mindaddig, amig felnőnek és valahogyan el tudnak majd helyezkedni a sok milliót szám­láló japán nép között. gyárosoktól, akiknek a hadiren­deléseket adták. Mások viszont úgynevezett “kick-back” része­sedést nyertek, vagyis a rende­lésből részesedést kaptak, egyes esetekben nem személye­sen, hanem valamely családtag közvetítésével, avagy valami fik­ciós vállalat felállítása révén. A Comptroller General iroda, okmányai nem csak azt mutat­ják, hogy a rendkivül nagy pro­fitot harácsoló fegyvergyárosok még közönséges csalásokhoz is folyamodtak profit-éhségük ki­elégítésére, hanem azt is, hogy ezen hires hizafiakat a leleple­zéstől és az esetleges büntetés­től a Boyle meg a McGrath féle politikusok, — ugyancsak első­rendű nagy hazafiak, — meg- védték s közben természetesen ők maguk is meggazdagodtak. McGrath állítólag milliomos lett azon pár év alatt, amit az igaz­ságügyi department vezetésében töltött, ahol a vörösfalással tet­te hírhedtté magát, miközben védelmezte a csaló fegyverszál- litókat. Fizetik a kamatokat MEGKÖNNYÍTETTÉK A HITELVÁSÁRLÁST. — ADÓSSÁGOT FIZET AZ AMERIKAI NÉP. — A BANKOK ADÓFIZETŐIVÉ LETT A LAKOSSÁG. — MIÉRT DOLGOZIK A MUNKÁS. WASHINGTON — Az utóbbi időkben megcsökkent vásárlá­sok felélesztésére a kormány megkönnyítette a hitelvásárlást, amit a háború alatt korlátolt úgy, hogy az ily vásárlásnál nagyobb mennyiségű készpénzt kellett letenni. Az árstabilizáló iroda már előzőleg megkönnyítette az úgynevezett “mozgatható” árucikkek (automobil, refrigerator, televízió, stb.) hitelvásárlását, most pe­dig a házak és telkek vásárlásá­ra is kiterjesztették ezen köny- nyitést. Az uj rendelet értelmében a 7000 dollárnál olcsóbb házak vá- sálásánál csak az 5 százalékát kell letenni. Amint a ház ára emelkedik, azzal arányosan ma­gasabb a vásárlásnál fizetendő készpénz százaléka is, ami 25,- 000 dollárnál már eléri a 40 százalékot. A kormány ezzel a rendelettel a házvásárlások gyorsítását vé­li elérni, amely állítólag az utób­bi időben igen megcsökkent. A hitelvásárlás megkönnyítése va- lój ában inflációs intézkedés, amennyiben emeli a vásárlások számát, vásárlóképessé teszi azokat is, a kiknek nincs pénzük a vásárlásra és a jövőben vég­zendő munkájukat (keresetü­ket) zálogosítják el. Ezt nagyon jól tudják az illetékes kormány­közegek, de mégis belementek a hitelvásárlás könnyítésébe, mert a mindenféle árucikk, sőt az uj házak is olyan módon halmozód­tak már, hogy a gyárosok és a telekérdekeltség kierőszakolta ezt az inflációs intézkedést. A hitelvásárlást azonban más szempontból is lehet, sőt kell is nézni. így például számításba vehetjük Dr. Harold E. Aul, new yorki nemzetgazdász adatait, aki azt állítja, hogy az amerikai nép privát adóssága rohamosan növekszik. Ilyen privát adóssá­gok a házakra és telkekre betáb­lázott tartozások (mortgage), amelyek már 77 billiót tesznek ki és a mindenféle más, hitelbe vett tárgyak (automobilok, te­levízió, bútor, stb.) adósságai, amik 90 billiót tesznek ki. ELADÓSODOTT NÉP Ezzel a 167 bülió dollárral valóban a szegényebb néposztály tartozik, mert a gazdagok legin­kább készpénzért vásárolják há­zaikat meg mindenféle szükség­leteiket. Ez a 167 billió tehát va­lóban “nép-adósság”, amivel szegényebb néptömegek a ban­koknak és pénzkölcsönző intéze­teknek tartoznak s fizetik szinte hétről-hétre a heti kereseteik­ből. Dr. Aul szerint ebből az adósságból, — csak ötös kama­tot számítva is, — minden ame­rikai családra évi 190 dollár fi­zetés esik. Másszóval az átlagos amerikai munkáscsalád évi 200 dollár kö­rüli összeget fizetik a bankárok­nak azért, mert azok finanszí­rozták a hitelvásárlásokat. Ame­rika népe így lett a bankárok adófizetőivé. Millió és millió munkásember fizeti egész életén át az ilyen kamatokat, jóformán azért él és dolgozik, hogy előte­remtse az ilyen összegeket ne­hogy elveszítse azt, amit már addig a vásárolt áruba, vagy házba befektetett. A hitelvásárlás igy teszi az egész dolgozó népet a pénzköl­csönző bankárok adófizetőivé. AZ UJ BEVÁNDORLÁSI TÖRVÉNY WASHINGTON — A képvise­lőház és a szenátus bizottságai megegyeztek az uj bevándorlási törvényben, amelyet a Ház már el is fogadott 203 szavazattal 53 ellenében. Az uj törvény 154,658 beván­dorlót engedélyez évenként 380- nal többet, mint eddig. Ezt 85 nemzetiség között osztják el a kvóta arányában. A törvény megszünteti a nemzetiségi tilal­mat a japánok, indonóziak, bur- maiak és egyéb csendes óceáni szigetlakok ellen. Japán kvótád ját 185-re szabja meg az uj tör­vény. MEGIJESZTETTE A MILITA­RISTÁKAT LOS ANGELES — Harry Re­ginald, aki mint valamelyik viL lanytársaság ügynöke járt a Tá­volkeleten, azt az ajánlatot tette az amerikai militarista vezetők­nek, hogy a koreai fronton tűz­zenek ki dijakat az ellenség fegyvereinek megvásárlására. Reginaid azt állítja, hogy a ko­reaiak és a kínaiak annyira sze­retik az arany meg az ezüst pénzt, hogy minden fegyverüket eladnák, mihelyt hire menne, hogy az ellenség megveszi azo­kat és igy a koreai háborút na­gyon hamar és olcsón be lehet­ne fejezni. Reginaldot azonban nagy meglepetés , érte, amikor ezt a tervét a katonai hatóságok elé terjesztette. Állítása szerint azok nagyon megijedtek attól a gondolattól, hogy a koreai há­borút gyorsan befejezzék és igy őt a tervével együtt ridegen el­utasították. New Delhi — A ma már In­dia nemzeti hőse gyanánt emlí­tett Mohandas K. Gandhi Írása­it mikrofilmre vették s úgy őr­zik meg az utókor részére. Gan­dhi 1948 január 30-án politikai gyilkosság áldozata lett. MOST MÁR JOBB A HÍR AMBRIDGE, Pa. — Levele­zőnk írja, hogy mivel késve kül­di tudósítását, hát arról számol be, hogy lapunk régi barátja Páll Lajos munkástárs a múlt hetekben bélhártya szakadással az ottani kórházba került, de szervezete hamar leküzdötte a bajt, családja és jóbarátai örö­mére már ismét közöttük lehet. Mi is kézszoritással fogunk gratulálni Páll munkástársnak a közelgő Országos Értekezle­ten. ÉPITŐGÁRDA 1951-52-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland....... 5.00 J. Benkő, Toledo _______ 5.00 J. Bleier, Bridgeport ___ 2.00 J. Buzay, Cleveland..........10.00 L. Decsi, Akron .............. 5.00 J. Farkas, Akron ............. 6.00 J. Feczkó, New York ....... 2.00 J. Fodor, Cuy. Falls .........12.00 L. Gáncs, Cleveland .........12.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Susan Hering, Buffalo__12.00 L. Hevesy, Cleveland......... 1.00 Mrs. A. Köhler, Chicago .... 3.00 E. Kovách, Cleveland ....... 6.00 J. Kollár, Cleveland............12.00 A. Kucher, Pittsburgh ......12.00 L. Lefkovits, Cleveland ....12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 7.00 J. Mácsay, Detroit ........... 2.00 A. Molnár, Cleveland ____12.00 J. Mogor, Cleveland ......... 5.00 J. Munczy, Cleveland ___ 2.00 L. Paal, Ambridge ...........12.00 Irma Phillips, So. Bend_ 4.00 F. Szabó, Cleveland_____ 4.00 A. Székely, Cleveland ___ 7.00 E. Szigety, New York ___ 6.00 St. Török, Los Angeles _ 9.00 Ch. Vass, New Brunswick._10.00 St. Visi, Lincoln Park....... 7.00 J. Vizi, Akron ................... 7.00

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents