Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-05-31 / 1731. szám

2 olda! BÉRMUNKÁS 1952. május 31. OSZTÁLYELLENTÉT Éveken keresztül a mi csaho- j ló politikusaink, nemzetgazdá- szaink, szakszervezeti vezéreink, sőt még az úgynevezett mun­kásmozgalmi körökben is azt magyarázták Amerika és a vi­lág népének, sőt még ma is ezt magyarázzák, hogy ebben az or­szágban olyan demokratikus rendszer alatt élünk, hogy lehe­tetlenség még elképzelni is a diktatúrát. A magukat forra­dalmi köpenybe burkolt vezé­rek nem látják meg, hogy ebben a demokráciában az elmúlt két évtized alatt rohamlépésben ha­ladunk a fehér terror rendsze­rén álló diktatúra ölébe. Az 1930-as esztendőkig az Egyesült Államok szövetséges kormányának hatásköre nem terjedt ki az ipar és kereskede­lem ágaira, azok felett nem csattogtatta a kancsukát, a 48 állam saját maga intézte a bel- ügyeibe felmerülő viszályokat. Ezen időkig a szövetségi kor­mány az egyes államokat segí­tette az országutak építésében, folyók és kikötők szabályozásá­ban, a hatalmas állami birtokok parcellázásában és egynéhány öntöző csatorna építésének ter­vezésében merült ki. Ez a kor­mányzási rendszer egyszer és mindenkorra megszűnt. Ez meg­felelő volt abban az időszakban, amikor még ökrös szekérrel, lo­vas kocsikkal végezték a terme­lés és szétosztás ügyeit. Amint termelő rendszerünk változik, ugyan olyan mederben változik a kormányrendszerünk is. A mi életünk lepergésének ide­jén, szinte hihetetlen a termelés, a szállítás, közelekedési eszkö­zök fejlődése. Gyermekkorunk idején használt ökrös vagy jobb esetekben lovas szekéren való szállítást felváltotta a gépkocsi, repülőgép, a tehervonat, ame­lyek már sokkal gyorsabban közlekednek, mint 50-60 eszten­dővel ezelőtt a személyszállító gyorsvonatok. A technika fejlő­dése ma már nem egyes kivált­ságos országok területén játszó­dik csak le, hanem a legelmara­dottabb országokban is találko­zunk a technika fejlődésének csodás vívmányaival. Oroszor­szágban a cárizmus idejében fe­hér holló számban ment a gép­kocsi, sőt még a hadseregeket is lovas kocsikon szállították, vagy gyalogosan masiroztatták egyik országból a másikba. Ma Orosz­ország technikai fejlődése foly­tán jobb, tökéletesebb teher­autókat építenek, amelyekről az amerikai ágyuk lövegei lepereg­nek, mint a falról a borsó. Repü­lőgépeik a leggyorsabbak a vi­lág minden repülőgépei között, fegyverei, ágyú egyszerűek, de hatásaikban borzalmasak, de nem csak a gyilkoló és romboló szerszámok között értek el ha­talmas fejlődést, hanem az ipar minden más ágában. Jobb és tö­kéletesebb páncélos lemezeket gyártanak,'mint a világ bár­mely más állama. Vizalatt járó hajóik messze felülmúlja bár­mely más államét. Hogyan te­hetik ezt. Csak úgy, ha terme­lési rendszerük tökéletesebb, mint bármely más államé. Amerika termelési rendszere j keresztültörte az egyes államok részére termelt áruk gyártását, keresztül hatolt az egész Egye­sült Államok területén levő né­pek vásárló képességén, sőt bor­zalmas összegeket pocsékol el kormányunk, hogy a Wall Street urainak részére biztosítsa a vi­lágpiacot. Ennek érdekében ma igyekeznek felfegyverezni az egész világ magántulajdon rend­szerén álló országokat. A mi kormányunk nem csak arra tö­rekszik, hogy a fehér terrort, a diktatúrát ennek az ország ha­tárain belül honosítsa meg, ha­nem arra, hogy azt kiterjessze az egész világra. Koreában és a világ más államaiban hullanak a hasznos munkáskezek és a ke­resztény civilizáció szent nevé­ben ölik halomra egymást. A mi kormányunk, a mi államunk Wall Street utasítására szállít­ja a fegyvereket, gyilkoló szer­számokat Sigman Rhee, Chiang Kai-shek-től kezdve a világ minden hóhérainak számára. Az amerikai demokráciát, amelyet ősapáink hoztak létre, amelyet úgy formáltak meg, hogy az az európai királyságok, császárságok elnyomott, kizsák­mányolt népeinek, ebben az or­szágban való letelepedésével élvezhesse azokat az előnyöket, amelyekre évezredeken át nem volt joga a feudális rendszerű uralmakban. A szólás, gyüleke­zés és sajtó szabadságot. A tech. nika fejlődése, a társadalmi rendszerek folyton való átválto­zása veszélyezteti az uralkodó osztályok hatalmát s az egyet­len ut van ma számára, hogy minden eszközzel, bármily esz­közzel megakadályozza az uj társadalmi rendszer eljövetelét és ennek érdekében fokozatosan, szinte észrevétlenül vezetik be a DIKATURÄT. Az Egyesült Államok törvény­hozó testületéi szép lassan, szinte észrevétlenül egy ember, az elnök kezébe összpontosítot­tak minden olyan hatalmat, amely az uralkodó osztály ér­dekeit védelmezi. Ezek az intéz­kedések nem teljesen mai kele­tűek. Abraham Lincoln már a polgárháborúban használta a le­foglalást. Hayes nevű elnöke az Egyesült Államoknak, a szövet­ségi kormány katonaságát hasz­nálta a vasúti sztrájk megtöré­sére, Cleveland elnök ugyan ezt tette a Pullman sztrájknál. A technika rohamos fejlődése a mai társadalmi rendszer' vajú­dása, egy borzalmas pangásba vitte bele nem csak ezt az or­szágot, hanem az egész világot és az 1933-ik évi választások Rooseveltet tették az elnöki székbe. Ravasz politikája, amely úgyszólván leszerelte Amerika osztálytudatos munkásmozgal­mát, sűrűn használta a kong­resszus minden beleegyezése nél­kül, vagy annak ellenére a le­foglalásokat. Még meg sem me­legedett az elnöki székben elren­delte az összes bankok bezárá­sát, állami segélyen való újjá­építését. A felsőbb bíróság szá­mos intézkedéseit törvénytelen­nek nyilvánította, amiért Roo­sevelt a “Nine old men” címzést adta nekik s alkalom adtán más AZ INDUSTRIAL, WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVINYILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között sommi közösség nin­csen. Nem 'ehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akik­ből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és’ a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy- ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” „ x A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer kezetét építjük a régi társadalom keretein heltll­progresszivebbnek látszó egyé­nekkel cserélte ki azokat. Tru­man elnökségbe jutása alkalmá­val tovább folytatta elődjének nyomdokait, néhány hétre rá, amint elfoglalta az elnök széket, arra ösztökélte a kongresszus tagjait, hogy ruházzák fel ötét azzal a hatalommal, hogy a sztrájkra készülő vasúti munká­sokat a ■ hadseregbe sorozhassa be, hogy. azáltal kényszerítse őket a vonatok kezelésére, ké­sőbben lefoglalta a sztrájkra ké­szülő szénbányákat és “állami” kezelésbe vette azokat, mig ké­sőbben újból lefoglalta s a had­sereg kezelésébe vette a vasu­takat és számos más lefoglalás után elérkeztünk a acél iparte­lepek “állami” kezelésbe való vételéhez. Truman elnök a~ má­sodik világháború vége felé. a kongresszus tudta és belegye­zése nélkül, elrendelte Hiroshi­ma és Nagasaky japán városok atom bombázását. A “népképvi­seleti” rendszer, a kongresszus megkerülésével, a Wall Street urainak utasítására háborút üzent és hadsereget menesztett és még ma is meneszt, Korea né­pe ellen. Ideig-óráig akadnak a mi honatyáink között olyanok is, akik kétségbe vonják az el­nök- ezen jogait, de nem tesz­nek ellene semmit, még a hatal­mas acél truszt tiltakozását, kapzsiságát is lepipálja az el­nök. Ezen intézkedéseket sok­kal hatalmasabb intézmény mint a nép által választott kongresz- szus szentesíti. Mert a Wall Street urai hatalmasabbak min­den kongresszusnál, minden fel­sőbb bíróságnál. A Wall Street urai tudatában vannak annak, hogy rendkívüli esetekben, mint az uj társadalmi rendszer előre-1 törtetése, az Egyesült Államok kizsákmányolt páriáinak bér­harca, lázadásai nem várhatnak kongresszusi, felsőbirósági ha­tározatokra, azonnali intézkedé­sekre van szükség. Vannak ese­tek, amikor látszólagosan az el­nök eme jogát nem teljesen a Wall Street urainak szájaíze szerint intézi, akkor még van egy hatalma a Wall Street urai­nak és ez a “küene öreg ember” véleménye, határozata. A Taft-Hartley rabszolga tör- cény, amely a mi kommunista faló munkáshadnagyaink jóvol­tából jutott törvényerőre és amelyet az Egyesült Államok elnöke kénye-kedve szerint al­kalmazhat és a már hetekig-hó- napokig váró bérrabszolgáknak megtilthatja, hogy saját hely­zetük javítása érdekóben sztráj­koljanak. De a Taft-Hartley tör­vény kis miska, azokhoz a tör­vényekhez képest, amelyeket a munkásbarát képviselőink ter­veznek és több mint valószínű, hogy a jövő év januárjában ösz- szeülő uj kongresszus végre is fogja hajtani. Az egyik “munkásbarát” hon­atya azzal a javaslattal kíván a kongresszus elé járulni, hogy “Válságos időkben a sztrájkok minden iparban tiltva legye­nek.”. Egy másik honatya, már csak az alapvető iparokat kí­vánja ugyan ilyen törvény alá rendelni. Egy harmadik csahos, újból f elkívánj a újítani azt a törvényjavaslatot, melyet 1947- ben egy szavazat többséggel el­vetettek és ezen javaslat szerint, egyetlen iparban sem lehet az egész ország területén egy szer­vezetbe csoportosítani a mun­kásokat éspedig külön szervezet­be kell, hogy szervezzék a U.S. Steel társaság munkásait, külön szervezetbe a Republic Steel, külön szervezetbe a Bethlehem Steel, Younstown Tube & Sheet társaság munkás'ait s valameny- nyi társaság külön-külön köte­les tárgyalni munkásaival a bér, munkaviszonya, szervezeti és más ügyek elintézésében. Szer­ződéseiket az év különböző hó­napjaiban kötelesek kötni és súlyos büntetés terhe alatt tilt- 1 va lesz sztrájkolni. Ennek a tör­vényjavaslatnak vannak a mi “munkásbarát” kongresszusunk­ban a legtöbb követői. Egy másik javaslat, amelynek szintén nagy számban vannak a honatyáink között követői, hogy a szakszervezeteket éppen úgy vegyék a truszt ellenes törvé­nyek alá, mint az iparokat, vagy a kereskedelmet. Ha egy szer­vezet egy és ugyan azon iparban országosan kíván egységet köt­ni a bér és munkaviszonyok, stb.

Next

/
Thumbnails
Contents