Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-05-31 / 1731. szám
2 olda! BÉRMUNKÁS 1952. május 31. OSZTÁLYELLENTÉT Éveken keresztül a mi csaho- j ló politikusaink, nemzetgazdá- szaink, szakszervezeti vezéreink, sőt még az úgynevezett munkásmozgalmi körökben is azt magyarázták Amerika és a világ népének, sőt még ma is ezt magyarázzák, hogy ebben az országban olyan demokratikus rendszer alatt élünk, hogy lehetetlenség még elképzelni is a diktatúrát. A magukat forradalmi köpenybe burkolt vezérek nem látják meg, hogy ebben a demokráciában az elmúlt két évtized alatt rohamlépésben haladunk a fehér terror rendszerén álló diktatúra ölébe. Az 1930-as esztendőkig az Egyesült Államok szövetséges kormányának hatásköre nem terjedt ki az ipar és kereskedelem ágaira, azok felett nem csattogtatta a kancsukát, a 48 állam saját maga intézte a bel- ügyeibe felmerülő viszályokat. Ezen időkig a szövetségi kormány az egyes államokat segítette az országutak építésében, folyók és kikötők szabályozásában, a hatalmas állami birtokok parcellázásában és egynéhány öntöző csatorna építésének tervezésében merült ki. Ez a kormányzási rendszer egyszer és mindenkorra megszűnt. Ez megfelelő volt abban az időszakban, amikor még ökrös szekérrel, lovas kocsikkal végezték a termelés és szétosztás ügyeit. Amint termelő rendszerünk változik, ugyan olyan mederben változik a kormányrendszerünk is. A mi életünk lepergésének idején, szinte hihetetlen a termelés, a szállítás, közelekedési eszközök fejlődése. Gyermekkorunk idején használt ökrös vagy jobb esetekben lovas szekéren való szállítást felváltotta a gépkocsi, repülőgép, a tehervonat, amelyek már sokkal gyorsabban közlekednek, mint 50-60 esztendővel ezelőtt a személyszállító gyorsvonatok. A technika fejlődése ma már nem egyes kiváltságos országok területén játszódik csak le, hanem a legelmaradottabb országokban is találkozunk a technika fejlődésének csodás vívmányaival. Oroszországban a cárizmus idejében fehér holló számban ment a gépkocsi, sőt még a hadseregeket is lovas kocsikon szállították, vagy gyalogosan masiroztatták egyik országból a másikba. Ma Oroszország technikai fejlődése folytán jobb, tökéletesebb teherautókat építenek, amelyekről az amerikai ágyuk lövegei leperegnek, mint a falról a borsó. Repülőgépeik a leggyorsabbak a világ minden repülőgépei között, fegyverei, ágyú egyszerűek, de hatásaikban borzalmasak, de nem csak a gyilkoló és romboló szerszámok között értek el hatalmas fejlődést, hanem az ipar minden más ágában. Jobb és tökéletesebb páncélos lemezeket gyártanak,'mint a világ bármely más állama. Vizalatt járó hajóik messze felülmúlja bármely más államét. Hogyan tehetik ezt. Csak úgy, ha termelési rendszerük tökéletesebb, mint bármely más államé. Amerika termelési rendszere j keresztültörte az egyes államok részére termelt áruk gyártását, keresztül hatolt az egész Egyesült Államok területén levő népek vásárló képességén, sőt borzalmas összegeket pocsékol el kormányunk, hogy a Wall Street urainak részére biztosítsa a világpiacot. Ennek érdekében ma igyekeznek felfegyverezni az egész világ magántulajdon rendszerén álló országokat. A mi kormányunk nem csak arra törekszik, hogy a fehér terrort, a diktatúrát ennek az ország határain belül honosítsa meg, hanem arra, hogy azt kiterjessze az egész világra. Koreában és a világ más államaiban hullanak a hasznos munkáskezek és a keresztény civilizáció szent nevében ölik halomra egymást. A mi kormányunk, a mi államunk Wall Street utasítására szállítja a fegyvereket, gyilkoló szerszámokat Sigman Rhee, Chiang Kai-shek-től kezdve a világ minden hóhérainak számára. Az amerikai demokráciát, amelyet ősapáink hoztak létre, amelyet úgy formáltak meg, hogy az az európai királyságok, császárságok elnyomott, kizsákmányolt népeinek, ebben az országban való letelepedésével élvezhesse azokat az előnyöket, amelyekre évezredeken át nem volt joga a feudális rendszerű uralmakban. A szólás, gyülekezés és sajtó szabadságot. A tech. nika fejlődése, a társadalmi rendszerek folyton való átváltozása veszélyezteti az uralkodó osztályok hatalmát s az egyetlen ut van ma számára, hogy minden eszközzel, bármily eszközzel megakadályozza az uj társadalmi rendszer eljövetelét és ennek érdekében fokozatosan, szinte észrevétlenül vezetik be a DIKATURÄT. Az Egyesült Államok törvényhozó testületéi szép lassan, szinte észrevétlenül egy ember, az elnök kezébe összpontosítottak minden olyan hatalmat, amely az uralkodó osztály érdekeit védelmezi. Ezek az intézkedések nem teljesen mai keletűek. Abraham Lincoln már a polgárháborúban használta a lefoglalást. Hayes nevű elnöke az Egyesült Államoknak, a szövetségi kormány katonaságát használta a vasúti sztrájk megtörésére, Cleveland elnök ugyan ezt tette a Pullman sztrájknál. A technika rohamos fejlődése a mai társadalmi rendszer' vajúdása, egy borzalmas pangásba vitte bele nem csak ezt az országot, hanem az egész világot és az 1933-ik évi választások Rooseveltet tették az elnöki székbe. Ravasz politikája, amely úgyszólván leszerelte Amerika osztálytudatos munkásmozgalmát, sűrűn használta a kongresszus minden beleegyezése nélkül, vagy annak ellenére a lefoglalásokat. Még meg sem melegedett az elnöki székben elrendelte az összes bankok bezárását, állami segélyen való újjáépítését. A felsőbb bíróság számos intézkedéseit törvénytelennek nyilvánította, amiért Roosevelt a “Nine old men” címzést adta nekik s alkalom adtán más AZ INDUSTRIAL, WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVINYILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között sommi közösség nincsen. Nem 'ehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és’ a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy- ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” „ x A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer kezetét építjük a régi társadalom keretein heltllprogresszivebbnek látszó egyénekkel cserélte ki azokat. Truman elnökségbe jutása alkalmával tovább folytatta elődjének nyomdokait, néhány hétre rá, amint elfoglalta az elnök széket, arra ösztökélte a kongresszus tagjait, hogy ruházzák fel ötét azzal a hatalommal, hogy a sztrájkra készülő vasúti munkásokat a ■ hadseregbe sorozhassa be, hogy. azáltal kényszerítse őket a vonatok kezelésére, későbben lefoglalta a sztrájkra készülő szénbányákat és “állami” kezelésbe vette azokat, mig későbben újból lefoglalta s a hadsereg kezelésébe vette a vasutakat és számos más lefoglalás után elérkeztünk a acél ipartelepek “állami” kezelésbe való vételéhez. Truman elnök a~ második világháború vége felé. a kongresszus tudta és belegyezése nélkül, elrendelte Hiroshima és Nagasaky japán városok atom bombázását. A “népképviseleti” rendszer, a kongresszus megkerülésével, a Wall Street urainak utasítására háborút üzent és hadsereget menesztett és még ma is meneszt, Korea népe ellen. Ideig-óráig akadnak a mi honatyáink között olyanok is, akik kétségbe vonják az elnök- ezen jogait, de nem tesznek ellene semmit, még a hatalmas acél truszt tiltakozását, kapzsiságát is lepipálja az elnök. Ezen intézkedéseket sokkal hatalmasabb intézmény mint a nép által választott kongresz- szus szentesíti. Mert a Wall Street urai hatalmasabbak minden kongresszusnál, minden felsőbb bíróságnál. A Wall Street urai tudatában vannak annak, hogy rendkívüli esetekben, mint az uj társadalmi rendszer előre-1 törtetése, az Egyesült Államok kizsákmányolt páriáinak bérharca, lázadásai nem várhatnak kongresszusi, felsőbirósági határozatokra, azonnali intézkedésekre van szükség. Vannak esetek, amikor látszólagosan az elnök eme jogát nem teljesen a Wall Street urainak szájaíze szerint intézi, akkor még van egy hatalma a Wall Street urainak és ez a “küene öreg ember” véleménye, határozata. A Taft-Hartley rabszolga tör- cény, amely a mi kommunista faló munkáshadnagyaink jóvoltából jutott törvényerőre és amelyet az Egyesült Államok elnöke kénye-kedve szerint alkalmazhat és a már hetekig-hó- napokig váró bérrabszolgáknak megtilthatja, hogy saját helyzetük javítása érdekóben sztrájkoljanak. De a Taft-Hartley törvény kis miska, azokhoz a törvényekhez képest, amelyeket a munkásbarát képviselőink terveznek és több mint valószínű, hogy a jövő év januárjában ösz- szeülő uj kongresszus végre is fogja hajtani. Az egyik “munkásbarát” honatya azzal a javaslattal kíván a kongresszus elé járulni, hogy “Válságos időkben a sztrájkok minden iparban tiltva legyenek.”. Egy másik honatya, már csak az alapvető iparokat kívánja ugyan ilyen törvény alá rendelni. Egy harmadik csahos, újból f elkívánj a újítani azt a törvényjavaslatot, melyet 1947- ben egy szavazat többséggel elvetettek és ezen javaslat szerint, egyetlen iparban sem lehet az egész ország területén egy szervezetbe csoportosítani a munkásokat éspedig külön szervezetbe kell, hogy szervezzék a U.S. Steel társaság munkásait, külön szervezetbe a Republic Steel, külön szervezetbe a Bethlehem Steel, Younstown Tube & Sheet társaság munkás'ait s valameny- nyi társaság külön-külön köteles tárgyalni munkásaival a bér, munkaviszonya, szervezeti és más ügyek elintézésében. Szerződéseiket az év különböző hónapjaiban kötelesek kötni és súlyos büntetés terhe alatt tilt- 1 va lesz sztrájkolni. Ennek a törvényjavaslatnak vannak a mi “munkásbarát” kongresszusunkban a legtöbb követői. Egy másik javaslat, amelynek szintén nagy számban vannak a honatyáink között követői, hogy a szakszervezeteket éppen úgy vegyék a truszt ellenes törvények alá, mint az iparokat, vagy a kereskedelmet. Ha egy szervezet egy és ugyan azon iparban országosan kíván egységet kötni a bér és munkaviszonyok, stb.
