Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-05-03 / 1727. szám

MAGYAR NYELV ti LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1952 MAY 3 NO. 1727 SZÁM MÁJUSELSEJEN Örökké ifjú, örök természet, Téged imádunk, te vagy Istenünk, Tündöklő, fényes újjászületésed, Napján mi is mind újjászületünk. Palágyi L. A költő ezen igen szép vers­szakban MÁJUS ELSEJÉRE mondja, hogy a természet tün­döklő, fényes ujjászülés napja És joggal, mert ezen a napon a föld északi felén már erősen lát­ható és érezhető, hogy a termé­szet téli álmát lerázva uj éle­tet ád fűnek, fának; de az álla­tok ereiben is erősebben lüktet a ver és az emberek sziveiben uj vágyak, uj akaratok támadnak. A természet újjászületésének ünneplése olyan régi, mint maga az emberi civilizáció. Sok-sok ezer évvel ezelőtt, amikor még erdő-rengeteg borította a ma Európa és Ázsia neveket viselő óriási földtömeget, a természet téli elhalása jobban észrevehető volt, mint ma. A tél a létért igen nehezen küzdő ősemberre nagy nélkülözést, szenvedéseket és küzdelmeinek fokozását jelen­tette. Nem csoda tehát, hogy örömmel üdvözölte az annyira várt tavaszt, — a természet megújhodását. Nem véletlen tehát az sem, hogy a sok nélkülözéstől, szen­vedéstől. a politikai elnyomás­tól és gazdasági kizsákmányo­lástól szabadulni akaró munká­sok is május elsejét választot­ták ünnep napjuknak. És habár május elsejének ilyen ünneplé­sét az amerikai munkások egy kis csoportja kezdte 1889-ben, csakhamar az egész világon ma­gukévá tették azon munkások, akik felismerték, hogy kizsák­mányolásuk oka az, hogy a ter­melőeszközöket a kisszámú bir­tokos osztály kisajátította. Ezt a felismerést követte a harc megindítása a termelőesz­közök visszaszerzésére. És folyt — sőt folyik ma is ez a harc a tulajdonosok osztálya és a ter­melést végző, de a termelt javak felett nem rendelkező munká­sok osztálya között. Ennek a harcnak OSZTÁLYHARC a ne­ve. Május elseje az osztályhar­cos munkások nemzetközi ünne­pe. A modern osztályharc alapja a tudományos szocializmus, amely rámutat azon történelmi tényre, hogy a szerszámok fej­lődésével megváltoznak maguk a társadalmi rendszerek is. A szerszámok fejlődése vetett vé­get a rabszolga rendszernek, fejlesztette ki a feudális rend­szert és váltotta azt fel a tőkés termeléssel. És végre mint lát­juk, most cseréli fel ezt a rend­szert is a kollektiv termelő rend­szerrel. Minden társadalmi rendszer­nek megvannak a maga haszon- élvezői, kiváltságosai. A tőkés termelő rendszer kiváltságos osztálya a történelem bizonyítá­sa dacára is tagadja a társadal­mi rendszerek változását, tagad­ja az osztályharcot s ahol csak tehette erős büntetést szabott ki a történelmi igazságok ismer­tetőire, az osztályharc hirdetői­re. A május elsei ünnepségeket világszerte vérbe akarták foj­tani. Május elseje az osztályharcot hirdető munkáságsnak nem egy­szerű, frázisokat hangoztató, zászlókat lobogtató ünnepe, ha­nem egyben az a mérföldjelző állomás, amikor számbavesszük az osztályharc haladását, eset­leg visszaesését; számbavesszük az erőket és bepillantást teszünk a jövőbe. Mint mondottuk, az osztály­tudatos munkások alig hat év­tizede kezdték ünnepelni május elsejét, mint az osztályharcos munkások ünnepét, mint a ki- szákmányolás alól való szaba­dulás szimbólumát. És mint tud­juk. a világ minden részében a legbrutálisabb erőszakkal igye­keztek elnyomni az ily májusi ünnepségeket. És mégis most, 1952 május elsején az osztálytudatos mun­kások vörös zászlaját a föld egy- harmadán szabadon, diadalma­san lobogtatják; Május elseje 800 millió ember HIVATALOS ünnepe lett. Ezen a rengeteg területen az osztálytudatos mun­kások BÜSZKÉN ünnepük má­jus elsejét bizonyítva azt, hogy a természeti fejlődést, társadal­mi rendszer változást, ha annak “SZERESD AMERIKÁT” HÉT AZ ÁLHAZAFIAK ERŐLKÖDÉSE AZ IFJÚSÁG AGYÁNAK MEGMÉTELYEZÉSÉRE. — HIRDETÉSI TRÜKKÖKKEL ÁRULJÁK A HAZASZERETETET. — PAPAGÄLY BESZÉDEK­RE TANÍTJÁK A DIÁKOKAT. NEW YORK — Az American Economic Foundation nevű ha­zafias egyesület elhatározta, hogy május elsejét magábanfoglaló hét “Szeresd Amerikát” hét legyen a munkások május elsei ün­nepének ellensúlyozására. És mintahogyan a szappant, a szájke­nőcsöt, a cigarettát vagy más árucikkeket is a fogyasztóktól vá­sárolt tanubizonylattal tudják legeredményesebben árulni, úgy most ezen egyesület kezdemé- ®------------—-------------------------­zésére dijakat tűznek ki a diá­kok részére olyan levelek Írásá­ra, amelyekben erre a kérdésre felelnek: “Miért szeretem Ame­rikát?” Az Amerikát legjobban dicsérő levelek nyerik el a dija­kat. Nyüvánvaló, hogy az ilyen vallomások Írásánál csak a dij megnyerése a fő s igy ez a mód­szer az álhazafiságot szolgálja. A ‘‘Szeresd Amerikát” hét pat- rónusai némi útbaigazítást is ad­nak a pályázóknak, éppen úgy, mint a kereskedelmi hirdetők is teszik. Asa V. Call, a Pacific Mutual Life Insurance Co. elnö­ke például azt mondja, hogy “Amerikában mindenki kapitá- lista”. Call szerint mindenki ka­pitalista, akinek van valami a birtokában. Márpedig, — mond­ja tulokosan, — itt mindenkinek van valamije; ha háza nincs, akkor van automobilja és aki­nek az sincs, hátv an legalább ruhája. Ezek szerint kapitalisták azon biztosítási ügynökök is, akik pár héttel ezelőtt hosszú időn át tartó elkeseredett sztrájkban álltak Mr. Call biztositó társu­lata ellen. Ezen ügynökök bizo­nyára jót nevetnek a részvények hozadékából élő Mr. Call naiv meghatározásán. A GAZDASÁGI TUDÓS ( Thomas J. Shelly professzor pedig a diákjainak igy mutat­ta be azon kommunista végcél tarthatatlanságát, hogy a fej­lett kommunizmusban “minden­ki tehetsége szerint (termel) és mindenkinek szükséglete szerint (jut a termel vényből).” A pro­fesszor maga elé állított egy igen jó és egy igen gyenge elő­menetelő diákot. “Látjátok”, — mondotta, — “mindketten te- hetségtek szerint adtok (tanu­lást), a jelen módszer szerint (Folytatás a 3-ik oldalon) ideje elérkezett, erőszakkal meg­akadályozni nem lehet. A tőkés termelő rendszer az Egyesült Államokban érte el csúcspontját, kiváltságos osztá­lya itt lett lehatalmasabb. És erre a hatalmára támaszkodva most itt igyekszenek legázolni erőszakosan az osztályharcot, itt akarják megállítani a társa­dalmi fejlődést rendőr bottal, börtönnel, szellemi mákonnyal, militarizmussal és ha sikerül nekik, akár a harmadik világhá­borúval is. Az Egyesült Államok börtöne­it ma a kizsákmányolás ellen harcoló munkások százaival töl­tik meg, másoktól a megélhe­tési lehetőséget vonják el. Mi­csoda balgaság! Mintha nem ugyanezt csinálták volna a ki­zsákmányolok a cárok, a Habs­burgok, a Mandzsuk s más zsar­nokok uralma alatt is! ^ így ez év május elsején a vi­lág öntudatos munkássága elé- gülten tekinthet az elért ered­ményekre még akkor is, ha az osztályharc amerikai frontján nagy veszteségei is vannak. Mert más frontokon is érték már a munkásságot hasonlóan nagy veszteségek, de az osztály­harc újra tüzet fogott, lángra lobbant és a vesztett csaták te­rein ma diadalmasan lobog a vörös zászló. Ezért a fent idé­zett költővel együtt bízva mond­juk: Teremtés legszebb, legcsodá- sabb napja, Légy üdvöz, május első reg­gele! Millió munkás munkáját hagyja abba­Millió munkás rabszolga lán­cát tépi le. E földön ez az egyedüli ünnep, Mert maga a természet ünne­pel. A kikelet imára hiv bennün­ket. Szabad pacsirta himnuszt éne­kel. Nekünk nincs múltúnk, nin­csen hagyományunk, Mi szerte téptük a bilincseket, Nincs mit visszasírnunk vagy kívánnunk, Nincs mért keseregnünk szebb idők felett. Nekünk a múltból semmi, semmmi sem kell, Leráztunk vallást, rögzött ba­bonát, Mert mi jövőbe nézünk ihlet szemmel, Mert érted küzdünk, fényes uj világ! Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act ef March 3, 1879

Next

/
Thumbnails
Contents