Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-05-03 / 1727. szám
MAGYAR NYELV ti LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1952 MAY 3 NO. 1727 SZÁM MÁJUSELSEJEN Örökké ifjú, örök természet, Téged imádunk, te vagy Istenünk, Tündöklő, fényes újjászületésed, Napján mi is mind újjászületünk. Palágyi L. A költő ezen igen szép versszakban MÁJUS ELSEJÉRE mondja, hogy a természet tündöklő, fényes ujjászülés napja És joggal, mert ezen a napon a föld északi felén már erősen látható és érezhető, hogy a természet téli álmát lerázva uj életet ád fűnek, fának; de az állatok ereiben is erősebben lüktet a ver és az emberek sziveiben uj vágyak, uj akaratok támadnak. A természet újjászületésének ünneplése olyan régi, mint maga az emberi civilizáció. Sok-sok ezer évvel ezelőtt, amikor még erdő-rengeteg borította a ma Európa és Ázsia neveket viselő óriási földtömeget, a természet téli elhalása jobban észrevehető volt, mint ma. A tél a létért igen nehezen küzdő ősemberre nagy nélkülözést, szenvedéseket és küzdelmeinek fokozását jelentette. Nem csoda tehát, hogy örömmel üdvözölte az annyira várt tavaszt, — a természet megújhodását. Nem véletlen tehát az sem, hogy a sok nélkülözéstől, szenvedéstől. a politikai elnyomástól és gazdasági kizsákmányolástól szabadulni akaró munkások is május elsejét választották ünnep napjuknak. És habár május elsejének ilyen ünneplését az amerikai munkások egy kis csoportja kezdte 1889-ben, csakhamar az egész világon magukévá tették azon munkások, akik felismerték, hogy kizsákmányolásuk oka az, hogy a termelőeszközöket a kisszámú birtokos osztály kisajátította. Ezt a felismerést követte a harc megindítása a termelőeszközök visszaszerzésére. És folyt — sőt folyik ma is ez a harc a tulajdonosok osztálya és a termelést végző, de a termelt javak felett nem rendelkező munkások osztálya között. Ennek a harcnak OSZTÁLYHARC a neve. Május elseje az osztályharcos munkások nemzetközi ünnepe. A modern osztályharc alapja a tudományos szocializmus, amely rámutat azon történelmi tényre, hogy a szerszámok fejlődésével megváltoznak maguk a társadalmi rendszerek is. A szerszámok fejlődése vetett véget a rabszolga rendszernek, fejlesztette ki a feudális rendszert és váltotta azt fel a tőkés termeléssel. És végre mint látjuk, most cseréli fel ezt a rendszert is a kollektiv termelő rendszerrel. Minden társadalmi rendszernek megvannak a maga haszon- élvezői, kiváltságosai. A tőkés termelő rendszer kiváltságos osztálya a történelem bizonyítása dacára is tagadja a társadalmi rendszerek változását, tagadja az osztályharcot s ahol csak tehette erős büntetést szabott ki a történelmi igazságok ismertetőire, az osztályharc hirdetőire. A május elsei ünnepségeket világszerte vérbe akarták fojtani. Május elseje az osztályharcot hirdető munkáságsnak nem egyszerű, frázisokat hangoztató, zászlókat lobogtató ünnepe, hanem egyben az a mérföldjelző állomás, amikor számbavesszük az osztályharc haladását, esetleg visszaesését; számbavesszük az erőket és bepillantást teszünk a jövőbe. Mint mondottuk, az osztálytudatos munkások alig hat évtizede kezdték ünnepelni május elsejét, mint az osztályharcos munkások ünnepét, mint a ki- szákmányolás alól való szabadulás szimbólumát. És mint tudjuk. a világ minden részében a legbrutálisabb erőszakkal igyekeztek elnyomni az ily májusi ünnepségeket. És mégis most, 1952 május elsején az osztálytudatos munkások vörös zászlaját a föld egy- harmadán szabadon, diadalmasan lobogtatják; Május elseje 800 millió ember HIVATALOS ünnepe lett. Ezen a rengeteg területen az osztálytudatos munkások BÜSZKÉN ünnepük május elsejét bizonyítva azt, hogy a természeti fejlődést, társadalmi rendszer változást, ha annak “SZERESD AMERIKÁT” HÉT AZ ÁLHAZAFIAK ERŐLKÖDÉSE AZ IFJÚSÁG AGYÁNAK MEGMÉTELYEZÉSÉRE. — HIRDETÉSI TRÜKKÖKKEL ÁRULJÁK A HAZASZERETETET. — PAPAGÄLY BESZÉDEKRE TANÍTJÁK A DIÁKOKAT. NEW YORK — Az American Economic Foundation nevű hazafias egyesület elhatározta, hogy május elsejét magábanfoglaló hét “Szeresd Amerikát” hét legyen a munkások május elsei ünnepének ellensúlyozására. És mintahogyan a szappant, a szájkenőcsöt, a cigarettát vagy más árucikkeket is a fogyasztóktól vásárolt tanubizonylattal tudják legeredményesebben árulni, úgy most ezen egyesület kezdemé- ®------------—-------------------------zésére dijakat tűznek ki a diákok részére olyan levelek Írására, amelyekben erre a kérdésre felelnek: “Miért szeretem Amerikát?” Az Amerikát legjobban dicsérő levelek nyerik el a dijakat. Nyüvánvaló, hogy az ilyen vallomások Írásánál csak a dij megnyerése a fő s igy ez a módszer az álhazafiságot szolgálja. A ‘‘Szeresd Amerikát” hét pat- rónusai némi útbaigazítást is adnak a pályázóknak, éppen úgy, mint a kereskedelmi hirdetők is teszik. Asa V. Call, a Pacific Mutual Life Insurance Co. elnöke például azt mondja, hogy “Amerikában mindenki kapitá- lista”. Call szerint mindenki kapitalista, akinek van valami a birtokában. Márpedig, — mondja tulokosan, — itt mindenkinek van valamije; ha háza nincs, akkor van automobilja és akinek az sincs, hátv an legalább ruhája. Ezek szerint kapitalisták azon biztosítási ügynökök is, akik pár héttel ezelőtt hosszú időn át tartó elkeseredett sztrájkban álltak Mr. Call biztositó társulata ellen. Ezen ügynökök bizonyára jót nevetnek a részvények hozadékából élő Mr. Call naiv meghatározásán. A GAZDASÁGI TUDÓS ( Thomas J. Shelly professzor pedig a diákjainak igy mutatta be azon kommunista végcél tarthatatlanságát, hogy a fejlett kommunizmusban “mindenki tehetsége szerint (termel) és mindenkinek szükséglete szerint (jut a termel vényből).” A professzor maga elé állított egy igen jó és egy igen gyenge előmenetelő diákot. “Látjátok”, — mondotta, — “mindketten te- hetségtek szerint adtok (tanulást), a jelen módszer szerint (Folytatás a 3-ik oldalon) ideje elérkezett, erőszakkal megakadályozni nem lehet. A tőkés termelő rendszer az Egyesült Államokban érte el csúcspontját, kiváltságos osztálya itt lett lehatalmasabb. És erre a hatalmára támaszkodva most itt igyekszenek legázolni erőszakosan az osztályharcot, itt akarják megállítani a társadalmi fejlődést rendőr bottal, börtönnel, szellemi mákonnyal, militarizmussal és ha sikerül nekik, akár a harmadik világháborúval is. Az Egyesült Államok börtöneit ma a kizsákmányolás ellen harcoló munkások százaival töltik meg, másoktól a megélhetési lehetőséget vonják el. Micsoda balgaság! Mintha nem ugyanezt csinálták volna a kizsákmányolok a cárok, a Habsburgok, a Mandzsuk s más zsarnokok uralma alatt is! ^ így ez év május elsején a világ öntudatos munkássága elé- gülten tekinthet az elért eredményekre még akkor is, ha az osztályharc amerikai frontján nagy veszteségei is vannak. Mert más frontokon is érték már a munkásságot hasonlóan nagy veszteségek, de az osztályharc újra tüzet fogott, lángra lobbant és a vesztett csaták terein ma diadalmasan lobog a vörös zászló. Ezért a fent idézett költővel együtt bízva mondjuk: Teremtés legszebb, legcsodá- sabb napja, Légy üdvöz, május első reggele! Millió munkás munkáját hagyja abbaMillió munkás rabszolga láncát tépi le. E földön ez az egyedüli ünnep, Mert maga a természet ünnepel. A kikelet imára hiv bennünket. Szabad pacsirta himnuszt énekel. Nekünk nincs múltúnk, nincsen hagyományunk, Mi szerte téptük a bilincseket, Nincs mit visszasírnunk vagy kívánnunk, Nincs mért keseregnünk szebb idők felett. Nekünk a múltból semmi, semmmi sem kell, Leráztunk vallást, rögzött babonát, Mert mi jövőbe nézünk ihlet szemmel, Mert érted küzdünk, fényes uj világ! Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act ef March 3, 1879