Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-07-28 / 1691. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio ander the Act «f March 3, 1879 VOL. XXXVm. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1951 JULY 28 NO. 1691 SZÁM Amerika-Spanyol szövetség AMERIKAI KATONAI BÁZISOKAT AKAR LÉTESÍTENI SPA- NYOLRORSZÄGBAN. — ANGLIA ÉS FRANCIAORSZÁG FÉL­NEK AMERIKA EGYRE NÖVEKVŐ KATONAI HATALMÁTÓL LONDON — Az Associated Press jelentése szerint Anglia és Franciaország egyforma ellenszenvvel figyelik azon tárgyaláso­kat, amelyeket Forrest P. Sherman amerikai admirális folytat a spanyol kormánnyal, amelynek célja egy amerikai-spanyol szö­vetség létrehozása. Ezen hir szerint Anglia és Franciaország együttes megállapodás szerint: 1. Ellenzik azt, hogy Spanyolor­szágot be\ egyék az Atlanti Sző-*----------------------------------------­vétségét alkoto ÍZ ország sora­iba. 2. Hogy spanyol katonai misszióval tárgyaljanak az AN- lanti Szövetségen belül. 3. Hogy Amerika Spanyolországban ten­geri és légi bázisokat állítson fel. A United Press madridi tudó­sítója beszámol a Sherman ad­mirális és Franco között folyó tárgyalásokról. Eszerint Ameri­ka azt kéri, hogy Franco vala­melyik spanyol kikötőben en­gedje meg a Hatodik Flotta ha­diszállásának felépítését, vagy­is engedélyezzen egy amerikai tengeri bázist. Ennek ellenérté­kéül Amerika katonai szövetsé­get köt a Franco kormánnyal és segíti a Franco hadseregének felfegyverzését és eltartását. Washingtonban a Navy szó­szólója minimizálni akarja az idő előtt nyilvánosságra hozott ak­ciót és a Sherman admirális út­ját csak “személyes” látogatás­nak mondja. Azonban ennek el­lentmond az, hogy Sherman a Franeova! folytatott tárgyalása­iról jelentést tett Eisenhower generálisnak, aki az Atlanti Szövetség katonai erejének a fe­je és igy nyilvánvaló, hogy Spa­nyolországot is ebbe a tervbe akarják behozni. Az amerikai-spanyol tárgya­lásoknak legfontosabb része az, hogy az nem csak a Szovjet Union és a népi köztársaságok ellen irányul, hanem egyben fe­nyegetés Anglia és Franciaor­szág számára is, amelyek az amerikai militaristák szerint nem készülnek elég hévvel a kommunizmus ellen. Az ameri­kai spanyol bázisok azt jelen­tik, hogy ha a politikai fordulat úgy kívánná, akkor onnan köny- nyü szerrel lehetne bombázni úgy Anglia, mint Franciaország minden városát. Bizonyára erre célzott a State Department egy­ik magasrangu tisztviselője, aki a (UP) riporternek azt mondot­ta, hogy “Anglia és Franciaor­szág karjain egyet kell csavar­ni”, hogy a kommunista nagy veszélyt felismerjék. Az ilyen “karcsavarásra” kellenek a spa­nyol tengeri és légi bázisok és miután úgy az angolok, mint a franciák felismerték ezt a ve­szélyt, nem tetszik nekik s már­is tiltakoznak a tervezett “kar­csavarás” ellen. A ll r,t;í^í I P C I amiket érdemes I EI I I I I IX EZ I tudomásul venni Építik a vasfüggönyt AMERIKA KEZDEMÉNYEZÉSÉRE ÉS BEFOLYÁSÁRA 38 NEMZET JELENTETTE BE A KOMMUNISTA BLOKK ELLE­NI GAZDASÁGI BLOKÁDOT. UNITED NATIONS — A United Nations azon kérésére, hogy hajlandó-e csatlakozni a kommunista Kina és Észak-Korea ellen felállítandó gazdasági bojkotthoz, eddig 38 ország kormánya válaszolt igennel. A gazdasági bojkott a kereskedelem teljes meg­szüntetését jelenti. A gazdasági bojkottra vonatkozó javaslatot az amerikai de­legáció tette jo par nettel eze­lőtt, de akkor még számos or­szág vonakodott támogatni a képzeletbeli vasfüggöny ily való­di kiépítését. Most azonban az amerikai nyomásnak engedve a United Nations 33 nemzete vá­laszolt igennel, továbbá az olasz kormány, Franco spanyol kor­mánya, Nyugatnémeto rszág kormánya, Vitenam és Indo-Ki- na kormányai. A United Nations titkársága most hozta nyilvánosságra az összes nemzetekhez intézett kér­désre nyert válaszokat. A Szov­jet Union, valamint a Szovjet befolyás alatt álló United Na­tions országok válasz nélkül hagyták a kérdést. Ugyancsak iev tettek Albánia, Magyaror­szág. Bulgária és Románia kor­mányai is. De nem válaszoltak Burma és India sem, amelyek május 18- án a gazdasági szankció ellen szavaztak. Mexico, Panama és Equador államok pedig csak azt jelentették, hogy a kérelmet tartalmazó levelet kézhez kap­ták. Ezen kívül a United Nati­Washington — A Navy beje­lentette, hogy kiadta a rendelést a legnagyobb “carrier” (repülő­gépeket hordozó) hajóra. Az 59,000 tonnás, 1040 láb hosszú. 252 láb széles hajó 218 millió dollárba fog kerülni s körülbe­lül 3 év alatt készül el. Ez az egyetlen hadihajó tehát közel negyed billió dollárba kerül, amiből azelőtt egész hadiflottát lehetett építeni. . Miami, Fia. — A 64 éves Fred P. Roberts, aki csalás vádr ja alatt került a bíróság elé, azt mondotta, hogy a világ folyása manapság oly gyors s oly ter­hes, hogy az ember még a meg- haláshoz sem juthat el nyugod­tan. Azért követte el a csalást, hogy igy börtönbe kerüljön, ahol legalább nyugodtan lehet meghalni. Washington — Ár-adminisz­trátor Michael DiSalle kijelen­tette, hogy ha az automobil árak emelkedni fognak, azért a fele­lőség tisztán csak a kongresz- szust fogja terhelni, amely eltö­rülte az árszabályozást. Pedig az áremelésre semmi szükség sincs, mert az automobil gyárak saját bevallásuk szerint is igen nagy profitot szereztek a múlt évben. Belgrad — A Tito kormány szabadon engedte az amerikai születésű 37 éves Vojislav Nas- tic szerb orthodox püspököt, akit a horvát Pavelic kvizling kormánnyal való kooperáció mi­att ítéltek el még 1948-ban. Chicago — A görög származá­sú Pete Exidis azt hangoztatja, hogy most ki tudná segíteni Dio­genes nevű ókori honfitársát. A görög legendák szerint ez a Di­ogenes lámpával kereste az iga­zi embert, de nem talált rá. Exi­dis azonban rátalált egyre anél­kül, ho"" kereste volna. Ez a becsületes ember a jelenleg Carlsbad, N.M. városban lakó Fred J. Cane, aki valamikor, még 1934-ben fizetés nélkül evett ebédet Exidis vendéglőjé­ben s most megküldte az ebéd árát. Washington — John L. Lewis, a United Mine Workers Union elnöke a rádió-intervjujában azt önhöz tartozó 17 más nemzet kormánya tartotta szükségtelen­nek, hogy a kérelemre bármiféle választ is adjon. mondotta, hogy az amerikai munkásmozgalom egységesíté­sét maguk a szakszervezeti ve­zérek akadályozzák meg, akik féltékenyen őrzik tisztségeiket. — Lewis maga is már körülbelül három évtizede elnöke a bányá­szok szervezetének s amig'él, aligha adja fel ezt az igen nagy jövedelmet hajtó tisztséget. így a szakszervezeti vezérekre adott megállapítása saját magára is érvényes. San Francisco — Dr. Stafford Warren, California Egyetem or- yosi szakosztályának a dékánja jelenti, hogy a Nevada államban tartott atom-bomba kísérletek­nél a rádióaktiv sugarak eljutot­tak. Délkaliforniába is. A mű­szerek mutatják, hogy a halált okozó kisugárzás, — bár jelen esetben igen kis mennyiségben, — infesztálták a levegőt, ame­lyet a szél áthajtott a hegyszo­rosokon, majd a San Francisco öböl alkotta nyíláson keresztül kihatolt a Csendes Óceánra, ott déli irányt vett fel és aztán le- jebb a szelek újra befújták a szárazföldre. London — A rosszakaratú tü­relmetlenség mintaképe a 70 éves Sir Waldron Smithers kon­zervatív képviselő, aki annyira haragszik a “vörös püspök” név alatt ismert Dr. Hewlet John- sonra, hy— annak vád alá he­lyezését és mindjárt a felakasz­tását követelte azért, mert a Canterbury Dean (Johnson) el­fogadta a 100,000 rubel ($25.- 000) összeget kitevő Stalin bé­kedijat. Berkeley, Cal. — Dr. Ralph WT. Chaney a California Egye- tefti paleontologiai professzora azt állítja, hogy sikerült neki kicsiráztatni néhány “lotus” magot?, amelyek Mandzsúriában kerültek napfényre az őskori le­letek utáni kutatásoknál. A magvak életkorát az “atom-pró­bával” igyekeztek megállapítani és eszerint a magvak körülbelül 50,000 évesek. A szótár szerint a “lotus” név alatt a növényvilág két csoport­ja szerepel. Az egyik a vizi-lili- omok családjába tartozik, a má­sik pedig nagy fa, amelyről szó van a görög ősrégi hitregékben. A görög hitrege szerint az az ember, aki lotus magot evett, el­felejti barátait, a hazáját és ál­talában zavarosan, értelmetle­nül beszél. — Remérjük, hogy professzor Chaney nem kóstol­ta meg a magokat. (Szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents