Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-07-21 / 1690. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. julius 21. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL UJ MAGYAR FILM A herendi porcellánról érdekes “dokumentum-filmet” irt dr. Mihalik Sándor, az Országos Történeti Muzeum h. főigazgatója. — Tulajdonképpen még nem a filmet Írtam meg, hanem a forgató-könyv alapjául szolgáló hosszabb filmnovellát, amely a játékfilm eszközeivel mutatja be ennek a fontos magyar iparnak a múltját és jelenét. Illetékes helyen most tanulmányozzák a munkát. — A magyar porcellán útja nemcsak tanulságos, hanem izgalmas is. A tizenkilencedik század harmincas éveiben kezdték gyártani nálunk a porcellánt, az uj csodát, amit egy Böltger nevű német úgyszólván véletlenül fedezett fel. Az osztrák kényuralom alatt ebben az időben szomorú sorban sínylődött Magyar- ország. Nem fejlődhetett az ipar, mert annak felvirágzása sértette az osztrák tőkések érdekeit. Amikor az első magyar porcellán megjelent a piacon és az feltűnt minőségével és Ízléses formáival, Bécs iparmágnásai összeröffentek és összeköttetéseikkel nemcsak összetörették a magyar porcellánt, de még arra is volt befolyásuk, hogy bezárassák a magyar porcellángyár- tás első úttörőit. — Száztizenkét esztendővel ezelőtt 1839-ben indította meg a herendi poreellángyártást Fischer Mór, magának Kossuth Lajosnak a támogatásával. A kezdeti esztendők kis sikert Ígértek, de kitört a szabadságharc és Fischer Mór a fiával együtt bevonult a honvédséghez. Később aztán utódai igyekeztek fejleszteni Herendet, de mindig beleütköztek az idegen hatalom tőkéseinek érdekébe. Ezután elmondotta a tudós, hogy a sok élénk és helyenként vidám epizóddal tarkított film második része a mai porcellán- gyártást mutatja be, azt a boldog korszakot, amikor a világhírű magyar porcellán már nem a kiváltságos osztályé, hanem minden dolgozó asztaláp helyet foglalhat. A BUDAPESTI DOLGOZÓK A DUNAI VASMŰÉRT Az Acélöntötő és Csőgyár dolgozói eddig több, mint 5500 méter csövet készítettek a Dunai Vasmű építkezéséhez és azt a határidőre leszállították. A közelmúltban a gyár újabb megrendelést kapott nagyobb meny- nyiségü idomcsövet kell elkészi- tenf. A gyár dolgozói elhatározták, hogy a kitűzött 'határidő előtt már elkészítik az újonnan rendelt csöveket a Dunai Vasmű részére. A Darugyár kazánmühelyé- nek dolgozói a Dunai Vasmű ipari vízvezetékének csőhálózatán dolgoznak. A vezeték mintegy hat kilométerről óránként 7200 köbméter vizet szállít majd az ipartelep mellett lévő víztárolóba. Eddig a csövek lemezeit egyenként formálták félkör alakúra. Vári Pál és Csornai Ferenc uj gyártási eljárást alkalmazott; a két lemezt, amelyből egy csőszelvényt készítenek, már előbb összehegesztik és igy egyszerű hengerelésre megkapják a csőalakot. Ezzel az eljárással minden egyes csőszelvény elkészítésénél öt óra munkaidő- megtakaritást érnek el. — BUDAPESTI HÍREK — eljárás segítségével a szárított borsó teljes mértékben megtartja a zsenge zöldborsóizt és cukortartalmat. Nagymennyiségű krumplit is szárítanak az idén, csikalakura vágva hozzák majd forgalomba és igen nagy meny- nyiségü káposztát savanyítanak az üzemben. Az ország legnagyobb gyógyszertára épül a Rákóczi ut és a Nagykörút sarkán. A gyógyszer- tár mellé korszerű laboratóriumot is építenek. Az építést még ebben az évben befejezik. A Csepeli Kultúrpalota terveinek elkészítésére az építésügyi miniszter nyilvános pályázatot hirdet. A kultúrpalota, mely a csepeli Imre-téren épül fel, Magyarország eddig legnagyobb kulturális intézménye lesz. A kultúrpalota tervezésénél a legfőbb irányelv, hogy külső képében monumentális és minden oldalról reprezentatív legyen. A csepeli kultúrpalotában színház és moziterem lesz, 1200 személy részére, valamint egy nagyterem ezer személy befogadására. Itt tartják majd az üléseket, előadásokat, fogadásokat és kiállításokat. Az előadóterem 200 személy befogadására készül, mig az előcsarnok melletti rész ipari muzeum céljait fogja szolgálni. A télikerttel díszített központi klubszobán kívül külön helyiséget kapnak a tömeg- szervezetek, a népművelési és művészeti munkacsoportok és körök. A százezer kötet elhelyezésére alkalmas nagykönyvtár mellett tízezer kötetes kézikönyvtár, olvasó- és vitaszobák lesznek. A klubban külön játékszobákat rendeznek be, mig az alagsorban tekepályát és céllövőpályát építenek. Reumaszálló létesül a tabáni Imre-fürdőben. Az uj gyógyintézetet még az ötéves terv folyamán felépitik. Iszapbányát fedeztek fel Kőbányán. Megállapították, hogy az iszap a kiváló kolopi gyógy- iszaphoz hasonló hatású. A GYÁR ÉS A FALU A Budapesti Hídépítő Vállalat 140 tagú komplexbrigádja meglátogatta az érdi Szabadság termelőszövetkezeti csoportot. A budapesti dolgozók n<*ncsak a mezőgazdasági munkákban vettek részt, de ipari szaktudásuk felhasználásával megjavították a termelőszövetkezeti csoport gépeit és üzemi berendezéseit is. Többek között rohammunkával helyreállították a termelőszövetkezeti csoport teherautóját. A gyújtogatok VASUTASNAP A magyar minisztertanács határozatot hozott, mely szerint a vasút jelentőségének s a szocializmus építésében való fontosságának kihangsulyozása érdekében minden év augusztus hónapjának második vasárnapját “va- sutasnap”-nak nyilvánítja. A kormány ezzel a határozattal kifejezését adta fokozott megbecsülésének a magyar vasút dolgozói iránt, akik a felszabadulás óta derekasan helytálltak a munkában, kivették részüket a vasút újjáépítéséből és zökkenőmentesen bonyolítják le a megnövekedett vasúti forgalmat. A magyar vasút öntudatos dolgozói szivvel-lélekkel kiveszik részüket a felemelt ötéves terv rájukeső feladatainak végrehajtásában s jó munkájukkal hozzájárulnak az ország jólétének emelkedéséhez és a béke megvédéshez. A Dagály-utcai “Szabadság” strandfürdőt 1948-ban nyitották meg és azóta igen népszerű lett. 1949-ben már újabb hatalmos öltözővel bővitették. Két kisebb és három nagy medence áll a fürdőzők rendelkezésére. A medencék vizének hófoka 37-38 fok. Még télen is átlagban naponta 500-an látogatják. Nyári vasárnapokon a látogatók száma eléri a 20-25.000-ret. A dagályutcai strand tiz holdon terül el — üde pázsitja, világoszöld vize, muskátlival díszített korszerű öltözőépülete, a mögötte látszó budai hegyek koszorúja, gyönyörű látvány. A strandon 600 fiatal fa is tisztítja a levegőt. — Ezen a strandon egészen otthon érezzük magunkat — mondja egy barnára égett férfi, Jóborka Zoltán a Rákosi Müvek vasöntője. — Hét végén ki szoktunk ide jönni családostól, most is öten vagyunk. Örülünk, hogy szombat délutánonként a “Vidám Budapest” akció műsorral szórakoztatja a fürdözőket. Dóra János, a TEJÉRT tisztviselője mondja: “Azelőtt altiszt voltam és nem jártam strandra, Itt úgy érezzük magunkat, mint egy nagy családban. Sok az ismerős. Mindenki megtalálja a maga szórakozását. János fiam úszni szeret ... — a nyolc év körüli gyerek közbeszól: ... és a fagylaltot is szeretem, azt is lehet itt kapni. A lányom az árnyékban olvas, én pedig legszívesebben a zenét hallgatom. A Budapesti Konzervgyár 100- 120 százalékkal több konzervet készít az idén; mint tavaly. Jelenleg zöldborsót, zöldbabot, cseresznyét, epret, ribizlit, uborkát dolgoznak fel. Az idén először hozza ki a gyár a konzervborsót üvegben. Zöldborsót egyébként nem csak konzerv formájában hoznak forgalomba, hanem szá- I ritott szemesalakban is. Egy uj (Vi.) Amig a hírek leginkább Koreában történt bombázásokkal, gyújtogatásokkal foglalkoznak, Indokniából is jönnek hírek, hogy a franciáknak adott “napalm” bombákkal a falvak tömegeit égetik fel. Ezt Walter White írja, aki beszélt egyik nem régen ideérkezett indokínaival, akiről ezeket Írja: “Ngo-Dihn Diem, egy megállapodott, okos indokínai polgár, aki nagyon odaadó katolikus, akinek a bátyja hires püspöke azon egyháznak. Tehát badarság volna azzal vádolni, hogy rokonszenvezik a kommunistákkal, akik a zavaros vizekben halásznak Ázsiában. “Nehéz volt kivenni, hogy a két gonoszság közül melyiket hiszi rosszabbnak Ngo-Dihn Diem, Ho Chi Minht, vagy a francia csapatokat, melyek ma olyan vehemensen harcolnak, hogy azt a kis darabot amit még mindig uralnak megtarthassák az eltűnő birodalomból.” Mikor az ottani harcokról kérdezték, a következőket mondta: “Asszonyok, gyermekek égnek halomra a “Napalm” támadásokon keresztül, melyet a franciák az amerikaiaktól kaptak.” Az egyik jobboldali újság a “L’Aurore” a következőket Írja: “Katonaság el van szállásolva a falvakban, amikor ezen falvakat elpusztítják, az egész polgári lakosság eltűnik velük.” Ngo-Dihn Diem megmagyarázta, hogy az összes Indokínaiak tudják, hogy nem csak a muníciót, modern repülőket, fegyvereket, hanem ezt a barbár, mindent megölő, felégető Napalm bombákat is az Egyesült Államok adják a franciáknak, igy minden katolikus ájtatosko- dás, gyóntatás dacára is, nem tudják az Amerika elleni zúgolódást, gyűlöletet megfékezni. Minden ázsiai, nem csak a kiégetett benszülöttek, úgy Koreában, mint Indokínában tudják, hogy a gyarmati elnyomatásra törekvőknek fő-fő védnöke, segítőbe, szövetségese az Egyesült Államokban székelő nemzetközi bankárok, akik egyszersmint az Egyesült Államok kormányát is uralják. Ezt bebizonyítják azzal, hogy most az elnököt helyettesítve, az egyik ilyen titkos erő Harriman bankár megy Iránba is. Amig a Wall Street egyik prókátora John Foster Dulles a japánokat akarja gyarmati sorsba juttatni és tartani. Másik társukat mint személyes képviselőjét, Harrimant küldi Truman, hogy igyekezzen az olajtrösztnek megmenteni az ázsiai olaj- mezőket. Nem csak Koreában, Indokínában, hanem Siamban, Burmában is azt kiabálja a nép, hogy “American guns, are killing our Sons”. Minden olyan reakciós bandát, akik még hajlandók'hazájukat eladni a nemzetközi bankároknak, árulóknak tartják és csakis az amerikai ágyuk segítségével bírják hatalmon tartani — még egy ideig. Amig Iránban is lassabban, de biztosan a kizsákmányolok ellen fordult a nagy tömeg és felismerték azokat, akik az idegen hatalmakkal szövetkezve eladták hazájukat, már nem is mernének ezen árulók előbujni, mert a felháborodott tömeg elbánna azokkal. Ilyen helyzet alakul ki más ázsiai országokban is. Már amikor az ilyen jámbor katolikusok is, mint a Gno-Dihn Diem ur, el meri ítélni az amerikaiakat, el lehet képzelni, hogy más papok és urak is, akik nincsenek olyan szorosan a nyugathoz láncolva, nem csak a tőkések, hanem a római uralkodás ellen is mernek szólni és agitálni, milyen lesújtó véleménnyel vannak a gyújtogatok iránt.
