Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-07-21 / 1690. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. julius 21. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL UJ MAGYAR FILM A herendi porcellánról érde­kes “dokumentum-filmet” irt dr. Mihalik Sándor, az Orszá­gos Történeti Muzeum h. főigaz­gatója. — Tulajdonképpen még nem a filmet Írtam meg, hanem a forgató-könyv alapjául szolgáló hosszabb filmnovellát, amely a játékfilm eszközeivel mutatja be ennek a fontos magyar iparnak a múltját és jelenét. Illetékes helyen most tanulmányozzák a munkát. — A magyar porcellán útja nemcsak tanulságos, hanem iz­galmas is. A tizenkilencedik szá­zad harmincas éveiben kezdték gyártani nálunk a porcellánt, az uj csodát, amit egy Böltger nevű német úgyszólván véletlenül fe­dezett fel. Az osztrák kényura­lom alatt ebben az időben szo­morú sorban sínylődött Magyar- ország. Nem fejlődhetett az ipar, mert annak felvirágzása sértet­te az osztrák tőkések érdekeit. Amikor az első magyar porcel­lán megjelent a piacon és az feltűnt minőségével és Ízléses formáival, Bécs iparmágnásai összeröffentek és összekötteté­seikkel nemcsak összetörették a magyar porcellánt, de még arra is volt befolyásuk, hogy bezá­rassák a magyar porcellángyár- tás első úttörőit. — Száztizenkét esztendővel ezelőtt 1839-ben indította meg a herendi poreellángyártást Fisch­er Mór, magának Kossuth La­josnak a támogatásával. A kez­deti esztendők kis sikert Ígér­tek, de kitört a szabadságharc és Fischer Mór a fiával együtt bevonult a honvédséghez. Ké­sőbb aztán utódai igyekeztek fejleszteni Herendet, de mindig beleütköztek az idegen hatalom tőkéseinek érdekébe. Ezután elmondotta a tudós, hogy a sok élénk és helyenként vidám epizóddal tarkított film második része a mai porcellán- gyártást mutatja be, azt a bol­dog korszakot, amikor a világ­hírű magyar porcellán már nem a kiváltságos osztályé, hanem minden dolgozó asztaláp helyet foglalhat. A BUDAPESTI DOLGOZÓK A DUNAI VASMŰÉRT Az Acélöntötő és Csőgyár dolgozói eddig több, mint 5500 méter csövet készítettek a Du­nai Vasmű építkezéséhez és azt a határidőre leszállították. A közelmúltban a gyár újabb meg­rendelést kapott nagyobb meny- nyiségü idomcsövet kell elkészi- tenf. A gyár dolgozói elhatároz­ták, hogy a kitűzött 'határidő előtt már elkészítik az újonnan rendelt csöveket a Dunai Vas­mű részére. A Darugyár kazánmühelyé- nek dolgozói a Dunai Vasmű ipari vízvezetékének csőhálóza­tán dolgoznak. A vezeték mint­egy hat kilométerről óránként 7200 köbméter vizet szállít majd az ipartelep mellett lévő víztá­rolóba. Eddig a csövek lemeze­it egyenként formálták félkör alakúra. Vári Pál és Csornai Fe­renc uj gyártási eljárást alkal­mazott; a két lemezt, amelyből egy csőszelvényt készítenek, már előbb összehegesztik és igy egyszerű hengerelésre megkap­ják a csőalakot. Ezzel az eljá­rással minden egyes csőszelvény elkészítésénél öt óra munkaidő- megtakaritást érnek el. — BUDAPESTI HÍREK — eljárás segítségével a szárított borsó teljes mértékben megtart­ja a zsenge zöldborsóizt és cu­kortartalmat. Nagymennyiségű krumplit is szárítanak az idén, csikalakura vágva hozzák majd forgalomba és igen nagy meny- nyiségü káposztát savanyítanak az üzemben. Az ország legnagyobb gyógy­szertára épül a Rákóczi ut és a Nagykörút sarkán. A gyógyszer- tár mellé korszerű laboratóriu­mot is építenek. Az építést még ebben az évben befejezik. A Csepeli Kultúrpalota terve­inek elkészítésére az építésügyi miniszter nyilvános pályázatot hirdet. A kultúrpalota, mely a csepeli Imre-téren épül fel, Ma­gyarország eddig legnagyobb kulturális intézménye lesz. A kultúrpalota tervezésénél a leg­főbb irányelv, hogy külső képé­ben monumentális és minden ol­dalról reprezentatív legyen. A csepeli kultúrpalotában színház és moziterem lesz, 1200 személy részére, valamint egy nagyterem ezer személy befoga­dására. Itt tartják majd az ülé­seket, előadásokat, fogadásokat és kiállításokat. Az előadóterem 200 személy befogadására ké­szül, mig az előcsarnok melletti rész ipari muzeum céljait fogja szolgálni. A télikerttel díszített központi klubszobán kívül kü­lön helyiséget kapnak a tömeg- szervezetek, a népművelési és művészeti munkacsoportok és körök. A százezer kötet elhelye­zésére alkalmas nagykönyvtár mellett tízezer kötetes kézi­könyvtár, olvasó- és vitaszobák lesznek. A klubban külön játék­szobákat rendeznek be, mig az alagsorban tekepályát és céllö­vőpályát építenek. Reumaszálló létesül a tabáni Imre-fürdőben. Az uj gyógyin­tézetet még az ötéves terv fo­lyamán felépitik. Iszapbányát fedeztek fel Kő­bányán. Megállapították, hogy az iszap a kiváló kolopi gyógy- iszaphoz hasonló hatású. A GYÁR ÉS A FALU A Budapesti Hídépítő Válla­lat 140 tagú komplexbrigádja meglátogatta az érdi Szabadság termelőszövetkezeti csoportot. A budapesti dolgozók n<*ncsak a mezőgazdasági munkákban vettek részt, de ipari szaktudá­suk felhasználásával megjaví­tották a termelőszövetkezeti cso­port gépeit és üzemi berendezé­seit is. Többek között roham­munkával helyreállították a ter­melőszövetkezeti csoport teher­autóját. A gyújtogatok VASUTASNAP A magyar minisztertanács ha­tározatot hozott, mely szerint a vasút jelentőségének s a szocia­lizmus építésében való fontossá­gának kihangsulyozása érdeké­ben minden év augusztus hónap­jának második vasárnapját “va- sutasnap”-nak nyilvánítja. A kormány ezzel a határozat­tal kifejezését adta fokozott megbecsülésének a magyar va­sút dolgozói iránt, akik a felsza­badulás óta derekasan helytáll­tak a munkában, kivették ré­szüket a vasút újjáépítéséből és zökkenőmentesen bonyolítják le a megnövekedett vasúti forgal­mat. A magyar vasút öntudatos dolgozói szivvel-lélekkel kiveszik részüket a felemelt ötéves terv rájukeső feladatainak végrehaj­tásában s jó munkájukkal hoz­zájárulnak az ország jólétének emelkedéséhez és a béke meg­védéshez. A Dagály-utcai “Szabadság” strandfürdőt 1948-ban nyitották meg és azóta igen népszerű lett. 1949-ben már újabb hatalmos öltözővel bővitették. Két kisebb és három nagy medence áll a fürdőzők rendelkezésére. A me­dencék vizének hófoka 37-38 fok. Még télen is átlagban na­ponta 500-an látogatják. Nyári vasárnapokon a látogatók szá­ma eléri a 20-25.000-ret. A dagályutcai strand tiz hol­don terül el — üde pázsitja, vi­lágoszöld vize, muskátlival díszí­tett korszerű öltözőépülete, a mögötte látszó budai hegyek ko­szorúja, gyönyörű látvány. A strandon 600 fiatal fa is tisz­títja a levegőt. — Ezen a strandon egészen otthon érezzük magunkat — mondja egy barnára égett férfi, Jóborka Zoltán a Rákosi Mü­vek vasöntője. — Hét végén ki szoktunk ide jönni családostól, most is öten vagyunk. Örülünk, hogy szombat délutánonként a “Vidám Budapest” akció műsor­ral szórakoztatja a fürdözőket. Dóra János, a TEJÉRT tiszt­viselője mondja: “Azelőtt altiszt voltam és nem jártam strandra, Itt úgy érezzük magunkat, mint egy nagy családban. Sok az is­merős. Mindenki megtalálja a maga szórakozását. János fiam úszni szeret ... — a nyolc év körüli gyerek közbeszól: ... és a fagylaltot is szeretem, azt is lehet itt kapni. A lányom az ár­nyékban olvas, én pedig legszí­vesebben a zenét hallgatom. A Budapesti Konzervgyár 100- 120 százalékkal több konzervet készít az idén; mint tavaly. Je­lenleg zöldborsót, zöldbabot, cse­resznyét, epret, ribizlit, uborkát dolgoznak fel. Az idén először hozza ki a gyár a konzervborsót üvegben. Zöldborsót egyébként nem csak konzerv formájában hoznak forgalomba, hanem szá- I ritott szemesalakban is. Egy uj (Vi.) Amig a hírek leginkább Koreában történt bombázások­kal, gyújtogatásokkal foglalkoz­nak, Indokniából is jönnek hí­rek, hogy a franciáknak adott “napalm” bombákkal a falvak tömegeit égetik fel. Ezt Walter White írja, aki beszélt egyik nem régen ideérkezett indokínai­val, akiről ezeket Írja: “Ngo-Dihn Diem, egy megál­lapodott, okos indokínai polgár, aki nagyon odaadó katolikus, akinek a bátyja hires püspöke azon egyháznak. Tehát badar­ság volna azzal vádolni, hogy rokonszenvezik a kommunisták­kal, akik a zavaros vizekben ha­lásznak Ázsiában. “Nehéz volt kivenni, hogy a két gonoszság közül melyiket hiszi rosszabbnak Ngo-Dihn Di­em, Ho Chi Minht, vagy a fran­cia csapatokat, melyek ma olyan vehemensen harcolnak, hogy azt a kis darabot amit még mindig uralnak megtarthassák az eltű­nő birodalomból.” Mikor az ottani harcokról kér­dezték, a következőket mondta: “Asszonyok, gyermekek égnek halomra a “Napalm” támadáso­kon keresztül, melyet a franciák az amerikaiaktól kaptak.” Az egyik jobboldali újság a “L’Aurore” a következőket Írja: “Katonaság el van szállásolva a falvakban, amikor ezen falva­kat elpusztítják, az egész pol­gári lakosság eltűnik velük.” Ngo-Dihn Diem megmagya­rázta, hogy az összes Indokínai­ak tudják, hogy nem csak a mu­níciót, modern repülőket, fegy­vereket, hanem ezt a barbár, mindent megölő, felégető Na­palm bombákat is az Egyesült Államok adják a franciáknak, igy minden katolikus ájtatosko- dás, gyóntatás dacára is, nem tudják az Amerika elleni zúgoló­dást, gyűlöletet megfékezni. Minden ázsiai, nem csak a ki­égetett benszülöttek, úgy Kore­ában, mint Indokínában tudják, hogy a gyarmati elnyomatásra törekvőknek fő-fő védnöke, se­gítőbe, szövetségese az Egyesült Államokban székelő nemzetközi bankárok, akik egyszersmint az Egyesült Államok kormányát is uralják. Ezt bebizonyítják azzal, hogy most az elnököt helyette­sítve, az egyik ilyen titkos erő Harriman bankár megy Iránba is. Amig a Wall Street egyik pró­kátora John Foster Dulles a ja­pánokat akarja gyarmati sors­ba juttatni és tartani. Másik tár­sukat mint személyes képviselő­jét, Harrimant küldi Truman, hogy igyekezzen az olajtröszt­nek megmenteni az ázsiai olaj- mezőket. Nem csak Koreában, Indokí­nában, hanem Siamban, Burmá­ban is azt kiabálja a nép, hogy “American guns, are killing our Sons”. Minden olyan reakciós bandát, akik még hajlandók'ha­zájukat eladni a nemzetközi ban­károknak, árulóknak tartják és csakis az amerikai ágyuk segít­ségével bírják hatalmon tartani — még egy ideig. Amig Iránban is lassabban, de biztosan a kizsákmányolok ellen fordult a nagy tömeg és felis­merték azokat, akik az idegen hatalmakkal szövetkezve elad­ták hazájukat, már nem is mer­nének ezen árulók előbujni, mert a felháborodott tömeg el­bánna azokkal. Ilyen helyzet alakul ki más ázsiai országok­ban is. Már amikor az ilyen jámbor katolikusok is, mint a Gno-Dihn Diem ur, el meri ítél­ni az amerikaiakat, el lehet kép­zelni, hogy más papok és urak is, akik nincsenek olyan szoro­san a nyugathoz láncolva, nem csak a tőkések, hanem a római uralkodás ellen is mernek szólni és agitálni, milyen lesújtó véle­ménnyel vannak a gyújtogatok iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents