Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-07-07 / 1688. szám

1951. julius 7. BÉRMUNKÁS 3 oldal Az elveszett játszma házatukat, a lakásukat, az élel­mezést, a tisztek pökhendisége- it, de nagyon kevés katonának jutott eszébe megkérdezni azt, hogy miért is kell neki háború­ba menni. Koreába szállított ka­tonák túlnyomó része ezt kérde­zi. Nem ülnek fel a régi masz­lagnak, melyeket az elmúlt há­borúkban hangoztattak: “Há­ború van, hogy egyszer és min­denkorra megszüntessük a há­borúkat” ' és ezt közönséges propagandának minősitik, régi elcsépelt propagandának. A hivatalos propagandával szemben a fiuk naeyon sűrűn hangoztatják, hogy “Mi nem az­ért hacolunk, hogy saját hazán­kat védelmezzük. Mi más orszá­gok védelméért vérzünk. Ha eszem lett volna, akkor nem vol­nék itt. Akik használták az eszüket azok otthon maradtak. Miért vonnak le kereseti adót a mi csekély fizetéseinkből és mi­ért nem adóztatják meg a had­vezetőség fizetéseit. A demok­rácia nem jelent számomra fe­nét sem, ebben a pokolban. Min­den érzékeimet elveszítettem a vallás iránt. Nem veszi be a gyomrom, hogy az Egyesült Nemzetek háborújáért harcol­jak. Az egész nem más mint Wall Street érdekeinek védel- mezése.” így és ehez hasonlóan nyilatkoztak a “Time” munka­társa előtt a gyakorlóterek újoncai. Befejezésül azt Írja, hogy szivettépő az a látványos­ság, amilyen hévvel a katonák tiltakoznak azon demokrácia el­len, amely őket megfossza sza­badságuktól, családjaiktól, szü­leiktől. Nagyon sokan azt mon­dották neki, hogy a “demokrá­cia” azt jelenti, hogy nekik más országok érdekeiért meg kell halniok. A demokrácia azt jelen­ti számukra, hogy mindentől megfosztanak bennünket s el­lenértékűi nem kapunk semmit sem. A demokrácia azt jelenti számunkra, hogy két esztendeig mint a disznók kell, hogy éljünk, hogy mások meggazdagodhas­sanak. Amerika fiatalsága kezd ész- retérni. Kezd tudatára ébredni annak, hogy az elmúlt két világ­mészárlás is a demokrácia vé­delmének érdekében zajlott le. Azért véreztek el apáink és nagyapáink és ma az ő részük­re kevesebb demokrácia van, mint volt elődeik életében. De nem csak itt Amerikában folytatják a vizsgálatot, hogy miért nem lelkesednek a kato­nák a háborúért, hanem vizsgá­latot folytat a hadvezetőség Ko­reában is és keresik az okát, hogy miért van az, hogy a tüz- vonalban minden negyedik-ötö­dik használja fegyverét. Megál­lapítást nyert, hogy amikor a katonák először vannak a tüz- volnalban s az ellenség tüzel rá­juk, ilyedtükben valamennyien eldobálják fegyvereiket és has­ra vágódnak, a félélem a földhöz tapasztja őket, még akkor is, amikor az ellenség már meg­szűnt tüzelni a fegyvereik hasz­nálata helyett, nagyon sokan a menedékhelyet keresik. Az elmúlt két világháború és a koreai vérengzés, amely még nem nyerte el hivatalosan a “há­ború” nevet, éppen elégséges le­hetne arra, hogy Amerika népe is békét, szabadságot követel­jen. Köhler. (Vi.) Mi tudjuk és meg is ir- I tűk, hogy úgy az Olosz, mint Franciaországban tartott válasz­tásokban nem a vörösök, hanem a reakciósok, illetve a nagytő­kések veszítettek. Ámbár ha a megadott számadatokkal pró­báljuk azt megmérni, akkor úgy látszik, mintha a tőkés rendszer erősödött volna meg, a hírek úgy is akarnák azt elhitetni. De ezzel szemben a detroiti Free Press vezércikkezői, akikről nem lehet feltételezni, hogy nem tudják mit beszélnek, vagy hogy örömmel adnának le ilyen vezércikkeket, a következőket írták: A kerületi választásoknál Olaszországban úgy mutatkozik, hogy a vörösök teret nyertek. A kommunisták és velük szö­vetséges baloldali szocialisták felverték szavazataikat 36 szá­zalékról 38.5-re. A négy kom­munista ellenes pártszövetség 59.5 százalékról 50.3 százalékra csökkent. Habár a változás nem is igen nagy, de elegendő ahoz, hogy bebizonyítsa, hogy az amerikai ÜZEN A SZERKESZTŐ Német Antal, New York. — Az Amerikai Magyar Népszava megjelentetésének idejére vo­natkozó kérdésére, mint levél­ben jeleztem, akkor nem tudtam eleget tenni. Most azonban már Mrs. Abet szívességéből meg­kaptam a Népszava első példá­nyát s válaszolhatok a kérdésé­re. Tudván azonban, hogy ez nem csak önt, hanem az összes olvasókat érdekli, itt válaszo­lok a levelére. Egyben köszönöm, hogy Abet Ädam “A Rokkant” cimü versé­nek első részét emlékezetből le­másolta. Ez annál is inkább di­cséretes, mert mint irta, hatvan évvel ezelőtt tanulta meg s sza­valta el ezt a verset. Az, hogy ön hatvan éven keresztül meg­tartotta emlékezetében ezt a verset úgy önre, mint a versre dicséretet vált ki. Az a vers va­lóban kitűnő s miután az Abet •versgyűjteményében kezeim kö­zött van, alkalomadtán esetleg leközöljük. Most pedig térjünk a tárgyra. Kiszáradt s már foszlásnak induló papírlapokból állnak az “Amerikai Magyar Népszava” első példányai. De előttem fek­szik az “Emléklapok” cimü kis füzet is, amit az amerikai ma­gyar szocialisták 1893 novem­ber 25-én, New Yorkban tartott mulatságukra adtak ki. (Tehát nem az, amiről már egyszer Ír­tam). Ezen Emléklapok 11-ik oldalán van egy felhívás Schön Miksa aláírásával, aki felszólít­ja az amerikai magyar öntuda­tos munkásokat egy LAPKIA­DÓ SZÖVETSÉG megalakításá­ra. így tehát a szocialista lap kiadásának kérdésével már 1893-ban foglalkoztak. Ezt a tervet 1895-ben valósí­tották meg és október 1-én ad­ták ki az első Amerikai Népsza­vát. A címben a MAGYAR jel­ző akkor nem volt benne. Az Amerikai Népszava, mun- | kásközlöny, első számait Cleve- ' land városban, 538 Pearl Street dollárokkal nem tudtuk a kom­munizmust megállítani Olaszor­szágban. Azt nem lehet elvitatni, hogy mi beöntöttünk egy néhány bil­lió dollárt Olaszországba a há­ború óta, mégis a kommuniz­must nem állítottuk meg, vagy győztük le. Mi felismerhetjük, hogy ha folytatjuk a kommu­nizmus elleni harcot dollárokkal, egy hosszú és költséges próbál­kozásnak nézünk elébe, mely­ben a siker nem biztató, még a végén sem. Ez nem csak Olasz­országra vonatkozik, hanem az egész világra. Eddig szólt a vezércikk. Iga­zán kevés eredmény a több bil­lió amerikai dollár után, melyet bevallásuk szerint csak azért adtak nekik, hogy a kommuniz­must, szocializmust megakadá­Amint beismerik ez áll az lyozzák. egész világra. Legújabban Fran­ciaországra is, ahol a demokrá­cia megcsúfolásával 3 millió sza­vazatra több képviselői ülést ad­nak, mint 5 millió szavazat után, csakhogy a vörösöket ki­fagyaszthassák a parlamentből. alatt adták ki. A cimfej szerint kiadó “Magyar Munkások Nyomda és Lapkiadó Szövetke­zete”. A Szerkesztő bizottság a következő tagokból állt: Szom­bati, Zöldy, Seszták, Abet, Ber- láck, Horváth és Murár. A lap első száma 8x12 (inch) nagyságban s csak 4 oldalban jelent meg, de a következő szá­ma már 8 oldalnyi terjedelmű lett. Az első szám, valószínűleg azért, mert október elsején je­lent meg, a bekszöntő cikk után az október 6 (aradi vértanuk) jelentőségével foglalkozik, majd egy teljes oldalt hoz Abet Ádám aforizmáiból,’ amelyek közül több még ma is helytálló igaz­ságot vagy tanácsot tartalmaz­nak. Mutatóul ime néhány: — Ne pihenj kiváló hontársa­id babérain, nézd, hogy saját érdemeidre lehessél büszke.-f Szeresd hazád földjét, de még jobban a népét, amely raj­ta él. — Pártold a magyart, de csak annyira, amennyire megér­demli. — Fontolj meg minden taná­csot, de csak azt kövesd, amit jónak találsz. — Gondolkozz a saját fejed­del és járj a magad lábán. — Sallangosan kikanyaritott cikkek és beszédeknek keresd a magját, ha nem találsz ilyesmi­re, akkor az egészet multszázad- beli ócskaságokhoz sorozhatod. HALASZTÁST KAPTAK NEW YORK — Sylvester J. Ryan szövetségi kerületi biró julius 23-ig halasztást adott azon öt ügyvédnek büntetésük megkezdésére, akiket Medina bi­ró hat havi börtön büntetésre ítélt a 11 kommunista tisztvise­lő pőrével kapcsolatban. Ez a halasztás szól Eugene Denisnek, a párt titkárának is, aki a tár­gyalás folyamán mint a saját ügyvéde szerepelt s Medina biró nem csak mint vádlottra, hanem mint védőügyvédre is büntetést mért rá. NEW YORK ÉS KÖNYÉKI MUNKÁSTÁRSAK FIGYELMÉBE! A múlt heti esős időjárás miatt Most Vasárnap, Julius 8-án, tartjuk meg az ez évi első NAGY TÁRSAS KIRÁNDULÁST a közismert Edenwald erdő szokott helyén. Mindenki hoz­za magával az ennivalót, azon­ban szórakozásról és miden jó innivalóról gondoskodva van. Útirány: A Lexington Ave. “White Plains” subway a 180- ik utcáig és ott átszállni a Dyre Ave. magasvasutra a végállomásig ahonnét pár perc séta az erdőbe. Esős idő esetén a rákövetkező vasár­nap lesz megtartva. KÉNYSZER HÁZASSÁGOK CAIRO — Az Arab News Agency hire szerint Yemen arab állam Hodeida kerületében Khadi Ashshami kormányzót nagyon bántotta a születések számának leapadása. Azért ren­deletéit adott ki, hogy büntetés terhe alatt minden agglegény­nek és özvegynek záros határ­időn belül meg kell nősülni. De kiterjedt a rendelet a férjezetlen nőkre is, akiknek viszont-záros határidő alatt férjhez kellett volna menni. A rendeletet azonban nem le­hetett végrehajtani, mert az agglegények panasz k o d t a k, hogy a kiszabott idő alatt nem találták meg a feleségnek meg­felelő nőket és inkább hajlandók a börtönbe menni, mint olyan nőket elvenni, akik nem tetsze­nek nekik. A nők, — különösen a vagyonosabbak, — viszont az­zal a panasszal álltak elő, hogy most a nem dolgozó, ingyenélők akarják kihasználni az alkalmat hogy olyan feleséget kapjanak, akik eltartják őket. A panaszo­kat Ahmad király elé terjesztet­ték, aki felfüggesztette a kor­mányzó rendeletét. TÚLSÓK POLITIKUS TEL AVIV, IZRAEL — Izráel állam parlamentjének a Knes- set-nek tagjai julius 30-án vá­lasztás alá kerülnek. A parla­menti mandátumokért a kis ál­lamban 21 különböző párt re­gisztrálta jelöltjeit, ami mutat­ja, hogy Izraelben is van elég politikus. A NAGY KÉRDÉS NELSON, ANGLIA — A kö­zeli Lancashire városka tanácsa néhány kényelmes, de alacsony bérletü lakóházat épített a ma­gános nők számára. Miután a házak építését elrendelő javas­latban a “spinster” (aggszüz) szót használták, a városban azon vitatkoznak, hogy hány éves korában lehet egy leányt “aggszüznek” nyilván i t a n i, hogy a lakásra jogosult legyen. “Nagyon de nagyon nehéz kér­dés”, — sóhajtott fel a tanács elnöke, amikor ez a probléma felszínre került.

Next

/
Thumbnails
Contents