Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-12-01 / 1708. szám
1951. december 1. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI NINCS CÉLPONT A repülésügyi államtitkár Wandenberg tábornok, visszaérkezve a koreai szemle útjáról, az újságíróknak kijelentette, hogy Koreába nem lehet az atombombát használni, mert “nincs célpont”. Ez azt jelenti, hogy Koreába nincs egyetlen olyan város sem, amelyet el lehetne pusztítani atombombával, nem azért, mert ilyen nagyobb lakott területek, ipari városok nem lettek volna, hanem mert ezeket a városokat egészen a legkisebb falukig, az atombomba helyett tökéletesen elvégezték a repülőgépekről ledobott, bombák és a nagy hajóágyuk, már jó régen és éppen olyan sikeresen pusztították el Korea civil lakosságát is, mintha ezt atombombák végezték volna el. Miután a koreai háború első felében a koreaiaknak sem repülőgépeik, nem hadihajóik nem voltak, igy kétségtelen, hogy ezt a pusztítást az amerikai repülőgépek és hadihajók végezték el, mert ebben az időben még nehezebb ágyúik sem voltak. A koreai háború elvandu- lásának okai itt keresendők. Még jól emlékszünk, hogy milyen felháborodást váltott ki, mikor Hitler légi banditái olyan nyílt városokra zúdítottak bomba záport mint Varsó, Rotterdam, elpusztitották Coventryt, Lidicét, az amerikai repülőgépek egész Koreából Lidicét csináltak. Még Hitler tábornokai sem adtak ki olyan parancsot a repülőiknek, hogy lőni kell mindenre ami mozog. El kell pusztítani mindent aminek fedele van, mint tette ezt a nemzeti hős McArthur generális tehetetlen dühében, hogy nem tudta térdre kényszeríteni ezt a kis szabadságszerető népet. Ezek a durva tettek és a kínai határhoz való vitele a háborúnak váltotta ki a kínai önkéntesek beavatkozását és azt, hogy a kínai nép még amerikai dollárban is milliókat adott ösz- sze repülőgépek vásárlására és sok ezer kínai ifjút képeztek ki pilótának, amelynek a hatása jelentkezik Wandenberg tábornok jelentésében, hogy elveszítette Amerika a fölényét a légi háború terén. Ez az oktalan pusztítása a városoknak és civil lakosságnak, válthatta ki az ellenfélből is az olyan cselekedeteket, amelyek ellenkeznek a nemzetközi egyezménnyel, de csak gyűlölet keltésnek kell venni azt a jelentést, hogy a koreai-kinai csapatok 6000 amerikai hadifoglyot gyilkoltak le, mert ezt semmiféle bizonyítékkal nem támasztották alá, maga a főparancsnokságnak a jelentés utáni vizsgálata is azt állapítja meg, hogy 365 olyan esetről tudnak, amikor amerikai hadifoglyokat kivégeztek, a 6000 szám csak feltevésen alapszik és csak arra volt jó, hogy még jobban elmérgesitse a koreai helyzetet, megnehezítse a fegyverszünet megkötését, ami újabb ezer és ezer amerikai élet pusztulását fogja jelenteni. Pedig már a veszteség lista elhaladta a százezres számot és mint a hadvezetőségünk különleges szám-mesterei teszik, nem tartják, vagy legalább is nem hozzák nyilvánosságra azt a fenti számmal majdnem egyenlő számú veszteség listát, ami nem lőtt sebből származik, hanem betegség, járvány, baleset, fogyás okozta. Ugyan akkor nagyszerűen, pontosan kimutatják az ellenség veszteségét, amelyet éppen a pontossága miatt senki sem vesz komolyan. Mert senki sem hiszi el, hogy a hadvezetőségünknek módja volna arra, hogy pontosan megolvasta volna a most kiadott veszteség listát, amely szerint a kínai önkéntesek vesztesége a harctéren 627.106, mig a koreaiaké 441,538, betegség következtében 246,394. Pontosan ennyi, se nem több se nem kevesebb, az amerikai mindent- tudó számológép szerint. STATISZTIKA A szocializmus építésének az előfeltétele az, hogy magát az embert is átépítsék, hogy a munkásosztály mesterségesen visz- szatartott kultur nívóját emeljék. A jövő mérnönkeit, tanárait, orvosait, stb. a dolgozók gyermekeiből neveljék ki. A kimutatás szerint a fejlődés ezen a téren nagyobb mint bárhol máshol. Dacára, hogy erős felvilágosító munkára van szükség, hogy a dolgozók tovább iskoláztassák a gyermekeiket. Az elemi oktatás terén a főcél a meglevő iskolák modernizálása, uj iskolák építése és főleg az egytantermes iskolák megszüntetése a főcél. A gyermekek oktatása 6-14 éves koráig kötelező és teljesen ingyenes. A magasabb iskolai oktatásnál mutatkozik a fejlődés feltűnően, mig 1938-ban a középiskolák száma 285 volt, addig 1950-51-es tanévben 405, vagyis 120 uj középiskola épült. Amig a felszabadulás előtt a dolgozók gyermekei alig 5 százalékát tették ki az összhallga- tóknak, addig az 1950-51-es évben munkásgyermekek 36 százalék, paraszt gyermekek 23 százalékát tették ki a középiskolás hallgatóknak. A felsőfokú egyetemi oktatás terén a legjobban mutatkozik meg az uj irányzat, amely egy csomó uj szak főiskolát állított fel. Amig a múltban főleg jogászokat termelt az egyetem, addig az uj rendszer szakembereket nevel. 1951 hatszor annyi mérnököt, négyszer annyi tanárt és kétszer annyi orvost tanított ki, mint 1938-ban. Erős növekedést mutat a női hallgatók száma. 1938-39-es évben 1706 női egyetemi hallgató volt mig ez a szám 1950-51 évben 7039-re ugrott fel. Fokozatosan javul a dolgozók gyermekeinek a száma az egyetemeken 1948-49 évtől a munkás gyermekek 20 százalékkal, paraszt származásúak 8 százalékkal növekedett. A könyv termelés terén évről évre nagy emelkedés mutatkozik, mig 1950 második negyedévében 1414 mü jelent meg, addig 1951 második negyedében 3078. A tankönyvekből egy év alatt 76 százalékkal több jelent meg, mig a zenemüveknél az emelkedés 132 százalék. A színházak látogatottsága egy év alatt 21 százalékkal emelkedett. A filmszínházak is hasonló emelkedést jelentenek. A rádió hallgatók száma szintén 28 százalék emelkedést mutat ki. Éhez hozzá vehetjük azt is, hogy ma már minden üzemben, minden faluban van erős kulturális és sport élet, nagy könyvtárak. Különösen a tél folyamán az esti tanfolyamok tízezrei emelik a dolgozók kulturális nívóját és teszik mind alkalmasabbá a szocialista termelési rendszer részére a dolgozó munkásokat és parasztokat. OSZTÁLYHARC A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBA Sokszor találkozunk olyan véleménnyel, még ott is, ahol a legnagyobb szimpátiával viselkednek az uj rendszerrel, hogy miért kell még ma is, amikor a kapitalista osztály megszűnt, az államhatalmat mint osztály elnyomó szervet fentartani. Ezek a jóhiszemű dologozók úgy képzelik el, hogy a kapitalista termelési rendszer megszüntetésével, egyszerre mind megszűnnek az osztályok is és feleslegessé válik maga az államrendszer is. Az első tévedés ott van, hogy az osztályok egyáltalán nem szűntek meg azonnal a társadalmi változással, csak az osztályok viszonya változott meg és egy hosszú átmenet szükséges, amig az a helyzet bekövetkezik, hogy a társadalom osztálynélkülivé alakul át és ezzel automatikuson megszűnik az állam mint elnyomó szerv. OSZTÁLYOK A TŐKÉS RENDSZERBEN A kapitalista termelési rendszer, két fő csoportra ossza a társadalmat, a kizsákmányolok és a kizsákmányoltak osztályára. A tőkések kezében vannak a termelőeszközök, amelynek á segítségével kizsákmányolják a dolgozókat. A magántulajdonnal együtt keletkeztek az osztályok és azzal együtt szűnnek is meg. Természetesen a két osztályon belül vannak csoportok, amelyek látszat szerint függetlenek, mert saját maguknak dolgoznak, vagy egy-két munkással dolgoztatnak: Ilyenek a kis iparosok, kis kereskedők dolgozó parasztok, hivatalnokok, tanárok, stb. Ez azonban csak látszat, mert nem csak, hogy ezek a kis tulajdonosok önmagukat zsákmányolják ki, de a nagytőke konkurenciája, az állam nagy adói, gazdasági válságok, rossz termések folytán, pusztítsák őket és lökik át a proletáriátus táborába. A nagytőke csak felhasználja ezeket az elemeket a magántulajdon megszüntetését óhajtó munkásosztály ellen, de valójában őket is kizsákmányolja és a kezében levő államhatalommal elnyomja. OSZTÁLYOK A NÉPI DEMOKRÁCIÁBAN Amit először is le kell szögezni, hogy a Népi Demokráciák, vagy a Proletár Diktatúra, még egyáltalán nem szocializmus, hanem csak egy átmeneti folyamat a megdöntött kapitalista termelési rendszerből abba a társadalmi rendszerbe, amely a lehető legtökéletesebben elégíti ki a társadalom minden tagjának az érdekeit. Elméletben fel lehet tételezni, hogy ez a változás minden átmenet nélkül történjen, feltételezve a legfejlettebb termelési viszonyokat és a munkásosztály többségének az öntudatos voltát és képzettségét az uj termelési rendszer átvételére és főleg egy olyan jámbor tőkésosztályt, amely belátja a termelés rendszerének a csődjét és nem csak önként lemond a kiváltságos helyzetről, de azonnal be is áll a tudásának megfelelően a termelési rendszerbe. Miután ma még azt látjuk, hogy a dolgozók nagy tömegeit a hamis kapitalista és vallási elméletek tartják a kezükbe, hogy a tőkések még a profitjuk egy kis hányadáról sem mondanak le önként, úgy bele kell törődnünk abba, hogy egy üyen átmenet el nem kerülhető. Az átmeneti időben azonban mint már mondottuk, nagy változások történtek. A kizsákmányoló osztály, amelyet megfosztottak a gazdasági hatalmá- mától, a termelő eszközök, a gyárak, bányák, földbirtokok stb. elvételével, megszűnt mint osztály, csak a maradványai vannak meg, de a vereségébe még nem nyugodott bele. A munkásosztály sem szűnt meg, de az elnyomott osztályból uralkodó osztállyá vált, amelyet már nem zsákmányolnak ki, amely már rész-tulajdonosa a társadalmi tulajdonba vett termelő eszközöknek, aki önmagának, vagyis a közösségnek dolgozik, a munkájából fakadó értéktöbblet már nem a kizsákmányoló egyéni tőkés zsebébe vándorol, hanem az a közösség célját szolgálja és uj gyárakban, gépekben, lakóházakban, egészségügyi intézetekben, kulturális intézményekben térül vissza az egyénnek. Sajnos ezt a változást, a munkának az egyénhez való viszonyát nem érti meg az egész munkásosztály. A munkásosztály egy kis része, kezdetben pedig tekintélyes része, továbbra is lassítsa a termelést, hanyagul dolgozik, rossz munkával károsítsa meg a közösséget, ezért válik szükségessé a termelt érték szerinti díjazás és különböző fegyelmezés. Mennél inkább felismeri a munkásosztály a változás jelentőségét, annál inkább egyenlítődik ki a termelt javakból való részesedés és szűnnek meg a szabályok, illetve annál inkább közelitik meg a szocialista termelési rendszert. VÁLTOZÁS A FALUN Egészen más a helyzet a falvakban, ahol a rétegződés sok- | kai több irányú volt ahol a földbirtokos osztályon kívül ott találtuk a földnélküliek nagy tö-
