Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-11-24 / 1707. szám
2 oldal BÉR MUN KAS 1951. november 24, IZRAEL EGY AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓ MEGFIGYELÉSEI A ZSIDÓK UJ ORSZÁGÁBAN Irta: ROBERT T. HARTMAN JERUZSÁLEM — A történelem évezredes folyamán államok keletkeztek, majd eltűntek s a feledés homályába merültek. Most történt először, hogy egy állam 1900 éves halotti állapotból újra életre kelt. Ez az állam Izrael, a zsidók uj országa Palesztinában, amelyet szocialista munkás kormány irányit orthodox rabbinusok pártfogásával és az idegen tőkések pénzügyi támogatásával. Maga ez a hármas kombináció éppen olyan különös jelenség, mint maga a rég eltemetett ország felélesztése. És ha ezt a hármas kombinációt nézzük, akkor megértjük, hogy miért mondják azt, hogy David Ben Gurion korunk legélelmesebb miniszter elnöke. Nyolc hónapig tartó kormány krízis után “B.G.” megint csak mint “Első miniszter került ki, noha ezt itt mindenki előre tudta, habár nincs valami tulnagy többsége a Knesset-ben (parlament) . A Knesset nevet viselő izraeli parlamentnek 120 tagja van. A kormányzó Mapai Párt (munkás párt) is nagyon kevert ősz- j szetételü és azonkivül nincs is) igazi többsége. Ennek a párt- nak a vezére David Ben Gurion, j aki jelenleg annyira kiválik az* izraeli politikusok közül, hogy tréfásan sokan csak “Második Dávid király” néven emlitik. Giy < rion politikai irányát nehéz | meghatározni; fél évszázadon át. harcolt a zionisták soraiban, no-1 ha szocialistának mondja magát. | Igaz, hogy a szocializmusát egy' kicsit letompitja a szabad vállalkozásnak (free enterprise) adott engédménye, valamint az orthodox vallással való kacérkodása is. De az is tény, hogy a Mapai pártot csak igy lehet összetartani. A júliusban tartott általános választásoknál legnagyobb növekedést az Általános Zionisták érték el. Ez a csoport a kis üzletembereket s a hasongondol- kodásuakat egyesíti. Húsz képviselőt kaptak és ezzel az ötödik helyről a másodikra kerültek a túlzó bal, és a túlzó jobb oldalak rovására. BALOLDALI PÁRTOK A baloldali munkáspártnak a neve “Mapam”. Ez a külpolitikában a Szovjet Unionnal való , szoros kooperáiót követeli, belpolitikája azonban nem sokban : külömbözik a Mapai (kormány- i zó) pártétól. Ez a párt a válasz- ; tásnál öt mandátumot veszített ; s most 15 képviselője van. A jobboldali pártnak a neve ' “Heirut”, ezek az Irgun Zvei 1 Leumi követői, akik a földalatti 1 terror csoportot alkották az angolok elleni harcokban Izrael el- i ismerése előtt. Ennek a pártnak ] 14 képviselője van. A Kommu- i nista Párt, mely a zinoizmust le- ] hangolni igyekszik, hogy igy az í arabok szimpátiáját is meg- í nyerje, két szavazatot nyert a l választásnál és most öt mandátuma van. Noha Ben Gurian pártja is veszített egy mandátumot, a szavazatok 37 százalékát kapta. A többi vallásos pártok magukban nem sokat számítanak, de együttesen elég erőt adnak a Mapai pártnak arra, hogy az a 45 képviselőjével kormányozni tudjon. Ben Gurion és a segítői úgy gyűlölik a Mapam pártot és a kommunistákat, amint csak az olyan öreg szocialisták gyűlölni tudnak, akik azt mondják magukról, hogy csak ők az igazi marxisták és nem az oroszok. Azért Ben Gurionék soha sem gondoltak arra, hogy ezzel a két csoporttal koalícióra lépjenek, a Zionista pártnak azonban átengedtek egy bársonyszéket, — az árszabályozó és adagoló minisztériumot. Az Általános Zionisták győzelme a sok korlátozó törvények elleni lázadást mutatta. Ezeknek a programjában a “kezdeményezés szabadsága”, a cenzúra enyhítése s más restrikciók enyhítése szerepelt az adózás szabályozásával egyetem- ! ben. NEHÉZ ÉLET j ! Izraelben nem könnyű az élet. A cigaretta kivételével, (amiből 50 cent egy csomag), csaknem mindent csak jegyre lehet kap- 1 ni, — ha ugyan lehet. Húst pél- | dául nagyon nehezen lehet kap- I ni. A ruhaüzletek és az élelmi- | szereket áruló boltak előtt hosz- !szu sorfalat állnak a vásárlók. Az árak nagyon magasak, a bérek ellenben alacsonyak. Az infláció látható elkeseredést szült. A fekete piacot is észre lehet venni, de azért mégis mondhatjuk, hogy a lakosság többsége hazafiasán viseli a nehézségeket. Pedig jóidéig nem várható a javulás, iegalább is nem addig, amig a jelenlegi nagymérvű bevándorlás tart. Márpedig azt egyetlen párt sem merné korlátozni. El sem lehetne képzelni, hogy “Zion kapuit bezárják az oda menekülő zsidók előtt”, — mondják. Márpedig Izrael nagyon de nagyon szegény ország. Négyszer annyit importál, mint amennyit szállíthat külföldre, élelmiszereinek legnagyobb részét is külföldről kell beszerezni. Hivatalos kimutatás szerint minden egyes bevándorlónak az odaszállitása és ellátása addig, a mig valamely munkában elhe- lyezkedhetik, 2500 dollárba kerül. A múlt évben több mint 200,000 uj polgár érkezett Izra- elbe és jönnek egyre szakadatlanul. Az a terv, hogy Izraelből majd kis-iparos államot csinálnak, afféle második Svájcot, : nem mutatkozik valami sikeresnek. Igaz, valami eredmény j ugyan van, de nem elegendő. Az ] uj bevándorlók között nagyon ] kevés a szakmunkás s a külső j tőke sem jön oly mértékben, mint számították. Ennek megint az az oka, hogy a külső tőke tartózkodó lett a féligmeddig szocialista rezsim miatt. Az egyetlen kivételt a gyémánt köszörülés képezi, amely Belgiumból ide telepszik át. Fel kell említeni a Kaiser-Frazer uj összeállító telepét Haifa városban. AZ ORTHODOX ZSIDÓK A bevándorlók, noha abban a pillanatban, mihelyt partra lépnek szavazati joggal biró teljes polgárságot nyernek, az uj állam gazdasági életéhez nem sokkal járulnak hozzá. Közidők igen sok az öreg, akik meghalni jönnek az ősi földre, mások az Őrientről jövő, elmaradt, tudatlan népek. “Ezek nem zionisták, hanem csak zsidók”, — magyarázza egy amerikai származású izraeli polgár. — “Nem azzal a gondolattal jönnek ide, hogy Izrael országot a nyugati értelemben vett MODERN országgá építsük, hanem csak azért jönnek, hogy itt zavartalanul élhessék azt az életet, amit őseik éltek s amit most másütt fel kellett ad- niok.” » Az uj jövevények legtöbbje orthodox zsidó, akiket csak a zsinagóga tart együvé s akiket csak a vallásuk hozott ide. “Vannak közöttük elegen”, — mondja az amerikai, — “akik azt hiszik, hogy Ben Gurion az ígért Messias és úgy tartják, hogy a repülőgép, amely idehozta őket, Ebra próféta jövendölését igazolja (Sasok szárnyain foglak vinni*. . .) Ben Gurion, noha maga nem orthodox, nem tesz semmit a fanatikusok ily hitének eloszlatására, — mondják a miniszterelnök politikai ellenfelei. Az ily kritikusok az uj jövevények gyűjtő helyeit, amelyek neve “maabarot”, koncentrációs táboroknak mondják, amelyekben a bevándorlókat előkészítik a Mapai párt részére, amig ki nem ismerik magukat. Igaz vagy nem ez a vád, annyi tény, hogy Ben Gurion inkább kooperál a túlzó vallásos elemekkel, mint a modern gondolkozásunkkal. A rabbinusoknak nincs gazdasági programjuk s megelégszenek azzal, ha az állam tá- ; mogatást nyújt vallásos célú , mozgalmaknak és intézmények- ; nek. hogy Izrael igazi kormánya a a Histadrut, amely noha munkás union, sok olyasmit csinál, * ami más országokban nem esik a munkásszervezetek munkakörébe. Ezen kívül még van másik öt ihunkásszövetség is Izraelben, de azok egészen jelentéktelenek, vagy a Histadrut alárendeltjei. Histadrutnak 330,000 tagdijat fizető tagja van, nem csak ipari munkások, de igen sok agrár-szövetkezeti tag is. Egészségügyi osztálya a népesség felének nyújt orvosi és kórházi segítséget; segítő csoportjaihoz anyák és gyermekek i§ tartoznak. Histadrut kontrolálja Izrael kooperativ üzleteinek három-negyed részét s igy az ország legnagyobb vállalata; számos épület teljes, vagy részleges tulajdonosa, bankok, gyárak, építkező vállalatok s mindenféle más üzletek vannak a kezében, — szóval Histadrut, a szakszervezet, egyben Izrael legnagyobb kapitalistája. (Folytatjuk NAGYSZERŰ AJÁNLAT A SZAKSZERVEZET Izraelben a szombatot nagyon szigorúan megtartják, megállnak a közúti kocsik s csaknem minden üzlet zárva van egészen napnyugtáig. Az iskola rendszer követi a vallásos követelményeket, minden telepen legalább egy vallási iskolának kell lenni. A nem-kóser hús importálását az orthodox zsidók be akarják tiltani, éppen igy ellenzik a nők kötelező katonai szolgálatát is. A házasság, válás és egyéb személyi ügyeket a vallásos bíróságok intézik. A Mapai párt ezt a különös politikai házasságot a szakszervezetek segélyével tartja össze. A HISTADRUT, — zsidó munkások általános szövetsége, — nagyobb befolyással van Izrael népének életére, mint maga a kormány. Sőt azt kell mondani, Minnesota állam törvényhozó testülte elé nagyszerű törvény- javaslatot terjesztett be Thomas O'Malley állami képviselő. Noha az assembly elnöke ügyrenden kívülinek minősítette O’Malley javaslatát, mégis úgy találjuk, hogy azt nem csak minden állami törvényhozásban, hanem még a szövetségi kongresszusban is el kellene fogadni. O’Malley ugyanis olyan törvényt javasolt, amely pontosan megszabná, hogy a képviselők és szenátoroknál kulcsoló ki járók (Lobbyists) milyen egyenruhát viseljenek. A javaslat a következő egyenruhákat ajánlja: Villanytröszt kijáró: Olyan fülbevalókat köteles viselni, amelyekből villanyszikrák töveinek ki, valahányszor valamit kér egy törvényhozótól. Adókijáró: Csak azt az üres hordót viselheti, ami megmarad neki, ha kifizette az összes adóját s már nem vehet ruhát. Farm-Bureau kijáró: Zsebeit rakja tele trágyával, amelyet apró trágyaszórók dobálnak szét, amikor képviselőket és szenátorokat akar elbolonditani. Bankérdekeltség kijár ója: Kalap helyett legalább 3 láb magas $ jelet kell viselnie, zsebkendő helyett pedig 1000 dolláros bondokat használjon. Vasúti tröszt kijáró: Kabátján és nadrágján nagy rézgombokat viseljen és a vörös vasúti lámpát tartsa a kezében. Real Estate Lobby: Fekete gyászruhát viseljen, kezében a magasra emelt ostorral. Szakszervezeti vezér: Piket tábla legyen a kezében, ezzel a felírással: “Ma nem sztrájkolunk!” Likőr érdekeltség ki járó ja: Az ártatlanságot és tisztaságot jelző fehér ruha legyen rajta a mértékletesség jelvényével díszítve. Aki a nép javát akarja: Csak a nagy ijedtség, ami a számára még fenmaradt. Ezt viselheti, ha éppen kedve tartja, rá úgy se hallgatnak.
