Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-11-17 / 1706. szám

1951. november 17.

BÉRMUNKÁS

5 oldal

TOLLHEGYRŐL

mondja: F. MEZÖSÉGI

BEMUTATKOZTAK

Érthetően rossz a véleményünk a D.P. társaságról. Elő- szőr is tudtuk, hogy túlnyomó része nem az oroszok elől menekült el, hanem a saját népük elől, mert jól tudták, hogy felelniük kell az elkövetett gazságokért. Gyilkosok, tolvajok és rablók kerültek ezrével ebbe az országba, mint “hontalan kommunista ellenes” személyek.

Mikor idejöttek nem csak megpumpolták, élősködtek azokon, akik jótálltak értük, de pimaszul lenézték őket. Buta műveletlen parasztoknak nevezték egymás között a régi ameriká- sokat és meg voltak sértve, hogy azok ráuntak az élősködé- sükre.

Másodszor, mert mikor ideértek, vadul uszítottak saját népeik ellen. Háborút, atombombát követeltek. Gyalázatos hazugságokkal rágalmazták azt a népet, amely nem volt többé hajlandó eltűrni az ezer éves elnyomatást. Mindegyik egy mártírja volt a demokráciának, a vallásnak és ezt az öncsinálta mártiromságot igyekeztek kamatoztatni minden vonalon.

De tudtuk azt is, hogy az amerikai tőkéseket nem a jó szive késztette arra, hogy ezt a csürhét az ország nyakára hozza, sokkal messzebbmenő szándékaik voltak a D.P.-kel, amelyekről tudták, hogy túlnyomó többsége minden gazságra kapható, hulligánokat, sztrájktörőket, spicliket akart nevelni a D. P.-ból és amint látszik sikerrel is, melyet nagyon kézzel fog- hatóan igazol a clevelandi példa.

Egyik gyárban, ahol a baloldali villamossági munkások uniójába tartoznak a munkások, a tulajdonos úgy akarta megtörni az uniót, hogy D.P.-ket kezdett felvenni, mikor már felvett 40

D.P.-t és már begyakorolták, akkor letett 28 régi munkást, nem véve figyelembe a szerződés biztosította senioritást.

Természetes a munkások nem tűrték azt, hogy igy megtörje a tulajdonos a uniót és sztrájkbe mentek, éppen olyan természetes, hogy a 40 gyalázatos D. P. szkebelt. Külön magyar szégyen, hogy ezek túlnyomó többsége magyar. .

A lapokban közölt fényképek mutatják a magyar feliratú táblákat, amellyel a piketelők figyelmeztették a D.P. bandát, hogy sztrájk van, de hasztalanul, mert a D.P. társaság rendőri kísérettel bement dolgozni.

Nagyon sok magyart félrevezettek ezek a D.P.-k hazug meséjükkel s segítették őket, most láthatják, hogy a leggyalázato- sakk ellenséget, aljas szkebeket segítettek, nem győzzük hangsúlyozni, hogy ezeknek a D.P. alakoknak többsége minden aljasságra kapható és saját érdekét védi minden magyar dolgozó, ha távoltartja magától ezeket a bélpoklosokat addig, amig úgy nem járnak, mint a clevelandi sztrájkolok, hogy szkebeket melengettek a keblükön.

Ez a szkebelés sajnos nem csak a D.P. bandát teszi gyűlöletessé az amerikai munkás szemében, hanem előidézi az idegen gyűlöletet is, már azért is, meg kell tagadni minden közösséget az élet minden vonalán a D.P.-keL

RÉVÉSZ PÜSPÖK

“HALADA”

Hányszor elsiratták, hány különféle mesét írtak a dzsungel mocsarába szerkesztett magyar lapok Révész Imre nyugalmazott debreceni református püspök kínszenvedéseiről. Megírták, hogy letartóztatták, And- rássy ut 60-ba vitték, Szibériába száműzték, meghalt, stb. Ilyen alkalommal nem mulasztották el kihangsúlyozni, hogy Révész püspök testvérbátyja a Verhovay Révész főtisztviselőnek és mélységes részvétet fejeztek ki a nagynevű bátyja martiromságáért, amelyet a “magyarságáért és hitéért” szenvedett el.

Őszintén mondva, mi sem sokat hallottunk a püspök úrról amióta nyugalomba ment. Itt- ott megjelent egy-egy református konventen, de ott szerényen hallgatott, mint egy nyugalmazott püspökhöz illik, ki ha nem is vett részt a nyilas bitangsá- gokban, de önbeismerése szerint nem teljesítette úgy a kötelességét, ahogy azt a magas hivatala után, bátorsággal tennie kellett volna.

Most, öt év után első Ízben olvasunk bővebben Révész Imre nyugalmazott debreceni püspökről.

A Magyar Tudományos Akadémia gyűlést tartott Kossuth Lajos 150 éves születésének az évfordulóján és elhatározta, hogy megiratja Kossuth Lajos élettörténetét, a történelmi materializmus szemszögéből és ennek a munkának a szerkesztőjévé, amelyben vagy egy féltucat történelmi tudós vesz részt, “Révész Imre , volt debreceni püspök, egyetemi tanárt és az Akadémia tagját kérte fel.” i Tehát Révész Imrét se meg nem kínozták, se Szibériába nem száműzték, meg sem halt, hanem egyetemi tanár, a Tudományos Akadémia tagja, ki irányítani fogja a Kossuthról irt történelmi müvet. Révész Imre “meghatóan köszönte meg a nagy megtiszteltetést és kihangsúlyozta, hogy csak most, a felszabadult Magyarországon van arra mód, hogy végre az igazságnak megfelelően lehessen megírni Kossuth Lajos és a 48- as forradalom történetét.”

Kíváncsian várjuk, hogy a dzsungel hüllői, megírj ák-e ezt az esetet és sietnek-e gratulálni a Verhovay Révésznek a bátyját ért kitüntetéshez.

BÉKE OFFENZÍV A

Kétségtelen, hogy a nagy néptömegek szerte a világon, oly hatalmas méretekben nyilvánítják a béke akaratukat, amilyenre még a történelemben nem volt példa. A békés megegyezést követelő határozatokat 7- 800 millió ember irta alá.

Amig a háború ellenes erők békemozgalmakat rendeznek, addig az imperialista hatalmak az egész vüágot egy nagy fegyveres táborrá alakítsák át, amely szerintük “védelmi szövetség”. De ahogy az amerikai tudósítók kénytelen-kellet len megállapítják, az imperialista szövetségek “védelmi” jellegébe senki sem hisz és mindenhol amerikát vádolják az uj világháború előkészítésével és a koreai háború elhúzásával.

Ennek a hangulatnak az ellensúlyozására határozta el az amerikai, angol, francia kormány, hogy a most Párisba ösz- szeülő Nemzetek Szövetsége közgyűlésén, kiragadja a Szovjetek kezéből a béke akciót és azt megelőzőleg ők javasolnak egy lefegyverzési és a fegyverkezést ellenőrző tervezetet.

Az elnökünk természetesen most sem mulasztotta el, hogy a tőle megszokott módon, hogy úgy mondjuk bele ne köpjön a cseresznyés tálba és el ne vegye az étvágyát az egy tálból való cseresznyézésnek.

Amiről Amerika népe keveset tud, egy hónappal ezelőtt, Amerika moszkvai nagykövete, Kirk tengernagy, megjelent az orosz külügyminiszternél és a kormány megbízásából egy 8 oldalas nyilatkozatot olvasott fel, amelyben a koreai háború befejezéséhez kérte a Szovjet kormány segítségét és tárgyalások megindítását az amerikai-orosz viszony megjavítására.

A szovjet külügyminiszter kérte, hogy a felolvasott nyilatkozatot adja át tanulmányozás végett, de Kirk nagykövet, a kormány utasítására ezt megtagadta.

Mielőtt még a szovjet kormány válaszolhatott volna, megszólalt Mr. Truman és alaposan nekirontott a szovjeteknek. Kijelentette, hogy a “Szovjet Unióval való megegyezés egy papír rongyot sem ér.”

A szovjet kormány október 15-én átadta a válaszát a helyettes nagykövetnek, amelyben kijelenti, hogy nem veszi komolyan az amerikai kormány nyi- latokaztát, ha ugyanakkor az elnök ilyen durva sértést követ el.

Most is igy csinált Truman elnök és nagyon segített az amúgy is elvetélt angol-amerikai béke offenzivát sikertelenné tenni.

Egy hónappal ezelőtt is, most Párisban is, a szovjet ragaszkodik ahoz, hogy a 450 milliós kínai nép részvétele nélkül, nem lehet komoly tárgyalást folytatni. A másik fő követelése az atom fegyverek feltétel nélküli eltiltása és a meglevő bombák megsemmisítése.

Ennek a két előfeltételnek egyetlen akadálya van és ez Amerika. Ezt jól tudja az egész világ és ha ez a békés megegyezés is sikertelenné lesz. Azért a népek nem a szovjeteket, hanem az amerikai kormányt fogják okolni, mely ellenzi Kina elismerését és csak ellenőrizni és

nem eltiltani akarja az atom fegyvereket.

STATISZTIKA

A magyar Statisztikai Hivatal most jelentette meg az 1951 második negyed évéről szóló statisztikai kimutatást, amelyben kimutatja a második negyed évben elért fejlődést.

A magyar amerikai lapokban állandó téma az, hogy az ötéves terv megbukott, nem tudják elérni a kitűzött tervet. Tudni kell, hogy az eredeti ötéves tervet “menetközben” alaposan felemelték, igy most nem az eredeti, hanem a felemelt terv statisztikai kimutatása van előttünk.

Tény az, hogy egyes iparágak nem teljesítették az előirt tervet, de kivétel nélkül nagy haladást mutatnak fel az 1950- ik év második negyedének a termeléséhez viszonyítva. Egy pár héten át ismertetni fogjuk ezeket, hogy lássuk azt, hogy a Magyar Népköztársaság milyen fokú fejlődésen ment keresztül.

A NEHÉZ IPAR

Bányászat ........ 94.2 24.4

Gépgyártás ........... 97.1 49.1

Építőanyag ipar __ 89.5 25.0

Vas és acél ............. 98.5 16.2

Aluminium ................98,5 117.3

Az első rovat a terv teljesítésének százaléka, a második rovat a fejlődés 1950 második negyedétől, százalékban kifejezve.

A többi nehézipar mind túlteljesítette a tervet, de amint látjuk az egy év alatti fejlődés még igy is hatalmas, megjegyezve azt, hogy az elmaradt iparoknál az okokat kutatva és azt megtalálva, a rossz szervezés, laza munkafegyelem, gép és munkaerő hiány, stb. igyekeznek azokat megszüntetni, úgy annyira, hogy a legtöbb lemaradt ipar már behozta, vagy az év végéig befogja hozni és teljesíteni fogja az 1951-es tervet.

Nagyjából ugyan ez a helyzet a könnyűiparnál is. Amig 4 ipar csoport túlteljesítette a tervét, addig 3 ipari csoport lemaradt. így a faipar 95.9 százalékra teljesítette a tervét, de 25 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A ruházati ipar 92.4-re teljesítette tervét, de több mint 100 százalék volt az egy évi emelkedés.

Csak a téglagyártás és az ablaküveg gyártásnál mutatkozott anyaghiány miatti visszaesés, 2 illetve 14 százalékkal, a többi ipar 9 százaléktól 185 szá- zalékik terjedő emelkedést mutat ki.

Fontosabb cikkek gyártása terén egy év alatt a következő emelkedést mutatnak ki:

Szén 22, aluminium 117, mozdony 27, vasúti teherkocsik 6, teher gépkocsik 94.5, motor kerékpárok 12.0, traktor 14, vil- lanylámja 22.3, gumi ipar 32.5, szövet 41, cipő 37, férfiruha 183, női ruha 105, cigaretta 19, édes ipar 76, szappan 13, gyufa 32, varrógép 67, villamos energia 19.2, motor 38.1, kerékpár 29.6, építőipar 45.4, gyár építés 28, földalatti építés 72 százalékos emelkedést mutat egy év alatt.

De ehez hasonlóan emelkedik az egy főre eső termelés meny-