Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-11-03 / 1704. szám
1951. november 3. BÉRMUNKÁS 3 oldal INNEN—ONNAN Még mindig több mint egy. egész évig kell várjunk az 1952- ik évi elnökválasztásig, de már is olyan nagy a választási lárma, mintha csak holnapután történne meg a nagy esemény. Taft szenátor sürgősen bejelentette, hogy igenis bedobta a kalapját a választási körbe, ami azt jelenti, hogy beugrik utána, mert hát utóvégre nem hagyhatja a kalapját. így vagyunk ezekkel a nagy politikus fővezérekkel, ők vigyáznak a fejükre, csak a kalapjukkal dobálóznak egyköny- nyen és másoknak a fejével. Ezt aztán maga Taft szenátor is beismerte, amikor nem is egyszer határozottan kijelentette, hogy a koreai beavatkozást el lehetett volna kerülni és nem kellett volna annyi emberfejet oktalanul eldobálni. Sajnos, ezekre az emberfejekre már nem lehet többé kalapot tenni. Különös képessége ezeknek a politikus kalapdobálóknak, hogy mindig csak azt látják meg, amit egy másik politikus csinál, mig amit ők saját maguk cselekszenek, azt egekig dicsérve, tartják a nép szeme elé. Hogy a nép nagy többségének nincsen rendes látóképessége, azt legjobban a politikus fővezérek tudják. Ezért aztán nem is vicc, hanem egész “komoly” dolog, a Taft-Hartley törvény munkás- nyuzó főcinkosa az elnökjelöltségre pályázik! Hamar a tükörhöz, hát csakugyan fej az, ami a kalap alatt van?! Anglia szintén nagy politikai események szintere volt a múlt héten. Megtörténtek a választások, melyekre inkább azt mondhatjuk, hogy kalapcsere történt. A munkás Párt 6 éves politikai cilinderét vissza adta Churchill- nek, aki sietve rohant a király elé bejelenteni, megnyerte a választást és kész “uj kormányt alakitani”. Persze a király erre nyomban megadta neki az engedélyt, ami olyan törvényes formalitás, amiért tulajdonképpen a királyi pompát élvezik. Ahogyan mondják az angol nép már egyáltalán nem vette komolyan a választást, mintha csak tudnák, hogy az ilyen kalapcsere lényegében a nép helyzetén változást nem jelent, különösen az angol nép helyzetén, akik legfeljebb a kéthetenkénti egy tojást veszíthetik, vagy emelhetik fel legfeljebb kettőre. Ami változás lesz az angol politikai láthatáron, az csak any- nyiban lesz észrevehető, ameny- nyiben ezután a munkáspárti politikusok fogják kritizálni a Churchill kormányt épen olyan vehemensen, amennyire Church- hill társai kritizálták őket. És ezután a nagy “demokráciának” az oszlopa, szófecsérlés, handa- banda, “nesze semmi fogd meg jól”. Azok a nagy reformok, melyeket a Munkás Párt végrehajtott mind megfelelőek lesznek az angol uralkodó osztály érdekeinek, sőt leginkább nekik, mert a nagy átmeneti krizisben, ők mentették meg az angol lordok uralmát. A Munkás Párt ci- lenderes imái, elvégezve hivatásukat, most már mehetnek és további szolgálatuk annyi lesz, mint ami múltban volt. Az angol királyi imperialista uralmat, levett kalappal szolgálják majd tovább. A new yorki rakparti munkások sztrájkba léptek dacára annak, hogy a fővezetőjük szerződést irt alá, mely szerint a munkán kellett volna maradniok. A munkások azonban minden főve- zéri jóváhagyás nélkül abbahagyták a munkát tiltakozva a szerződés ellen és ugyanakkor követelve a mai életviszonyokhoz legalább részben megfelelő munkabért és feltételeket. Ezt a sztrájkot “vadsztrájknak” nevezték az összes tőkés újságok. Azonban nehéz megállapítani, hogy mennyiben illik rá a “vad” elnevezés munkásokra. Annál inkább ráillett volna Ryanra a reakciós union vezetőre, akinek kinézése és minden cselekedete, inkább bizonyítja, hogy a munkások egy közönséges vad alakkal állnak szemben, aki nyíltan elismeri, hogy hajlandó a munkás érdekeket elárulni. Ez az alak próbálta az egységes sztrájkot megtörni a kommunista mumussal s nem rajta mullott, hogy ez nem sikerült. Ugylátszik, hogy a rakparti munkások is rájöttek arra, hogy ma mindenki aki követel vagy kimeri nyitni a száját, kommunista jelszóval lesz lehengerelve, igy aztán még inkább összevonták soraikat. Ez a sztrájk aztán a nyílt bizonyítéka annak, hogy a munkásság a gazdasági erejére támaszkodva, vissza verheti a reakciót és saját érdekében olyan eredményeket érhet el, amit a nagyhangú vezérek és politikusok még Ígéretnek sem mernek megemlíteni. A rakparti munkások jól tudják, ha ők kommunisták azért mert a gazdasági erejüket gyakorolják, akkor a hajó társulatok még nagyobb kommunisták, akik az összevont gazdasági hatalmukkal zsákmányolják ki őket. Szenátusi vizsgáló urak! Rajta hát, hamar tessék kivizsgálni kik hát a kommunisták, a gazdasági erejükre támaszkodva nagyobb darab kenyeret követelő munkások, avagy a gazdasági hatalommal kenyeret rabló tőkések?! (f.) Columbus ünneplése ÖTSZÁZ ÉVVEL EZELŐTT SZÜLETETT COLUMBUS KRISTÓF, AMERIKA FELFEDEZŐJE. — TÉVEDÉSBŐL KERÜLT AZ AMERIKAI PARTOKHOZ. — EGY CSALÓ UTÁN NEVEZTÉK EL AMERIKÁT. Az iskolás könyvek szerint Columbus Kristóf Santa Maria nevű hajóján, — amelyet még a Pinta és a Nina nevű hajók is követtek, —,70 napig tartó ut után érkezett el az Amerika közelében fekvő San Salvador szigetre, ahol 1492 október 12-én kötöttek ki. Ezért ezt a napot Amerikában elnevezték Columbus napnak a nagy felfedező emlékének ünneplésére. Az idén erre a Columbus napra megint eljött Columbus Kristóf, ugyancsak Madridból, de az ut megtételére mindössze 21 órára volt szüksége. Columbus ugyanis most a modern viszonyoknak megfelelőleg nem hajón, hanem repülőgépen jött. Persze hozzá kell még tennünk, hogy nem az eredeti Columbus, hanem állítólag a 17-ik leszármazottja jött el, aki ugyancsak a felfedező nevét viseli. Sőt mi több, az eredeti Columbus érdemeiből kifolyólag ez a 26 éves Columbus, aki nagynevű őse szobrának a megkoszorúzására jött Amerikába, még a hercegi rangot is viseli. Az idei Columbus napon azért rendeztek a szokottnál nagyobb cécót, mert most van Columbus születésnapjának 500- as évfordulója. Igaz, a születésnapját pontosan nem tudják, csak azt, hogy 1451-ben született augusztus 25 és október 31- ike között. És éppen ilyen vitás születéshelye, sőt nemzetisége is. Vannak akik olasznak, mások viszont catiliai, Catalan, portugál vagy franciának tartják. A legújabb kutatások azonban arra mutatnak, hogy Genoaban született és azért az olaszok maguknak követelik, noha felfedező útjait Spanyolország szolgálatában végezte. Columbus Kristófra vonatkozólag a legpontosabb adatokat a Sámuel E. Morison által irt “Admiral of the Ocean Sea” című munka tartalmazza, amely megnyerte a Pulitzer irodalmi dijat is. Ebben a munkában találjuk az alábbi adatokat. A PÉNZSZERZÉS NEHÉZSÉGEI Columbusnak egy levele szerint, amit bizonyos Toscanelli nevű egyénhez irt 1481-ben, az addigi utazásai alapján az a gondolata támadt, hogy Indiába el lehet jutni a nyugati irányba tartó hajózással. Columbusnak tudomása volt Ptolemy görög tudós azon nézetéről, hogy a föld gömbölyű, sőt már az egyenlítő megmérésének gondolatával is foglalkozott. Columbus jól tudta, hogy egy uj indiai ut felfedezése nagy vagyont hozhat, azért a tervét felajánlotta n. János portugál királynak, aki azonban elutasította. Akkor Spanyolországba ment, ahol sikerült olyan pártfogókat kerítenie, akik bemutatták Izabella királynőnek, aki Ferdi- nánd nevű férjével együtt érdeklődött ugyan a dolog iránt még 1487-ben, de öt évig tartott, amig az expedíció költségeit ösz- sze tudták szedni. A királyi házaspárnak ugyanis nem volt pénze és a kincstár is üres volt. Columbus sürgetésére végre Izabella “kölcsönvette” az őrség pénzét, 250.000 maravedis-t (körülbelül $3500 mai értékben) és Columbus is kölcsönzött ugyanilyen összeget. így Amerika felfedezése valójában 7000 dollárba került. Vannak, akik sopánkodva kérdik: Hát megérte? Amerika felfedezése természetesen egészen a véletlen müve volt, mert Columbus úgy‘számított, hogy nyugati irányba hajózva 3000 mértföldet eléri Japánt. Mindössze csak 8000 mérföldet tévedett! Tehát valójában nem a felfedezésért jár neki elismerés, hanem azért a bátorságért, amivel az ismeretlen útra indult. De még igy is jobban megérdemelte volna, hogy az uj világrészt az ő neve után nevezzék el, mint az olasz Amerigo Vespucci (1451-1512), aki csak 1497-ben jött Amerikába, vagyis öt évvel Columbus után, de ő volt az első, aki Olaszországban hirt adott a felfedezett nagy földről s igy nyerte ez a földrész az Amerika nevet. Amikor Columbus első hajói elindultak, a királynő 10,000 ma- ravedis jutalmat ajánlott fel annak, aki először meglátja a szárazföldet a túlsó oldalon. Visszatérve Columbus azt mondotta, hogy ő már október 11-én este világosságot látott, mire megkapta a 10,000 maravedist. A mai szakértők azonban azt mondják, hogy Columbus akkor még nem láthatott világosságot és azt csupán csak a 10,000 ma- ravedis megkaparitására találta ki. Noha Columbus nagyon vallásos ember volt, egy erszény maravedis elfelejtette vele, hogy füllenteni nem szabad. MŰKÖDÉSBEN A TAFT- HARTLEY GÉPEZET Megírtuk, hogy a Wright Aeronautical Corp. New Jersey telepein 9000 munkás állt sztrájkba október elsején, hogy a dráguló megélhetési árakhoz közelebb hozzák munkabéreiket. A munkások szolidaritása kitűnő volt, mig a gyárosok kérelmére a Labor Board uj szavazást rendelt el, amelynek eredményét a helyi lapok úgy közük, hogy 3000 szavazat a munka felvételét ajánlotta. Hogy mennyi szavazatot adtak le, arról nem írtak a lapok, de, ha azt tudjuk, hogy a szavazást az öt mérföldre levő Peterson városba folytatták le, már goádoljuk, hogy a munkások nagyobb része nem tette meg ezt az utat és igy a munka felvétele mellett történt a döntés. Réfy. Helyreigazítás. Lapunk október 20-iki számának “Házasság és kultúra” cimü cikkében sajnálatos tördelési hiba történt. Egy sor kiesett, minek következtében oly értelmet kapott, hogy a Bérmunkásban közölni fogjuk Dr. Ruth Fulton Benedict kitűnő könyvének a “Zuni kultúra” cimü fejezetét. Az elveszett sorban ez volt: A BÉRMUNKÁS MOST KÉSZÜLŐ NAPTÁRÁBAN hozzuk a primitív népek kultúráját bemutató nagyszerű cikket. Minden uj olvasó, a forradalom regrulája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe?
