Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-10-27 / 1703. szám
2 olda! BÉRMUNKÁS 1951. október 27. OSZTÁLYELLENTÉT Gyermekkorunkban, amikor Perzsiáról (Irán) beszélgettünk vagy meséket hallgattunk, úgy tűnt fel ez az ország előttünk, mintha egy mesebeli tündérország lett volna. Képzeletünkben egy hatalmas tömeg aranyból épült városokat láttunk, melyeknek népei gondtalanul, bőségben élnek, aranyozott bársony ruhát viselnek és a levegőben repülő szőnyegeken utaznak. Magunk elé varázsoltuk a szultán drágakövekből kirakott palo táját száznál is több tündér feleségével. Úgy képzeltük, hogy Perzsiában mindenki a szultán módjá- rá él. Ebben az elképzelt eldórádó- ban Perzsia népe éppen úgy, mint a világ bármely részében, ahol a magántulajdon rendszere uralkodik a népek milliói kizsákmányolásban, nyomorban, szenvedésben éltek és élnek még ma is. A világ nagyhatalmai sohasem törődtek Perzsiával, annak népével, szokásaival mindaddig, amig Perzsiában fel nem fedezték az iparilag fejlett államok egyik legszükségesebb árucikkét az olajat. Angliában még abban az időben, amikor nagyhatalom volt, amikor a világ bérrabszolgáinak kizsákmányolását az öt világrész csaknem minden részében ellenőrizte saját iparának és hadiflottájának mozgásban tartására, Perzsia uralkodó osztályával összejátszva lefoglalta az olajat. Anglia évtizedeken át korlátlanul zsákmányolta ki Perzsia olajmezőit, bérraszolgáit. Az angol tőke hü maradt önmagához és Perzsia uralkodó osztályával kötött egyezményt nem tartotta be, melyből kifolyólag hossza viszály állott be Perzsia és Anglia között. Mig végre az elmúlt esztendőben Perzsia követte Anglia példáját, az iparok, a természeti kincsek, államosítását és Perzsia is államosította a csaknem egyetlen természeti kincsét, az olajat. Az úgynevezett szocialista kormány rossz szemmel nézte Perzsia eme intézkedését és minden eszközt felhasznált arra, hogy az olajmezők szabad kizsákmányolását továbbra is fentarthassa. Először útnak indította hadseregét, hadiflottáját abban a hiszemben, hogy azok kardcsörtetése visszavonulásra kényszeríti Perzsiát. Amikor ezzel is csütörtököt mondott, az Egyesült Nemzetek elé vitte a dolgot, ahol ezideig szintén csütörtököt mondott, mert az Egyesült Nemzetek gyűléseit a világ leghatalmasabb állama, az Egyesiét Államok irányítják és mivel a perzsiai olaj Nyugat-Euró- pa államaitól elvonatott, igy Amerika olajérdekeltségei fölözik le a tejfölt. Ők szállítják Nyugat-Európa részére az olajat. Az amerikai olaj érdekeltségek között nagy a felháborodás, mert Anglia Romániával tárgyal olajszükségleteinek kielégítésére. A mi százpercentes honatyáink a külügyminisztériumon keresztül figyelmeztetik Angliát, hogy Románia nem tartozik a szövetséges államokhoz, ennélfogva a határozat értelmében bojkottálnia kell annak termékeit. De még más baja is van az angol kormánynak. Saját pártjukon belül számosán vannak a kormányhivatalokban, akik Perzsia intézkedésével értenek egyet, úgyszintén az angol szak- szervezetek vezetősége is, Perzsia oldalára állt. Tudatában vannak annak, hogy ez az államosítás is éppen olyan, mint az angol nagyiparok és egyes természeti kincsek államosítása, hogy ezekben az iparokban foglalkoztatott bérrabszolgák továbbra is a kizsákmányolás karmai között maradnak, tehát helybenhagyják a perzsiai kormány intézkedéseit. A két tűz közé szorult “szocialista munkás kormány’’ előbb-utóbb el kell, hogy ejtse azon szándékát, hogy Perzsiát karhatalommal, erőszakkal kényszerítik az angol kormány és Perzsia közötti megállapodások végrehajtására. A nyugati államok szövetségeseinek egy másik nagy aggodalmat is okoz Perzsia állásfoglalása. Azon töprengenek, hogy ha a perzsiai olaj nem fog Anglián keresztül a nyugati államokhoz jutni, mi fog azzal történni. Nem-e jut az az oroszok kezébe, akiknek rohamos gazdasági fejlődésük nap-nap után nagyobb mennyiségű olajat fogyaszt el, mint amit termelni tudnak, szintén külföldre vannak utalva. Bárhogy is dől el ez a dolog, egy bizonyos, hogy Anglia ma már nincsen abban a helyzetben, hogy Amerika nélkül Perzsiának diktáljon. Perzsia és Oroszország katonai szövetségesek, melynek értelmében ha bárki megtámadja Perzsiát, Oroszország köteles haderejével Perzsia védelmére kelni. Már most ebből mi következhet más, mint a harmadik világháború. Ma még nincsen Amerika felkészülve arra, hogy ezen a világrészen Oroszországgal háborúba keveredjen, részben pedig az amerikai olajtöke hatalmas haszonra tesz szert, mert termékeit rákényszeríti Nyugat Európa államaira, amelynek olajszükségleteit ezideig Anglia látta el. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK iparának rohamos emelkedését a mi honatyáink ama intézkedése segíti elő, hogy az ország védelmének érdekében építendő ipartelepeket, vagyis azok költségeit levonhatják az adóból. Ebben az esztendőben a mi nagy ipari vállalataink kilenc billió dollár értékben kaptak engedélyt arra, hogy az általuk fizetendő adókból vonhatják azt le. Ugyancsak 12 billió dollár értékű telepmegnagyobbitási kérvény a Reconstruction Finance Corporáció előtt fekszik elintézés végett. Az Egyesült Államok hatalmas acéltelepei részére ezideig két billió dolláron felül engedélyeztek, hogy meglévő telepeiket kibővítsék és újakat épitesse- nek. A vasút és szállítási mágnásoknak 1 billió 327 millió dollárt. A Du Pont és más kémikai telepek megnagyobbitására és újak építésére 782 millió dollárt. A mi szegény olajtársaságaink is részesülnek csekély 622 mülió dollárt segítségben. A villany, viz és gázmüvek tulajdonosai 598 millió dollár erejéig. A pa- pirelőállitó telepek 487 milliót, az aluminium előállítására, a szegény Mellon társaságnak 464 millió dollárt. A repülőgépek ipartelepeinek megnagyobbitására 431 milliót, a réz és más fémbányák felszerelésére 393 milliót, a gép és alkatrészeket gyártó ipartelepek kibővítésére 389 milliót, vasbányák felszerelésére 148 milliót, szénbányák felszerelésére 132 müliót, villamos- sági felszerelések fejlesztésére 123 milliót, automobil, traktor és alkatrészek telepeinek bővítésére 102 milliót és igy tovább. A hatalmas ipari vállalatok valamennyié az általuk fizetendő adót teljes egészében felhasználhatják telepeik megnagyobbi fására, uj telepek építésére és tökéletesebb termelési eszközök beszerzésére, de nem csak ezek a nagy vállalatok használják fel azon összegeket, melyeket adó gyanánt kellene fizetniük, hanem ügyvédek, doktorok, telekspekulánsok részére is vannak különböző kibúvók, amely által saját maguk részére könyvelhetik el kereseti adójuknak jó részét. Még a sarki szatócsnak is adnak alkalmat arra, hogy az adóját felhasználhatja saját maga, vagy családja számára A legújabban hozott törvények értelmében minden üzletesnek joga van családtagjaik, vagy rokonaik között felosztani az üzleteket, vagyis a serdülő gyermekétől kezdve fia, lánya, felesége is társ lehet az üzletben és ezáltal tetemes összegeket takarít meg. Nem szükséges az, hogy az illetők alkalmazva legyenek, fő az, hogy törvényesen bejegyzett társ legyen. Mindenkinek adnak kedvezményt, mindenkinek adnak vala- müyen formában kibúvást az adófizetésének terhei alól, csak a bérrabszolgáknak nem. Mi ha évente 600 dolláron felül keresünk, már akkor Samu bácsi végrehajtója adót követel, illetve vesz le a nyomorúságos keresetünkből. A mi részünkre nincsen semmi néven nevezendő kibúvás, kedvezmény. Még mielőtt megkapnánk robotolásunk utáni keresetünket, lefogják azt, bármilyen nagy szükségünk is volna arra. Samu bácsi végrehajtójának nincsen lelkiismerete a mi keresetünkkel szemben, még akkor sem, ha az orvosra, ] patikára vagy kórházra kellene. Ha fizetésének öt százalékát meghaladta az orvos, kórház vagy patika, egy és ugyanazon esztendőben, akkor majd a jövő év derekán leszámítják azt. Mi, ikik eltartjuk a heréket mi, akik fen- tartjuk az államot, mi, akik mozgásban tartjuk a termelés és szétosztás eszközeit, minden oldalról megvagyunk rabolva, kivagyunk zsákmányolva. Azt a nyomorúságos keresetű n 1: e t, amely felett szabadon rendelkezhetünk, amelyért az élet szükségleteit vásárolhatjuk, szintén megtizedelik a város és állami forgalmi adók fejében. Nem törődnek azzal, hogy az apa keresete elgendő-e a gyermek eltartására, ruházására. Azzal sem törődnek, hogy a gyermekeknek jut-e száraz kenyéren kívül egyéb táplálékra is. Ma már nem elegendő a tömeggyártásnál vagy az iparok és kereskedelemben alkalmazottak kereseCHICAGO FIGYELEM! A Bérmunkás chicagói olvasói november 11-én vasárnap délután pontosan egy órai kezdettel TÁRSAS EBÉDET rendeznek a Lincoln Auditorium éttermében, 4219 Lincoln Ave. Ez alkalommal is, a múltban nagy sikert aratott disznótoros ebédet, hurkát-kol- bászt és finom süteményeket, valamint elsőrendű hűsítőket szolgálunk fel, mérsékelt árak mellett. Felkérjük a Bérmunkás valamennyi olvasóját, hogy a siker érdekében minél nagyobb körben agitáljanak. A Rendezőség. te egy család eltartására, ezért van az, hogy ma. amikor még van valamelyes munkaalkalom, feleségeiknek is munkát kell vállalni. A Munkaügyi Minisztérium kimutatása szerint itt az Egyesült Államokban 1951 augusztus 1-ig 9 millió 273 ezer férjezett nő volt alkalmazva az iparok klilömböző ágaiban. Millió és millió anya kénytelen munkát vállalni, a gyárak füstös, bűzös levegőjében robotolni, serdülő gyermekeit az utca viszontagságaira bízva, hogy valamelyes megélhetést biztosítsanak maguk és családjuk számára. Ez a kapitalizmus, ez a magántulaj -* dón társadalmi rendszere. A fentieken kívül 5 millió 624 ezer hajadon van a fenti intézmény kimutatása szerint különböző foglalkozásban bérért alkalmazva. Összesen 14 millió 894 ezer női munkás van az Egyesült Államokban alkalmazva. Ezen kimutatásban nincsen beleszámítva a háztartási alkalmazottak, cselédek, szakácsnők, stb. száma. Az 1900-as évben az iparok és kereskedelemben a kimutatás szerint 1 millió 250 ezer nő volt alkalmazva, 87 százalékban lányok és özvegyek. Szomorúan bizonyítják a fenti számok az amerikai életstandard rohamos esését az elmúlt 50 esztendőben. Ma már csaknem lehetetlenség számba megy egy napszámos embernek keresetéből feleségét eltartani, ha meg gyermekei is vannak, akkor a nyomor, szenvedés, a határtalan nélkülözés jut osztályrészül. Eme nélkülözéseknek az okai a mai társadalmi rendszerben, a magántulajdon rendszerében keresendő. A kizsákmányoló osztály elrabolja a bérrabszolgák munkájának gyümölcsét, legyen az férfi, nő vagy serdület- len gyermek és eme rablással szemben az amerikai bérrabszolgák nem csak, hogy közömbösek, hanem csökönyösen ragaszkodnak ahoz a társadalmi rendszerhez, amely eme határtalan kizsákmányolást lehetővé teszi. Ma ilyen a helyzet. Mi lesz akkor, amikor majd azokat az ipartelepeket, amelyeket ma a kedvezményes feltételek mellett építenek, felszerelnek, amikor ezen ipartelepek is termelik az árukat Amerika vagy a világpiacra. A kizsákmányoló osztály és csa- hosai úgy számítanak, hogy ezekből az ipartelepekből kitermelt eszközök nem áruk lesznek, hanem hadászati, háború gyüko- ló eszközök. Ezért és erre kell,
