Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-10-20 / 1702. szám

1951. október 20. BÉRMUNKÁS 3 oldal és 48 más állam képviselői is keblükre ölelték, mert Samu bá­csi erre utasította őket. Most aztán Japán kizsákmá­nyoló osztályának szócsövei ép­pen úgy, mint az Egyesült Álla­moké, arra szóllitja fel Japán népét, hogy feledjék és bocsáta­nak meg a volt ellenségnek Amerikának, hogy Truman el­nök rendeletére az amerikai re­pülők atombombát dobtak Hiro­shima és Nagasaki városokra, ahol százezrekre menő férfit, nőt és gyermeket öltek meg, tet­tek életükre nyomorékká. Samu bácsi keblére ölelte Japánt, az az Japán uralkodó osztályát s ez viszont keblére ölelte Samu bácsit. A 48 kizsákmányolási rendszeren levő államok ‘képvi­selői jubiláltak, dőzsöltek és a dőzsölés közben énekelték “Ho­zsanna az Istenhek a mennyek­ben és békesség a földön az em­bereknek”. Pontosan öt órával később a béke aláirása után, egy másik egyezményt Írattak alá Japán képviselőivel. Az a szabadsá- b got, amelyet a béke alapján ad­tak Japánnak, csak öt órai élet­tel rendelkezett, mert öt órával később egy újabb egyezményt írattak alá, amely egyezmény alapján Amerika japán terüle­tén tarthat olyan hadsereget, amilyet az amerikai hadvezető­ség jónak lát. Ezzel az egyezménnyel a 48 “szabadságot szerető” állam Ja­pánnal egyetemben, Amerika vaskarmai között kínlódnak. Japánnak éppen úgy mint a bé­keszerződést aláíró többi álla­moknak uralkodó osztálya irta alá. Amerika pénzeszsákja, gaz­dasági hatalma kényszeritette őket erre, valamint úgy látják, hogy Japán vascsizmáju milita- rizmusát újból felépitik Ameri­ka adófizető polgárainak pén­zén és az egykori ellenséget fel­használják saját érdekeik, a profitrendszer védelmére. A világ kizsákmányoló osztá­lyának, beleértve Japánt is, szüksége van Kina és Oroszor­szág természeti kincseire. Szük­sége van a kínai és orosz mun­káskezekre, hogy azok részére a természeti kincseket előállít­sák. Ezért ígérik Kina és Orosz­ország népének, hogy Amerika azaz Egyesült Nemzetek felkí­ván ja szabadítani a kínai és az orosz, valamint a népi demok­ráciák rabszolgáit és helyébe szabad ipart, szabad kereskedel­met kívánnak létesíteni éppen úgy, mint itt Amerikában, vagy Amerika szövetségeseinek^ vala­mennyi államában ma létezik. De sem Oroszország, sem Kina, vagy a Népi Demokráciák nem állnak kötélnek és nem kívánják visszaállítani a cári, kulák rend­szert. Vannak, sajnos a munkásmoz­galmak minden ágában olyan egyének, akik szívesebben lát­nák a fentieket a népi demokrá­ciák munkásainak hátán nyar­galni, mint hogy elismerjék azt, hogy ha nem is a mi szánkize szerint intézik a munkásosztály felszabadítását, mégiá egy lé­péssel közelebb vannak ahoz. Akarva, nem akarva be kell ismernünk, hogy a népi demok­ráciák, Kina és Oroszországot is beleértve elvégzik az úttörő munkát, kiépítik az iparokat és közlekedés eszközeit, amely nélkül lehetetlenség bevezetni az orosz, a kínai, a népi demokrá­Miért gyűlöl Ázsia bennünket? (Vi.) Már az a beismerés is szenzációs, hogy Ázsia meggyü- lölte Amerikát, de a magyará­zat, habár sántít is egy kicsit, azonban beismerése azon sok­sok baklövésnek, melyet az ame­rikai nagytőkések kormánya Dulles, Forrestall, Lovett, Har- riman vezetése alatt elkövettek. Ezt látták még azon politikusok, hadvezérek, bankárok is, akiket társaik kiküldtek, hogy szövet­ségeseket, ágyutölteléket kutas­sanak fel az ázsiai néptömegek között. Társak, szövetségesek helyett gyűlöletet találtak min­denfelé, igy feltették a kérdést: “Miért gyűlöl Ázsia bennün­ket?” Ázsiai szakértők éveken ke­resztül ott tartózkodó irók, poli­tikusok, mint Pearle S. Buck, John Owles, Marguerite Hig­gins, a főbíró Douglas és más utazó, nem a kérdés helyessége felett, hanem az okok találgatá­sán vitatkoznak. Abban mind­annyian megegyeznek, hogy Ázsia meggyülölt bennünket, már illetve őket, nem bennünket az amerikai munkásokat, aki­ket legalább is sajnálhatnak, hogy olyan kegyetlen emberek vezetik, mint Mac Arthur és Dul­les. Több beismerés között ezen említett irók, utazók, politikusok beismerik, hogy minden propa­ganda dacára is, Amerika illet- va bankárai csak azokat támo­gatják, akik hozzájuk hasonló- lag a népek kizsákmányolását, kirablását támogatják az egyes országokban. Kina, Indokina, In­donézia, Japán, Korea, Burma, Siam, Malay, Fülöp szigetek, az arab kiskirályok, a gyarmato­sító angol, francia holland kor­mányok. Mindenfelé a nép fel- szabadulási törekvései ellen fog­lalnak állást, az elnyomókat, ke­gyetlen diktátorokat és idegen zsoldos, nagyon kegyetlen csa­patokat segítenek, fegyvereznek fel a benszülött népek ellen. De még az ilyen szakértők sem merik nyíltan, őszinteséggel megmondani, hogy minden ame­rikai propagandánál sokkal han­gosabban beszél a napalm bom­ba és az azokat széjjelszóró amerikai légi haderő. A felége­tett koreai falvak, városok, amit mindenfelé kilátásba helyeznek és Indokínában is megcsinálják, ha nem úgy táncol, ahogy Dul- lesék muzsikálnak. Sokkal többet tanított Mac- Arthur kijelentései, mely úgy a milliárdos, mint hadvezér társa­inak őszinte, ámbár durva ér­zelmeit jelentette ki hivatalo­san. Ezek szerint, azt mondta, hogy ő ismeri az ázsiai nép lelki­világát, tudja hogyan kell azok­kal bánni: “Először szembe kell őket köpni, azután lehet velük beszélni”. Valamint, hogy az amerikai — Wall Street — kor­mánynak szüksége van Japán, Formosa, Fülöp szigetekre, hogy azokról kontrolálhassák az ázsiai partokat, Vladivosztoktól Singaporig. Valamint a cselekedet, me­lyek ezen pökhendi kijelentése­ket követték, sokkal hangosab­ban, véresebben beszélnek, mint a propagandisták legszebb alta­tó zenéje. Szinte logikus, hogy az ilyen hivatalos kijelentések és cselekedetek után, nem sok találgatás szükséges megtudni: “Miért gyűlöl Ázsiai bennün­ket?”. OKTÓBER 28-ÄN vasárnap délután 3 órai kez­dettel a Bérmunkás clevelandi olvasói TÁRSAS DÉLUTÁNT tartanak a Munkás Dalárda, 4309 Lorain Ave. emeleti he­lyiségében. Hozzájárulás 75 cent, amiért szendvicset, ká­vét és süteményt szolgálunk fel. harcoltak. Kívánsága szerint el lett hamvasztva. A búcsúztatót, mint a halotti beszédet a ham­vasztóbán Visi munkástárs mon­dotta. Tudósitó. FORT LAUDERDALE, Fla.- ból jelenti tudósítónk, hogy az IWW alakításánál lelkes és pár­toló tag Bokái József munkás­társ feleségét október 9-én ki­sérték utolsó útjára a Fort La­uderdale temetőbe. Bokái munkástársat nagy veszteség érte 59 éves felesége elvesztésével. Munkástársunkon kívül két leánya Julia és Rozália, valamint fia Frank, úgyszintén nagyszámú ismerős gyászolja az elhunytat. CLEVELAND, O. — Goszto- nyi Mihályt a Bérmunkás olva­sóját hosszabb betegség után, 64 éves korában október 8-án váltotta meg szenvedéseitől a halál. Mint osztálytudatos mun­kást, munkástársai temették ok­tóber 11-én, nagyszámú barátai kíséretében. Egyetlen fia a má­sodik világháborúban esett el. Özvegyének nagyszámú baráta­ik fejezték ki részvétüket. A Bérmunkás lapbizottsága ezúton fejezi ki részvétét az el­hunytak hozzátartozóinak. MÁR ELÉG VOLT NEKIK REPPMAN JÁNOS A megsárgult faxlevelekkel együtt, elöregedett munkástár­sak is elhullnak. Ezek között újabban Reppman munkástár­sunk, aki évtizedeken keresztül mint cipő javító dolgozott egy helyen, azáltal úgy a szomszéd­ságban, mint a Bérmunkás ol­vasói szorgalmas munkásságá­ról, valamint haladó gondolko­zásáról, sokszor az eszmét az üz­let fölé helyezte, igy üzletet ve­szített, de utolsó napjáig kitar­tott az eszme mellett, éveken ke­resztül önkéntes, de rendes tá­mogatója volt az Építő Gárdá­nak. Minden olyan megmozdu­lásban, ahol a Bérmunkás érde­keit szolgálták, résztvett. Nejét még 1944-ben elvesz­tette, most leányával Lorainnal lakott, a régi családi házban, a Lawndalen, ahol javítóműhelye volt. A halál is ezen kis műhely­ben érte, valamikor éjszaka 3 és 4 óra között. Kiment a műhely­be és cigarettára gyújtott, de ciák termelő hadseregeit az ipa­ri szabadságba, a bérrendszer el­törlésére. Ezek a népi demok­ráciák az “uj társadalom kere­teit építik a régi társadalom ke­retein belül”. Köhler. szivgörcs gyorsan végzett vele, ott összeesett és reggel a veje holtan találta. Egy hete, hogy tüdőgyulla­dásból kigyógyitotta nevelt fia, Dr. Horváth, már jobban volt, de állandóan fuldokló érzései voltak. így halála meglepetés­szerűen hatott az ismerősökre és barátokra. Reppman munkástársunk 72 éves volt, de még jó erőben, azonban már nem nagy kedve volt az élethez, már annál is in­kább, mert leánya, akit nagyon szeretett — egyetlen gyermek r szintén nagyon betegen a kórházban volt már két hete és a temetésre is csak egy nap­ra engedték haza. Reppman munkástárs Bács­kában, jelenleg Jugoszláviához tartozó részében született, de a család sem tudta a község ne­vét. Még fiatalon jött ki az or- ságból, két fiú gyermeket ha­gyott ott az első házasságából. Itt Detroitban közel 34 évet töl­tött hasznos munkálkodásban és az eszme támogatásában, mely őszerinte is jobb, szebb társa­dalmi rendszerrel helyettesítette volna a mostanit, melyben^meg- látta a hibákat és rá is muta­tott. örömmel vette azokat, akik a jobb rendszerért dolgoztak, BRÉMA — Konrad Adenauer “Keresztény Demokrata Pártja” nagy vereséget szenvedett a he­lyi választásoknál, amennyiben az eddigi első helyről a negyedik helyre került. Nyugatnémetor­szág jelenleg 11 államból áll, ezeknek egyike Bréma állam most tartotta az állami képvise­lő választásokat. A választási hadjáratnál, a legfontosabb kér­dés az volt, hogy az állam vá­lasztói támogatják-e Adenauer kancellárt a német hadsereg új­jászervezésében. Ha a választás eredményét nézzük, a válasz az, hogy a német népnek már elég volt a háborúból és nem kíván­ja a hadsereg újbóli feállitását. A választásnál a fegyverke­zést ellenző Szocialista Párt kapta a legtöbb szavazatot, 39.1 százalékot, amig Adenauer párt­ja csak 9 százalékot kapott. A választás másik feltünősége az, hogy a nácik is újból jelentkez­tek s a szavazatok 7 százalékát kapták. A választásban 9 párt vett részt. Bréma — Bréma állami kép­viselők választásánál az újjá­szervezett náci párt, amely a “Socialist Reichs Party” nevet vette fel, 25,813 szavazatott ka­pott, ami 8 mandátumra jogo­sítja. Noha ez nem sok a 407,725 jogosult szavazat között, még­is nagy feltűnést keltett, hogy ma már ennyi ember meri nyíl­tan hirdetni, hogy a náci eszmék követője.

Next

/
Thumbnails
Contents