Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-10-13 / 1701. szám
1 oldal BÉRMUNKÁS 1951. október 13. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN PUBLICATION OF INDUSTRIAL UNIONISM Előfizetési árak: Subscription Rates: Eg-y évre ..........................$2.00 One Year ............................$2.00 Félévre .............................. 1.00 Six Months ........................ 1.00 Egyes szám ára ............ 5c Single Copy ........................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .................. 3c Előfizetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................. $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki í-- közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azon'' ar a Bérmunkás hivatalos felfogásával. , Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE c*^l§^s> 42 Kétféle igazságtalanság Az Egyesült Államokat alkotó államok kormányzói e hó első napjaiban nagy publicitást kiváltó gyűlést tartottak Gatlin- burg, Tenn, városban. A kormányzók ily gyűlésének valójában nincs semmi “hivatalos” jellege, kimondott célja csupán az, hogy a 48 állam vezetői eszmecsere folytán megismerjék egymás véleményeit az egész országra vonatkozó ügyekben. Éppen azért az ország ügyeit intéző számos magasrangu tisztviselő is beszélt hozzájuk. Ezek között a háborús erőkifejtést irányitó Charles Wilson, mobilizációs direktor beszéde volt a legfontosabb. Wilson ismertette a kormányzókkal a fegyverkezés iramát, hány billió értékű hadiszert gyártottak már eddig a vezetése alatt álló hadi iparokban, hány billió értéküt szállítanak havonta és mikorra esedékes a száz büliós program befejezése. Közben utalt arra is, hogy a sok-sok büliónak ily gyors elköltése esetleg inflációhoz vezethet. Erre vonatkozólag ezt a megjegyzést tette: Az infláció megakadályozására nézve megegyezek James F. Byrness (South Carolina) kormányzóval, aki a háború befejezte után azt mondotta, hogy a bérek és az árak színvonalát meg kell tartanunk tekintet nélkül arra, hogy ez az egyesek részére MILYEN NAGY IGAZSÁGTALANSÁGOT JELENT. Byrness kormányzó, aki külügyminiszter volt a Truman első minisztériumában, most újból megismételte ezt a kijelentését. De ha nem is lett volna ilyen magas tisztsége, úgyis számba kell venni ezt a kijelentést, mert mint Wilson is beismerte, a vezető “államférfiak”, vagy politikusok mind egyetértenek vele. Egyetértenek abban, hogy a mai ár- és bérrendszer egyesek részére nagy IGAZSÁGTALANSÁGOT jelent. | Ez a ravaszul fogalmazott mondat tulajdonképpen azt jelenti, hogy ezen urak jól tudják, miszerint a jelenlegi amerikai termelő rendszer egyesek részére nagy igazságtalanságot jelent. Tetőzi a ravaszságukat az, hogy az ily mondattal azt a látszatot keltik, hogy azoknak a száma, akikhez ez a rendszer nagyon mostoha, mert nem részesülnek munkájuk arányához képest elegendő jutalmazásban, csak igen kicsi, amit az “egyesek” szóval is ki lehet fejezni. Pedig a valóság az, hogy csak “egyeseknek” kedvez túlzóan s ez a kijelentés tulajdonképpen csak akkor volna helyes, ha az “igazságtalan” kifejezés azokra vonatkozna, akik aránytalanul nagy haszonélvezői ennek a rendszernek. A tőkés termelő rendszer profitharácsolói valóban “igazságtalanul” foglalják le a mások munkájának gyümölcsét, még ha a fenálló törvények jóváhagyják is az ilyen kizsákmányolást. Wilson, Byrness meg a többiek azonban azt nem tartják igazságtalanságnak, hiszen maguk is abba az osztályba tartoznak s a saját gazdasági érdekük világánál a legigazságosabb, a legerkölcsösebb dolognak tartják a munkásság termelte javaknak ily egyenetlen elosztását. Most, amikor kénytelenek elismerni, hogy vannak olyanok is, akiknek a munkásság termelte javakból nem jut elegendő, szinte durva őszinteséggel mondják, hogy ezt az igazságtalanságot fel kell tartani, ami érthető, mert ennek az igazságtalanságnak a fentartása biztosítja az ő javukat szolgáló igazságtalanság megmaradását. Hol van oly nagy börtön? Los Angeles városban Ellsworth Meyer superior biró elé került egy alvilági alak, úgynevezett “bookie”, aki a lóversenyekre fogadásokat vesz fel. Miután ez sok államban, — igy Califomiá- ban is tilos, a bookiet, akinek már hosszabb rendőri rekordja is volt, a biró pár havi fogságra Ítélte, amelynek megokolásánál ezt a nem minden napi kijelentést tette: Miért nem megy Nevada államba, ahol a gemblirozást megengedték, ahol kiváltja az engedélyt, lefizeti a dijat s akkor már vehet fel fogadásokat. Úgy látom, hogy ön olyan ember, aki irtózik a becsületes munkától, akit az ilyen munka beteggé tesz, akinek “allergic” érzete van a tisztességes munkával szemben. Határozottan gratulálunk Meyer bírónak azon felfedezéséért, hogy vannak emberek, akiket a becsületes munka beteggé tesz s akiknek a börtön kellene, hogy legyen az állandó otthonuk, ahol kényszeríteni lehetne őket a hasznos munkára. Csakhogy mi azt is tudjuk, hogy a nem hasznos, tehát a nem becsületes munkákat végzők legnagyobb számát nem a “bookiek” között, nem a kriminális bűnösök között találjuk meg, hanem a magas hivatalokban, részvénytulajdonosok között, a tőzsdéken s más hasonló helyeken. Mert a tőzsdék részvény spekulánsai semmivel sem különböznek attól a kis bookietől, akit Meyer biró a hűvösre küldött. Hát a telekspekulánsok? Hát a kenyér-tröszt meg a huströszt urai, akik betevő falatjainkkal spekulálnak? És végre miért volnának külömbek a hadiipar profitolói, vagy a háborús uszítok? Hiszen ezek olyan munkát végeznek, aminek eredménye millió és millió emberélet elpusztítása, a megcsonkítottak, az árvák, az özvegyek siralmai. Ezek talán becsületes munkát végeznek? Hej, de nagy börtönt kellene építeni, hogy befogadja mindazokat, akik a mai rendszerben NEM BECSÜLETES munkából élnek és szereznek vagyont. Furcsa világot élünk Hamár szóbakerült Nevada állam meg a gemblirozás, érdekes lesz szélesebbkörü publicitást adni annak a dicsekedésnek, amit ennek az államnak hírhedt szenátora, Pat McCarran mondott el a szenátusban s amit mindenki elolvashat a kongresszusi jegyzőkönyvben, ahová bejegyezték. Helyénvaló szóvá tenni, hogy vájjon az emberi aktivitás milyen fajtáját találja ezt a szenátor dicsérni valónak? Pat McCarran ugyanis a kongresszus legsötétebb lelkű reakciósainak egyike, aki mint a kommunizmus után kutató bizottság elnöke és mint a minden polgári szabadságjogot eltipró Mundt-Nixon-McCarran törvényjavaslat társszerkesztője megmutatta, hogy milyen ádáz gyűlölettel viselkedik minden emberi haladással szemben. Csupán ezen túlzó-hazafi szenátor felmérésének érdekében ajánlatos lesz egy kis összehasonlítást tenni, mielőtt idéznénk a Nevadát dicsérő beszédéből. Amikor a népi köztársaságok kikéin ak munkájáról szóló híreket olvassuk akár az európai lapokban, akár azt itt készített híradóikban, mint példáid a “Roumanian News”, vagy a “Hungarian Bulletin” cimü havi értesítőkben, ilyesmiket olvasunk: Ennyi meg ennyi százalékkal emelkedett a bányászat, az építkezés, a vasúthálózat; ennyi meg ennyi lakóházat, kórházat, bölcsödét, iskolát, kulturházat, stb. építettek; ennyi meg ennyi tracktort, !> ombájnt és egyéb gépeket szereztek be, minek következtében sok földművelő munkás szabadult fel, akiket átképeznek az ipari munkákra. Nem tudjuk, hogy mennyiben igazak az ily értesítésekben adott számadatok, de a lényegük mégis az, hogy azon országok népei és kormányai az építkezéseket, az iskolákat, a kórházakat, kulturházakat tartják nagy értéknek, azokkal igyekszenek a nép jólétet emelni és igy az ily munkákkal dicsekszenek el. És ha számadataikban nagyítanak, akkor még jobban igaz, hogy a népjólét emelésének azt a módját akarják. És most nézzük, hogy az a Pat McCarran, aki olyan ádáz ellensége a népi köztársaságoknak és mindazoknak, akik azokkal rokonszenveznek, mivel dicsekedett el. Mint az egyik újságíró rámutatott, beszédében ilyesmiket mondott: Nevada államban a gemblirozás törvényes, sokan elitélik ezért államunkat. Ezeknek csak azt mondom, hogy Nevada államban a gambling-házak igen sok tekintélyes és tisztelt (respected) polgárnak adnák életet, akik aztán sokkal járulnak hozzá az állam fejlesztéséhez. e Nevada állam gazdagságának jellemző tulajdonságai vannak. A bembling törv ényesitése óta az állam lakossága 91 ezerről 153,700-ra emelkedett, vagyis 73 százalékkal szaporodott. Ugyanezen idő alatt a farm-lakosság leesett 14,750-re s az ipari munkások száma is esett egyharmaddal. Ezel szemben a szórakoztató ipar (gembling-házak) alkalmazottainak száma 32 százalékkal emelkedett. Ez az ipar a hazárdirozás) akkora Nevada államban, hogy dollár értékben Amerika összes iparának 8.2 százalékát tette ki 1948- ban. A gembling házak, — amelyek legtöbbjében italt is árulnak, noha egyesekben enni is adnak, — egyre több embert alkalmaznak, 1939-től 1949-ig az ily alkalmazottak száma 510 percenttel emelkedett, a számukra kifizetett bérek pedig 1095 százalék emelkedést mutatnak. Szállodák (játéktermekkel) és egyéb mulattató helyek adnak keresetet az állam alkalmazottai 61 százalékának. Ezen intézményektől jön be az a 25 millió dollár, amivel az állami alkalmazottakat fizetik. Ezer meg ezer turista jön évenként Nevadaba ezen játszó-termek látogatására, akik aztán más üzletekben is költekeznek. Ebből látható, hogy a gembürozó intézmények nélkül Nevada gazdasága összeomlana. De ezenkívül meg van még az - az előnye is, hogy itt az ügyészséget, a rendőrséget nem le* hot korruptálni a “tiltott játéktermek” védelmére. íme igy védte az ocsmány hazárdirozást ez a nagy hazafi, I mutatva a saját erkölcsi felfogását, mutatva, hogy az ő felfogá- ! szerint dicséretre méltó, eldicsekedni való aktivitás a mások i a™1 _elltelt, megvetett s a legtöbb államban eltiltott gemblirozás Es mégis ez a szörnyű erkörcsü ember most U. S. szenátor, törvényeket hoz azoknak a liebörtönzésére, akik nem a hazárdi- rozasban, hanem a népek gazdasági jólétének, kulturális színvonalának az emelkedésében látják a hasznos munkát és csak azokat tartják érdemesnek arra, bőgj' eldicsekedjenek velük. Furcsa világot élünk manapság!
