Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-10-06 / 1700. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1951. okttóber 6. kék, asszonyok, tehetetlen öre­gek. A filmek bemutatják a délko- réaiak által kivégzett tömegek ezreit, beleértve a csecsszopó gyermekeket is. Mi nem ismerjük a most fo­lyó tárgyalások akadályait, il­letve azt csak egyoldalúan is­merjük, de a világ tudomással bir azokról a tényekről, amelyet a north koreaiak hoznak napvi­lágra, amelyekkel igazolják, hogy az ellenfél az, amely min­den eszközzel gátolja a tárgya­lások sikerét. Az egész kultur'világot meg­döbbentette az a jelentés, ame­lyet egy női vizsgáló bizottság, amelyben vagy 30 ország női ve­zetői vették részt, a különböző politikai és vallási szervezetek képviseletében, amely jelentés ismerteti azokat a dokumentu­mokat, amely a UN hadsereg ke­gyetlenségeit tartalmazza. Ez a női vizságló bizottság saját sze­meivel látta, hogy még ma is fenáll az a parancs, amelyet an­nak idején M*Arthur adott ki a repülő támadásokra, amely sze­rint lőnek le mindent ami mo­zog. Látták, hogy a repülők mi­ként géppuskázták a földeken dolgozó asszonyokat és gyere­keket, mert hisz a férfiak túl­nyomó többsége katona. Ezeknek a nőknek a jelentése megdöbbentette a világ dolgozó­it és az a meggyőződés alakult ki, hogy Hitler örökébe az ame­rikai parancsnokok léptek, kik ma már rémei a világ népeinek. De a legkegyetlenebbek a gyar­mati néppekkel, amelyek a füg­getlenségükért harcolnak, amely harcukban mindenütt érzik az amerikai imperializmus kezét. Pár héttel ezelőtt az amerikai kongresszus elfogadott egy ha­tározatot, amelyben a barátsá­gáról biztosította a Szovjet né- pés és a meg nem értés, a mai feszült helyzetért a Szovjet kor­mányt okolta, amely az aggresz- sziójával kényszeríti Amerikát és szövetségeseit, hogy a sza­badságuk védelmére fegyverkez­zenek. Az elnök egy hosszú kisérő le­vélben, amely megismétli a vá­dakat, küldte el a kongresszusi határozatot a Szovjet elnökének Svernyiknak és úgy a határo­zat, mint a kisérő levél azt kéri, hogy ezt az üznetet hozza az orosz nép tudomására. Lapjaink, rádióink, politikusa­ink beleértve a Voice of Ameri- cat és a Free Európa rádiókat is, napokon keresztül hirdette, hogy a Szovjet kormány nem meri nyilvánosságra hozrli a ha­tározatot és Truman elnök leve­lét. De a beharangozás elhamar­kodott volt, mert Svernyik rög­tön összehívta a Legfelsőbb Tanácsnak az elnökségét, amely azután megtárgyalta a küldött üzenetet és az arra adandó vá­laszt, amelyeket úgy az amerikai kongresszus üzenetét, mint Tru- mant elnök kisérő levelét, teljes szövegében leközölték, nem csak a szovjet lapok, de a Népi De­mokráciák lapjai és a rádiók is, együttesen a Legfelsőbb Tanács válaszával és Severnyik elnök k'isérő levelével együtt. Ennek a válasznak a megér­kezése óta hét hét telt el, de Amerika népe még ma sem 'is­meri azt, csak annyit jelentet­tek, hogy a válasz megérkezett és kis részleteket lehetett olvas­OSZTÁLYELLENTÉT (Folytatás a 2-ik oldalról) uj társadalmi rendszer alapján épül. Borzalmas harcok foly­nak az uj és a régi rendszer hí­vei között Koreában, Indo-Kiná- ban, Malayban. Olaszország, Franciaország és Japán az összeomlás küszöbén állanak, gazdasági és politikai összeomlás előtt. A magántu­lajdon rendszerének halálhörgé- se a legbecstelenebb, legvadabb embermészárlásra ösztökéli a régi rendszer heréit. Perzsiában az uralkodó osztály, a földesú­ri rendszer, borzalmas elnyoma­tásban, kizsákmányolásban és nyomorban tartja a népek mil­lióit. A lávaszerüen hömpölygő forradalmat az olaj államosítá­sával kívánják lecsapolni. A Fülö.p szigeteken a földnélküli kizsákmányolt parasztok fegy­veres felkelésekkel támadnak a kizsákmányolási rendszer ellen. Soha egyetlen egy társadalmi rendszer kimúlása nem ment olyan szédületes gyorsasággal mint a magántulajdon rendsze­rének eltörlése. Alig száz esz­tendeje, hogy Marx és Engels kiadták a Kommunisták kiált­ványát. Attól az időtől kezdve tüzzel-vassal irtották annak kö­vetőit. Az első világháborút kö­vető Európa minden államában megrengett a föld, forradalmak, forradalmak után zajlottak le. Oroszországot kivéve ezen forra­dalmak sikertelenek maradtak és a sikertelenség nyomában a borzalmas fehér terror pusztí­totta az uj társadalmi rendszer híveit. Magyarországon a Hor­ni egyes lapokban a válaszból, amely érthető is, mert általá­nosságban mozgott, addig a szovjet válasz egy csomó doku­mentumot hoz fel arra, hogy a mai helyzet előidézője az ame­rikai kormány és egyben ismer­tette azt a hatalmas építő mun­kát, amelyet a szovjet kormány­zat folytat. Ma az oroszok kérik számon —. és joggal — a lapjaikban és rádiójukban azt, hogy az ame­rikai kormány miért nem közli le a szovjet választ. Ez az oka, hogy az elköltött százmilliók dacára is az ameri­kai propaganda ’ hatástalan, mert az a hazugságokon épül fel és nem a felszabadulást, a békét, hanem az elnyomatást, a kizsákmányolást, a háborút szol­gálja, mint ahogy a “Free Euró­pa” pénzelői is a nagy tőkések­ből, a háború haszonélvezőiből kerül ki. A béke hívei megtudják moz­dítani az egész világot, a Béke­tanács felhívását 800 mülió fel-' nőt irta alá az egész világon. Az Ifjúsági Béke Kongresszusra 104 ország küldte el delegátusa­it az elmúlt hónapba Berlinbe, mig a háborús uszítok csak a nagytőkére, a legszélsőbb reak­cióra támaszkodhatnak. Egyik oldalon a halál keres­kedőinek kis csoportja, a másik oldalon az élet harcosainak száz­milliói állanak, hogy végül is az élet harcosai fognak győzni, az nem kétséges. Minden atombom­ba, hiinden tőkés propaganda dacára is. thy-Szállasi herélő bicskás pri­békjei irtották a becsületes szocialisták és kommunistákat. Németországban a Lieb­knecht és Róza Luxemburg Spartakus forradalmát vérbefoj- tották és annak követőit Hinden- burgh és Hitler csatlósai örökre elnémították. Olaszországban az olasz munkásság lefoglalta a gyárakat, ipartelepeket, bányá­kat, a szállítás és szétosztás esz­közeit. Az olasz szociáldemokra­ta párt lapjának az “Avanti”- nak szerkesztője, az iskáriot ju- dás Mussolini szervezte meg. A szociaálisták helyébe a fasiztá- kat és az uj rendszer hirdetői és követőiből még csak hírmondó­nak sem maradt az ország belse­jében és elenyészően kevés azon kívül. Finnországban, Görög és Törökországokban és a világ minden kisebb-nagyobb államá­ban rövidebb és hosszabb idősza­kokban, forradalmak törtei: ki. Ezen forradalmak nagy áldoza­tokkal jártak, a munkásosztály élcsapata borzalmas árat fize­tett ezekért a próbálkozásokért. Hogy mi volt az oka ezen siker­telenségnek a helytelen szervez­kedésben keresendő. A világ munkássága a legkisebbtől a legnagyobb államig, a szociálde­mokrata pártokban voltak tömö­rítve, amely párton keresztül re­mélték megvalósítani Marx ta­nait. Ugyanezek a párt tagok gazdaságilag a szakszervezetek­be csoportosultak s ezek a szak- szervezeti tagok alárendeltjei voltak a pártnak, amelynek ki­tűzött, célja volt Marx tanainak megvalósítása, de nem forrada­lom, nem közvetlen cselekvés, hanem reformok utján. Amikor a helyzet az első világháború után odafejlődött, hogy forra* dalmositsák a társadalmat, a termelőeszközöket, mely a szak- szervezetek munkásainak lett volna a hivatása, a szociálde­mokrata párt képviselői megálljt kiálltottak és ők a parlamenten keresztül kívánták az uj társa­dalmi rendszert bevezetni. Amig a módszerek fölött marakodtak, a kizsákmányoló osztály felül-' kerekedett és leszámolt az uj rendszer híveivel. Borzalmas le­számolás volt. Marx amikor azt mondotta, hogy “a munkásosz­tály. felszabadulása csak a mun­kásosztály müve lehet” egész bi­zonyosan nem azt értelmezte, hogy a parlamenteken keresz­tül fog megtörténni, hanem azt, hogy az iparokban foglalkozta­tott bér rabszolgák az egész vi­lágon egyesülve, egy hatalmas nagy szervezetbe ' “összetépik láncaikat és helyébe egy uj vi­lágot teremtenek.” Köhler. DRÁGA KÉZCSÓK WASHINGTON — A wash­ingtoni újságok feltűnő képben mutatták be, hogy a Truman el­nök látogatására jött Alcide de Gaspari, olasz miniszterelnök miként csókolt kezet Mrs. Tru- mannak. Truman elnök katonai és gazdasági segítséget Ígért de Gasparinak és igy ezért a kéz­csókért nagyon sokat fizetnek majd az amerikai adófizetők. VESZTESSÉGÜNK Szept. 26-án kisértük utolsó útjára Hegyi Lajos munkástár­sunkat. Hegyi munkástárs 87 éves korában költözött el az élők sorából. Philadelphiában minden mun­kástársunk ismerte, tisztelte és szerette, mivel egy egész ember­öltőn át szolgálta a munkásság ügyét. Alapitó tagja és titkára volt a “Munkás Betegsegélyző Szö­vetségnek” mindaddig, mig a szövetség be nem olvadt a Ver- hovay betegsegélyzőbe. Lapunk egy olvasóját és har­cosát vesztett Hegyi munkás­társban. A gyászházban Schöpf mun­kástárs búcsúztatta el a gyer­mekeitől, unokáitól és déduno­káitól, valamint az összes rokon­ság és munkástársaink nevében, abban a tudatban, hogy mi, akik még fiatalabbak vagyunk, át­vesszük néhai Hegyi munkás­társ munkáját és nem nyug­szunk mindaddig, mig a forra­dalmi ipari unionizmus eszméjét diadalra nem visszük. A temetőben Rosenthal mun­kástárs gyönyörű szavakkal mondott búcsút az öreg családa­pának és méltatta munkásságát, amely munkát nekünk kell to- ■vább folytatni, amig a világ munkásságát fel nem szabadít­juk evezredes elnyomás alól és amig elnyomók és elnyomottak lesznek ezen a földön. Emlékét kegyelettel őrizzük. Tudósitó. A Bérmunkás lapbizottsága ezúton fejezi ki részvétét a He­gyi családnak, mert a Bérmun­kás tábora is egy katonáját ve­szítette el benne. AZ ELSŐ AMERIKAI NYOMDA MEXICO — A mexicoi nyom­dászok a “nyomdászok napján” diszőrséget álltak a Nemzeti Pa­lota mögötti sarki nyomdában, amiről azt állítják, hogy ez volt az első nyomda Amerika földjén. A mexikóiak állítása szerint ezt a nyomdát Juan Pablos nevű Spaniard alapította 1539-ben. DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL I ÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENT ARTA SÄHOZ > szeptember 29-ig: Jujius Kish, Comotan __ 10.00 Louis Birtalan, Cleveland 10.00 M. Bakos, Cleveland_____ 3.00 Mrs. Ch. Kotzán, Chicago .. 2.00 Philai lapolvasók ______ 78.00 J. Mácsay, Detroit ........... 4.00 J. Siket, E. Chicago_____ 5.00 A. Kocsinszky, New York 5.00 So. Bendi olvasók ____ 30.00 M. Beck, Lockport .......... 1.00 Mrs. J. Ternay, Kenmore.. 5.00 J. Pika, Turtle Creek____ 3.00 L. Hevesy, Cleveland ___ 5.00 A. Sohajda, Cleveland___ 2.00 Mrs. J. Farkas, Akron ...........50 Olga Berkovits, Cleveland.. 2.00 Mrs. K. Tamás, Monrovia .. 3.00 Orsz. értekez., Cleveland 253.90 M. Krieger, New York__ 1.00 D. Buday, Philadelphia .... 5.00 Californiai olvasók ____148.00 John Fischer, Cleveland .... 3.00 F. Ábrahám, Akron_____ 1.00 L. Máté, Chicago .... 2.00 Akroni lapolvasók ......... 35.61 J. Strohmayer, Chicago .... 2.00 St. Szilágyi, New York .... 2.00 Joe Veleczky, Brooklyn _ 1.00

Next

/
Thumbnails
Contents