Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-10-06 / 1700. szám

1951. október 6. BÉRMUNKÁS 7 oldal FÉMEK FIZIKÁJA “ÉLET ÉS TUDOMÁNY” BUDAPESTEN MEGJELENŐ TUDO­MÁNYOS HETI LAPBÓL. A fémek igen nagy szerepet játszanak az ember életében. A legkülönfélébb követelményeket támasztjuk veiül szemben, ame­lyeknek a legtöbbször csak a tiszta félmek különböző ötvöze­tei tudnak megfelelni. Az ipar különböző ágazatai­ban olyan fémek szükségesek, amelyek alasony hőmérsékletek­ben feldolgozhatok, anélkül, hogy eközben törékennyé válná­nak vagy megfordítva, magas hőmérsékletet kell kiállniok anél­kül, hogy elveszítenék hőállóké­pességüket és a felmelegítésnél alakváltozást szenvednének. Na­gyon sok fémtől megkívánjuk, hogy saválló, lágy s szívós vagy jó elektromos vezető legyen. A fémek abban különböznek a folyadékoktól és a gázoktól, hogy ugyanazon fémből készült különböző mintadarabok ugyan­olyan vegyi összetétel mellett, igen eltérő sajátságokkal bírhat­nak. Ezek a sajátságok a minta­darab elkészítési módjától, azaz a gépi megmunkálástól, a hőke­zeléstől, a mintadarab használa­ti idejének tartamától, valamint anyagának belső szerkezetétől függnek. Ha ugyanabból a folyadékbői két próbát veszünk és mindegyi­ket más-más behatásnak tesz- szük ki, nem változtatva a fo­lyadék vegyi összetételét, akkor ezek a behatások nem változtat­ják még a folyadék tulajdonsá­gait és ugyanolyan feltételek mellett mind a két próba telje­sen engyforma sajátságokat mutat. Teljesen más az eset a fémekkel. Ismeretes, hogy egy darab acélnak, anélkül, hogy ve­gyi összetételét megváltoztat­nánk, igen különböző tulajdonsá­gokat adhatunk, aszerint, hogy milyen hő vagy vegyi kezelés­nek vetjük alá. Az acéldarabot felhevitjük és igen keménnyé és törékennyé tehetjük, de lassan le is hüthetjük és lággyá, plasz­tikussá tehetjük. Igen nehéz ugyanabból a fémből két telje­sen egyenlő sajátságokkal biró mintadarabot készíteni. Ugyan­abból a fémből készült minden egyes mintadarab valamiben el fog térni a többitől. Ez az elté­rés különösen jelentős lehet ab­ban az esetben, amikor a minta­darabokat különböző gépi és hő­hatásoknak tesszük ki. Azt mondhatjuk, hogy minden kül­ső behatás nyomot hagy a fé­men. Vágjunk le például egy acélrudból két darabot és mind­egyik darabot más eljárásnak vessük alá. Az egyik darabot ko­vácsoljuk, hengereljük és meg­határozott hőkezelésnek vetjük alá. Ez a darab szívós, rugalmas és a szakítással szemben ellenál­ló lesz. A másik darab acélt te­gyük ki hosszabb ideig magas hőmérséklet hatásának. Az acél­darabban nagy szemcsék — krisztallitok — képződnek. A darab lággyá lesz és szakitási ellenállása többszörösen kisebb lesz, mint az első darabé, amely­nek szerkezete jelentékenyen ki­sebb szemcsékből áll. A legtöbb tiszta fém belső szerkezete nagyszámú, egymás­sal összeforrott kristályokból áll, melyeknek külső felülete sza­bálytalan alakot mutat. Ezeket a kristályokat krisztallitoknak vagy szemcséknek nevezzük. A krisztallitok különböző méretű­ek lehetnek, azonban általában bizonyos „ középméretű, valamint aprószemcséjü és nagyszemcsé- jü fémszerkezetről beszélhetünk. Azokat a fémeket, amelyek­ben a krisztallitok egymással kapcsolatban vannak, polikris- tályos fémeknek nevezzük. De azonban egyetlen fémkristályt is előállíthatunk, amelynek kül­ső élei nem lesznek szabályosak de a fém szabályos kristályszer­kezettel bir. Az ilyen kristályt monokristálynak nevezzük. Minden monokristályban és minden krisztallitban az ato­mok meghatározott rendben he­lyezkednek el és az úgynevezett szerkezeti rácsozatot alkotják. Ha a fém tiszta, vagyis csak egyetlen kémiai elemből áll, ak­kor a rácsozat egyforma atomo­kat tartalmaz. Egy ötvözet rá­csozata különféle fémek atom­jaiból áll. A kristályok nagyságát meg­változtathatjuk külső behatások által. Ha a fémet kokillába (ön­tőformába) öntjük, akkor az ön­tecs krisztallitjainak nagysága attól függ, hogy milyen volt az öntés hőmérséklete és mennyi idő telt el a kiöntött fém meg- keményedéséig. Minél magasabb a kokillába történő öntésnél a fém hőmérséklete és minél las­súbb az öntecs lehűlése, annál nagyobbak lesznek a fém szem­cséi. ' Kovácsolásnál, hengerelésnél és a fém alakváltozását okozó más eljárásnál a szemcsék ap­róbbak lesznek. A hengerelésnél a . szemcsék egyirányúan meg­nyúlnak és lassan részekre sza­kadnak. Rostos szerkezetet nye­rünk, amely hasonló a fa szer­kezetéhez. Az ilyen rostos szer­kezetet textúra szerkezetben a krisztallitok megható rozotí rendben helyezkedik el. így például egy uj vasét’ tengely a hengerelés és kov.*c>olás után rostos szerkezettel bir és törés­nél a fa szerkezetét mutatja. A tengely tehát elkezdi munkáját végezni. .Sok- - < k ezer kilométe­ren át fut, hordozva a mozdony vagy , a vasúti kocsi terhét. A sínek minden egyes ütésénél a tengelyt lökés éri, amely a fém- részecskék átrendeződését, át­csoportosulását idézi elő. A mo­lekulák más rendben helyezked­nek el. A tengely kevésbbé szi­lárd lesz, törékennyé válik és végül eltörik, amikoris a törés már nem rostos, hanem öreges jelleget mutat. A polikristályos fém szemcsé­inek méreteit újra történő kris­tályosítással megváltoztathat­juk. Ha a fémalkatrészt alaki változtatásnak vetjük alá, pél­dául megnyujtjuk és azután hosszabb időtartamon át magas hőmérsékletre felmele g i t j ü k, akkor az alkatrészben újra kris- tályodási folyamat megy. végbe és az uj szemcsék lehetnek ki­sebbek vagy nagyobbak az ere­deti szemcséknél. Ha az alakvál­tozás nem lép túl bizonyos ha­tárt, akkor a melegítés után a szemcsék nagysága nem válto­zik meg. így például a fémet megkívánt erejű külső behatás­nak téve ki (nyújtás, préselés, csavarás stb.) lágyitási hőmér­sékleten, az alkatrész polikris- tály szerkezetét monokristályos szerkezetre változtathatjuk át. (Folytatjuk) MAR A GYEREKEK IS TUDJÁK NEW YORK — Mrs. Anna Payson, játékgyár tulajdonos, azt mondja, hogy ezentúl nem készítenek a gyermekeknek oly gyűjtő “bank”-ot (perzselyt), amikben a pennyket is gyüjthe- tik, mert a penny (cent) annyi­ra elértéktelenedett, hogy már a gyermekek sem törődnek vele. Ezentúl tehát csak oly “bank”- okat készítenek, amelyekben nickelt, dime-ot vagy quartert lehet bedobni. val is tehetetlen William Green elnökkel. A konvenció delegátu­sait úgy állítják össze, hogy az, mint a legtökéletesebb párt-gé­pezet működik. A túlzóan bigot vallásu Green újbóli megválasz­tását ajánló delegátus ezt, az egész életén át túl konzervatív, most már teljesen kiöregedett, a munkásosztálytól eltávolodott aggastyánt igy jellemezte: “Wil­liam Green az amerikai mun­kásmozgalom tipikus terméke, képviselője mindannak ami jó és szent”. MÁR JÖHET A BOMBA Sacramento, Cal. —-. A polgári védelem direktora, Walter M. Robert generális kijelentette, hogy ha az ellenség bombázná California állam bármely váro­sát és ott szétrombolná a gáz, villany és vízvezetéki rendszere­ket; azokat állami költségen ál­lítják vissza. — Noha ezen köz- szolgálati intézmények legtöbb helyen magántulajdont képeznek bombázás esetére az állam vál­lalja a visszaállításukat, nehogy a nagy korporációk elveszítsék profitjukat. A “SZENT” EMBER SAN FRANCISCO — Az American Federation of Labor konvenciója újból megválasztot­ta összes tisztviselőit, élükön a 78 éves, már csaknem önmagá.­ELÖFIZETÉST KÜLDTEK szeptember 29-ig: J. Hudik, Cleveland .................1 E. Gyuricza, Kanada ............. 1 M. Schmeltzef, Akron .... 3 Julia Bécsi, Phüadelphia ___ 3 J. Mácsay, Detroit .................. 1 Jas. Makai, Premier ............. 2 E. Szigety, New York ........... 4 A. Köhler, Chicago .................. 5 A. Székely, Cleveland ........... 1 Susan Hering, Buffalo ........... 7 J. Pika, Turtle Creek ........=._ 1 J. Visi, Lincoln Park .............. 1 A. Sóhaj da, Cleveland.......... 1 Mrs. J. Farkas, Akron........... 1 V. Hegedűs, Chicago ............. 1 L. Budai, Cleveland ..... '1 M. Krieger, New York ......... 1 A. Refy, Lodi ........................ 1 N. Papp, Cleveland ............... 1 Helen Adams, Los Angeles .... 1 Francis Szűcs, Washington .... 1 Elizabeth Gőgös, Akron ....... 1 Teréz Bikó, Cleveland ........ 1 J. Vizi, Akron ......................... 5 S. Farkas, Chicago .......... 1 S. Adám, Trenton ___ 1 L. Máté, Chicago .................. 1 A. Godó, New York .............. 1 G. Bakos, Los Angeles ......... 1 J. Fodor, Cuyahoga Falls ..... 1 J. Payter, Belleville ........ 1 Ch. Vass, New Brunswick .... 1 A. Lelkó, Pittsburgh ______ 1 St Phillips, So. Bend ...... 1 J. Bene, Premier ..................... 2 Szabotál a hus-tröszt A NAGY VÁGÓHIDAK KI AKARJÁK ERŐSZAKOLNI A HÚS­ÁRAK FELEMELÉSÉT. — NEM MUTATJÁK MEG ÜZLETI KÖNYVEIKET. — NEM SZÁLLÍTANAK A KATONÁKNAK. LOS ANGELES — Washingtonból jöyő rendeletre az Ársza­bályozó Iroda helyi ügynökei elmentek a 'los angelesi nagy hús­vágó cégek irodáiba és követelték, hogy az üzleti könyveket mu­tassák meg nekik. Az árszabályó iroda ügynökei úgy találták, hogy az ilyen nagy üzletekben csak nagyon kezdetleges könyve­lést vezettek, ami megnehezíti annak kimutatását, hogy hány esetben követtek el törvénysze-’ gést. A nagy vágóüzletek felülvizs­gálása nyomban követte Micha­el V. DiSalle azon kijelentését, hogy az “American Meat Insti­tute” nem kooperál a húsárak stabilizálására. A “Meat Insti­tute” név alatt a nagyvágó és huskannázó cégek egyesülitek. DiSalle rendeletére 23 város­ban 96 cég ellen indítottak vizs­gálatot, amelyek mindegyike már valamilyen törvénysértést követett el és az Office of Price Stabüization ügynökei meggyő­ződtek arról, hogy a listára vett üzletek törvényellenes eljárást folytatnak. Az OPS hivatalnokai azt mondják, hogy a törvényszegé­seket a nagy vágó cégek közpon­ti irodáiban rendelik el és igy a vidéki üzleteik csak ezen rende­letnek engedelmeskednek. Ezen rendeletk legnagyobb részét Chi­cagóból küldik szét. Az OPS ál­lítása szerint ezen törvénytelen eljárásoknak a célja a fekete pi­ac életre keltése és ily módon felhajtani a már úgyis igen ma­gas húsárakat. Az OPS iroda erélyesebb fel­lépésére az adott okot, hogy a nagy vágóhidak valóságosan megszabotálták a katonaság ré­szére szóló hús szállítást. Ami­kor a hadsereg ellátási irodája árlejtési ajánlatot kért 5 millió font hús szállítására, egyetlen cég sem adott be ajánlatot. Ehe­lyett a lapjaikban gúnyos cik­kekben adtak célzásokat, hogy menjen az ellátási iroda külföld­re és ott vásároljon húst. DiSalle nyilatkozata után a Meat Institute is nyilatkozatot adott ki, amelyben tárgyüagos válasz helyett csak DiSalle sze­mélyének a gyalázásával foglal­kozik.

Next

/
Thumbnails
Contents