Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-07-14 / 1689. szám

1951. julius 14. BÉRMUNKÁS 3 oldal Az atombomba értékelése A Nevada államban és az Eni- wetok szigeten tartott próba atomrobbanásokkal kapcsolat­ban a United Press szakértői az atombombára vonatkozó alábbi adatokat tették közzé. Az Egyesült Államok atom- arzenáljában már nem csak egy­féle, hanem különféle atom­bombák vannak. Az utóbbi pró­ba robbanásoknál elrobbantot­tak ezekből néhányat a föld fe­lületén, a földszintől bizonyos magasságban és végre a viz fe­lett és a viz alatt is. Azt még nem próbálták ki eddig, hogy milyen hatást vált ki az atom­bomba, ha bizonyos mélységre elásva robbantják fel. Az atombombák sorozatát rendesen a Japánban felrobban­tott két atombombához hason­lítva említik. Ezen bombákról viszont azt mondják, hogy rob- banőerejük azonos volt 20,000 tonna TNT anyag pusztító ere­jével. A szakértők szerint most már olyan atombombákat is csinálnak, amelyek csak egy­negyed ilyen erősek, vagyis 5000 tonna TNT robbanóanyag erejével bimak. És ettől kezdve nagyobbakat és nagyobbakat, fel egészen a 120,000 tonna TNT erejéig, ami tehát hatszor olyan erős, mint a Hiroshima városra' dobott bomba. A bombák aktuális súlya még mindig nagy titok, annyit azon­ban már elárultak, hogy a kiseb­beket a három ember által ke­zelt AJ-1 repülőgépen is szállít­hatják, a nagyobbakat azonban A TUDOMÁNY VÉDELMÉBEN MOSZKVA — Két orosz iró, Alexander Kazentsev és B. Ly­apunov tudományosan hangzó cikket írtak, amelyben azt fej­tegették, hogy a “Tungus” me­teor, amit 1908-ban láttak Szi­bériában, valójában más égitest­ről iderepült gép volt s ezt az ál-tudományos cikket az egyik ifjúsági lapban közzétették. A politikai — és természettudomá­nyos ismereteket népszerűsítő egyesület erős megrovásban ré- szesitette a két Írót, valamint a folyóiratot is, amely a szóban- forgó cikket közölte. A Tudományos Akadémia két tagja, I. Shevelaykof és V. Shevchenko előadásokban ismer­tették, hogy milyen káros az if­júság elméjét elmérgezni áltu­dományos teóriákkal. Állításuk szerint a vidéken akadtak olyan tanítók, akik komolyan vették a minden alapot nélkülöző cikket és igy a tanítványaiknak hamis fogalmat adtak a meteorokról. A Tanitók Lapja is elitélte a két irót és félrevezető, áltudomá­nyos cikküket már csak azért is, mert annak idején az orosz tudósok elég helytállóan meg­magyarázták, hogy a “Tungus” óriási meteor volt, ami a leve­gőben való súrlódás következ­tében annyira felhevült, hogy szétrobbant, mielőtt a földet ér­te volna. A “Tungus” cikk Íróinak adott megrovás igen széleskörű publicitást nyert, igy a szovjet területén egyenlőre végetvet az áltudományos irodalomnak. csak a legnagyobb bombázó gé­pek vihetik. A HALÁLOS TERÜLET Utah államban nem atom­bombát, hanem csak 160 tonna TNT-t robbantottak fel a föld alatt annak kipróbálására, hogy a robbanás okozta földrengés milyen távolságra érezhető. Eb­ből aztán számításokat vontak le, hogy ha majd ténylegesen atombombát robbantanak el a föld alá ásva, milyen távolságba számíthatnak épületek megron­gálására. Ha a Hiroshima bomba tény­leg 20,000 tonna TNT robbaná­sával volt azonos s miután az 2-10 négyzetmérföld területen okozott halált és sebesüléseket, akkor a jelenlegi legerősebb 120.000 tonna TNT-nek megfe­lelő atombomba hatásterülete 20-30 négyzetmérföldre terjed ki. A hir szerint a kisebb atom­bombákat már ágyulöveg gya-. nánt is lehet használni. Ebből az újságírók mindjárt azt kö­vetkeztették, hogy egy-egy ilyen löveggel máj d elpusztít a n a k egész hadseregeket. Hogy az ilyen állítás mennyire túlzó, a következő számítás mutatja. A Hiroshima bombát véve alapul, amit 20 kilogramos A- bombának is neveznek és amely­nél csupán egy négyzetmérföld területen hal meg mindenki, mig azon túl már csak az ösz- szedülő épületek okoztak halált és sérülést; a 30 kilogramos A- bombánál ez a terület egyhar- maddal nagyobb. Tegyük fel, hogy egy divízió ellen használ­ják ezt a 30 kilogramos bombát. A KATONÁK ELOSZTÁSA Tegyük fel, hogy a divízió 15­18.000 emberből áll. Ezek elvan­nak osztva 10 mérföld hosszú­ságban és legalább 5 mérföld mélységben. Ez elég sürü kon­centráció, sűrűbbet csak a leg­ritkább esetben alkalmaznak, így tehát ez a divízió 50 négy­zetmérföld területet tölt be. Feltéve, hogy az elosztás egyen­letes és feltéve, hogy semmiféle védő módszert sem alkalmaz­nak, akkor is a 20 kilogramos bomba legfeljebb csak 150-300 embert ölne meg és okozna vagy 300 sebesülést; a 30 kilogramos bomba pedig körülbelül 900 em­bert ölne meg és okozna 1800 körüli sebesülést. így tehát nagyon túlzó az az állítás, hogy egy-egy ilyen bom­ba egész hadsereget pusztítana el. Különösen túlzó ez az állítás, ha meggondoljuk, hogy egy kis földhányás milyen erős védel­met nyújt úgy a robbanás okoz­ta hő, mint a halálos rádió ki­sugárzás ellen is. Már pedig a front vonalban rendesen vala­milyen védett pozícióban helyez­kednek el a katonák. És bizo­nyára vannak olyan védelmi dolgok is, amikről a nagyközön­ség mitsem tud, amik éppen olyan katonai titkok, mint ma­ga az atombomba. Ha mindeze­ket számításba vesszük, akkor megértjük azon katonai szakte­kintélyeket, akik hangoztatják, hogy az atombombának nem lesz döntő súlya a következő nagy háborúban, habár abban mind megegyeznek, hogy óriási pusztításokat lehet vele csinál­ni. AUTOMOBIL BÚVÓHELY Dr. L. W. Tuttle, az Atom Energy Commission biológiai és orvosi osztályának a vezetője éppen most tette közzé, hogy Hiroshima városban a bomba­központtól számított 1000 yard körzetben 1200 ember maradt életben. Ezeket véletlenül a pin­cékben, vagy a nagyobb, cement épületek alsó emeletein találta a bombarobbanás, amit a regge­li “rush” időben robbantottak fel. Dr. Tuttle ebből azt következ­teti, hogy amerikai városokban, amelyek sokkal erősebb épüle­tekből állnak, mint Hiroshima, hasonló atombomba sokkal ke­vesebb embert ölne meg. De te­kintetbe kell azt is venni, hogy Hiroshimában senki sem gon­dolt atombombára, az minden figyelmeztetés nélkül esett rá­juk. így olyan városban, ahol esetleg megszólalnak a légitá­madást jelző szirénák és a lakos­ságnak csak pár percnyi ideje is marad elbújni, az áldozatok szá­ma jelentékenyen csökkenthető. Dr. Shields Warren, az Atom Energia Bizottság egy másik szakértője pedig azt mondja, hogy az atombomba rádió kisu­gárzása és az esetleges égési sebesülés ellen hathatós védel­met lehet nyerni már azzal is, ha az automobilban lekupor­gunk a fenékre. Tekintettel ar­ra, hogy Amerikában nagyon sok automobil van, könnyen el­érhető búvóhelyet adnának az atombomba ellen, ha idő volna az elérésükre. A magas vérnyomás gyógyítása álommal Mi okozza a magas vérnyo­mást? Mivel gyógyítható ez az annyira elterjedt betegség? So­kat vitáztak e kérdés felett kü­lönböző országok tudósai. Egye­sek, főként amerikai tudósok a veseműködésben bekövetkezett elváltozásokkal, mások kizáró­lag az erek falának elmeszedé­sével, ismét mások a mirigymü- ködés zavaraival magyarázták a magas vérnyomás — orvosi nyelven hypertonia eredetét. Georgij Fjodorovics Lang or­vosprofesszor, a Szovjetunió Or­vostudományi Akadémiájának tagja fényt derített erre az any- nyira fontos orvosi problémára. Lang akadémikus megállapítot­ta, hogy hypertonia felléphet normális veseműködés mellett, felléphet olyankor, amikor az erek falán nyoma sincs elmesze- sedésnek és felléphet teljesen normális mirigymüködés mellett is. Milyen egyéb ok lehet még a hypertonia előidézője? 1 Botkin, a hires orosz kutató több, mint fél évszázaddal eze­lőtt megállapította, hogy a köz­ponti idegrendszer elégtelen mű­ködése a legkülönfélébb megbe­tegedésekhez vezethet. Pavlov, a világhírű szovjet élettan-tudós pedig megállapította, hogy ideg- rendszerünk és ezen keresztül egész szervezetünk “vezérkara”, az agykéreg, valamint a belső szervek között szoros müködés- beli kapcsolat áll fenn. Elődjeinek nagyszerű hagyo­mányai vezérfonalként irányí­tották munkájában Lang aka­démikust. Megállapította, hogy a hypertonia nem feltétlenül va­lamelyik belső szervünk megbe­tegedése, hanem igen sok eset­ben kifejezetten idegi eredetű: az erek összehúzódását és tágu­lását szabályozó idegek “rossz munkájának” következménye, aminek folytán az erek összehu- zódnak, ezért a vér nagyobb nyomást fejt ki az érfalakra. Ha az agykérget ingerek érik, ez elsősorban véredényrendsze- rünkön nyilvánul meg. Harag, nagy felindultság esetén meg­növekszik a vér cukortartalma, meggyorsul vagy lelassul a szív­verés ritmusa és jelentékenyen felszökik a vérnyomás. Az öröm a kellemes érzelmek következté­ben tágulnak az erek: csökken a vérnyomás: a bánat óráiban ellenkezőleg: emelkedik. Mindezek azonban csak múló benyomások, melyek csak futó vérnyomásemelkedést eredmé­nyeznek. Ha azonban az ember jelleménél vagy nevelésénél fog­va elnyomja magában az élmé­nyek okozta benyomásokat, ak­kor eltompul az agykéreg érzé­kenysége ezekre a benyomások­ra : a szervezet nem válaszol rá­juk többé a vérnyomás emelke­désével. Az agykéregben — Lang akadémikus szavai sze­rint — úgynevezett “ingergátló pontok” alakulnak ki. Az agy­ban ilyenformán felszültség jön létre, amelyet megszenvednek az érrendszert szabályozó idegköz­pontok is: az erek összeszűkül­nek, a vérnyomás emelkedik, de ezúttal már tartósan. így kez­dődik a hypertonia, amely idő­vel egyre rosszabbodhat és sok­szor veszélyes bajjá fajul. Lang akadémikus tehát meg­állapította, hogy a hypertonia, kiváltkép korai szakában, az idegbántalmak, neurózisok egyik válfaja, amely azáltal jön létre, hogy a külső jelenségek, benyo­mások kedvezőtlenül hatnak az ember lelkiválágára. Ennek tu­datában kézenfekvő volt megta­lálni a baj gyógyításának útját. Lang akadémikus tartós álom­mal kezelte betegeit, ami által kikapcsolta a káros benyomáso­kat, visszaállította az idegrend­szer normális állapotát. Az ideg- rendszernek ez a tartós pihente­tése fokozatosan feloldja azt az agyban uralkodó feszültséget, amely a vérnyomásemelkedés oka volt. Az ilyenmódon kigyó- gyitott betegeknek azonban to­vábbra is kerülniük kell a meg­rázkódtatásokat, minthogy a hypertoniára való hajlamot egész életükön át megőrzik. A hypertonia uj gyógymódjá­val a Szovjetunióban komoly si­kereket értek el. Számos klini­kus-orvos dolgozik azon, hogy az orvosi gyakorlatban tovább­fejlessze Lang akadémikus el­méletét.

Next

/
Thumbnails
Contents