Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-03-17 / 1672. szám

1951. március 17. BÉRMUNKÁS 3 oldal 1848-1945 HAMISAK AZ IRÁNYÍTOTT SAJTÓ ÉS EGYLETEK MÁRCIUSI ÜNNEPÉLYEI A napnál is világosabban lát­szik meg, hogy azok az intézmé­nyek, amelyek több mint egy század óta az 1848-as magyar szabadságharc elvesztését sirat­ták és hangoztatták, nem voltak őszinték, amikor Petőfi, Jókai, Táncsis és a többi szabadság- harcos ifjúság elgondolásáért, azok megvalósításáért beszéltek. Hogy mindezeket csak arra használták fel, hogy munkanél­küli életüket itt is folytathas­sák, bizonyítja, hogy amikor a magyar népnek 1945-ben mód­jában lett a 48-as szabadsághar­cosok elgondolásait megvalósí­tani és azokat tulmenőleg a gya­korlatba kiépíteni, a polgári saj­tó ,a polgári intézmények és kü­lönösen azok vezetői, élükön a papsággal, napról-napra, a leg­hazugabb hirterjesztéssel dol­goznak azon, hogy a magyar nép szabadság törekvéseit, hogy a magyar föld a magyar dolgo­zókat táplálja, hogy a magyar ipar, a magyar nép életszínvo­nalát emelje, hogy a magyar tudomány, technika, a magyar a magyar nép fiainak boldogu­lását szolgálja, ezek ellen kere­sik a szövetséget, sürgetik a fegyveres beavatkozást, hogy a magyar falu továbbra is sötét­ségben, a legelemibb hygenia hi­ányában éljen, hogy megbuk­tassák a magyar nép felszaba­dulását, amelyért száz eszten­ezer dollárral kívánják emelni. A 10 és 25 ezer dollár bevétel után körülbelül 40 millió egyén fizet adót, ezeknek az évi bevé­tele 19 billió 687 millió dollárt tesz ki és ezek adóját 597 millió dollárral szándékozzák emelni. A 25 és 50 ezer dollár bevétel után, akiknek a bevétele 7 billió 780 millió dollár, ezt az össze­get 261 millió 900 ezer dollárral kívánják az uj törvények szerint megadóztatni. Az 50 és 100 ezer dolláros bevételüeket, akik 4 bil­lió 649 millió dollárt vágnak zsebre évente, 152 millió erejéig kívánják újabb adókkal terhel­ni. A 100 és 250 ezer dolláros kizsákmányolókat, akiknek évi bevétele 2 billió 755 millió 800 ezer dollár, ebből a kormány újabb adók fejében 85 millió és 600 ezer dollárt kiván behajta- tani. A 250 ezer és azon felüli bevételű egyénektől, akik 1 bil­lió 633 millió dollárt vágnak zsebre, 41 millió 600 ezer dollár­ral kívánja a kormány adójukat emelni. Az Egyesült Államok kormá­nya úgy dobálja a billiókat, mint Csáky a szalmáját. Mi is egy billió dollár? Nekünk mun­kásoknak sejtelmünk sincs an­nak nagyságáról. A mészárosok közlönyében olvastam, hogy ha egy ember életének minden per­cében 1.755 dollárt kapna, életé­nek 65-ik évének a végén érné el az egy billiós számot. Hogy mit lehetne egy billió dollárért előállítani, milyen kényelemben lehetne a világ népességét tar­tani, arról már többszörösen ir­tunk. Köhler. dőn keresztül március idusán könnyeket hullajtottak. Különösen az Amerikában élő magyarság, ha csak egy keveset gondolkodik a történelem ötesz­tendején, kell, hogy meglássa intézményei, vezetői hamissá­gát, amellyel minden időkre fél­revezetni, kihasználni akarják a dolgozó amerikai magyarságot. A márciusi eszméket ünnepel­ni kizárólag azoknak van joguk, akik örömmel látják Magyaror­szág népének a szocializmus ut­ján való előre törtetését, akik Petőfi, Kossuth szabadság tö­rekvéseit már is a megvalósu­láshoz vezették. Hogy 1945 mennyire a 48-as elgondolások megvalósítása, er­ről kitűnő szónokok fognak be­szélni a Cleveland east sidei Munkás Otthonban, 11123 Buc­keye Rd. március 25-én, vasár­nap délután 3 órai kezdettel. Be­lépő dij nincs. A rendezőség meghívja azokat a magyar mun­kásokat, akik úgy érzik, hogy a dolgozóknak joguk van a maguk országát felépíteni és azt irányí­tani. A németek is értik A NÉMETEK FELSEGITÉSÉRE KÜLDÖTT FELSZERELÉST NEW YORKBAN ÁRULJÁK Washington — Ugylátszik, hogy a németek is értik a graf- telesnek azt a módját, amit a görög és a török hatóságok, vagy pedig a kínai Chiang Kai-shek kormány folytatott eddig. Lega­lább is erre mutatott rá Congressman Bonner, az alsó ház költ­ségvetési bizottságából kiküldött egyik albizottság elnöke. Bon­ner követelte, hogy a kongresszus vizsgálja ki, miként lehet az, hogy New Yorkban árulják azon*­-------------------------------------­truckokat és egyéb felszerelést, amit az amerikai kormány Nyu- gat-Németország felsegélyzésé- re küldött. Bonner állítása szerint ezen katonai truckokat olyan nyíltan árulják New Yorkban, hogy ab­ból még a katonai hatóságok is vettek. Másszóval azon trucko­kat, amiket a kormány ingyen, ajándék gyanánt küldött át Né­metországba, visszahozták ide és itt ugyancsak a kormánynak eladták magas árakon. Bonner állítása szerint erre a kétes tranzakcióra úgy jöttek rá, hogy feltűnt nekik egy új­sághirdetés, amelyben egy new yorki ügyvéd, bizonyos Sinclair Robinson, katonai truckokat hirdetett. Amikor kikérdezték, Robinson beismerte, hogy meg­állapodása van “németországi ügyfeleivel” arra, hogy azok 2000 darab negyedfél tonnás, hatkerekü truekot, 150 hét és fél tonnás White truekot fog­nak neki ideszállitani eladás céljára. Bonner követeli a további vizsgálatot, amely, mint mon­dotta, újabb nagyszabású graft- re fog rávilágítani. Egy példás levél legjobb lehetőség, legalább is egy évvel előbb, mint megtör­tént, amikor Hitler döntő vere­séget szenvedett az oroszoktól, mivel lebecsülte azoknak erejét. Churchill afrikai és olaszor­szági tervei sikertelenek és na­gyon költségesek voltak ember­életben. Az olaszországi hadjá­rat olyan volt, mintha a kígyót úgy akarnák elpusztítani, hogy a farkából csipkednek le kisebb darabokat. A háború utolsó három évé­ben sokkal jobban tervezgette azt, hogyan tudná Oroszorszá­got távoltartani a Balkántól, mint hogy hogyan lehetne Hit­lert megverni. Hitler elleni há­borúban csak egy picit volt jobb, mint Chiang a japánok elleni háborúban. Mégis, mi az ő fultoni beszédére építettük a külügyi politikáinkat. Az Atlantic Szövetség nemze­tei, táplálva a Marshall dollárok­kal helyettesítette, — mint a rák — az Egyesült Nemzetek Szö­vetségét. Amint general Wain- wright mondta: “Az Atlantic Szövetség egy másik háború ki- i hívása”. Ötven éven keresztül mi úgy ugráltunk az egész világon, mint Sullivan János (egy volt bokszo­ló bajnok) tudva, hogy mi vá­gyunk a legerősebb nemzet, de mostan, hogy valami kétség áll fen, mi nem tudjuk hogyan vi­selkedjünk. Reméljük, hogy Truman ki­fogja dobálni Dulles, Austin és társait és lenyel egy kis büszke­séget, visszahelyezi azokat, akik FDR tanácsadói voltak, akik hi­szik, hogy egy becsületes béke a világon még elérhető. Loren N. O’Brien, Manton, Mich. Ezen nagyon is logikus leve­let nagy meglepetésemre a det­roiti News-ban láttam meg.) Vi. A szerkesztőhöz: Nekem ugylátszik, hogy mió­ta Churchill beszélt Fulton, Mo.- ban, mi állandóan fejlesztjük a lázálmos külügyi viszonyokat. Ő (Churchill) elbukott az ang­liai választásoknál, mint minisz­terelnök. Miért? Lehetséges, hogy a nép elvesztette a bizal­mát benne s vezérségében. Ez a sima róka, a pénzes érdekeltsé­gek szószólója, nehezen győzhe­tő le, de mint hadászati szakér­tő, semmire sem ment. Itt van­nak a példák: Churchill lekicsinyelte Hitler erejét és azt hitte, hogy Belgi­um és Franciaország ellent áll, igy bekergették őket a csator­nába Dunkirk mellett. Nagyon tévedett, amikor azt hitte, hogy Ö megtudja mente­ni Norvégiát. Nagyon rosszul rendelkezett, amikor a két nagy hadihajóju­kat, a Repulse és Prince of Wa­test olyan kezekbe adta, ame­lyek könnyen elvesztették azo­kat, a dél-kinai tengereken, 1941 december 8-án. Churchill tévedett, amikor azt hitte, hogy a görögök megvédik Görögországot és visszaveheti a Dodecanes szigeteket. Azt mondta az Egyesült Álla­mokban: “Adjatok szerszámot és mi elvégezzük a munkát”. Ez egy átlátszó csalás volt. ban 30,000 egyénnek kell más Churhill akadályozta meg a féle megélhetés után nézni. 7 csatorna átugrását kétéven ,ke- keleti népeknél túlságosan el resztül, amikor minden hadi- fajult koldulást most már Indi szakértő szerint az lett volna a ában is megkísérlik korlátozni. Rawalpindi, Pakistan — A koldulást eltiltó törvény követ­keztében csupán ebben a város­ban 30,000 egyénnek kell más­féle megélhetés után nézni. A keleti népeknél túlságosan el­fajult koldulást most már Indi­MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Küldök a naptárokért és an­nak költségére hét dollárt. Ez idei naptárunk is gazdag, érté­kes, tanulságos. Bár minden ma­gyar munkás kezébe juthatna. Úgyszintén nagyon szeretem a Bérmunkást is', mert az esemé­nyeket a maga valóságában vi­szi az olvasók elébe. Mrs. Anna Haas, New York Küldök négy dollárt előfize­tés és a naptárért, amely telve van értékes, hasznos, eredeti írásokkal. Köszönet a Munkás­társaknak önzetlen, odaadó munkájukért. M. Földi, Detroit Küldök egy dollárt a naptár­ért. Szeretnék többet küldeni, de nagyon sovány a jövedelmem. A naptárt már átolvastam, na­gyon értékesnek tartom, köszö­net érte azoknak, akik megje­lentetésén fáradoztak. Özv. Farkas Imréné, Akron A naptárt megkaptam. Na­gyon megvagyok vele elégedve, mert szellemes, hasznos ismeret terjesztő. Köszönet érte. A. Cine, • New York Mellékelve egy fél éves előfi­zetés a Bérmunkásra. A kalen­dárium kitűnő, kiolvastam min­den betűjét és Budapestre el­küldtem, remélem, hogy meg­kapják. V. Mazanek, Los Angeles

Next

/
Thumbnails
Contents