Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-02-17 / 1668. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1951. február 17. Formosa legyen a formosaiaké A Formosa szigettel kapcsolatos problémát alaposan megvilágító alábbi cikket a “Reporter” cimü folyóiratban találtuk. A szerkesztő a cikk Írójától ezen adatokat nyújtja: George H. Kerr a második világháborút megelőzőleg Japánban és Formosában tanult s a háború alatt mint a formosai ügyek speciálistája szolgált a Navy Departmentben; 1945-ben assistant naval attaché volt Formosaban s így tanúja' volt a japán fegyverletételnek és a kínai nacionalista (Chiang- Kai-shek) kormány uralomra jutásának. Mr. Kerr egészen 1947-ig maradt Formosában, mint United States konzul-helyettes. — A rendkívül érdekes, de egyben igen terjedelmes cikket némi összevonással hozzuk. — Szerk. Formosa lakosságát ma két népcsoport alkotja: az egyik a hat és fél milliót kitevő eredeti formosai benszülött, akik csaknem mindannyian kínai eredetűek; a többi, valami másfél mü- lió, az utóbbi években menekült oda a kontinensről. Ezen utóbbi csoportnak több mint a fele a Chiang Kai-shek hadseregéhez, titkos rendőrségéhez vagy árnyék-kormányához tartozik. A többiek gazdag kereskedők, technikusok, hivatalnokok, koldusok vagy koolik, akiket magával ragadott az ár, amikor Chiangékat kiverték a szárazföldről. Ezek állandóan civakodnak a formosaiakkal, akiket kitúrnak munkahelyeikről. Formosa 1895-től 1945-ig, vagyis 50 éven át japán uralom alatt volt. A japánok nem titkolták, hogy Formosát gyarmatnak tekintik s akként is kezelték. Hogy minél több jövedelmet nyerjenek onnan, bányákat nyitottak, gyárakat építettek, ültetvényeket létesítettek, amelyeket szigorúan, de egyben elég hatásosan kezeltek. Természetesen minden magasabb állást a japánok töltöttek be, akik hogy nagyobb profitot tudjanak kizsákmányolni belőle, a sziget földművelését és iparát sokkal magasabb fokra fejlesztették, mint Kínában azon időszakban található volt. A háborút megelőző években csak rizsből és cukorból évi 250 millió dollár árut exportált, ami busásan fedezte az összes importjukat. MAGASABB ÉLETSZÍNVONAL Dacára annak, hogy a formo- saiak a japán uralom alatt csak másodfokú polgárok voltak, mégis a japán hajsza következtében az életszínvonaluk a legmagasabb fokot érle el az egész Keleten. A legtöbb faluba bevezették a villanyvilágítást, noha sok esetben egyetlen villany- körte jutott csak egy-egy otthon részére. Sok formosainak szakmunkát, kellett tanulni, sőt igen sokan még az irás-olvasást is megtanulták. De higenikus szempontból nézve is annyira' haladtak, hogy az ázsiai szárazföldön oly gyakori járványoktól is mentesítetnék magukat. _ De azért a formosaiak nem kedvelték a japán uralmat és mindig várták, hogy felszabaduljanak. Amikor ez elérkezett 1945-ben, a formosaiak remélték, hogy önkormányzatot nyernek és Kínával kooperálva felépitik országukat. Ebbe az országba küldte kormányzónak 1945-ben Chiang egyik generálisát, Chen Yi, volt fukieni kormányzót, akit semmi más nem érdekelt, csak az, hogy mennyit rabolhat a kormányzása alá helyezett területen. Hogy minél hatásosabban rabolhasson, kinevezte önmagát a pénzügy, az ipar, a bányászat és a közlekedés teljhatalmú biz- tossává. Lefoglalta az összes volt japán iparokat és vagyonokat, más iparokra mindenféle korlátozásokat és adókat vetett ki. Mindezeket a Chiang Nemzeti Pártja égisze alatt csinálta. Ilyen zsaroló igazgatás alatt Formosa gazdasága hamarosan összeomlott, egy év múltán már a munkanélküliek száma igen magas lett, a jövevények összeraboltak mindent, amire kezeiket rátehették. Chiang katonái ellopták a bicikliket, amelyeket a hátukon cipeltek, mert nem tudtak biciklizni. És Chen Yi után egyre többen jöttek a szárazföldről; először a rokonok, majd a barátok és végre a bürokraták, akik mindenféle hivatalokra vadásztak. A NAGY TÖMEGMÉSZÁRLÁS A formosaiak hamarosan rájöttek, hogy a kínai uralom sokkal rosszabb mint a japán zsarnokság volt. Most minden “kom- misszárus” külön rendőrséggel rendelkezett, amelyek folyton zaklatták a koreaiakat, akik csak vesztegetések révén menekülhettek. “A kutyák elmentek, de disznók jöttek helyükre”, — mondották a koreaiak. A koreai nép természetesen nem szívesen tűrte a sanyargatást, noha nagy kockázattal járt még a panaszkodás is. Végre már az öregebbek és konzervatívabbak is megsokalták a zaklatásokat és a Politikai Néptanács utján kritizálták a Chen Yi kormányzatot. Erre Chen Yi és hadnagyai még ellenségesebb módon kezdtek viselkedni, mert nem tudták megérteni, hogy miért merészelnek a formosaiak nyíltabban beszélni, mint a szárazföldi írástudatlan, elnyomott parasztok és koolik. Chen Yi rendőrei 1947 februárjában pisztollyal főbevertek egy cigaretta áruló asszonyt. Az ilyesmi elég gyakori eset volt akkoriban Formosában^ de ez az egy ugylátszik kicsurrantotta a telitett poharat. A formosaiak erélyesen követelték Chen Yitől a rendőrök megbüntetését és bizonyos reformok hozását. Chen Yi szorultságában meg is ígérte, de ugyanakkor kínai csapatokat rendelt a fővárosba, Taipei-be s amikor azok megérkeztek, egyszerre gépfegyver- tüz alá vették az utcák tömegeit. De ugyanakkor minden nagyobb városban hasonló vérontást rendeztek Chen Yi katonái. A rettenetes vérengzés után egy kis csapat formosai vezető polgár, akik mindig Chiang Kaishek hívei voltak, panaszra mentek hozzá és könyörögtek neki, hogy mozdítsa el állásából Chen Yit és adjon választójogot meg önkormányzatot a szigetnek. Amikor Chen Yi értesült a dologról, még egy vérfürdőt, — az előbbinél is sokkal nagyobbat rendezett Taipen városban. A formosaiak állítása szerint ezen tömegmészárlásban tízezren felüli embert öltek meg Chen Yi poroszlói. CHIANG NEM ENGED A mészárlásban először is a Politikai Néptanács tagjait végezték ki, mert “megszégyenítették” Chen Yit; utánuk az ügyvédeket, technikusokat, diákokat, szóval azokat, akik vezetésre hivatottak lettek volna. Az egész szigeten általános volt a bajonettezés, a rablás, női erőszakolása és mindenféle kínzás. A formosaiak hiába esdekel- tek Chiang Kai-shekhez, ez segítés helyett még dicsérte is Chen Yit. És hiába forduljak a formosaiak segítségért Amerikához, vagy az Egyesült Nemzetekhez is, mindkét helyről azt a választ kapták, hogy Formosa ügyét már elintézték és igy nem avatkozhatnak bele Kina belügyeibe. A felzúdulás végre is olyan erős lett, hogy Chi'ang kénytelen volt Chen Yit elmozdítani, de csak 1949 decemberében nevezte ki utódját, a felvilágosult K. C. Wut. De Formosa * • többé nem tudott kigyógyulni az 1947-ben kapott sebekből. Az 1947-es tömegyilkosságok gyökeresen kiirtották a Chiang Kai-shek iránti lojalitást. És az Egyesült Nemzetek elé vitte, igy tehát ez az ügy még sincs eldöntve. President Truman 1950 junius 27-én Formosa semlegesítésére kirendelte a Hetedik Flottát, holott Formosa elég jól fel van szerelve arra, hogy tudná önmagát védeni. A japánok otthagytak 52 repülőteret, több tengeri kikötő bázist, dry- dockokat és nagy tengeri bázist a közeli Pescadores szigeten. Ezeket jó katonai utak és tele- kommunicátiós felszerelések kötik össze, amelyek mind a védelmet szolgálják. Chiangnak állítólag félmillió embert számláló “antikommu- nista” hadserege van Formosában. Chiang propagandája szerint ez a hadsereg ég a vágytól, hogy összemérje erejét a kommunistákkal, de a privát forrásokból eredő információk éppen az ellenkezőjét mondják. Nem csak, hogy a formosaiakból kényszer sorozással bevett katonák nem lelkesednek Chiang- ért, de még a szárazföldről menekültek sem, akik csak arra várnak, hogy a szárazföldre lépve minél hamarább visszajussanak azon tartományokba, ahonnan japán-, majd pedig a pol- gáháboru elsodorta őket. George H. Kerr MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Itt küldök öt dollárt. Kettőt a lapra, 75 cent a naptárért és a többit fordítsák a lapalapra. A naptárral megvagyok elégedve. Szeretném ha minden munkás elolvasná, pláne a templom járók, legalább megtudnák, hogy kinek imádkoznak. John Toronyi, Newark, Ezen levélhez csatoltan küldök $2.00, azaz két dollárt, az egyik a naptárért, a másik egy fél éves előfizetés. A naptár nagyon jó, megéri a dollárt. • A. Godó, New York Köszönet a naptárért, elismerés az Írógárdának és mindazoknak, akik fáradoztak a naptár előállításán, mert szép munka és tanulságos a tartalmában. Anton Gross, Trenton Tudatom, hogy a naptárt megkaptam. Átnézése után igen érdekesnek találom, mert sokat lehet belőle tanulni. Kívánatos lenne, hogy minden magyarul olvasó munkás megszerezze. Mellékelve két dollár a naptárért és drágasági pótlékra. Joseph Veleczky, Brooklyn Itt küldök öt dollárt az előfizetésem megújítására, úgyszintén a naptárért, ami felmarad azt tegyék drágasági pótlékra. Joseph Ágoston, Toledo Itt küldök a lapra előfizetés megújítást és a naptárért összesen három dollárt. A naptár nagyon jó. Szemes István, Essington Mellékelve két dollár az én és Helen Vizer naptáráért. A naptár nagyon jó, de azért igyekezzünk még jobbat alkotni. B. Gellen, Highland Park A naptárt megkaptam, melynek az árát mellékelve küldöm. A. Varjú, Calgary Itt küldöm a kalendáriumért az egy dollárt és a lap előfizetése meghosszabbítására 2 dollárt. László Varga, Fieldsboro Itt küldök öt dollárt. Egy évi meghosszabbítás és a naptárra. S. G. Deák, Passaic Nálam rendezték a lapjuk meghosszabbítását, úgyszintén a naptárukat Szita és Nick munkástársak, úgyszintén az én előfizetésem és a kapott naptárokért, valamint a csomagos lapokért küldök összesen 16 dollárt. A legnagyobb elismeréssel vagyok az iró munkástársaknak, úgyszintén Geréb munkástársnak a naptár összeállításáért. J. Dolgos, So. Bend
