Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-02-17 / 1668. szám

1951. február 17. BÉRMUNKÁS 7 oldal OSZTÁLYELLENTÉT (Folytatás a 2-ik oldalról) Békét prédikálnak — háborúra készülnek dő háború. A munkásosztály az, amelynek vállán nyugszik az egész társadalmi rendszer, szü­letésénél fogva vállán nyug­szik a szükséges javak előállítá­sa, a mindenkori háborúkban a vérének, életének áldozása. A kormányok is minden ország­ban az ő vállára rakják a szaka­dásig sulytó adókat. Az elmúlt év utolsó felében az amerikai munkásosztálynak 5 billió dol­lárt emeltek ki a zsebéből, kere­seti adó fejében nyomorúságos keresetéből. Most aztán újabb 6 billiót kívánnak ugyan azon pá­riákból kiszipolyozni, egy újabb adótörvény behozása által. Az amerikai nagy korporáci­ók az elmúlt év utolsó negyedé­ben két billió dollárral, vagyis 51 százalékkal több profitot csi­náltak, mint az 1949-ik év utol­só negyedében. Ezeknek a sem­mitevőknek van bőséges élet- standarjuk. Amióta befejeződött a máso­dik felperzselés, millió és millió ártatlan férfi, nő, gyermek le­mészárlása látszólag befejező­dött, a mi kormányunk csekély 90 billió dollárt költött kis há­borúkra és osztott szét Chiang, Korea, Görög, Török, Spanyol, Olasz, Francia, Angol, stb. or­szágok uralkodó osztálya kö­zött, a Marshall plan dollárok alakjában. Ma napról-napra az cseng a fülünkbe, hogy a mi kedves honatyáink 60-70 billió dollárt kívánnak megszavazni évente, hogy a langyos háborút forróvá tegyék. Eme borzasztó összegek túlnyomó részét a ki- szákmányolt bérrabszolgák ke­serves keresetéből kívánják ki­facsarni. Gőzerővel készülődnek egy újabb érvágásra, a bérrab­szolgák ke,restének újabb mega­dóztatására. Amig a honatyáink ezen törik a fejüket, Amerika kizsákmányoló osztálya roska­dozik a bérrabszolgák munka­erejéből kifacsart profittól. Soha nem álmodott haszonra zsákmányolják ki Amerika né­pét és ezek a jó hazafiak, akik nekünk uton-utfélen hangoztat­ják az áldozatkészséget, a kör­mük hegyéig harcolnak, hogy őket még továbbra is megadóz­tassák, hogy a külön profitból csak egy parányit is elvegyenek. Ezeknek a jó hazafiaknak a há- hatmögé sorakoznak és védel­mükre kelnek a nagynevű de­mokrata politikusaink is, azok a demokraták, akiket a mi szak- szervezeti basáink melegen aján­lottak a megválasztásra, most aztán szavazzák az adókat, ter­helik a munkásosztályt, mert szerintük is csak az van hivatva áldozni és annak áldozatkészsé­gép, tudatlanságán, bőséges életmódban, hatalomban dorbé- zolhatnak. A háborúkban elpocsékolt minden centet a bérrabszolgák millióinak kell, hogy kiizadják. A háborúkból megtollasodott úri bitangoknak az eltartását a többi herékkel egyetemben a bérrabszolgáknak kell eltartani- ok. Most, hogy Amerika ipari gépezetét az úgynevezett békés termelésről a milatarizmus szol­gálatába rendezik át, az iparok mágnásainak, akik már eddig is széditő nagyságú haszonra tet­tek szert, a mi hontyáink 1 bil­lió száz millió dollárt szavaztak meg kárpótlás képpen. A bér­rabszolgák százezrei, akiket az átmeneti időre letettek, egy vö­rös cent kárpótlást sem kaptak. Ezek “bőséges” életmódban fog­nak részesülni az átmeneti idő alatt. Hetven billiókat szándé­koznak elkölteni gyilkolásra, rombolásra. Eme hatalmas ősz- szegnek csak 27 százalékát fize­tik a nagy korporációk, a 71 szá­zalékot pedig a munkásosztály és annak hátán kapaszkodó úgy­nevezett középosztály. A moz­gósítást intéző bizottság feje, nagy kegyesen kijelentette az elmúlt napokban, hogy “Ameri­ka haderejének mozgósitása a következő két esztendőben min­den férfi, nő és gyermekre egy ezer dollárt fog róni, csak kere­seti adóban. Ezen hatalmas összeg, ame­lyet minden ország, de legkivált- képpen Amerika költ el évente a háború céljaira, igazán egy “bőséges életmódot” nyújtana Amerika lakossága számára. A “National Guardian”, a Progressive Party hivatalos lap­jának jan. 24-iki számában ki­mutatja, hogy azon összegeken, melyeket kormányunk háborús célokra használ fel, mit lehetne vásárolni a nép jólétének javá­ra. így osztja fel: Amerikában közel 10 millió azok száma, akik betöltötték a 65-ik életévüket s ezek vala- menyiének havi 150 dollárt le­hetne kiutalni, hogy valamennyi­re emberek módjára élhessenek. Beszámítva az ezzel járó összes költségeket, évi 18 billió dollár­ba kerülne. Normális körülmények között Amerikában a munkanélküliek száma két millió körül van. Ezeknek a megélhetésére heten­ként 50 dollárt utalhatnánk ki és ez csak két billió 600 ezer dol­lár lenne évente. A nép egészségügyi intézmé­nyeinek, orvosi, kórházi kezelés, haláleseti járulék, évente 3 billió 700 millió dollárt emésztene fel. Uj kórházak építésére és azok szükséges ágyakkal való felsze­relésére egy billió dollár kellene évente, a következő öt esztendő­ben. Minden 16 éven aluli gyermek nevelésére havonta 10 dollárral járulhatna a szövetségi kor­mány, Amerika minden egyes gyermekének számára. Ez csak évi 2 billió 400 millió dollárt emésztene fel. Minden egyes ideiglenes vagy örökös nyomorék, munkára kép­telen egyén számára, hetenként 50 dollárt lehetne kifizetni, hogy azok némileg gondtalanul élhes­senek. Ez kitenne évente 2 billió 800 millió dollárt. A terhes anyák részére díj­mentes orvosi és kórházi keze­lés, valamint hat héttel a szülés előtt és utána, heti 50 dollár se­gélyt utalhatnánk ki. Az Egye­sült Államokban az újszülöttek száma 1 millió 500 ezer körül van évente. Ezt véve alapul csak 900 millió dollárba kerülne éven­te. (Vi.) Még ez a rémségesen megtévesztett, félrevezetett ame­rikai nép is megborzadva utasí­taná vissza, ha nyíltan megmon­danák nekik, hogy háborúra ké­szülnek. így minden háborús ké­szülődés, uszitás, a béke lepíe alatt történik. Mr. Bevin, Ple­ven, Eisenhower, Dulles, Harri- man, még az agyonhallgatott Acheson is, mind a béke érdeké­ben fegyverezi fel a japánokat, spanyolokat, mindenkit akire csak rátudják erőszakolni a fegyver viselését. Sőt még hivatalosan el is ren­delik, hogy a békéért imádkozni kell, erre négy nagy atombom­ba robbanással mondják rá az ament. Hitler összetört tengelyét épí­tik újjá, még erősebbé. Még az anyagot is ugyanazt igyekeznek felhasználni. A német militariz- mus, nácizmus, a japán császár­ság, Franco spanyol fasisztái és a nácikkal örök hűséget eskü­dött elemek, a D.P.-k. Amig Eisenhower készülődik, sok barátja, ügynöke imádkoz­tát a templomokban békéért, de bejelentik, csak időt akarnak nyerni, hogy jobban elkészülhes­senek a háborúra. Nem csak imádkoznak, hanem minden uj hadikiadást, költségeket, hadi szövetségesek megvásárlását, mind, mind a béke nevében csi­nálják. Sőt az újabb tömegmé­szárlásnak, harmadik világhábo­rúnak a fő-fő parancsnoka is úgy beszél, mintha békére ké­szülne, nem háborúra és a kö­vetkezőket mondta Eisenhower generális ur: “A béke ára nagy áldozatot követel nemzetileg, egyénileg, de a totális háború tragédia.” Mi, akik szintén öngyilkosság­nak tartjuk a totális háborút, úgy látjuk azt elkerülhetőnek, hogy békére készülünk, azért tartjuk érdemesnek harcolni és ha az Egyesült Államok is arra készülne, nem háborúra, akkor igazán volna remény békére. Nem lehet béke, amig ilyen nagy háború uszitás folyik min­den olyan ország ellen, amely már a tervgazdaságra tért. Nem lehet béke, amikor a tőkés rend­szer urai a “végső leszámolásra” készülnek. Amikor Amerika egyik legnagyobb generálisa MacArthur kijelentette hivata­losan, hogy ő a kommunisták el­len harcol az egész Ázsiában, le­Ha ezt a néhány felsorolt se­gélyt adnák meg csak Amerika összes népének, átlagosan véve akkor is csak 31 billió 400 millió dollárt költenének el az adófize­tők pénzéből. Amerika kiaknázhatatlan kin­csei, kell hogy az össznépesség javára szolgáljon és nem egye­sek, kiváltságosak gazdasági ér­dekeit. Azok a büliók, melyeket ma az emberiség kiirtására, megcsonkitására használnak fel a külömböző kormányok szerte a világban, ha azt az összembe- riség javára fordítanák, a krisz­tusi szeretet tanitás valósulna meg e földön. Köhler. gyenek azok bármilyen nemzet­beliek. Nem lehet béke, amikor a megvadult militarizmusnak, mindent megadnak, hogy az egész világot pusztulásba, hábo­rúba vigye. MUNKÁBAN AZ “ÖTPER- CENTESEK” Washington — A szenátor Clyde R. Hoey (D. N.C.) veze­tése alatt működő “Expenditu­res Committee” újra működés­be lépett, mert mint szenátor Huey mondta, a háborús rende­lések kiadásánál újból jelentkez­tek az “ötpercentesek”. Ilyen név alatt szerepelnek a hadiren­deléseket kijáró egyének, akik­nek összeköttetéseik vannak a rendeléseket kiadó katonai ha­tóságokkal. A kijárásért rende­sen a rendelés öt percentjét szá­mítják, innen kapták az ötper­centesek nevet. Miután az ilyen kij árókra nin­csen semmi szükség, az ötper- centes járulék csak megdrágít­ja a hadirendeléseket. A múlt háború idején ez a bizottság, amelynek akkor a még szenátor Truman volt az elnöke, nagy­mérvű visszaéléseket derített fel. Éppen ez emelte ki Tru- mant a szenátorok közül annyi­ra, hogy elnyerte az alelnöki je­lölést. De dacára az ötpercentesek leleplezésének, azokat nem bün­tették meg, amennyiben nem ta­láltak olyan törvényt, amely az ilyen kijárásokat tiltaná. így most is inkább csak arra törek­szenek a szenátorok, hogy a ha­diszállítókat kioktassák, misze­rint semmi szükség sincs az ily kijárókra. A gyakorlati ténye­ket jólismerő szállítók azonban nem igen hisznek az ilyen kiok­tatásban. / Washington — Az uj Subver­sive Activities Control Board február 26-án fog dönteni ab­ban a kérdésben, hogy a Kom­munista Párt tagjainak enge­delmeskedni kell-e McGrath igazságügyminiszter azon ren­deletének, hogy a McCarran tör­vény értelmében regisztrálja­nak. rádióaktív hó * Chicago — A Las Vegas (Ne­vada) közelében tartott atomki- sérletek után számos városban rádiókisugárzást mutató hó esett. Atomfizikusok üyen radio­aktív havat találtak Chicago, Cincinnati, Rochester, Schenec­tady és más városokban is. A hó rádióaktivitása körülbelül egy hétig tartott. Az Atomenergia Bizottság je­lentése szerint az atomrobbaná­sok tették radioaktívvá a hófel­hőket, amelyeket aztán a szél több száz mérföldre vitt. A hó oly kevés rádióaktivitást muta­tott, hogy emberre vagy állatra nem volt veszélyes. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nagyobb atombomba robbanásnál a hófel­hők révén nem-e pusztulhat el sok ezer ember a robbanástól sok száz mérföldnyi távolság­ban is.

Next

/
Thumbnails
Contents