Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-02-17 / 1668. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMTJS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act »f March 3. 1879 VOL. XXXVm. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1951 FEB. 17 NO. 1668 SZÁM Nem köteles tanúskodni FONTOS BÍRÓSÁGI DÖNTÉS ARRA, HOGY SENKI SEM KÖ­TELES ÖNMAGA ELLEN TANÚSKODNI MÉG KONGRESZ- SZUSI VIZSGÁLATNÁL SEM. Washington — F. Dickson Letts szövetségi kerületi biró a politikai pörökre is nagy befolyást gyakorló döntést hozott a chi­cagói Harry Russel alvilági alak ellen fólyó pörben. Russel, aki közismert gambler, megtagadta a válaszadást 107 kérdésre, ame­lyeket az Estes Kefauer (D. Tenn.) szenátor vezetése alatt álló Crime Committee vizsgálatánál intéztek hozzá. Russel mindezen kérdésekre megtagadta a vá-*-------------------------------------­laszt hivatkozva azon alkotmá­nyos jogára, hogy ezen válaszok saját magát inkriminálnák. A Kefauer bizottság ezért “contempt” vádat emelt ellene a szövetségi biróságnál. Letts biró Russelnek adott igazat és kimondotta, hogy az alkotmány idevágó pontja nemcsak a bíró­ságra, hanem a bevándorlási hatóságokra, valamint a kong­resszusi bizottságokra is vonat­kozik. Eddig a bíróságok még nem hoztak ilyen döntést, a Supreme Court sem foglalt állást nyíltan, hanem csak az ily ügyek tárgya­lását visszautasította. Most azonban már remélhető, hogy a Supreme Courtnak is nyíltan ki kell mondani, hogy az alkot­mány idevágó pontja érvényes-e a kongresszusi bizottságok vizs­gálatainál is. Az ily vizsgálatok között leg- hirhedtebbé lettek az Un-Ameri- can Activities bizottság vizsgá­latai, amikor a tanuktól azt kér­dezték, hogy kommunista-e ? Mi­után a tanuk megtagadták a vá­laszt, igen sokat közülük bíró­ság elé vittek és a “contempt” vád alapján egy évi börtönre és 1000 dollár pénzbírságra Ítélték őket. Többen már le is ülték a büntetést, mások még a börtön­ben vannak, ismét másoknak az ügye még a fellebbviteli bírósá­gok kezében van. Noha Letts biró egy gambler ügyében hozta a döntést, mégis, ha azt a Supreme Court jóvá­hagyja, akkor kihatással lesz minden ilyen fajta pörre. Egyre emelkedik a drágaság AZ ÁRAK “BEFAGYASZTÁSA” NEM SIKERÜLT. — A KOR MÁNYKÖZEGEK EGYMÁSSAL VESZEKSZENEK ÉS MÁS­KÉPPEN MAGYARÁZZÁK A TÖRVÉNYEKET. Washington — Dacára az árak és a bérek megrögzítésének, illetőleg “befagyasztásának”, a drágaság egyre emelkedik. Külö­nösen érezhető ez az élelmiszerek és ruházatnál. De azonkívül a házbéreket is emelik szerte az országban olyannyira, hogy a La­bor Department által hetenként kimutatott “megélhetési index” állandóan emelkedik. Sőt mi több, ez az emelkedés* el fog tartani egészen a nyár közepéig, — jelentette ki Eric Johnston, az Economic Stabili­zation Director, Johnston sze­rint a drágaság emelkedésének egyik oka az, hogy a törvény értelmében nem lehet maximális árakat szabni azon élelmiszerek­re, amelyek eladásánál ä farme­rok a nyüt piacon kevesebbet kapnak, mint amennyit a kor­mány fizet nekik. A kongresszus óhaja az, hogy a farmerok min­den termelvényért megkapják a kormány által fizetett “parity” árakat. Viszont Harold D. Cooley képviselő, az alsóház Agricultu­re Committee elnöke tagadja, hogy ez okozná a drágaságot. Cooley hatoldalas nyilatkozat­ban sorolja fel, hogy egyes élel­miszerekért (tojás, bab, krump­li, disznóhus, stb.) a farmerok ma sokkal kevesebbet kapnak, mint 1948-ban. A drágaságot te­hát nem a farmerok, hanem a kereskedők okozzák. Ezen bi­zottság állítása szerint január hó közepén a farmerek a parity 110 százalékát érték el és igy nem ez felelős a 274 percentes drágaságért. Mialatt az árak egyre emel­kednek a háborús erőfeszítéssel kapcsolatos uj kormányhivata­lok egymással veszekszenek, hogy melyikük hatáskörébe esik az árdrágítók üldözése. Miután ez igen sok uj “job” kiosztásá­val jár, magának követeli a Justice Department meg az uj Office of Price Stabilization (OSP) iroda is. Ugyancsak ve­szekedés folyik a munkaerő fe­letti uralomért is a Labor De­partment és az OPS között. A külömböző kormányhivata­lok veszekedése folytán Charles Wilson Defense Mobilization Di­A | r T II I O n I amiket érdemes *1 L I I I I Iv iZ I tudomásul venni Paris — A jelenlegi háborús készülődés még a “legsötétebb” Afrikába is eljutott. Az “Upper Sanga Diamond Company” Mar­shall dollárok segélyével uj gyé­mántmezők után kutat. Ez a francia cég 400,000 dollárt ka­pott a Marshall Plan alapján, hogy Afrikában kutasson gyé­mánt után, amelyre ipari célok­ra igen nagy szükség van. A múlt háború idején olyan nagy hiány volt ipari gyémántban, hogy gyakran a sokkal drágább ékszer gyémántot kellett hasz­nálni. Belgrad —- A háromtagú ka­tonai bíróság súlyos Ítéletet ho­zott azon 16 vádlott ügyében, akiket azért állítottak bíróság elé, mert a királyságot akarták visszaállítani. A vádlottak kö­zül a 29 éves Dusán Ilic-et, aki valamikor csetnik tiszt volt, ha­lálra ítélték; két vádlott élet­fogytiglani börtönt, a többiek pedig hat évtől 18 évig tartó büntetéseket kaptak. Baumholder, Németország — Ebben a kis városban, amely a francia zónában fekszik és ahol valamikor a náci Rommel tábor­nok seregeit képezték ki, a fran­ciák most bemutatták a legú­jabb francia fegyvereket és ha­dieszközöket az angol és az ame­rikai katonai vezetőknek. A fegyvereket az újságírók is meg­tekinthették, de nem vehettek azokról felvételeket. Az újságírók leírása szerint a sok uj fegyver és hadiszer kö­zött legtöbb bámulója akadt a lövészárkot vagy “fox hole”-t ásó gépnek. Ez a gép hihetetlen gyorsasággal ássa ki a bújó lyu­kakat, amiket az amerikaiak “róka lyuknak” neveztek el. De ugyanakkor azt is észre lehetett venni, hogy sirásásra is éppen ilyen alkalmas ez az uj gép. Washington — A szenátus azon bizottsága, amely azt akar­ja kivizsgálni, hogyan lehetne a nem okvetlenül szükséges kia­dásokat leszállítani (Committee on Reduction of Nonessential Expenditures), azt állítja, hogy az amerikai kormány túlsók pol­gári alkalmazottat tart. Szená­rector azt akarja, hogy a kong­resszus újabb törvényekkel sza­bályozza az egyes hivatalok ha­táskörét s akkor remélhető lesz, hogy veszekedés helyett talán csinálnak valamit a drágaság to­vábbi emelkedésének megakadá­lyozására is. tor Byrd (D. Va.), a bizottság elnöke jelenti, hogy a szövetsé­gi kormány szolgálatában de­cember hóban 2,184,692 polgári egyén dolgozott, akiknek előző havi fizetése 611,027,000 dollárt tett ki. Azóta azonban állandó­an emelik a kormány alkalma­zottak számát, mert a háborús készülődés sok polgári hivatal­nok alkalmazását teszi szüksé­gessé. Moszkva — A Pravda cikke szerint az Afghanistán kormány egyezségre lépett az amerikai kormánnyal, hogy ez az orosz határ közelében katonai báziso­kat állítson fel. Az afghán újsá­gok meg is írták, hogy Amerika több katonai repülőteret fog épí­teni Kabul és egyéb afghán vá­rosokban. New York — Az amerikai élelmiszereket jelenleg sokkal olcsóbban lehet kapni külföldön, mint itt. A “Commodity Credit Corporation” tiz millió font szá­rított tojást adott el külföldi pi­acon hatvan centjével fonton­ként, noha itt $1.03-ért árulják. A vajat, amiért itt most 63 cen­tet fizetnek fontonként, a kül­földnek 40 centért adják. Több mint 100 millió font vajat és tú­rót szállítottak külföldre átla­gos 34 cent árért, holott itt a kétszeresét fizetik. A kormány által összevásárolt élelmiszere­ket azért adják el külföldön, hogy a belföldi árak le ne esse­nek. Az érdekelt kormányköze­gek mit sem tudnak arról, hogy közben itt az árak igen magas­ra szöktek és más kormányhiva­talok már árbefagyasztó rende­leteket adtak ki. Sydney, Ausztrália — Miután a bányászok bérköveteléseit el­utasították, a bányászok szövet­sége hetenként egy-egy napi sztrájkra szóllitotta fel az érde­kelt 18,000 bányászt. Az első egynapos sztrájk 70,000 tonna szén veszteséget hozott a mun­káltatóknak, mire azok a “kom­munista” bélyeget igyekezte^ rásutni a bányászok szervezeté­re. Moszkva — A “Pravda” több cikke foglalkozik a Távol-Kelet kérdéseivel. Ezen cikkek állítá­sa szerint az Egyesült Államok már megkezdte a japán hadse­reg szervezését. A Pravda állí­tása szerint John Foster Dulles tokyoi látogatása is ezt a célt szolgálta.

Next

/
Thumbnails
Contents