Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-01-27 / 1665. szám

1951. január 27. BÉRMUNKÁS 7 oldal Amerikai bölcselkedések (Vi.) Sok amerikai ujságiró, professzor, sőt admirális, gene­rális azon bölcselkedik, hogyan tudnák az egész világon terjedő társadalmi forradalmakat meg­állítani, sőt visszacsinálni. Ők ezen társadalmi forradalmakat a nehezebb felfogású köznép megtévesztésére egyszerűen el­nevezték Oroszországnak, még akkor is, ha az Délafrika déli sarkán történik. De mindent az oroszok rovására Írnak, azokat is. ami Kínában történik. Ezzel nagyban emelik az oroszok hír­nevét és mivel az oroszokat ép­pen ezen amerikai bölcselkedők olyan szorosan összekötötték a társadalmi forradalmakkal, igy a forrongó tömegek Oroszország felé fordulnak segítségért. Legújabban a “This Week” Magazinban H. P. Blandy ad­mirális, aki önön magát szintén ázsiai szakértőnek tartja, irt egy terjedelmes és pontokba szedett tervezetet. De a tiz pont­ban — parancsolatban — fog­lalt cikkben sem tudott olyas­mi, újat mondani, amit már nem próbáltak volna meg siker­telenül, mégis azt hiszi, hogy ő találta ki az egész ellenforradal­mi mozgalmat. Egyetlen egy pont sincsen, mellyel nagyobb bizalmat, több barátot nyerhet­ne az amerikai tervezetnek, vagy a tőkés rendszer részére. EGY JÓ LECKE Az admirális ur ezzel vezeti be a bölcsei fedését: “Egy bará­tom elbeszélte hogyan járt egy hétéves kínai fiúval, akit Hó­nak hívtak. Ez Cantonban tör­tént, ahová a kis Ho való. Az amerikai szeretett volna megta­nulni kínaiul, még pedig a can- toni kiejtéssel. így rajzolt egy zászlót, melyre a kínait megta­nította angolul, hogy ‘Flag’-nek hívják. Kérte, hogy a kis kínai is rajzoljon egy kínai zászlót, erre a kis kínai egy vörös had­seregi zászlót rajzolt le. Pedig még akkor a vörös hadsereg messze északon harcolt, mivel ez 1946-ban történt. Elképzel­hetjük, hogy milyen nagy meg­lepetés volt ez az amerikainak, aki megtudta, hogy még a gyer­mekek is a vörös hadsereg zász­laját tartják magukénak.” Siránkozva beismerik az ame­rikaiak, hogy még a kínai gyer­mekek között is sikeres propa­gandát végeztek a vörösök és a tömegek nagy részének a nem- zetkösiséget kifejező vörös zász­ló volt az elfogadott jelvénye. Ezt az admirális ur, mint az orosz propaganda sikerességét ismeri el, a szaktudós nem tud­ja, hogy a kínai népességnek, az oroszok, magyarok, koreaiak és minden népek mellett egy­forma érdekei vannak és nem kellenek oroszok, hogy azt meg­értessék velük.A nyomorúság, elnyomatás, a kizsákmányolás megérteti velük az oroszok nél­kül is, amiket ellenforradalmi és nagyon is mesterséges propa­gandával nem lehet legyőzni. AZ ELLENFORRADALMI TÍZPARANCSOLAT “1. Nekünk meg kell mutatni az egész világnak a tényeket, a^ amerikai demokratikus életmód­ról.” Ezt teszik már éveken keresz­tül az Amerika Hangja és az összes propaganda gépezet, több mint 20 milliós költséggel éven­te és az eredmény — zéró. Úgy a kínai, mint minden más nép azt nem értheti meg, mert nekik nem az fájt, ami it­ten van, hanem az, ami ottan volt, az amerikai urak és bará­taik uralma alatt. Amikor Chi- angot amerikai barátnak, minta demokratának tüntetik fel ezen ellenforradalmi propagand á k- ban, akkor nem kémek belőle többet, azzal segítik a forradal­mi propagandát, sokkal nagyobb mértékben, mint az oroszok vol­nának képesek arra. “2. Terjeszteni az igazságot a kommunisták alatti életről.” Erre nagyobb mértékben akarják felhasználni a kommu­nista ellenes DP-ket. Eszerint éppen olyan sikeres lesz, mint amikor a Wall Street magyaráz­za a hívőknek, hogy milyen bor­zalmas dolog a szocializmus. Vagy a Ku Klux Klan, hogy milyen a katolikus egyház és a pápaság. Vagy egy csizmadia a műszerésznek, hogyan kell fi­nom mérték gépezetet megcsi­nálni, szerkeszteni. Jó, hogy az ilyeneket, a DP-ket használják fel, már az maga biztosítja a si­kertelenséget. Azokat legjob­ban gyűlölik volt hazájukban és árulóknak tartják őket. “3. Biztatni kell a kommunis­tákat, hogy szabadságot válasz- szanak.” Ezalatt azt érti az admirális ur, hogy közismert kommunis­ták, mint Rajk, Budenz, Cham­bers, Bently, nagy lármával szökjenek meg és álljanak át az amerikai tőkés rendszer oldalá­ra. Szánj ák-bánják meg bűnei­ket és akkor bejuthatnak a ka­pitalisták menyországába. Ezt is éveken keresztül csinálják és s szocialista országok örömmel szállítják nekik az ilyen megvá­sárolt volt kommunistákat, mert tudják, hogy több kárt csinálnak azok ott, mint hasz­not, ha |neg tudnak szökni, de sokakat még idejében leleplez­nek s elfognak. “4. Legyen privát vállalkozá- su negyedik pont.” Másszóval, az elmaradt gyar­mati országok segítésére ne ál­lami, hanem magánvállalkozók, bankok siessenek. A szakértő admirális ur nem tudja, nem bírja felfogni, hogy éppen az ily privát vállalkozók kapzsisága, kizsákmányolása idézte elő a forradalmi megmozdulásokat a legtöbb országban. Még jó, hogy a negyedik parancsolatban meg­ígéri nekik, hogy azt fogják ne­kik visszaállítani, ami ellen oly hősiesen harcolnak. “5. Találjunk egy jelszót a demokráciának.” Úgy gondolja az admirális ur, hogy jelszó hiánya miatt nem jutnak még a 7 éves gyermekek lelkivilágához sem az amerikai propagandával. így a V jelszót a győzelemre, vagy az F jelszót a szabadságra ajánlja, melyet nagy bandaszóval kell elterjesz­teni. Hát ezt tették Berlinben, ahol négy külföldi hatalom ural­kodik, felszabadítva a várost, az országot, igy nagyon is jellemzi az amerikai törekvéseket, szá- badságot. “6. Használjuk a gúnyt mint fegyvert.” Hát eddig mást sem használ­tak. De ugyan ez, mint minden más fegyver, még amit Chiang- nak adtak is, visszafelé sült el. “7. Nekünk fel kell használni a vallás nagy erejét.” Hát azt is megpróbálták és a szakértő admirális ur nem tud­ja, hogy sok tervgazdaságra tért országban annyira sikerte­lenül, hogy az uralkodó egyhá­zaknak, tanácsos volt békét köt­ni az állammal, a néppel. Mentői nyütabban használták fel a val­lást a tőkés rendszer mellett, annál többen lázadnak ellene mindenfelé. “8. Titot segíteni. Más boly­gókat is eltéríteni Moszkva fe­lől.” Ez nagyon költséges és bi­zonytalan, amint a múltak bizo­nyítják. “9. Fellázítani a közvéleményt Oroszországon belül.” Ezt már évtizedeken keresz­tül csinálják, sikertelenül. Ele­inte nagyon is sok fehérgárdista segítséget kaptak, de azok is belepusztultak a próbálkozások­ba. “10. Nekünk és a szövetsége­seinknek meg kell szüntetni a technikai felszerelések szállítá­sát a Vasfüggöny mögé.” Hát ezt is megtették, éppen akkor, amikor azokra legna­gyobb szükség lett volna, az új­jáépítésre, amikor még gyá­rak nem voltak, azon fontos dol­gok gyártására. Ma már ez mind üres fenyegetés. Jobban sérti Amerika szövetségeseit, mint a tervgazdaságos országokat. Sőt, mivel ilyen blokádot rendeznek, azzal kevésbé sikeressé teszik az ellenforradalmi propaganda be­csempészését, valamint ellensú­lyozza az első, második, harma­dik, negyedik pontokat. Ezeket mind azért Írjuk meg, hogy az olvasók is meglássák, hogy milyen buta, már megpró­bált, sikertelen terveket szőnek még az ilyen nagyon okosnak hitt admirálisok, generálisok, politikusok is, mint Stassen, Chenault, MacArthur. Egy csep- pel sem okosabbak mint Nagy Ferencék. Ezzel sokat mond­tunk. Az ilyen tanácsok, pontok, tanácsadók biztosítják legjob­ban a tőkés rendszer pusztulá­sát. MacARTHURT VÁDOLJA New York — Az Egyesült Ál­lamok egyik legismertebb újság­írója, a Pulitzer-dij nyertes Ho­már Bigart a “Look” cimü ké­pes folyóiratban közölt cikkében Mac Arthur generálist okolja a Koreában ért fiaskóért. Bigart most tért vissza Koreából és igy most már a koreai fővezér cen­zúrájától mentesen Írhatta meg cikkét. Bigart a MacArthur elmoz­dítását követeli, noha megjegy­zi, hogy nagyon sajnálatos, hogy egy ilyen emberről ilyesmit kell írni nagy karrierje végefelé, de a koreai kudarcot MacArthur túlságos elbizakodottsága okoz­ta. Amikor az északkoreai sere­get először kiszorították Délko- reából, nem kellett volna tovább menni, de MacArthur meg volt győződve, hogy úgy a koreaiak mint a kínaiak rémülve szalad­nak el, mihelyt meglátják az amerikai egyenruhát. Hiába fi­gyelmeztették az ellenkező es­hetőségekre, nem hallgatott sen­kire és az ellenség erejét, bátor­ságát és tehetségét annyira le­becsülte, hogy a katasztrófának be kellett következni. New York — Nagy megrökö­nyödést keltett a pápának az a rendelete, hogy a katolikusok­nak tartózkodniok kell a keres­kedelmi kamarák, a Rotary és hasonló egyesületektől. A pápa állítólag azért adta ki ezt a ti­lalmat, mert egyes helyeken ezen egyesületek a katolikus-el­lenes szabadkőművesek vezeté­se alá kerültek. A pápa úgy tartja, hogy a katolikusoknak csak az egyházukat támogató egyesületekben szabad szerepel­niük. KÉSZÜLNEK A NAGY RAB­LÁSRA Washington — Az őszi válasz­tásokra igen nagy összegeket költöttek az amerikai olaj társu­latok, de ugylátszik, hogy jó be­fektetést csináltak, mert most a republikánus és déli demokrata honatyák szövetsége kierősza­kolja azt a törvényt, hogy a tengerpartok mentén a viz alat­ti területek olaj mezői nem a szövetségi kormány, hanem az egyes államok tulajdonát képe­zik. Az olajbárók már több mint egy évtizede igyekszenek meg- kaparitani a “tideland” olajat, de eddig a törvény, amelyet már a Supreme Court is jóváhagyott, elütötte őket a több milliót érő olajtól. Az olajérdekeltség felfogadta Sheridan Downey volt kalifor­niai szenátort, aki megrongált egészségére hivatkozva lemon­dott tisztségéről, de most sok­kal nagyobb fizetésért felcsapott “kijárónak”, már annyi szená­tort és kongressment nyert meg azon törvényjavaslatnak, amely kiveszi a “tideland” olajat a szö­vetségi kormány birtokából. Az egyes államok aztán bérbead­ják az ily olajmezőket a magán­társulatoknak, akik sok milliós hasznot aratnak rajta. azt, kimondani azt, amit lelkiismeretük, benső meggyőződésük diktál. Én úgy gondolom, hogy önök, főtisztelendő urak, akik itt ma megjelentek, nemcsak önmaguk nevében vannak jelen, hanem jelenlétük kifejezi a katolikus papsák többségének a meggyőző­dését, felfogását. Nem tagadom, hogy mi magunk is vártuk ennek a mozga­lomnak az elindulását. Nem sugalltuk, nem siettettük, de régóta vártuk s bizonyosak voltunk benne, hogy várakozásunk előbb- utóbb beteljesedik. Bizonyosak voltunk ugyanis abban, hogy van­nak a katolikus papság soraiban, főleg az alsópapság között olya­nok __nem is kevesen —, akik nem helyeslik azt az áldatlan vi­szonyt, amely évek óta fenáll népi demokratikus államunk és a katolikus egyház között. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents