Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-01-27 / 1665. szám
1951. január 27. BÉRMUNKÁS 7 oldal Amerikai bölcselkedések (Vi.) Sok amerikai ujságiró, professzor, sőt admirális, generális azon bölcselkedik, hogyan tudnák az egész világon terjedő társadalmi forradalmakat megállítani, sőt visszacsinálni. Ők ezen társadalmi forradalmakat a nehezebb felfogású köznép megtévesztésére egyszerűen elnevezték Oroszországnak, még akkor is, ha az Délafrika déli sarkán történik. De mindent az oroszok rovására Írnak, azokat is. ami Kínában történik. Ezzel nagyban emelik az oroszok hírnevét és mivel az oroszokat éppen ezen amerikai bölcselkedők olyan szorosan összekötötték a társadalmi forradalmakkal, igy a forrongó tömegek Oroszország felé fordulnak segítségért. Legújabban a “This Week” Magazinban H. P. Blandy admirális, aki önön magát szintén ázsiai szakértőnek tartja, irt egy terjedelmes és pontokba szedett tervezetet. De a tiz pontban — parancsolatban — foglalt cikkben sem tudott olyasmi, újat mondani, amit már nem próbáltak volna meg sikertelenül, mégis azt hiszi, hogy ő találta ki az egész ellenforradalmi mozgalmat. Egyetlen egy pont sincsen, mellyel nagyobb bizalmat, több barátot nyerhetne az amerikai tervezetnek, vagy a tőkés rendszer részére. EGY JÓ LECKE Az admirális ur ezzel vezeti be a bölcsei fedését: “Egy barátom elbeszélte hogyan járt egy hétéves kínai fiúval, akit Hónak hívtak. Ez Cantonban történt, ahová a kis Ho való. Az amerikai szeretett volna megtanulni kínaiul, még pedig a can- toni kiejtéssel. így rajzolt egy zászlót, melyre a kínait megtanította angolul, hogy ‘Flag’-nek hívják. Kérte, hogy a kis kínai is rajzoljon egy kínai zászlót, erre a kis kínai egy vörös hadseregi zászlót rajzolt le. Pedig még akkor a vörös hadsereg messze északon harcolt, mivel ez 1946-ban történt. Elképzelhetjük, hogy milyen nagy meglepetés volt ez az amerikainak, aki megtudta, hogy még a gyermekek is a vörös hadsereg zászlaját tartják magukénak.” Siránkozva beismerik az amerikaiak, hogy még a kínai gyermekek között is sikeres propagandát végeztek a vörösök és a tömegek nagy részének a nem- zetkösiséget kifejező vörös zászló volt az elfogadott jelvénye. Ezt az admirális ur, mint az orosz propaganda sikerességét ismeri el, a szaktudós nem tudja, hogy a kínai népességnek, az oroszok, magyarok, koreaiak és minden népek mellett egyforma érdekei vannak és nem kellenek oroszok, hogy azt megértessék velük.A nyomorúság, elnyomatás, a kizsákmányolás megérteti velük az oroszok nélkül is, amiket ellenforradalmi és nagyon is mesterséges propagandával nem lehet legyőzni. AZ ELLENFORRADALMI TÍZPARANCSOLAT “1. Nekünk meg kell mutatni az egész világnak a tényeket, a^ amerikai demokratikus életmódról.” Ezt teszik már éveken keresztül az Amerika Hangja és az összes propaganda gépezet, több mint 20 milliós költséggel évente és az eredmény — zéró. Úgy a kínai, mint minden más nép azt nem értheti meg, mert nekik nem az fájt, ami itten van, hanem az, ami ottan volt, az amerikai urak és barátaik uralma alatt. Amikor Chi- angot amerikai barátnak, minta demokratának tüntetik fel ezen ellenforradalmi propagand á k- ban, akkor nem kémek belőle többet, azzal segítik a forradalmi propagandát, sokkal nagyobb mértékben, mint az oroszok volnának képesek arra. “2. Terjeszteni az igazságot a kommunisták alatti életről.” Erre nagyobb mértékben akarják felhasználni a kommunista ellenes DP-ket. Eszerint éppen olyan sikeres lesz, mint amikor a Wall Street magyarázza a hívőknek, hogy milyen borzalmas dolog a szocializmus. Vagy a Ku Klux Klan, hogy milyen a katolikus egyház és a pápaság. Vagy egy csizmadia a műszerésznek, hogyan kell finom mérték gépezetet megcsinálni, szerkeszteni. Jó, hogy az ilyeneket, a DP-ket használják fel, már az maga biztosítja a sikertelenséget. Azokat legjobban gyűlölik volt hazájukban és árulóknak tartják őket. “3. Biztatni kell a kommunistákat, hogy szabadságot válasz- szanak.” Ezalatt azt érti az admirális ur, hogy közismert kommunisták, mint Rajk, Budenz, Chambers, Bently, nagy lármával szökjenek meg és álljanak át az amerikai tőkés rendszer oldalára. Szánj ák-bánják meg bűneiket és akkor bejuthatnak a kapitalisták menyországába. Ezt is éveken keresztül csinálják és s szocialista országok örömmel szállítják nekik az ilyen megvásárolt volt kommunistákat, mert tudják, hogy több kárt csinálnak azok ott, mint hasznot, ha |neg tudnak szökni, de sokakat még idejében lelepleznek s elfognak. “4. Legyen privát vállalkozá- su negyedik pont.” Másszóval, az elmaradt gyarmati országok segítésére ne állami, hanem magánvállalkozók, bankok siessenek. A szakértő admirális ur nem tudja, nem bírja felfogni, hogy éppen az ily privát vállalkozók kapzsisága, kizsákmányolása idézte elő a forradalmi megmozdulásokat a legtöbb országban. Még jó, hogy a negyedik parancsolatban megígéri nekik, hogy azt fogják nekik visszaállítani, ami ellen oly hősiesen harcolnak. “5. Találjunk egy jelszót a demokráciának.” Úgy gondolja az admirális ur, hogy jelszó hiánya miatt nem jutnak még a 7 éves gyermekek lelkivilágához sem az amerikai propagandával. így a V jelszót a győzelemre, vagy az F jelszót a szabadságra ajánlja, melyet nagy bandaszóval kell elterjeszteni. Hát ezt tették Berlinben, ahol négy külföldi hatalom uralkodik, felszabadítva a várost, az országot, igy nagyon is jellemzi az amerikai törekvéseket, szá- badságot. “6. Használjuk a gúnyt mint fegyvert.” Hát eddig mást sem használtak. De ugyan ez, mint minden más fegyver, még amit Chiang- nak adtak is, visszafelé sült el. “7. Nekünk fel kell használni a vallás nagy erejét.” Hát azt is megpróbálták és a szakértő admirális ur nem tudja, hogy sok tervgazdaságra tért országban annyira sikertelenül, hogy az uralkodó egyházaknak, tanácsos volt békét kötni az állammal, a néppel. Mentői nyütabban használták fel a vallást a tőkés rendszer mellett, annál többen lázadnak ellene mindenfelé. “8. Titot segíteni. Más bolygókat is eltéríteni Moszkva felől.” Ez nagyon költséges és bizonytalan, amint a múltak bizonyítják. “9. Fellázítani a közvéleményt Oroszországon belül.” Ezt már évtizedeken keresztül csinálják, sikertelenül. Eleinte nagyon is sok fehérgárdista segítséget kaptak, de azok is belepusztultak a próbálkozásokba. “10. Nekünk és a szövetségeseinknek meg kell szüntetni a technikai felszerelések szállítását a Vasfüggöny mögé.” Hát ezt is megtették, éppen akkor, amikor azokra legnagyobb szükség lett volna, az újjáépítésre, amikor még gyárak nem voltak, azon fontos dolgok gyártására. Ma már ez mind üres fenyegetés. Jobban sérti Amerika szövetségeseit, mint a tervgazdaságos országokat. Sőt, mivel ilyen blokádot rendeznek, azzal kevésbé sikeressé teszik az ellenforradalmi propaganda becsempészését, valamint ellensúlyozza az első, második, harmadik, negyedik pontokat. Ezeket mind azért Írjuk meg, hogy az olvasók is meglássák, hogy milyen buta, már megpróbált, sikertelen terveket szőnek még az ilyen nagyon okosnak hitt admirálisok, generálisok, politikusok is, mint Stassen, Chenault, MacArthur. Egy csep- pel sem okosabbak mint Nagy Ferencék. Ezzel sokat mondtunk. Az ilyen tanácsok, pontok, tanácsadók biztosítják legjobban a tőkés rendszer pusztulását. MacARTHURT VÁDOLJA New York — Az Egyesült Államok egyik legismertebb újságírója, a Pulitzer-dij nyertes Homár Bigart a “Look” cimü képes folyóiratban közölt cikkében Mac Arthur generálist okolja a Koreában ért fiaskóért. Bigart most tért vissza Koreából és igy most már a koreai fővezér cenzúrájától mentesen Írhatta meg cikkét. Bigart a MacArthur elmozdítását követeli, noha megjegyzi, hogy nagyon sajnálatos, hogy egy ilyen emberről ilyesmit kell írni nagy karrierje végefelé, de a koreai kudarcot MacArthur túlságos elbizakodottsága okozta. Amikor az északkoreai sereget először kiszorították Délko- reából, nem kellett volna tovább menni, de MacArthur meg volt győződve, hogy úgy a koreaiak mint a kínaiak rémülve szaladnak el, mihelyt meglátják az amerikai egyenruhát. Hiába figyelmeztették az ellenkező eshetőségekre, nem hallgatott senkire és az ellenség erejét, bátorságát és tehetségét annyira lebecsülte, hogy a katasztrófának be kellett következni. New York — Nagy megrökönyödést keltett a pápának az a rendelete, hogy a katolikusoknak tartózkodniok kell a kereskedelmi kamarák, a Rotary és hasonló egyesületektől. A pápa állítólag azért adta ki ezt a tilalmat, mert egyes helyeken ezen egyesületek a katolikus-ellenes szabadkőművesek vezetése alá kerültek. A pápa úgy tartja, hogy a katolikusoknak csak az egyházukat támogató egyesületekben szabad szerepelniük. KÉSZÜLNEK A NAGY RABLÁSRA Washington — Az őszi választásokra igen nagy összegeket költöttek az amerikai olaj társulatok, de ugylátszik, hogy jó befektetést csináltak, mert most a republikánus és déli demokrata honatyák szövetsége kierőszakolja azt a törvényt, hogy a tengerpartok mentén a viz alatti területek olaj mezői nem a szövetségi kormány, hanem az egyes államok tulajdonát képezik. Az olajbárók már több mint egy évtizede igyekszenek meg- kaparitani a “tideland” olajat, de eddig a törvény, amelyet már a Supreme Court is jóváhagyott, elütötte őket a több milliót érő olajtól. Az olajérdekeltség felfogadta Sheridan Downey volt kaliforniai szenátort, aki megrongált egészségére hivatkozva lemondott tisztségéről, de most sokkal nagyobb fizetésért felcsapott “kijárónak”, már annyi szenátort és kongressment nyert meg azon törvényjavaslatnak, amely kiveszi a “tideland” olajat a szövetségi kormány birtokából. Az egyes államok aztán bérbeadják az ily olajmezőket a magántársulatoknak, akik sok milliós hasznot aratnak rajta. azt, kimondani azt, amit lelkiismeretük, benső meggyőződésük diktál. Én úgy gondolom, hogy önök, főtisztelendő urak, akik itt ma megjelentek, nemcsak önmaguk nevében vannak jelen, hanem jelenlétük kifejezi a katolikus papsák többségének a meggyőződését, felfogását. Nem tagadom, hogy mi magunk is vártuk ennek a mozgalomnak az elindulását. Nem sugalltuk, nem siettettük, de régóta vártuk s bizonyosak voltunk benne, hogy várakozásunk előbb- utóbb beteljesedik. Bizonyosak voltunk ugyanis abban, hogy vannak a katolikus papság soraiban, főleg az alsópapság között olyanok __nem is kevesen —, akik nem helyeslik azt az áldatlan viszonyt, amely évek óta fenáll népi demokratikus államunk és a katolikus egyház között. (Folytatjuk)
