Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-01-27 / 1665. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. január 27. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL AZ UJ CSEPEL Csepel . . . Valamikor ennek a szónak az említésekor szegéhy-: ség, munkásnyomor jutott az eszünkbe. Düledező viskók, pisz­kos kis kocsmák, ócska boltok, vásott, toprongyos gyerekek a hepehupás utcákon. Az ötéves terv első esztende­jének szoicalista országépitő munkája ma mindenfelé uj épü­leteket, üzleteket létesített. Uj Csepel született. A hajnali napsugár boldog, megelégedett otthonra köszönt rá. Oravetz Béla, a Rákosi Mü­vek dolgozója most ébred. Már ősz óta lakik az újonnan épített Béke-téri lakásában, de minden reggel újra meg újra örül ott­honának. Szeretettel hordozza végig tekintetét a krémszinü fa­lakon, az uj bútorokon és a szé­les ablakokon, amelyeken ke­resztül feltartózhatatlanul öm­lik be a fény. Hirtelen eszébe jut a régi szobája. Mint valami tá­voli, rossz álomkép merül fel a szálkás, agyonkopott padló, a nedves falak, a repedt ablak­üveg, amelynek sarkában un­dok hálót szőttek a pókok. Né­ha ő, is szőtt. Szép terveket: tiszta lakásról, fehér ajtókról, fényes parkettről. — Elkésel — szók rá a felesé­ge­— Kelek mar, — ugrik ki Oravetz az ágyból és rohan a fürdőszoba felé. A Kossuth Lajos-utcán piros- nyakkendős kis fiuk rohannak végig. Egy irányba tartanak va­lamennyien. Az ország legmo­dernebb úttörő otthonát mond­hatják magukénak. Tanulószo­bák, korszerűen felszerelt fizi­kai, kémiai laboratóriumok, asz- talosmühely várja a pajtásokat. A színházteremből ügyetlen zon­gorázás hallatszik. Horváth Pis­ta az úttörő indulót próbálja ki­pötyögtetni. Az 1500 kötetes könyvtárban a legmodernebb ifjúsági könyvek találhatók. — Úgy szeretek itt lenni, — súgja oda az egyik kis úttörő a szomszédjának, miközben ér­deklődéssel lapoz bele könyvébe. Kovács Ferencné már régóta lakik Csepelen. — Még soha sem kapott eny- nyit Csepel, mint az elmúlt esz­tendőben, 1950-ben — mondja boldogan. — Húsz KÖZÉRT-üz- let nyílt meg, uj postát építet­tek. A régi már igen szűknek bi­zonyult és csak nehezen tudta lebonyolítani a forgalmat. Ma a hatalmas postaépületben nem kell várakozni, feleslegesen időt tölteni az ablakok előtt. Pillana­tok alatt intézik el az ügyeket. A hepehupás Szent István-utat, ahol még az autóbusz sem köz­lekedhetett, végig kikövezték. — Csatornákkal, parkokkal, kultúrtermekkel gazdagodtunk! — mondja és kezét nyújtva ez­zel búcsúzik: — Az ötéves terv első esztendejétől anny mindent kaptunk, hogy az elmúlt év min­den napja ünnep volt számunk­ra. MIT KAP CSEPEL 1951-BEN ? A Piac-téren, a Táncsis Mi- hály-utnál 16 tantermes három- emeletes általános gimnáziumot I kap, 5.470.000 forint építési elő­irányzattal. Vasipar gimnáziu- I mot építenek a Szabadkikötőhöz : vezető főtuton, a Shell-kapuval szemben lévő sarki telken, ez is háromemeletes, modern épület lesz, 12 tanteremmel, külön nagy tornacsarnokkal. 6.660.000 fo­rintot szánnak ezen célra. A be­ruházásokhoz tartozik egy há­romemeletes hatalmas központi áruház építése az Imretéren, a Rákóczi ut sarkán, ez 4.500.000 forintba kerül. Az épülő gyors- vasút mellett elvonuló útvona­lat, amely a szigetcsúcsra vezet, hogy a közlekedést javítsák, tö­kéletesen átépítik, erre 5.500.000 forintot szánnak. Bölcsőde is épül a kolozsvárutcai iskola mel­lett. Egyike lesz a város leg­szebb, legmodernebb bölcsődéi­nek: 60 személyre tervezik. A beruházási tervekben elő­fordul egy munkásszálló építé­se és kulturpark feállitása a Ka­tona József, Kolozsvári-, József Attila- és Bajcsy-Zsilinszky-ut által körülzárt területen. A Béke-téren megkezdték a Rákosi Müvek dolgozóinak szö­vetkezeti öröklakás építkezését is. Négy épület áll itt az év végén, mindegyikben 32 lakás­sal a dolgozók részére. Két épü­let földmunkálatai már folynak, az anyag egy része is a helyszí­nen van. TUDOMÁNYOS KUTATÁS AZ ÖTÉVES TERV SZOLGÁLA­TÁBAN 1951-ben mintegy 11 és félmil­lió forintot fordítanak tudomá­nyos kutatásra a tinzennégy magyar könnyűipari kutatóinté­zetben. A könnyűipari tudomá­nyos kutatás legfontosabb fela­datai 1951-ben: uj eljárások ki­dolgozása a minőség továbbjavi- tására, olyan hazai anyagok ki­kísérletezése, amelyekkel pótol­ni lehet az eddig külföldről ho­zott anyagokat; valamint egysé­ges gyártási eljárások megálla­pítása. Az egységes kutatóintézetek közül a Bőripari Központi Kuta­tó Laboratórium 1951-ben há­rommilliót fordít tudományos kutatásra. Az intézet elsősorban mücserző anyagok és műbőr gyártási eljárásának kidolgozá­sával foglalkozik. A szövőipari kutatásra két­millió forintot fordítanak 1951- ben. A Textilipari Kutató Inté­zet a többi között a hazai rost­növények fokozott felhasználá­sával foglalkozik, továbbá szov­jet tapasztalatok, szabványok és eljárások magyar viszonyok­ra való alkalmazásával. A könnyűipari tudományos in­tézetek beruházásaira négy és félmilliót fordítanak 1951-ben. Elsősorban műszereket szerez­nek be. A MAGYAR VASÚT 1950-ben beruházási tervét át­lagosan 190 százalékra teljesí­tette. A vasútvonalak kibővíté­sére, a pályaudvarok korszerűsí­tésére, és épületek létesítésére vonatkozó beruházási tervet 160, a vasúti hidépitési tervet 105 és járómüvek beszerzési és újjáépítési tervét 310 százalék­ra teljesítették. Az 1950-ben elvégzett mun­kák közül kiemelkedik az Uttö- rő-vasut Hüvösvölgyig húzódó szakaszának megépítése, a Du­nai Vasmű első vasútvonalának létesítése, a bajai Dunahid meg­építése és a korszerű nyíregy­házi állomásépület felépítése. Jelentősen megjavították a bányászvidékek közlekedés é t. Elkészült a kömye-oroszlányi vasútvonal, amely az oroszlányi szénbányászok gyors közlekedé­sét biztosítja. Uj vasútvonal épül az ország most létesülő leg­nagyobb kőbányájához, Uzsa- pusztához. 1950-ben az előző év­hez viszonyítva az utasok száma 24 százalékkal emelkedett, a szállított áruk súlya pedig 22 százalékkal haladta meg az elő­ző évit. 1951-ben folytatják a Dunai Vasmű vasútvonalának kibőví­tését és további vasútvonalak építésével javítják a szénbánya­vidékek közlekedést. Tervbe vet­ték a nagy állomások, rendező­pályaudvarok bővítését, tovább folytatják a Budapest-Miskolc vasútvonal villamosítását, növe­lik a személy- és teherkocsik számát és ebben az esztendőben helyezik üzembe az uj gyorsva­súti gőzmozdonyt és az ujtipusu villamosmozdonyt. Tovább fej­lesztik és korszerűsítik a táv­közlő- és biztosítóberendezése­ket is. Épül az ország A Tiszalöki “Kossuth” terme- löcsoportba egy hét leforgása alatt 37 uj tag adta be felvételi kérelmét. A Gégényi “Ady Endre” ter­melőszövetkezetben a zárszáma­dások ismertetése után 20 uj tag kérte felvételét. A Győri Magasépítő Vállalat dolgozói a napokban vették át Makszimenki szovjet sztahánov- ista kőműves gyorsfalazási mód­szerét. Orbán Béla kőműves már az első napokban 300 szá­zalékra teljesítette előirányza­tát az uj munkamódszer segít­ségével. Miskolc és Debrecen képző­művészeti cserekiállitáson mu­tatják be művészetüket. A deb­receni Déry-muzeumban meg­nyílt a miskolci tárlat, a Bor- sod-Miskolci-muzeum kiállítási termeiben pedig a.debreceni mű­vészek mutatkoznak be. Baranya megyében 42 község­ben rendeznek mezőgazdasági szaktanfolyamot ezen a télen. Esztergomi vendégszereplése során a Gördülő Opera Verdi: Traviata cimü operáját adta elő. Következő előadásként a “Pillangókisasszony” szerepelt. Veszprém megye községei ti­zennyolc hordozható hangosve- titőgépet kaptak december 21- én. Az uj gépekkel elsőnek a legújabb magyar filmet, a “Kis Katalin házasságait vetítették mintegy hatvanöt 'községben. Erdővároson (Pest megye) 90 éves korában meghalt Balogh István, volt nagykikindai taní­tó, aki ifjúkorában egyik nyári szabadsága alatt, gyalog zarán­dokolt el Turinba, hogy Kossuth Lajossal beszélhessen. Ennek a látogatásnak áz emlékét, Kos­suth meleghangú sorait, a nyu­galmazott néptanító mindig j büszkén mutogatta látogatói- Inak. A MUNKÁSSÁG NEM FELEJT A “The Romanian News” he­tilapban olvassuk, hogy a na­pokban a világ munkásságát is érdeklő bűnügyi eljárást fejez­tek be Bucharestben. A hir szerint még 1920 októ­ber havában, vagyis 30 évvel ezelőtt a romániai munkásság általános sztrájkot rendezett. A sztrájk valamint a demonstrá­ciók szervezésében jelentős sze­repet vitt Dr. Herman Arone- anu, akit a csendőrök elfogtak, majd vallatás közben megkinoz- tak és úgy összeverték, hogy pár nap alatt belehalt sebeibe. A munkásosztály hóhérainak akkor természetesen semmi ba­juk sem esett, sőt talán még ju­talmat is kaptak. Most azonban 30 év múltán, a gaztettért bíró­ság elé állították Dragomir Ba- boi volt csendőr őrnagyot, to­vábbá Vasile Dascalescu és Ga- eenco Rosetti társait. A több napig tartó tárgyalásnál számos tanút hallgattak ki, akik bizo­nyították a vádat. Noha a vé­dők azt hangoztatták, hogy Ba- boi és társai csak vakeszközei voltak az akkori földesúri ura­lomnak, a gonoszlelkü embere­ket a bíróság 15 évtől életfogy­tiglani börtönbüntetésre Ítélte. A román munkásság tehát nem felejt el megfizetni a rajta ejtett gaztettekért. “IDEGES” GÉPEK Paris — A “Machine Commu­nications” egyesület nemzetközi konferenciáján valóban csoda­gépeket mutattak be. Többek között bemutattak egy sakkozó gépet is, amellyel Prof. Torres Quevedo spanyol tudós játszott egy partit. Amikor Professzor Torez látta, hogy kikap, tudato­san szabályellenes húzásokat csinált, ami “idegessé” tette a sakkozó gépet s végre abba­hagyta a játékot. Egy másik gép egy teknősbé­ka váznak szolgáltatott erőt kü- lömböző mozdulatokra. Amikor a villamos áram kifogyóban volt a gép villamos cellájából, még maradt annyi “esze”, hogy oda­baktatott az áramforráshoz és önmüködőleg újra megtöltötte árammal a cellákat. Dr. Wiener, az “eszes” gépek feltalálója azt mondja, hogy mi­után villamos hullámokkal az emberekben fel lehet kelteni a haragot, félelmet és a nemiger- jedelmeket, az ilyen “eszes” gé­pek nagy veszedelmet jelente­nek, ha avatatlan emberek keze­ibe kerülnek. Washington — Az FBI jelen­tése szerint eddig mintegy 9000 olyan ügyben vezetnek vizsgála­tot, amelynél a vádlott nem je­lentkezett katonai szolgálatra, illetőleg nem engedelmeskedett a sorozó bizottságok felszóllitá- sának. J. Edgar Hoover FBI direktor nyilatkozata szerint körülbelül 2200 ilyen ügyet kap­nak havonként. Belgrad -— Tito marsai egy olasz újságírónak adott interv- juban kijelentette, hogy ő a “harmadik erő” hive és reméli, hogy a kommunizmus és a kapi­talizmus közötti nagy feszült­ségben a közöttük álló “harma­dik erő” fogja létrehozni a bé­két.

Next

/
Thumbnails
Contents